Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

1994. február 23., szerda PETŐFI NÉPE 13 NAPI PÉNZÜGYEK Kárpótlási jegyek a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdén, a kárpótlási jegyek piacán, a feb­ruár 14—18. közötti héten 149 üzletkötésben 214,79 millió fo­rintos forgalmat értek el a bró­kercégek, s ez több mint 12 mil­lió forinttal haladta meg az e- lőző heti adásvételek összegét. A legnagyobb forgalom hét­főn zajlott le. Akkor 71,5 millió forint értékű kárpótlási jegy cserélt gazdát. A legkisebb for­galom pénteken alakult ki. Az értéke 12,84 millió forint volt. A tőzsdeügynökségek a legtöbb üzletet, 38-at kedden kötötték, a legkevesebb üzletet pénteken érték el 20 üzletkötéssel. A kárpótlási jegyek tőzsdei átlagára a héten folyamatosan csökkent. Egy hét alatt az átlag­ár mintegy 40 forintot mérsék­lődött, és a február 14-ei, hétfői 674 forintos átlagár helyett pén­teken a brókerek 635 forintos átlagáron zárták az üzleti hetet. Dátum Üzletek száma Forgalom Átlagár (árf. ért. szám., mill, forintban) Február 14. 33 71,500 674 15. ■ 38 53,533 663 16. 26 18,243 642 17. 32 58,674 641 18. 20 12,840 635 Termőföldár verések a megyében A Bács-Kiskun Megyei Kár- rendezési Hivatal termőföldár­verést hirdet 1994. március 14-én, 11 órai kezdettel Kun- szentmiklóson, az Általános Művelődési Központban, a Kunszentmiklósi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet által kijelölt nagy­üzemi táblákra. (Az árverésre jelentkezni lehet a helyszínen 9 órától.) Ugyanebben az időpontban Mélykúton, a művelődési ház­ban a Mélykúti Búzakalász Termelőszövetkezet által kije­lölt területre lesz árverés. Március 25-én, 11 órai kez­dettel Szánkon, a volt pártház­ban tartanak tennőföldárverést. Itt a Szanki Új Élet Tsz által ki­jelölt nagyüzemi táblákra lehet licitálni. Rémen, a művelődési házban szintén március 25-én, 11-től lesz földárverés, ahol a Rémi Dózsa Tsz által kijelölt földek kerülnek kalapács alá. Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásáról Jelentős ellenreakciót váltott ki mind az érintettek, mind csa­ládtagjaik körében a mozgás- korjátozott személyek közleke­dési támogatásáról szóló (53/1992. III. 21. Korm., vala­mint a 177/1992. XII. 30. Korm. rendelet szigorító módo­sítása, a 179/1993. XII. 29. Korm. rendelet január 1-jével történő hatályba léptetése.) Mit csináljanak azok, akik már meg­igényelték a lakóhely szerinti polgármesteri hivataloknál a támogatásokat, és már meg is kapták az elutasító választ, mi­vel nem kerültek be az új rende­let szerinti „súlyos” kategóri­ába. Az elutasító határozat ellen adják be fellebbezési lehetősé­güket és legyenek türelemmel. Ezen esetekben a polgármesteri hivatalok késedelmessége az ő érdeküket is szolgálja. Meg kell viszont jegyezni: a jelenlegi szigorításokat a sok esetben ta­pasztalt visszaélések miatt szi­gorították meg. A szigorítás óhatatlanul most azokat is érinti, akik valóban rászorultak erre a támogatási formára. K. K. E. Vállalkozói mecenatúra Az országban is egyedülálló vállalkozói mecenatúrát veze­tett be a salgótarjáni önkor­mányzat: az építményadó tíz százalékát kulturális rendezvé­nyek, az iparűzési adó tíz száza­lékát sportegyesületek, illetve a városi labdarugó-utánpótlás nevelésének támogatására cí­mezhetik az adózók. A kedvezményezettet „me­nükártyáról” választhatják ki a vállalkozók. Nem kötelező azonban dönteniük, ez esetben a kulturális és sportbizottságra száll vissza a támogatás joga. A városatyák jó szívvel adják át a döntési lehetőséget a vál­lalkozóknak, miután tavaly számos szemrehányást kaptak a kultúrára és sportra szánható pénz elosztása miatt. Mivel a vállalkozói mecena­túra bevezetésével párhuzamo­san a város költségvetése sem zárja el a támogatási csatornát, Salgótarján kulturális és sport­élete az előző évi támogatás kétszeresében részesedik az idén. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érv.: 1994. február 22-én) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, Ft-ban angol font 152,29 153,79 155,29 ausztrál dollár 74,19 74,86 75,53 belga frank (100) 289,92 292,67 295,42 dán korona 15,28 15,43 15,58 finn márka 18,56 18,73 18,90 francia frank 17,56 17,73 17,90 görög drachma (100) 41,23 41,63 42,03 holland forint 53,22 53,74 54,26 ír font 146,47 147,87 149,27 japán yen (100) 97,52 98,45 99,38 kanadai dollár 76,74 77,50 78,26 kuvaiti dinár 347,73 351,06 354,39 német márka 59,71 60,31 60,91 norvég korona 13,80 13,94 14,08 olasz líra (1000) 61,58 62,19 62,80 osztrák schilling (100) 849,11 857,46 865,81 portugál escudo (100) 58,76 59,33 59,90 spanyol peseta (100) 73,19 73,92 74,65 svájci frank 71,05 71,71 72,37 svéd korona 12,97 13,09 13,21 USA-dollár 103,16 104,16 105,16 ECU (Közös Piac) 115,64 116,76 117,88 TÖBBET FIZETNEK, KEVESEBBET KÉRNEK A PÉNZÉRT Milyen kamatszinteket várhatunk az idén? Sorra jelennek meg a lapok­ban a bankok közleményei, mi­szerint emelik a náluk elhelye­zett különféle betétek, lekötött pénzek után fizetett kamatok mértékét. Az olvasó hajlamos át­lapozni ezeket az unalmas szám­halmazokat, pedig a kamatszin­tek alakulása fontos szerepet ját­szik a gazdasági életben. Szeretnék eloszlatni egy fél­reértést: a betéti kamatok mérté­kének önmagában nincs döntő hatása a megtakarítások nagysá­gára, illetve a jövedelmekhez vi­szonyított arányára. A háttérben sokkal fontosabb tényezők mun­kálkodnak, elsősorban a jöve­delmek emelkedése vagy csök­kenése, a munkahelyek bizton­sága vagy bizonytalansága, és persze a társadalom szociális gondoskodásának megbízható­sága, az, hogy milyen mértékben képes az állam intézményesen gondoskodni az öregkorról, a gyerekek iskoláztatásáról. A hitelkamatoknak a gazda­ság élénkítésében lehet meghatá­rozó szerepük. Mértékükön mú­lik, hogy mennyire elviselhetőek a vállalkozók számára a hitelter­hek, ki tudják-e használni a piac kínálta üzleti lehetőségeket, vagy kénytelenek meghúzni a termelés határvonalát a rendel­kezésükre álló saját fonások mezsgyéjén. Azt gondolom, hogy az idén ellentmondásos tendenciának lehetünk majd tanúi: a betéti ka­matok növekedni, a hitelkama­tok mérséklődni fognak, holott az infláció aligha lesz szeré­nyebb mértékű a múlt évinél. Mi indokolja ezt a különös helyzetet? Az állami költségvetés, sőt a teljes államháztartás fenntartá­sához nagyon sok hitelt kell nyúj­taniuk a pénzintézeteknek, il­letve az állampapírok befektető­inek, különben a hiány kezelhe­tetlenné válik. Ez a deficit ak kora. hogy a költségvetési tár­gyalások során felvetődött: va­jon lehetséges-e egyáltalán ezt a deficitet csak a hazai megtakarí­tásokból fedezni, vagy igénybe kell venni külföldi forrásokat is? Ugyanakkor az élénkülő ipar és mezőgazdaság hiteligénye is nö­vekszik. A hitelkereslet tehát nagy, kielégítése elképzelhetet­len a bankok betétállományának növelése nélkül. A megtakarítók viszont az 1993-as esztendőben, sőt, már ez év elején is megmutatták, milyen gyorsan válaszolnak minden o lyan változásia. amelyik a beié teik értékállandóságát érinti Mi előtt döntenek, tudni akarják, megtermeli-e a bankban elhe­lyezett pénz az árszínvonal emelkedésének mértékét? Más szavakkal azt mérlegelik, hogy az egy évre vagy annál hosszabb időre lekötött betétekért valódi kamatot fizetnek-e vagy .-.cm? Hajlandóak-e a bankok megír zetni a pénz értéktelenedéséből származó veszteségeket? A befektetők többsége gyor­san felismeri a helyzetet és lép. Ez történt akkor is, amikor érez­hetően megváltoztak a forint- és a devizabetétek arányai, mert a várható árfolyamesésből és a belföldi kamatok változásából ez tűnt ésszerű lépésnek. A másodszori bank- és hitel­konszolidáció nyomán a banko­kat nem hajtja a kényszer, a túl­zott mértékű tartalékképzésre irányuló nyomás, hogy az éssze­rűnél nagyobb kockázati díjjal terheljék a hiteleket. Kedvező hatása lesz annak is, hogy az idén már maguk a bankok is költségtakarékosabban fognak gazdálkodni, s némileg javultak követeléseik biztosítási feltéte­lei is. Mindez együttesen teremti meg a lehetőségét annak, hogy szűkülhessen a betéti és hitel­kamatok között ma még meg­lévő, indokolatlanul nagy rés. Az új Benefon Class Ultra a 450 MHz-es hálózaton működő autótelefonok közül a leghatásosabb. A kézibeszélő kisebb, negyedével könnyebb, és szebb lett. 15 W-os teljesítménye garantálja a beszélgetés jó minőségét. (tip))))) \NESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. yvi /v i—J Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Tel.: (88) 380-644 Rádiótelefon: 106 60)327100 Békéscsaba: 5600 Gyóni C.u.21. Tel 166) 447 111 Rádiótelefon :(06 60) 384000 Budapest: Ilii Karinthy Frigyes út21. Tel.: 166-9977 Rádiótelefon: 106 60)327088 Debrecen: 4026 Kálvin tér2/A. Tel.: 152) 318-038 Rádiótelefon: 106 60) 327800 Győr: 9022 PálffyDénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: 106 60) 327400 Kecskemét hivatalos forgalmazó-Rátió Bt. 6000 Széchenyi tér 14. Tel.. [761482-446 Rádioteleton: 106 60) 389153 Miskolc: 3530 Széchenyi u, 70. Tel.: 146) 411-550 Rádiótelefon: [06 60) 351000 Nagykanizsa: 8800 DeáktérU. Tel:. (93) 310-460 Rádiótelefon: 106 60) 327408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel: [72) 445-1II Rádiótelefon: [06 60) 327900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt.2-4.Tel: (62) 421-575 Rádiótelefon: [0660)327600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44. Tel: (22) 328-717 Rádiótelefon: [06 60) 327200 Szolnok: 5000 Baross u. 1. Tel:. (56) 422-232 Rádiótelefon: [06 60) 386001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377000 ■

Next

/
Thumbnails
Contents