Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

1994. február 22., kedd 11 Pénz, mezőgazdaság, piac HOGYAN KELL INTÉZNI? Vetési támogatás és előleg A mezőgazdasági termelő támogatást vehet igénybe az őszi és a tavaszi vetésű gabona­félék (búza, rozs, triticale, árpa, zab, kukorica, köles, pohánka, cirok) termesztéséhez vásárolt és felhasznált, államilag minősí­tett, fémzárolt vetőmag, műtrá­gya, növényvédő szer, valamint a gázolaj után. Ez utóbbi akkor is kérhető, ha a termelés gépi munkáit mással végeztetik. A felsorolt beszerzésekre a támo­gatás külön-külön is igényel­hető. Nagyon sokan élnek e le­hetőséggel. Összege annyi le­het, amennyibe a vetőmag, mű­trágya stb. került, azonban leg­feljebb kétezer forint hektáron­ként. A beszerzés tényét a ter­melő nevére kiállított számlá­val, a vetés megtörténtét pedig a megyei földművelésügyi hiva­tal (Kecskemét, Május 1. tér 3., telefon: 487-387) igazolásával kell bizonyítani. A tavaszi ve­téstámogatások lebonyolítása már az újonnan alakuló falu­gazdász-hálózat feladata lesz. (Erről a későbbiekben részletes tájékoztatást adunk.) A számlák és az igazolás ellenében a terü­letileg illetékes adóhatóságnál (APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága, Kecskemét, Rá- kócziváros, Kuruc, körút 16.) vehető fel a támogatás összege. A gyorsabb pénzhez jutás ér­dekében ezt a támogatást elő­legként is igénybe lehet venni. Őszi vetésűeknél augusztus 31-étől, tavaszi vetésűeknél március 1-jétől. Ehhez a termelőnek olyan igazolást kell szereznie, amely bizonyítja, hogy az előleg alap­jául szolgáló terület nem na­gyobb, mint amekkora a hasz­nálatában van. Ilyen igazolást a megyei földművelésügyi hivatal ad a tulajdoni lap vagy bérleti szer­ződés (illetve azok másolata) alapján. Az előleggel a terme­lőnek az igénybevételtől számí­tott 60 napon belül el kell szá­molnia. A vetési' támogatás igénylésének nincs naptári hatá­rideje, addig lehet kérni, amíg a vetés ténye bizonyítható. DAVODON NYERESÉGRE VÁLTOTTÁK Szövetkezetiek a tőzsdén A mezőgazdasági szövetke­zetek fele a csőd szélén áll. A dávodi talpon tudott maradni, megőrizte fizetőképességét. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Csala Imre, az Augusztus 20. Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatóságának elnöke a mér­legzáró közgyűlésüket. Míg az 1992-es évet 32 milliós mínusz- szál zárták, addig tavaly 23 mil­liós nyereséget könyvelhettek el. A megelőző évhez viszo­nyítva éves átlagbérük csaknem 70 ezerrel, havi járandóságuk több mint 5 600 forinttal nőtt. Létszámuk alig csökkent: jelen­leg 262 aktív tag dolgozik, töb­ben, mint a környező hét telepü­lésen együttvéve. Nyereségük nagyobb hánya­dát a kereskedelem és a tőzsdei ügyletek hozták, a konkrét ter­melés kevesebb haszonnal járt. Itt is aratott az aszály, de ennek ellenére jó termésátlagok szület­tek, mert jutott pénz műtrá­gyára, növényvédő szerre. Öt tonna feletti árpa, és hat tonna feletti kukorica termett hektá­ronként. Büszkeségük, a szar­vasmarhatelep, a délvidék leg­modernebb üzemévé fejlődött. Napi 8-10 ezer liternyi minő­ségi tejükéit versenyeznek a feldolgozók, és ugyanígy van a vágóállat vonatkozásában is. Sertéságazatuk sem volt veszte­séges, de a benne rejlő tartalé­kok kiaknázása már a feladatok közé tartozik. Idén áprilistól havonta ezerdarabos malacsza­porulattal kalkulálnak, és úgy néz ki, a piacuk is biztosított. Állattartó telepeiket tovább kor­szerűsítik, mindkét helyen szá­mítógép segíti a termelést. Vá- góhídjukon 3-4 ezer sertés fel­dolgozásával eladható terméke­ket produkálnak. Terveik szerint márciustól 10 százalékos bérfejlesztést hajta­nak végre. Somogyi Gábor Kormányrendelet a támogatásokról Az Agrárrendtartási Hírlevél idei első száma arra a múlt év végén megjelent kormányren­deletre (182/1993) hívja fel a szakemberek figyelmét, amely egységes rendszerbe foglalja az agrárágazat különféle támoga­tásait. A rendelet szerint támo­gatás vehető igénybe: a növény- termesztés, a kertészet, vala­mint a szarvasmarha-, a sertés- és a juhtenyésztést szolgáló - éven belüli - hitelek kamatkölt­ségeihez; a gabonafélék terme­léséhez; a növénytermesztésben felhasznált gázolaj után; az ag­rárágazat szervezeti-szerkezeti átalakulását segítő reorganizá­ciós program keretében a melio­ráció és az öntözés fejlesztési költségeihez; az erdőtelepítés és az erdőszerkezet-átalakítás, va­lamint a fásítás költségeihez. A támogatás lehet: bevételnövelő, illetve költséget csökkentő. Gépkiállítás Mezőgazdasági gépkiállítás és vásár lesz február 25-26- 27-én Kecskeméten, az Omik­ron Kereskedelmi, Gyártó, Ja­vító és Szolgáltató Kft. Belső­nyír 150. alatti telepén (E5-ös út mellett, Pest felé 5 kilométerre). A megyei földhivatal képvise­lője a gépvásárlások támogatási lehetőségeiről beszél 25-én 10 órától. Tájékoztató hangzik el a gazdaköröktől kapható segít­ségről, a kistermelők adózásá­ról. Az érdeklődők számos erő- és munkagép közül válogathat­nak. A JONATÁN FELETT ELJÁRT AZ IDŐ Vágd az almát, ne siránkozz? Jóstehetség kell ahhoz, hogy valaki előre megmondja, mi várható az idén az almapiacon. Megszűnik, vagy folytatódik az almamizéria? Az okok közis­mertek: a keleti piac összeom­lott, a nyugati államokban bő­ven terem e gyümölcsből, az íz­letes magyar jonatánt legfel­jebb, ha léalmának vásárolnák fel. A termelők hátán csattan az ostor: befektetésük, munkájuk nem térül meg, az almatermesz­tés ráfizetéses. Egyesek attól tartanak, hogy újra bekövetke­zik az, ami nem is olyan régen megtörtént: „baltával fogják megoldani” á feszültséget, ki­vágják a fákat. Valóban ilyen tragikus a helyzet? Valóban nem érdemes ma Magyarországon exportra almát termelni? Tagadhatatlan tény, hogy a meglévő gondok a szovjet exportpiac kiesésére ve­zethetők vissza, ez érintette a legsúlyosabban a hazai terme­lőket, hiszen nyugatra már az utóbbi húsz esztendőben is csak nagyon kevés almát exportál­tunk. Az Európai Unió üzleteinek polcain csak kiváló minőségű termékeknek vein helyük. A magyar jonatán nem tartozik ezek közé, nincs is kereslet iránta. A kereskedők ezt a fajtát az alacsony árkategóriájú almák közé sorolják. S ha mégis haj­landók megvenni, kizárólag ép és friss gyümölcsért adnak pénzt, ehhez pedig drágán fenn­tartható gáztárolókra lenne szükség.--------------------------------III '!■—II» Ml >1111 ..................................... raan. Exp ortárunál a minőség mellett a csomagolás sem közömbös. A gazdálkodókat tehát sem rá-, sem lebeszélni nem lehet az almatermesztésről. Segíteni vi­szont igen, az almatermesztés­sel régóta foglalkozókat a fajta­váltásban, az újdonsült vállal­kozókat pedig a fajta jó kivá­lasztásában. Apró jelek már utalnak arra, hogy a kistermelők körében, ha csak lassan is, de megindult a telepítési kedv. Fel­ismerték azt a tényt, hogy itthon is lehet olyan fajtákat termesz­teni, amelyeket Nyugat-Euró- pában is el lehet adni. Az is tagadhatatlan tény, hogy a helyzet gyorsan, gyöke­resen és radikálisan nem változ­tatható meg, mivel a fajtavál­táshoz az almaültetvények ese­tében idő kell. Biztató azonban, hogy az Országos Mezőgazda- sági Minősítő Intézet jóvoltából már vannak olyan új almater­mesztési eljárások, amelyek al­kalmazásával gyorsan termőre lehet fordítani az ültetvényeket. De a türelem mellett tőkére is szükség van. FEB Zárómérleg számítógéppel Az átalakulás után az új szö­vetkezetekben más rend van ér­vényben a zárómérlegek elké­szítésére. (Régen ilyentájt köte­lezően zajlottak a közgyűlések.) A Bácskai és Duna-melléki Mezőgazdasági Szövetség tit­kárától, Antal Gábortól megtud­tuk: május 30-ig kell a végleges zárást elvégezni. Addig nehe­zen lehet értékelő adatokhoz jutni, de a február 28-ig megtett társasági adóbevallásokból már körvonalazódhat, hogy melyik gazdaság lesz nyereséges vagy veszteséges. A szövetség a 60 tagszervezetnek számítógépes programot adott át, melynek se­gítségével gyorsabban és ponto­sabban készülhetnek el a mérle­gek. Azokban a szövetkezetek­ben, ahol nincs számítógép, a szövetség nyújt szakmai és gépi hátteret. Antal úr azt is elmondta, hogy a legnagyobb gond a kár­pótlási jegyek értékének hova- sorolása, mert ez pozitívan is, de negatívan is befolyásolhatja az eredményt. Az agrárkamara közgyűlése A Bács-Kiskun Megyei Ag­rárkamara március 10-én köz­gyűlést tart. Tisztújításra is sor kerül, a jelölőbizottság tagjai: Vágó György (Szánk), Győry János (Jánoshalma), Leiten Já­nos (Harta), Márki András (Kiskőrös), Tiba István (Kecs­kemét). Szakmai vita az erdőről Szakmai vitát rendeztek a Földművelésügyi Minisztéri­umban a pártok, az érdekképvi­seletek, valamint az ügyben érintett szakmai szervezetek és felsőoktatási intézmények kép­viselőinek részvételével a na­pokban az erdőről, az erdővéde­lemről, valamint az erdőbirto- kossági társulásokról széló tör­vény tervezetekrő 1. Üj erdőtörvényre azért van szükség, mivel jelenleg ha­zánkban a birtokviszonyok alapvetően megváltoznak és ez érinti az erdőket is. A törvény- tervezetet a szakértők úgy dol­gozták ki, hogy az szektorsem­leges módon szabályozza vala­mennyi tulajdonos jogait, és kö­telezettségeit. Szóba került a napirenden szereplő törvény- tervezetek és a többi, e témát érintő - például a vadászatról - szóló törvénytervezet kapcso­lata. A jelenlévők sürgették, hogy a szaktárca az erdőről és védelméről szóló törvényterve­zet előtt terjessze a kormány elé az erdőbirtokossági társulások törvénytervezetét. BUGAC ES A NEMZETI PARK Nincs csereföld és nem is ígérnek Nem csak Fülöpszálláson nem tudnak földet osztani a Kiskunsági Nemzeti Park miatt, hanem a Kiskunfélegyházi Zöldmező Mezőgazdasági Szö­vetkezetben (a volt Lenin Tsz-ben) sem. A lapunkban ko­rábban megjelent cikkre rea­gálva ezzel a kijelentéssel ke­reste meg szerkesztőségünket Bozó Lajos, a földkiadó bizott­ság szövetkezeti megbízottja és Amler Istvánná, a bizottság el­nöke. Mint elmondták, a Bugacon levő 547 aranykorona-értékű tagi részarány a vita tárgya. Az­előtt a gazdaság szántóként mű­velte, most azonban, hogy vég­érvényesen tisztázni kell a tu­lajdonviszonyokat, a Kiskun­sági Nemzeti Park nem járult hozzá a felosztható földalapba vételhez. (Mint ismeretes, a nemzeti park védelmében vétó­joga van). A földkiadó bizottság kérelmének nyomatékot adva, a részarány-tulajdonosok külön is kérelmezték a területek kiadá­sát, vállalva, hogy a művelési ágat továbbra sem változtatják meg és a park természetvédelmi korlátozó intézkedéseit to­vábbra is betartják. A KNP azonban arra hivatkozva, hogy a kérdéses területek nemzetközi egyezmény hatálya alá esnek, elutasította kérésüket. Megal­kudva helyzetükkel, a félegyhá­ziak végül már nem ragaszkod­tak volna ugyanazokhoz a terü­letekhez, de cserébe ugyanany- nyi aranykorona-értékű földet kértek. Létezett is korábban egy jogszabály, ami az ilyen és ha­sonló esetekben pontosan a fél­egyháziak várakozásának meg­felelően intézkedett, időközben azonban eltörölték, s azóta sincs helyette más. így a földre vá­róknak nemcsak azt kellett tu­domásul venniük, hogy meg­nyirbálták jogos tulajdonukat, hanem azt is, hogy kárpótolva sem lesznek. Ugyanis nincs mi­ből. Ahogyan Bozó Lajos el­mondta, nekik is meggyőződé­sük, hogy ez egy újkori államo­sítás. Nemcsak a KNP-től, ha­nem a környezetvédelmi mi­nisztériumtól is elutasították ké­résüket - hogy vagy ne vegyék el tőlük a földet, vagy jelöljenek ki helyette máshol -, most már csak a földművelésügyi minisz­tériumban bízhatnak. Ha itt sem kapnak segítséget, bírósághoz fordulnak.- almási ­9 Nem erről a területről folyik a vita a bugaciak és a Kiskunsági Nemzeti Park között. JELENTES A FÖLDEKRŐL Élénkülő szerződéskötés A januári kedvező időjárás hatására az őszi vetésű kalászos gabonák tovább erősödtek. Az elmaradt őszi mélyszántásokat ugyancsak igyekeztek pótolni a múlt hónapban a gazdálkodók. Bár a felázott mélytalajok az embert és a gépet egyaránt ne­héz körülmények elé állították - áll a szaktárca legfrissebb elem­zésében, amelyet a múlt hónap területi tapasztalatai alapján ál­lított össze. A novemberi-de­cemberi havazás miatt a betaka- rítatlan kukoricaterületek to­vább csökkentek a múlt hónap­ban. így ezek nagysága jelenleg csupán 3-5 ezer hektárra tehető. Komoly gondot jelent, hogy e késői betakarításé termés fuzá- riummal fertőzött néhány he­lyen. Mivel a cukorgyárak de­cemberben befejezték feldolgo­zási kampányukat, a múlt év végi kedvezőtlen időjárás miatt 1000-1300 hektárnyi betakarí- tatlan cukorrépa a földben ma­radt. A felvásárlói és a termel­tető szervezetek tevékenysége a múlt hónapban megélénkült, és intenzíven folynak a termelők­kel a különféle szerződésköté­sek. A megyei földművelésügyi hivatalok adatai szerint a mű­trágya- és a növényvédőszer-el- látás kifogástalan. Hasonló a helyzet a gép- és alkatrészellá­tásban is. A tavaszi vetésű nö­vények vetőmagellátása minden megyében jónak mondható, a forgalmazás területén pedig versenyhelyzet alakult ki. Egyébként januárban az ország területén a csapadék mennyi­sége 11-58 milliméter között változott. A talaj felső, 50 cm-es termőrétegének nedves­ségtartalma az ország területé­nek nagy részén 95-100 száza­lékos. A BIOKERTESZTANACSAI Komposzt és esővíz anyag nagyszerű adalékanyag, szakboltokban kapható. Kom- posztládát készületünk hézago­sán, lécekből, vagy keretre fe­szített, sűrűbb szövésű dróthá­lóból, tartalmához pedig kever­jünk komposztérlelőt, ez gyor­sítja a folyamatot és feljavítja a készítményt. Akár ma hozzá­foghatunk, a tavaszi talaj-előké­szítés idejére elkészül. Szokták mondani, hogy má­jusi eső aranyat ér. Igaz, de az esővíz bármelyik időszakban ér­tékes, érdemes gyűjteni - a csa­tornából dézsába -, s azzal lo­csolni. Biopermetlé-készítéshez is ezt lehet használni. A kútvíz- ben ugyanis olyan sók vannak, amelyek nem egyértelműen e- lőnyösek a növény fejlődésé­hez -, a vezetékes vízről nem beszélve. Különösen az állott esővízben sok a hasznos mikro- élőlény. A locsolás lehetőleg ne felülről történjék - bár az eső fentről jön -, hanem például a slagot a földre tévé, elárasztás­sal. A levélen megtelepedett kártékony gombák ugyanis a nedvesség hatására aktivizálód­hatnak (pl. peronoszpóra). Zentai Ferenc biokertész Bármilyen zord is most még az időjárás, hamarosan itt a ta­vasz, el kell kezdeni a kerti munkákat. Méghozzá a tala­jerő-visszapótlással, amire a termőföldnek ugyanúgy szük­sége van, miként minden élő szervezetnek a vitaminokra, ás­ványi anyagokra. A konyhai és kerti hulladékokból készített komposzt kiválóan megfelel a célnak, ugyanakkor olcsó és nem környezetszennyező meg­oldás. Ha ilyen sok az előnye, miért a városi szeméttelepet szennyezzük vele? A műtrágyá­ról pedig jó tudni, hogy elsava- sítja a talajt és az emberi szer­vezetben le nem bomló, káros anyagokat is tartalmaz. Ismerve a kerttulajdonosok „természetét”, tudom, hogy té­len is rendszeresen kijárnak a hobbiba. Elegendő hetente egy­szer kivinni a papírzsákba gyűj­tött hulladékot (arra vigyáz­zunk, hogy levet engedő dolog, pl. paradicsom ne kerüljön bele). Már a papírzsákban ke­verhetjük Zeolittal, a komposzt- ládába pakoljuk rétegesen. (Egy sor hulladék, leszórva Zeolit­tal.) Ez a Magyarország egyes vidékein kitermelhető ásványi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents