Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

1994. február 21., hétfő Választási összeállítás 5 MDF országos gyűlés • Az új „főpilóta”: Für Lajos. Az SZDSZ és a nyugdíjasok Szombaton délelőtt a Hung- expo F-pavilonjában a határon túli magyarok vezető személyi­ségeinek üdvözlő beszédeivel folytatódott az MDF VII. Or­szágos Gyűlése. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: az erdélyi magyarokban mindig is megvolt az erő, hogy talpra- álljanak, újjászervezzék a közé­letet és politikai célokat tűzze­nek ki. Duray Miklós, a szlová­kiai Együttélés Politikai Mozga­lom elnöke kijelentette, hogy a1 szlovákiai magyarok a magyar kormányzat politikáját az el­múlt időszak átalakító folyama­tában rendkívül jelentősnek tart­ják. Hozzátette: a felvidéki ma­gyarság túlnyomó többsége az MDF-fel gondolkodik együtt, s ha rájuk is kiterjesztenék a sza­vazati jogot, akkor a felvidéki magyarságnak valószínűleg 60- 70 százaléka az MDF-re sza­vazna. Ágoston András a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zösségének elnöke elöljáróban kijelentette: az MDF a VMDK-nak az, ami talán á VMDK a vajdasági magyarság­nak. Kifejtette, hogy szervezete kezdettől fogva nemzetben gondolkodott, s olyan koncep­ciót kíván megfogalmazni, amely az egész kárpát-meden­cei magyarság és Európa szem­pontjából elfogadható. Ezt követően ismertették, hogy a 70 elnökségi tagjelölt közül mindössze 31-en kerültek fel a szavazólistára. Az egyetlen elnökjelölt Für Lajos. Délben az Országos Gyűlés küldöttei zárt szekcióüléseken kezdtek vitát az MDF választási programjá­ról. Herényi Károly szombat esti tájékoztatása szerint az ülés vé­gén Boross Péter alelnök, mi­niszterelnök elemezte az elmúlt három és fél év munkáját, szólt a jövő feladatairól és a prog­ramkészítés fontosságáról. Mint mondta: a programnak az a célja, hogy az elkövetkezendő évekre meghatározza az MDF cselekvéseinek irányát és cél­jait. Arra is rámutatott, hogy a hangsúlyt most a program gaz­dasági fejezetére kell helyezni, hiszen a gazdaság megerősítése, a szociális piacgazdaság megte­remtése kulcsfontosságú feladat a nemzet jövője szempontjából. Kijelentette: az MDF-program egyik fő értéke az, hogy megva­lósítható, nem tartalmaz dema­góg elemeket, s - mint fogal­mazott - nem akarja csalfa ígé­retekkel megtéveszteni a válasz­tókat. A kora esti órákban hirdette ki a szavazatszámláló bizottság az elnökválasztás eredményét. Eszerint az egyedüli jelöltként induló Für Lajost 685 érvényes szavazattal a Magyar Demok­rata Fórum elnökévé választot­ták. Az MDF újonnan megvá­lasztott elnöke szűzbeszédében párhuzamot vont k mai és a négy évvel ezelőtti helyzet kö­zött, amikor is az MDF köztár- saságielnök-jelöltjeként állt a II. Országos Gyűlés küldöttei előtt. A nyilvánvaló különbsé­gek ellenére azonos vonás hogy a politika tétje ma sem kisebb mint 1989 őszén volt. Az MDF tagjai ma is hűek maradnak a hagyományokhoz, az elődökhöz - folytatta. Ugyanakkor a korszerű európai eszméknek, így a politikai de­mokráciának, a szociális piac- gazdaságnak is hűséget fogad­nak. Az európai keresztény ér­tékrend mellett az MDF magáé­nak vallja a társadalmi igazsá­gosság eszményét is; jólétet szeretne teremteni minden pol­gár számára. Emellett az MDF értékrendjének szerves része az otrombaságoktól mentes nem­zeti eszmény is. Mivel az Országos Elnökség megüresedett helyeinek betölté­sére az első fordulóban egyik je­lölt sem kapta meg a szükséges abszolút többséget, második fordulót tartottak az esti órák­ban. A szombaton elsöprő több­séggel megválasztott új MDF-elnök, Für Lajos vasárnap bemutatta az új elnökségi tago­kat, Balsai István igazságügy­minisztert, Dobos Krisztina or­szággyűlési képviselőt, Sala­mon Lászlót, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökét és Schamschula Györ­gyöt, a közlekedési tárca veze­tőjét. A megválasztott új elnök ismertette a párt számvizsgáló bizottságába bekerült új tagok névsorát, s elmondta azt is, hogy az Országos Etikai és Fe­gyelmi Bizottságba a küldöttek Balaskó Jenő költőt, újságírót, Bánffy Györgyöt és Csóti Györgyöt - mindketten or­szággyűlési képviselők - vá­lasztották meg. Az Országos Gyűlés vasár­nap délelőtt a programtervezet egyes fejezeteiről folytatott szekcióviták összegző beszá­molóival folytatta munkáját. Mivel a több mint 600 megje­lent küldött elfogadta a szek­ciók állásfoglalását, ez tulaj­donképpen azt jelenti, hogy az Országos Gyűlés jóváhagyta az MDF 1994. évi választási prog­ramját. Egon Klepsch, az Európai Parlament elnöke szervezete és saját maga elkötelezettségét jut­tatta kifejezésre az MDF, vala­mint a Magyarországot kor­mányzó centrumerők iránt, majd a kereszténydemokrata erők szolidaritását és üdvözletét tolmácsolta. Hozzátette: a kei reszténydemokraták egész Eu­rópában nagy figyelemmel kísé­rik Magyarországot a választás évében, s az MDF-nek sok si­kert kívánnak. Az Országos Gyűlés Boross Péter miniszterelnök, Lezsák Sándor ügyvezető elnök és Für Lajos elnök beszédével ért vé­get. Boross Péter az egyes gaz­dasági, társadalmi ágak tenniva­lóit vette sorra. Lezsák Sándor arról beszélt, hogy az Országos Gyűlésnek sikerült vonzó vá­lasztási programot alkotnia, amely alkalmas a rendszerváltó folyamat továbbvitelére. Az ügyvezető alelnök jónak ítélte a párt választási esélyeit, hozzá­téve, hogy az MDF csodafegy­vere a valóság, a tények ismer­tetése lesz. Az újonnan megválasztott el­nök, Für Lajos záróbeszédében arról szólt, hogy az MDF-nek nincs szégyenkeznivalója az öt évvel ezelőtt felvállalt törté­nelmi léptékű feladatok teljesí­tése miatt. A párt emellett sokat tett a gazdaság talpraállításáért, egy életképes magyar középosz­tály létrehozásáért, illetve a tár­sadalom, a közgondolkodás megtisztulásáért, valamint a ha­táron túli magyarság megmara­dásáért. Most, a „májusi tűka­nyarban” újabb nagy, sorsdöntő megmérettetés vár a pártra. A választási küzdelem két nagy csoportosulás, a blokká szerve­ződött baloldal és a keresztény­nemzeti erők között zajlik majd. A tét óriási: megmarad-e a demokrácia Magyarországon, úgy, ahogy azt az igazán de­mokratikus erők elkezdték kié­píteni. Ennek kapcsán az 1945 és 1948 közötti időszak törté­nelmi példájára utalva Für La­jos figyelmeztetett arra, hogy demokráciából demokratikus eszközökkel is lehet diktatúrát csinálni. A választások gazda­sági tétjét illetően Für Lajos hangsúlyozta: nem engedhető meg, hogy olyan erők kerülje­nek hatalomra, amelyek demok­ratikus szocializmust hirdetve újra eltérítik az országot arról a vágányról, amelyen ha gyöt- relmesen is, de elindult. Az el­nök figyelmeztetett arra is, hogy a baloldaliság abszoluti­zálja a társadalmi kérdéseket, gondolkodása nemzetközi. En­nél fogva lebecsüli a nemzeti erőket, az egy hagyományú, nyelvű, kultúrájú népcsoportok összetartó jellemzőit. Für Lajos véleménye szerint ez különösen igaz arra, ahogyan a baloldal a határon túl élő magyar kisebb­ségekhez viszonyul. Az elnök intő példaként idézte Csintalan Sándor szocialista párti tiszt­ségviselő szavait arról, hogy a történelem kereke visszafordít­ható. Mindezekre való tekintet­tel Für Lajos- hangsúlyozta: az MDF-nek minden erőt, tartalé­kot mozgósítania kell a válasz­tásokra, mert „ezt meg kell nyernünk”. Választási együttműködési megállapodást kötött szomba­ton a Szabad Demokraták Or­szágos Szövetsége és a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége. A megál­lapodás értelmében a két szer­vezet egyeztet minden olyan te­rületen, amelyekben kölcsönö­sen érintettek, és hangsúlyoz­zák, hogy közös érdekük a vá­lasztásokon való minél nagyobb arányú részvétel. A szerződés aláírása alkal­mából tartott sajtótájékoztatón Tardos Márton elmondta: pártja a nyugdíjasokat érintő program­jában megfogalmazza egyebek között a nyugdíjak reálértéké­nek biztosítását, egy lakbértá­mogatási rendszer kialakítását és az állampolgári jogon járó öregségi nyugdíjminimum be­vezetését. Az SZDSZ kor­A kormányt felelősség ter­heli, amennyiben az indulatok elszabadulnak három hónappal a választások előtt, márpedig az MDF most zajló kongresszusán az ellenzék és különösen a bal­oldal ellen gyűlöletkeltő hangok is hallatszanak - jelentette ki Hóm Gyula, az MSZP elnöke szombaton Tápióságon, a falusi szocialisták országos tanácsko­zásának nyitóelőadásában. Mint a pártelnök kifejtette, az indu­latkeltés oda vezethet, hogy a választások után megosztja a legjobb erőket, márpedig az or­szág nem engedheti meg magá­nak azt a fényűzést, hogy kire- keszthessen másokat. A magyar mezőgazdaságról szólva Horn Gyula kifejtette: ez az ágazat sokak állításával szemben nem tönkrement, ha­nem tönkretették. E folyamat­ban meghatározó szerepe volt egy rossz ideológiának, amely­nek alapján túl gyorsan és emel­lett erőszakosan akarták végre­hajtani a tulajdonváltást, és nem voltak tekintettel azokra az eredményekre, amelyeket a me­zőgazdaság a nehézségek elle­nére is felmutatott a korábbi években. A mai ellenzéki pár­tok mind egységesen kulcskér­désnek tekintik a magyar mező- gazdaság felvirágzását, és ezen belül a falvak talpraállítását. A májusi választások utáni kor­mány eleve nem lehet sikeres Vasárnap délután Sárospa­takra látogatott Egon Klepsch, az Európai Parlament hazánk­ban tartózkodó elnöke. A ven­dég lakossági fórumon találko­zott Sárospatak polgáraival, akik előtt arról szólt, hogy ez a térség mindig központja volt a szabadságért folyó harcnak, s bár mai állapotában segítségre szorul, a közös Európa igen fon­tos részének tekinti ezt a régiót. Az Európai Unió igen nagy jelentőséget tulajdonít a magyar külkapcsolatok fejlődésének. A megkötött társulási szerződés célja, hogy Magyarország mie­lőbb rendes tagja legyen az Eu­rópai Uniónak. A közösségen mányra kerülése esetén az egyik első feladatának tekintené egy szociális egyezség kimunkálá­sát, melyben természetesen a nyugdíjasoknak is részt kell venniük. A megállapodás megfogal­mazza, hogy az SZDSZ a nyug­díjasokat érintő parlamenti dön­téseknél kikéri az ŐSZ vélemé­nyét. Az ŐSZ viszont vállalja, hogy a választásokon kiemelten támogatja Pető Iván pártelnököt és Kuncze Gábor frakcióveze­tőt, valamint Tardos Mártont, Nádori Lászlót, Rózsa Editet és Büky Dorottyát. A megállapodás nem befo­lyásolja a felek önállóságát, a 250 ezer tagot számláló nyugdí­jas szövetség keresi a kapcsola­tot más pártokkal is, amelyek hajlandók képviselni a nyugdí­jas réteg érdekeit. anélkül, hogy a mezőgazdaság­gal kapcsolatos teendőket a leg­fontosabb feladatok között tartsa számon. - A választások eredményeként egy olyan új kormányra, végrehajtó hata­lomra van szükség - fejtette ki a pártelnök -, amely megakadá­lyozza az ország politikai erői­nek jobbratolódását. Május után egy szociálliberális kormány­zat, egy szociálliberális válasz­tási szövetség lehet képes az or­szág előtt álló kihívásoknak megfelelni, s e vezetés nyitott lenne a népi-nemzeti gondol­kodású kereszténydemokrácia előtt. A tanácskozáson felszólaló agrárszakemberek elmondták: az MSZP hatékonyan működő mezőgazdaság kialakítására tö­rekszik, amely az ágazat átala­kításával a falun élőknek tisztes megélhetést biztosít. Mert - szemben mások állításával - a mezőgazdaság válságban van, az átlagosnál nagyobb munka- nélküliség sújtja a falun élőket, és jövedelmük is 30 százalékkal elmarad a más ágazatokban dolgozók átlagától - szögezték le. A mezőgazdaság hitelképte­len, s az üzemek a túléléséért kénytelenek felélni vagyonukat. A szocialisták a magántulajdon alapján álló, vegyes tulajdonú gazdaság mellett szállnak síkra, amely a tulajdonviszonyok biz­tonságára épül. belül igen sok program született a volt kelet-közép-európai szo­cialista országok felvirágoztatá­sára, ennek egyik igen fontos része a PHARE-program, amely éppen a kis- és középvál­lalkozások fellendítését cé­lozza. Európa nyugati fele azért bí­zik különösen Magyarország­ban, mert az ország stabilitása erős és a rendszerváltás óta ki­emelkedően nagy sikereket ért el. Az átállás gondokkal jár, de az ország bizalmat élvez. Ma­gyarország Európának elvá­laszthatatlan része, „gyöngy­szem az európai közösségek ál­tal készítendő nyakéken.” Az MSZP a mezőgazdaságról Egon Klepsch Sárospatakon Pakson a KDNP-frakció Pakson töltötte a szombati napot a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakci­ója. A látogatás közben rögtön­zött sajtótájékoztatón Csépe Béla frakcióvezető elmondta, hogy délelőtt a párt itteni bará­taival és egyházi személyisé­gekkel beszélgettek az ország, valamint a párt helyzetéről, leg­főképpen pedig helyi kérdések­ről. A frakció tagjai mindenütt, így Pakson is meg akarják is­merni a lakosság problémáit, il­letve törekvéseit. Tájékozódnak például a mostanában nagy hír­verést kapott áramdíjkedvez- mény-követelés ügyéről. Kora délután fölkeresték az atome­rőművet, ahol az ismerkedés so­rán nemcsak technikai kérdé­sekről tájékozódtak, hanem ar­ról, hogy milyen a kapcsolata az Atomerőmű Részvénytársaság­nak a környező településekkel. „Egyre jobban kirajzolódik a baloldali-liberális szövetség” - mondta Csépe Béla, a Keresz­ténydemokrata Néppárt or­szággyűlési frakciójának veze­tője szombat este, a paksi Mű­velődési Házban rendezett la­kossági fórumon, amelyen be­mutatták a KDNP Tolna megyei képviselőjelöltjeit. A baloldal egyre gátlástala­nabb - folytatta a frakcióvezető -, a hatalomra törő MSZP sze­mérmetlenül szerepelteti a listá­ján Nagy Sándort. Kilátszik a lóláb, hogy a megbukott hata­lom újra hatalomra tör, a régi apparátus tagjai élnek és virul­nak. A régi rendszer persze nem jöhet vissza - szögezte le Csépe Béla -, de olyan hatalom igen, amelyik megingatja azt a törté­nelmi utat, amit a nép bölcses­sége alapján kijelöltünk az előző választással. Fidesz-sajtótájékoztató Elkészült a Fidesz önkor- mányzatitörvény-koncepciója, amely körvonalazza, hogy a párt milyen törvényi, jogszabá­lyi formába kívánja önteni ön- kormányzati programját. Amennyiben a Fidesz kor­mányzati pozícióba kerül, akkor egy-másfél hónapos kormány­zati jogszabály-előkészítő munka után már a nyár folya­mán képes lesz a Parlament elé terjeszteni az önkormányzati törvényt - mondotta a sajtó képviselői előtt Deutsch Tamás országgyűlési képviselő vasár­nap Mosonmagyaróváron. A fideszes önkormányzati képviselők, polgármesterek kétnapos tanácskozását követő sajtótájékoztatón a Fidesz Ön- kormányzati Kabinetjének el­nöke úgy vélekedett: az új ön- kormányzati törvényt még a következő önkormányzati vá­lasztás előtt el kellene fogadni, mert az várhatóan komoly in­tézményi változtatásokat fog tartalmazni. A Fidesz szerint például az önkormányzati kö­zépszint, a megye közvetlen lis­tás szavazással lenne megvá­lasztva. Az önkormányzati törvény koncepciójáról elmondta: a Fi­desz a mostani kerettörvényhez képest olyan, kétharmados többséggel elfogadandó ön- kormányzati törvényt képzel el, amelyik pontosan, egyértel­műen szabályozza az önkor­mányzatok tevékenységének minden területét. A mostani törvénnyel kapcsolatban ugyanis fontos tapasztalat, hogy a keretszabályozás egymásnak ellentmondó jogértelmezésnek ad helyt. Az önkormányzati finanszí­rozással kapcsolatban a sajtótá­jékoztatón elhangzott: a kon­cepció négyéves időtartamra tervezhetővé teszi az önkor­mányzatok pénzügyi gazdálko­dását, nagyobb mozgásteret, kedvezőbb költséggazdálkodást biztosít számukra. A tervezet szerint a személyi jövedelema­dónak nem 30, hanem 50 száza­léka kerülne pénzügyi forrás­ként az önkormányzatokhoz. A kétnapos eszmecserén szó volt a közbiztonságról. A Fi­desz álláspontja szerint a bűn­üldözésről a hangsúlyt a bűn- megelőzésre kell áthelyezni. A rendőrséggel kapcsolatban kifejtette Deutsch Tamás: az elmúlt négy évben vitathatatla­nul sokat változott, _ hatéko­nyabb lett a rendőrségi munka. Azt azonban nem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy a rend­őrség komoly anyagi gondokkal küzd. Deutsch rámutatott: min­tegy 800 millió-1 milliárd fo­rintra rúg a rendőrség kifizetet­len számlája. Az új kormánynak a költségvetési átcsoportosítá­sokkal kell ezen változtatni. Vita az MSZDP-ben A Magyarországi Szociál­demokrata Párt Kéthly Anna Történelmi Platformja és Seni- orátusa nem jogosult arra, hogy összehívja a kongresszust - jelentették ki szombaton az MSZDP székházában megtar­tott országos gyűlés résztve­vői. A jelenlévők elhatárolták magukat a platform nevében „szervezkedő” Bácskai Sándor­tól, aki - mint fogalmaztak: jogosulatlanul a platform elnö­kének tartja magát, s március 5-én pártkongresszus megtartá­sát tervezi. A történelmi plat­form héttagú ügyvezetői testü­letéből öten egyhangúlag kifej­tették: a tagság nem kérdője­lezi meg az egyesülési kong­resszus határozatait, s legitim­nek tartják a jelenlegi, Király Zoltán-féle pártvezetést. Hang­súlyozták továbbá, hogy a vá­lasztás előtt nem szabad újra­kezdeni a sehova nem vezető személyeskedő, kirekesztő tor­zsalkodást. FKgP-MIÉP: szónokverseny Közös nagygyűlést tartott a Budapest Sportcsarnokban Torgyán József, a Független Kisgazda Párt elnöke és Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke vasárnap. A poli­tikusok között pénzfeldobással döntötték el a felszólalási sor­rendet, majd a tizenötezres tö­meg gyakran szakította félbe tapssal, fütyüléssel és bekiabá­lásokkal a beszédeket.- Magyarországon a legna­gyobb veszély a tájékozatlan­ság. Olyan korban élünk, ami­kor a társadalom függetlensége és cselekvőképessége az embe­rek tájékozottságától függ - kezdte Csurka István. A magyar társadalmat azonban ma is ha­zugságokkal látják el. A legve­szélyesebb hazugságok: Ma­gyarország jelentéktelen állam, hogy mindenben utánoznunk kell a Nyugatot, kínos pontos­sággal kell fizetnünk a hitelek törlesztését, engedelmesked­nünk kell a Világbank minden utasításának. Kijelentette: az egykori hatalmasok irányítják ma a privatizációt. Mindezt az MDF és Antall József - aki „ki­felé látott, de befelé vak volt”. Rendszerváltás csak akkor lesz, ha a nemzeti oldal szakít az an- talli múlttal.- Tolvajok és rablók árusít­ják ki az országot, szándékosan teszik tönkre a hazát - mondta beszéde elején az FKgP elnöke. Rámutatott: a kommunista tol­vajok mesterei voltak a lopás­nak, de a jelenlegi tolvajokhoz képest csak elsőáldozók és ministránsgyerekek lehettek. A kommunista nómenklatúra megmaradt, csak más köntös­ben jelentkezik ma. Támadta Göncz Árpádot, és ha Boross Péter nem határolja el magát Mocktól, úgy Torgyán József őt is lemondásra szólítja fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents