Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

1994. február 21., hétfő Megyei körkép 3 Elnapolták a tarifaügyét • Majd egy hónapra teljesült a kérés. A bajai közgyűlés legutóbbi ülésén felmerült javaslatként, hogy a testület tegyen végre pontot a tengeri kígyóvá váló ügy végére, és engedjen vala­mennyit a vita tárgyát képező néhány tarifából. Végül a dön­tést a március 10-i ülésre elna­polták, addig pedig az 1991-es rendelet szerinti, tehát a tavaly december 31-éig érvényes tari­fákat kell a piacon alkalmazni. Vita a költségvetésről Solton A solti önkormányzat az idei költségvetés megtárgyalásába kezdve azzal a ténnyel került szembe, hogy csak a pénzügyi bizottság tárgyalta meg az elő­terjesztést, hallgatta meg az in­tézményvezetőket. A többi képviselőnek - mint hangsú­lyozták - nem volt alkalma arra, hogy elsősorban a fejlesztések­nél, fenntartási munkáknál el­engedhetetlen rangsorolásban közös nevezőre jussanak. Az ülés levezetése is meglehetősen szabadosnak bizonyult, a hall­gatóság soraiból bárki hozzá­szólhatott. Minden jel arra mu­tatott, hogy a kiadásokat ille­tően koránt sincs kialakult kon­cepció. Az időközben elrendelt szünetben több képviselő azt hangoztatta: a jelenlegi formá­ban nem fogadja el a költségve­tést, azt átdolgozásra javasolja. Többek véleménye szerint az egyes tételeket túlságosan fel- duzzasztották, ezért jut csak 17 millió forint a fejlesztésekre. Az iskolaigazgató elmondta, hogy beázik a tető, emiatt az elekt­romos hálózat víz alá kerül, a gyerekek néha közvetlen élet­veszélyben vannak. Mások sze­rint az orvosi rendelőknél évek óta hiányzó három vizesblokkot feltétlenül szerepeltetni kell a fejlesztések között. Már csak azért is, mert erre az önkor­mányzat a tisztiorvosi szolgá­latnál kötelezettséget vállalt. A különböző felvetések mindig más mederbe terelték a testület figyelmét, így igazi áttörést az sem hozott, hogy az alpolgár­mester a helyzetet megmen­tendő, javaslattal élt. Arra kérte képviselőtársait, hogy szavaz­zák meg a működési kiadáso­kat, a bérfejlesztést, s a követ­kező fél évben alapos elemzé­sek tükrében döntsenek a pénz­szűke helyzetben mind égetőbb gondok megoldásának sorrend­jéről. Vasai Sándor képviselő ezt elvetette, a költségvetés-terve- zét alapvető átdolgozását java­solta. Példaként említette a mű­velődési házzal összevont könyvtár kiadásait. Míg a két intézmény működésére tavaly 5,6 millió forintot költöttek, ad­dig az idén 8,5 millió forintot terveztek ugyanarra, amit a tető helyreállítására szánt félmillió­val még meg is toldottak. Végül szinte már csak abban volt egyetértés, hogy a nagyközség bevétele az 1994. évben 208 millió 731 ezer forint, amelyből bérre közel 67, társadalombiz­tosítási hozzájárulásra 30 millió forintot költenek. A vita ke­reszttüzébe került költségve­tésre természetesen visszaté­rünk. Zsiga Ferenc Erdemes-e a polgároknak véleményt mondani? Tiszakécske város képvi­selő-testű lete néhány nappal ez­előtt közmeghallgatást tartott. Tóth Dezső polgármester a vita megnyitása előtt elmondta, hogy a '94 évi költségvetést szeretnék hitelek felvétele nél­kül elkészíteni. A bevételek nö­velésére nem látnak semmiféle megoldást, a kiadásokat te­kintve a nyári turizmus elősegí­tését szolgáló kishajó és kisvo­nat üzemeltetése nem szerepel a '94-es költségvetési tervezet­ben. A város vezetője a többi között elmondta, hogy a kecs­keméti Volán ez évtől havonta 37 ezer forintot kér a hivataltól a helyijáratos busz üzemelteté­sére. Kiemelte, hogy a térség­ben egyedül Tiszakécske az, aki évente több, mint 2 millió forin­tot fordít a betegszállító busz működtetésére, ami a tanyavi­lágból szállítja az orvoshoz a rászorulókat. A részt vevő kécskeiek felve­tették, hogy az önkormányzat jobban figyeljen oda a helyi mezőgazdaság fejlesztésére, mert a földek visszaadásával sok ember ebből szeretne meg­élni. Kifogásolták, hogy az új tornaterem építésénél lett volna fontosabb teendő is: többek kö­zött az úthálózat javítása, a szakmunkásképző iskola bőví­tése és az Egészségház felújí­tása. Egy résztvevő megállapí­totta, hogy szerinte mostanában az „arccal Ókécske felé” elv ér­vényesül. A kécskei polgárok felvetet­ték azt is, hogy az utóbbi időben igen elszaporodott a bűnözés országunkban, ami kiterjed Ti- szakécskére is. Nagyon sok úgynevezett „bögrecsárda” mű­Marad a helyén A csütörtöki képviselő-testü­leti ülésen nem volt sikere az előterjesztésével a Bajai Kom­munális és Szolgáltató Kft-nek. A kudarcot a helyi kábelteleví­zió szerkesztői állásával kapcso­latos döntés jelentette Kalászi László igazgató számára. Mintha a képviselők megelégel­ték volna, hogy a kft. a médiu­mokat is irányítani kívánja, - példa rá a lapunkkal szemben alkalmazott diszkrimináció -, most úgy határoztak, hogy nem mondanak fel a kábeltelevízió tavaly december 1-jével három hónapi próbaidőre megbízott vezetőjének. A városatyák ere­detileg a bajai médiumok admi­nisztratív és gazdasági ügyeinek intézését rendelték a kft. hatás­körébe, és jó lenne, ha a cég eh­hez tartaná magát. ködik, amik vonzzák a csel­lengő fiatalokat, és nem is biz­tos, hogy legálisan működnek. Jó lenne, ha a rendőrség képvi­selője is jelen lenne ezeken a közmeghallgatásokon, mert a bűnözés visszaszorítása érde­kében össze kell fognunk. Heves vitát váltott ki az el­múlt rendszer emlékműveinek sorsa, valamint az, hogy táblát kellene állítani az I. és a II. vi­lágháború halottainak emlékére. A résztvevők egyike az ülés vé­gén rákérdezett, hogy a képvise­lők érdemesnek tartják-e a la­kosság javaslatait maguk között felvetni, vagy az elhangzott rö­vid válaszokkal le van zárva az ügy. A polgármester megnyug­tatta az érdeklődőket, hogy a későbbiekben is foglalkoznak a javaslatokkal, de hangsúlyozta, hogy a lehetőség és az igények nincsenek összhangban. Talán csak reménykedhetünk, hogy jól alakul az 1994-es esztendő. Nagy Irén • A béke szigete Ó-Kécsén: Szabolcska Mihály szobra. A bérlők többsége vevő lenne Tízszeres igény a bajai kárpótláson • Pillanatkép a bajai földárverésről. (Folytatás az 1. oldalról) A licitálásra ,209-en jelent­keztek be és 98-an vettek is föl­det. A legalacsonyabb ár 500 forint volt, de adtak a szántóte­rületek aranykoronájáért 8 ezer forintot is. Az erdő 600 és 3500 forint között kelt el aranykoro­nánként. Másnap 145-en voltak jogosultak tárcsát emelni, közü­lük 97-en váltak tulajdonosá. Itt már magasabbak voltak az árak, egy hektárnál kisebb területért 12 ezer forintot is adtak egy aranykoronáért. Az erdőknél pedig 25 200 forint volt a leg­magasabb ár egy aranykoroná­ért. Ezen a napon 6 millió 698 ezer forint értékű kárpótlási jegy lett felhasználva. Búzási András, a helyi föld­rendező bizottság elnökhelyet­tese összefoglalva az árverés tapasztalatát, elmondta, hogy a licitálók hangulata nem mindig volt kielégítő, főleg a kisösz- szegű jegyekkel rendelkezők méltatlankodtak. Helytelenítet­ték nagyon, hogy a meghatal­mazással licitálók (az összevá­sárolt jegyekkel törvényesen árverezők) háttérbe szorították őket, nekik semmi sem drága alapon. Jó hírt is tudott mondani a vaskúti Bácska Szövetkezet jogásza, bejelentette, hogy nem fellebbezik meg a bíróság föld­kijelölési határozatát, így ha az jogerőre emelkedik 60 napon belül (remélhetőleg májusig) ezekre a területekre is kitűzhe­tik a várva várt árverést. • A bérlők többségének vásárlási szándéka van. A Városháza dísztermét félig megtöltötte a Széchenyi tér 1-3; ismertebb nevén a „lordok háza” péntek esti lakógyűlése. Az értékbecsléssel és értékesí­téssel megbízott Porta kft. kép­viselője Kákonyi József készsé­gesen válaszolt a lakók kérdése­ire. A szerződéstervezet egyik, sokak által vitatott pontja az, hogy az önkormányzat öt éven belül visszavásárolhatja a szó- banforgó lakásokat. Ezt sokan indokolatlannak és érthetetlen­nek tartották, ám kiderült, hogy a szerződéstervezet újabb válto­zatában már jelentős módosítás található. Az önkormányzat eszerint csak a vevő súlyos szerződésszegése esetén vásá­rolja vissza az ingatlant. Töb­ben felvetették, hogy a házat gyakorlatilag építése óta: hu­szonöt éve nem újították fel: amennyiben tehát a bérlők úgy döntenek, hogy megveszik a la­kásokat, számolniuk kell a je­lentősen megemelkedő közös költséggel, a lakásonként akár több százezer forintot, kitevő felújítási pénzzel is. Számos bi­zonytalan pontja van még a szerződéstervezetnek, és az újonnan megalakuló társasház alapító-okiratának: a bérlők ez­zel kapcsolatban úgy döntöttek, hogy kezdeményezni fogják a számukra megfelelőbb meg­szövegezést. A bérlők többsége szeretné megvásárolni a lakást, sőt: néhányan ezt már meg is tették. Bán János Marinko vallomást tett (Folytatás az 1. oldalról) A Szegeden letartóztatott, a gyilkosságokban való részvétel­lel gyanúsított, jugoszláv útle­véllel rendelkező Magda Ma­rinko feltáró, de teljes beisme­résnek nem nevezhető vallo­mást tett. Eszerint hat bűncse­lekményhez van közvetlenül köze, hármat Magyarországon, hármat pedig a Vajdaságban követtek el. A Vajdaságban, a Dél-Alföl- dön elkövetett bűncselekmé­nyekhez hasonló gyilkosságok­ban nyomoz a magyar kollé­gákkal szoros szakmai együtt­működésben a szabadkai rend­őrség. A gyilkosságok indítéka a magyar és a szabadkai rendőr­ség szerint is anyagi haszon- szerzés. A vizsgálatot vezető rendőrtisztek úgy vélik, hogy a rendőrség gyors és hatásos fel­lépése akadályozta meg a gyil­kossági sorozat folytatódását. Ám azt, hogy kik szerepeltek még Magda Marinko és külföldi tettestársai halállistáján, nem közölték eddig. A költségvetésről Kecelen Ma délután ülést tart Kecel város képviselő-testülete. Fő napirendjük az ez évi költségve­tési rendelet megalkotása. Emellett módosítják a szolgálta­tóudvar alapító okiratát, a köz- tisztaság fenntartásáról szóló rendeletet is. Az egyéb ügyek között megtárgyalják a házior­vosok azon kérelmét, miszerint kérték a rendelő fenntartási költségéhez fizetendő hozzájá­rulás csökkentését. A cigány sportolók pedig anyagi támoga­tást igényeltek az önkormány­zattól, így ezt a kérdést is napi­rendre tűzték. Egyesületek a közgyűlés előtt A jánoshalmi képviselő-tes­tület keddi ülésén tájékozódik a helyi katolikus egyházközség temetőrendeletéről, valamint az iskolaszékek megalakulásáról. Beszámol a testület előtt az ön- kormányzat lapjának, a Hu­nyadi Népének a főszerkesz­tője. Foglalkoznak a képviselők az alfogyasztói villamoshálózat felújításával, egyesületek ké­relmeivel, s vizsgálják a bérek helyzetét az intézményi költ­ségvetésekkel összefüggésben. Tárgyalja a testület a többször elutasított telekvásárlási kérel­meket is, s zárt ülésen dönt se­gélykérelmekről. Expo-tervpályázat Kihirdették az Expo előhasz- nosítását szolgáló, a későbbiek­ben pedig egyetemi kulturális és sportközpontként funkcionáló létesítmények tervpályázatának eredményét. A tervpályázat egy 300 személyes színház és egy 2000 személyes csarnok meg­tervezésére vonatkozott. Sikeres sorozat A II. Rákóczi Ferenc Mező- gazdasági és Közgazdasági Szakiskola által szervezett gaz­daesték sorozat immár második sikeres évét zárta. A fő cél, hogy a magángazdálkodók álta­lános tájékoztatást kapjanak az 1994. évi mezőgazdasági gaz­daságpolitika célkitűzéseiről, hitel- és a szaktanácsadás lehe­tőségeiről - megvalósult. A hat előadáson átlagosan 100-110 fő vett részt. A sorozat meghirde­tése közben több szervezet és vállalat is bekapcsolódott a szervezésbe. így lehetőséget kapott a BKKM Kárrendezési Hivatal részéről Soponyai Zol­tán osztályvezető, aki a kárren­dezés időszerű kérdéseire adott választ. A gépforgalmazók kö­zül megjelent a RAU-Sasform Kft., a Szolnoki Mezőgép Rt. és a Kecskeméti Agroker, a Rich­ter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. képviselője. A SEEDEX Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. az előadáson túl kedvezményes vetőmagárusítással is kedves­kedett a résztvevőknek. A BKKM Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Dél-alföldi Re­gionális Fejlesztési Társaság te­vékenységét bemutatták a kép­viselők. Megjelentek az elő­adássorozaton a termeltető, termékfeldolgozói és -forgal­mazó szervezetek-képviselői is. Jövőre megismétlik az előadás- sorozatot. KÖZÉLETI HÍREK • A Fidesz környezetvé­delmi programjának ismerteté­sére kerül sor — a párt szakem­bereinek részvételével — feb­ruár 21-én 17 órától a kiskunha­lasi ÁMK zenetermében.

Next

/
Thumbnails
Contents