Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-18 / 41. szám
1994. február 18., péntek PETŐFI NÉPE 7 SZABADKÁN A KECSKEMÉTI GYILKOSSÁGRÓL A hét gonosztevő és Magda Marinko, a főnök (Az Új Hét Nap - vajdasági hetilap - február 11-én egy sajtótájékoztatóra hivatkozva cikket közölt a közvéleményt foglalkoztató magyarországi és Szabadka környéki gyilkosságokról. Ebből idézünk.) A szabadkai kerületi bíróságon hétfőn közölték annak a három szabadkai és öt belgrádi férfinak a nevét, akik alaposan gyanúsíthatók - a vizsgálat jelenlegi szakaszában - tíz személy meggyilkolásával és kirablásával. A rendőrség nem fejezte be a nyomozást, feltételezhető tehát, hogy a bűnlajstrom még nem teljes. A szabadkai Marinko Magda (31 éves), Ivan Sinkovic (40), valamint Jovan Sredanovic (27), rajtuk kívül a belgrádi Si- nisa Petric (20), Bozidar Milja- nic (25), Goran Bogdanovic (27), Aleksandar Sekaric (23) és Goran Stavric (21) ötrendbeli súlyos rablással, illetve rablógyilkosságokkal gyanúsítottak. Magda kivételével, akit Szegeden tartóztattak le, a többieket Szabadkán helyezték rács mögé. A főkolompos mindenképpen a már hosszabb ideje Magyarországon tartózkodó Marinko Magda. Jugoszláviából gyilkossági kísérlet miatt kellett hirtelen távoznia. Tavaly júniusban lőtt rá áldozatára a Zlatna kap nevű vendéglőben. Szerencsére célt tévesztett a lövedék, és Magda Marinko pánikszerűen elmenekült. Titokban, illegálisan azonban időnként hazajárt, meglátogatta családját. Ugyanígy tért haza 1994 január 25-én is, csikériai tanyájuk mellett, a zöldhatáron át. Ivan Sinkovic (alvilági „beceneve”: Cigány) jelentette neki, hogy megvalósítható a korábbi terv. Petricék és Agaticék kirablása. A tanyáról a városba mentek és elhívták a belgrádi barátokat. Amíg vártak rájuk, ők ketten teNem titok, hogy a NATO- tagállamok 14 órás maratoni ülésén, amelyen megfogalmazták az ultimátumot, vagy az utolsónak szánt figyelmeztetést a boszniai szerbek címére - jelentős szerepet játszott Manfred Wömer, az atlanti szervezet főtitkára. De most arra is fény derült, milyen emberi dráma játszódott le a NATO-drámában. Az 59 esztendős Manfred Wömer, aki közmegelégedésre tölti be fontos és nem könnyű tisztét, súlyos rákbetegségben szenved. „Statisztikailag már halott vagyok - jegyezte meg a minap keserű iróniával - de nem adom fel.” Január utolsó napján újabb operációt kellett végrehajtani rajta, ezúttal bélelzáródás miatt. Az aacheni sebészprofesszor, Schumpelick nyomatékosan felhívta figyelmét a lábadozás alatti fokozott pihenésre, hiszen „az életével játszhat”. A sorsdöntőnek ígérkező napon - NATO-tanácskozás nap• Magda Marinko repszemlét tartottak. Késő éjszaka érkezett meg Sinisa Petric, Bozidar Miljanic és Goran Bogdanovic, aki a gépkocsit vezette. Sinkovic Palicsra ment egy kávéházba, a többiek pedig Kisbajmok felé vették útjukat. Petricékhez a konyhaablakot betörve jutottak be. Milan Petric vitatkozni próbált, mire Magda hangtompítós pisztolyából többször belelőtt. A lövésre felébredt Petric felesége, Stana, de vele is gyorsan végeztek. Ezek után felforgatták a házat: harmincezer német márkát és egy CZ-88 típusú pisztolyt találtak. Távozáskor agyonlőtték a tízéves Dane nevű kisfiút. Ekkor Sinisa Petric, a névrokon lőtt, aki a rendőrségen kijelentette, hogy azon az éjjelen a szokásosnál „egy kicsit idegesebb volt”... Magda és társai ezután Palicsra mentek, ahol az erkélyen át jutottak be az Agatic család házába. Az alvó Josip Agaticot azonnal agyonlőtték, feleségét, Verát, pedig kényszerítették, hogy kinyissa a családi kasszát. Eközben éterrel elkábították és később megölték. A kasszából 20 000 német márkát, valaján - hajnali öt órakor ébredt Wömer, igaz, még két órát bóbiskolt. Amikor felkelt, elfogyasztotta kedvenc karottalevét és könnyű reggelijét, s kiválasztott - szándékosan - egy világos öltönyt a szokott sötétebb árnyalat helyett. A kék ing nyaka lötyögött rajta, erősen lefogyott a betegség alptt, nyakkendőjével próbálta elfedni azt. Beszállt páncélozott Limousinjába, s úgy hajtatott a szövetség központjába. Amiről ott szó esett, nem volt számára új. „Betegágyamból is nyomon követhettem az eseményeket - nyilatkozta -, rajta tarthattam kezemet az előkészületeken. Telefonon át rendszeresen eszmét cseréltem Christopher amerikai külügyminiszterrel is.” A konferencia, a nagykövetek és több külügyminiszter részvételével reggel 9 órakor kezdődött. A rövid déli szünet alatt a főtitkár egy órát otthon töltött, valamit evett, s néhány percre lefeküdt. Különben szőmennyi aranyékszert és egy Ro- lex márkájú órát vittek el. Még 1993 február végén Marinko Magda, a kegyetlen banda főnöke és Jovan Sredanovic betörtek Fehér Ida házába. Az idős szabadkai asszonyt megölték és kirabolták. Sredanovic szerint mindössze háromezer német márkát találtak. Többre, nagyobb zsákmányra számítottak. Magda a hirtelen jómódúvá vált újgazdagok köréből válogatta áldozatait, akiknek többsége az utóbbi néhány esztendőben tollasodon meg. Nem mindig becsületes úton... Időnként az ingatlankereskedelemre, az újságok apróhirdetéseire is odafigyelt. így szerzett tudomást arról hogy Fehérék eladták a házukat, ezért számított gazdag zsákmányra. A rablást Dra- gutin Kujundzic házában beszélték meg, és a házigazda ezért később életével fizetett. A banda Magyarországon is dolgozottt. Tavaly karácsony előtt, december 19-én Magda, továbbá Sinisa Petric, Ivan Sinkovic, Goran Stavric és Aleksandar Sekaric behatolt Kecskeméten Horváth Antal házába. Állítólag aranyvásárlás szándékával. Megölték a házigazdát és a feleségét, valamint a már említett Dragutin Kujudzicot, aki - véletlenül-e vagy nem - éppen ott tartózkodott. Egy marék aranyékszert és forintot vittek magukkal - mintegy húszezer német márka értékben. (Az újvidéki Magyar Szó szerint a rablóbanda a következő zsákmánnyal távozott Horváthék lakásából: két arany karcsatot, egy aranyláncot és egyéb aranyékszereket, valamint 20 ezer márkának megfelelő forintot vittek magukkal. A Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány helyettese a Petőfi Népe kérdésére nem erősítette meg a szabadkai információkat. Sem az értékek, sem a tettesek Iőcukorral és csokoládéval erősítette magát, kekszet és sajtot evett, ami valójában nem volt számára ajánlott, de jól esett. „Sokkal erősebbnek éreztem magam, mint ahogyan azt legszebb álmaimban reméltem volna” - vallotta utólag. Talán a tét nagysága és az elismerés tette. Hiszen a NATO először jutott olyan elhatározásra, hogy ENSZ-felkérésre, ha kell, a bombázásoktól sem fog visszariadni. Az eredményes megállapodás után a konferencia résztvevői felálltak, s úgy tapsolták meg a főtitkárt. Röviddel később telefonhoz hívták, Clinton gratulált Washingtonból. S a tizennégy órás értekezlet után „túlórázott” is, a sajtókonferencián maga ismertette a döntéseket. Mi adta az erőt a betegágyból felkelt politikusnak? „Láttam, hogy szükség van rám. Tettem, amit kellett, és a halál sokat vesztett előttem szörnyűségéből.” számát illetően - a szerk.) Az újévi ünnepeket követően, a magyarországi Orosházán ugyanez a csoport - Sekari- cot Miljanic „váltotta fel” - megfojtja Németh Márton Editet. Házából aranyláncokat és órát, valamint körülbelül százezer forintot vittek el. A szerencsétlen asszonyt nem lőtték le: övvel fojtották meg. Ez az egyetlen eset, amikor nem tűzfegyvert használtak. Minden más alkalommal Skorpió típusú, 7,65-ös kaliberű automata pisztollyal ölték meg áldozataikat. És megint egy kivétel. Fehér Ida meggyilkolásánál más fegyvert is használhattak, ezt majd az utólagos szakvizsgálatok döntik el. A fegyvert a múlt héten találták meg a Palicsi-tóban, és fontos bizonyíték lesz majd a bíróság számára is. Vannak persze más tárgyi bizonyítékok is, hiszen az összerabolt ékszerek egy részét megtalálták, és a családtagok azonosították őket. Marinko Magdát már ismerik az olvasók. Ivan Sinkovic, a „Cigány” ugyancsak régi ismerőse a rendőrségnek. Gépkocsilopásért már fiatalkorában gyámság alá kellett helyezni. Később tiltott kereskedelem, tolvajlás, adóeltitkolás miatt került börtönbe. Sredanivic autókat lopott, majd különböző „piacokon” árulta és eladta őket. Ami a „halálbrigád” többi belgrádi tagját illeti: Petric, Miljanic és Stavric két évnél hosz- szabb időt töltött a horvátországi frontokon. Értesüléseink szerint Ekan álkatonai alakulataiban szolgáltak. Megjárta a frontot Sekaric is. A sajtótájékoztató végén mi- lovan Salatic, a bíróság elnöke közölte: rendkívül szoros és eredményes együttműködés alakult ki a szabadkai és a magyarországi vizsgálati szervek között. Az AIDS és Afrika Az AIDS nem csak százezrével szedi áldozatait Afrikában, hanem megváltoztat évszázados hagyományokat is. Ezek közé tartozik a többnejűség, amely sok országban szokásos. Keresztény misszionáriusok százai hiába próbálták megszüntetni a poligámiát. Ami azonban nekik nem sikerült, sikerült az AIDS vírusának. Ugandában, ahol az AIDS rendkívüli módon elterjedt, megállapították, hogy a többnejűség megszűnőben van. Kenyában egy más szokást is az AIDS-vírus látszik megszüntetni: az úgynevezett „asszonyöröklést”. Eszerint a férj halála után a fivér „örökli” az özvegyet. A kenyai politikai vezetők már régóta igyekeznek felszámolni ezt a hagyományt, mert az „asszonyöröklés” hozzájárul az AIDS elterjedéséhez. Hiszen még egy AIDS-halott özvegyét is feleségül kell vennie a fivérnek. STATISZTIKAILAG MÁR HALOTT VAGYOK Wörner-dráma a NATO-drámában Nem is mindig annyira fekete a feketegazdaság A modem társadalmak mindegyikében jelentős gazdasági szektor a feketegazdaság. De nem mindenütt egyformán nagy a szerepe. Nemzetközi összehasonlításban négy ország emelkedik ki a tőkés országok közül magasan a többi fölé: Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália. Európában viszonylag alacsony a részarány a nyugat-európai puritán országokban. A feketegazdaságot erjesztő tényezők között jelentős a szerepe a költségvetés súlyának. A puritán svédek között azért nagy a feketegazdaság súlya, mert nagyon magasak az adók, nagyok a költségvetési terhek. Az is feltűnő, hogy milyen szoros az összefüggés a nagy jövedelemkülönbségek és a feketegazdaság súlya között. Mindenütt burjánzik a fekete- gazdaság, ahol a lakosság leggazdagabb tizedéhez viszonyítva a legkisebb jövedelmű tized aránylag is szegény. A fekete gazdaságot visszaszorító tényező a barkácsolás elterjedése és a praktikus munka tisztelete még értelmiségi körökben is. Az Egyesült Államokban ezek miatt viszonylag alacsony a feketegazdaság súlya. Ott szinte mindenkinek van kis, jól felszerelt barkácsműhe- lye. A legkisebb a feketegazdaság Japánban és Svájcban. A svájciak esetében is érthető a kis feketegazdaság: magas az átlagos életszínvonal, nincs szegénység, alacsony a költség- vetés súlya és ők is puritánok. Mi mentalitásunkban nem vagyunk puritánok. Tehát a többi feltételtől függetlenül is olasz szinthez közeli lesz a feketegazdaságunk. Az adók magassága is a nagy feketegazdaságot indokolja. Áz utóbbi években a jövedelem- arányok annyira differenciálódtak, hogy széles rétegek életkörülményei csak azért elviselhetnek, mert van feketegazdaság. Az utóbbi években ugyan nagyon szépen gyarapodtak a házi műhelyek, azok felszereltsége, de még mindig messze vagyunk a nyugati országoktól. Örvendetes módon a magyar értelmiség körében csökkent a fizikai munka lenézése. Az ilyen családok is egyre gyakrabban maguk tapétáznak, havat lapátolnak. Arról már többször írtam, hogy az elmúlt húsz év során milyen sokat köszönhettünk a feketegazdaságnak, és milyen sokat köszönhetünk ma is. Ezért nagyon óvom az illetékeseket attól, hogy adminisztratív eszközökkel próbálkozzanak. Azok még sehol nem hoztak eredményeket. Ha mi szorítottuk vissza ennyire a termelést, ha mi vezettük be az egyre nagyobb adókat, mi hoztuk létre az ilyen egészégtelenül nagy jövedelemkülönbségeket, a feketegazdaság, ha nem is az egyetlen, de minden bizonnyal a legfontosabb lehetőség a bajok csökkentésére. Kopácsy Sándor A PÉNTEK A BŰNÖS Vasárnapra lehűl az idő? Vajon csak képzeljük, hogy vasárnapra elromlik az idő, vagy valóban rendszeresen „kitol” velünk az időjárás? Adrian Gordon ausztrál atmoszférakutató szerint nem csupán a kép- zelletünk jkétszik velünk: statisztikailag valóban leggyakrabban a vasárnap a hét leghidegebb napja. A szakember nemcsak adattengerrel igazolta állítását, hanem magyarázatot is talált a jelenségre. A hétfőn meginduló ipari termelés és a hétvéginél zsúfoltabb autóforgalom miatt felmelegszik az atmoszféra, ennek hatására szerdától már szinte világszerte jelentősen emelkedik a levegő hőmérséklete. A péntek a muzulmán országokban munkaszüneti nap, s ekkor megszűnik a légkör mesterséges fűtése, szabad szombaton és vasárnap a világ döntő többségén leállnak a gyárak, üzemek, és kevesebb autó közlekedik... Megállapításait összegezve az ausztrál szakember úgy véli, hogy a vasárnapi zord idő az egyik első figyelmeztető jel: az ember már olyan nagymértékben avatkozik bele a természet menetrendjébe, ami még a Föld hőmérsékletét is megváltoztatja, méghozzá éppen az ember rovására és hátrányára. Mi a véleménye a fentiekről a magyar meteorológiai szolgálat ismert szaktekintélyének, Vissy Károlynak?- Nem értek egyet az ausztrál kollegával. Ha el is fogadom, hogy az ipari termeléssel és a közlekedéssel felszabaduló energia a környezetbe kikerülve felmelegíti a légkört, ez azonban talaj szinten aligha éreztetheti hatását. A könnyebb, meleg, talajközeli levegő esetleg a magasabb légkör hőmérsékletét emelhetné meg, de azt is csupán alig érezhetően. Szerintem ha valami befolyásolhatja a hő• Esős, havas vasárnap. mérsékletet, az a fűtésből felszabaduló és a rosszul szigetelt ajtókon, ablakokon kiszökő hulladékhő, de ez nem kötődik a hét elejéhez vagy végéhez. Ami egyébként az ezzel kapcsolatos hazai tapasztalatokat illeti? Utánanéztem, tavaly az év első felében, főleg a tavaszi hétvégeken, kimondottan melegek voltak a vasárnapok. Azt viszont el tudom képzelni, hogy az ipari termelés és a közlekedés okozta környezetszennyezés és az ezzel járó, az időjárást befolyásoló sok tényező néhány évszázad múlva érezhetően is megváltoztatja majd Földünk légkörét. R. Sz. • Omlós házak városa? • Lakitelek aranyévei? • Tilos könyvek az elvtársaknak? • Új valutatrükk: korlátlan és legális?