Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

12 PETŐFI NÉPE 1994. február 16., szerda A NATO hadereje az Adriai-tengeren • F-18-as vadászgép indítása repülőgép-anyahajéról. Már a Nobel-díj is gyanús A boszniai harcoló feleknek szóló NATO-ultimátum határ­idejét egy nappal sem fogjuk meghosszabítani, s ha az abban foglalt feltételek nem teljesül­nek, magától értetődő, hogy „amit leszögeztünk, annak meg kell valósulnia” - közölte Bal­ladur francia miniszterelnök, szavaival a légi csapások lehe­tőségére utalva. A NATO Olaszországban és az Adriai-tengeren hatalmas és rendkívül modem haderőt állo­másoztál. Szárazföldről és repü­lőgép-hordozó fedélzetéről in­dítható, felismerő, elfogó és harctámogató repülőgépek so­kasága áll az észak-atlanti szö­vetség rendelkezésére az esetle­ges boszniai légi csapások megvalósításához. Hat ország, az Egyesült Ál­lamok, Franciaország, Nagy— Britannia, Törökország, Hol­landia és Spanyolország több mint 175 légi járművet küldött a térségbe: köztük harci gépeket, felderítő gépeket, vadászbom­bázókat, üzemanyag-szállító repülőgépeket. A gépek nagy része már 1993. április 12-e óta repül Bosznia fölött, hogy megakadá­lyozza a légi tilalomnak a had­ban álló felek repülőgépei és he­likopterei által történő megsér­tését. Ezt, a Deny Flightnak el­keresztelt hadműveletet a Biz­tonsági Tanács 1993. március 31-én elfogadott 816-os számú határozata alapján valósítják meg. A légtérzárlat ellenőrzését irányító észak-olaszországi Vi­cenza légibázis szóvivője már a múlt héten csütörtökön közölte, hogy minden készen áll a légi­támadások megvalósításához. A repülőgépek többsége kilenc olasz bázison állomásozik. A többi pedig az Adriai-tengeren cirkáló amerikai, brit és francia repülőgép-hordozókon talál­ható. A NATO tartalékgépei készen állnak arra, hogy fran­ciaországi, hollandiai, törökor­szági és nagy-britanniai bázisa­ikról bármikor bevethetők le­gyenek. A február 10-i adatok szerint a legjelentősebb haderőt az Egyesült Államok vonultatta fel: összesen 69 gép, főleg F- 16-os és F-18-as vadászgépek és 12 darab, földi célpontok el­leni támadásra tervezett A-10 Thunderbolt állomásozik Avi­ano, Brindisi és Sigonella tá­maszpontjain, illetve a Saratoga repülőgép-hordozón. Cervia és Istrana bázisán, va­lamint a Clemenceau repülő­gép-hordozón Franciaország 31 gépet, köztük Mirage 2000 tí­pusú vadászgépeket, Mirage F- 1-es elfogó vadászgépeket, nyolc Jaguar típusú harcászati támadó repülőgépet és hat Su- per-étendard vadászbombázót állított csatarendbe. Nagy-Britannia 28 repülő­gépe, köztük Tornado F-3 va­dászbombázó repülők, Sea Har­rier és Jaguar típusú vadászre­pülőgépek az Ark Royal repü­lőgép-hordozón várnak beve- tésre. Hollandia 14 F-16-osa Vil­lafrancában, Törökország F- 16-osai az olasz Ghedi bázisán, Spanyolország CASA 212 tí­pusú támogató repülőgépe Vi­cenza légibázisán várakozik. Az olasz kenőpénzbotrány már a kiemelkedő tudományos sikereket is gyanússá teszi. Dui- lio Poggiolini, az olasz egész­ségügyi minisztérium volt ve­zérigazgatója állítása szerint Rita Levi Montalcini olasz pro­fesszor asszony annak köszön­heti 1986-ban kapott orvosi Nobel-díját, hogy egy nemzet­közi gyógyszergyártó cég meg­vesztegette a Svéd Királyi Aka­démia Nobel-díj-bizottságát. Poggiolini másodkézből szer­zett információn alapuló vádját minden olasz érintett felhábo­rodottan utasította vissza. Duilio Poggiolini hivatali be­osztását felhasználva hihetetlen mennyiségű kenőpénzt követelt és kapott a gyógyszergyártók­tól. Miután elsősorban az ara­nyat kedvelte, az olasz sajtó a gyógyszeripar „Midász királyá­nak” nevezte el. Tavaly történt őrizetbe vétele óta már többször célozgatott arra, hogy a nagy gyógyszergyártó cégek gazda­sági hatalmuknak köszönhetően még a Nobel-díj odaítélésébe is képesek beleszólni. „Midász király” idén január végén döntött úgy, hogy „min­dent kipakol”. Állítása szerint a Fidia Farmaceutica nevű nem­zetközi cég 14 milliárd lírát for­dított arra, hogy 1986-ban Rita Levi Montalcini kapja meg az orvosi Nobel-díjat. A pénz egy részét állítólag a díjat odaítélő bizottság megvesztegetésére, másik részét Montalcini kutatá­sainak támogatására fordították. Rita Levi Montelcini 1986— ban Stanley Cohen amerikai kutatóval megosztva részesült a Nobel-díjban. A magas elisme­rést az idegsejtek növekedését szabályozó vegyület, az úgyne­vezett Nerve Grow Factor (NGF) felfedezéséért kapta. Poggiolini vádját azzal az ál­lítással próbálja alátámasztani, hogy a megvesztegetés történe­tét neki maga Francesco Della Valle mondta el, aki abban az időben a Fidia elnöke volt. Della Valle hétfőn a lehető leg­határozottabban cáfolta „Mi­dász király” minden állítását. Rita Levi Montelcini csak any- nyit jegyzett meg, hogy „gyer­meteg vádaskodásokra nincs mit mondania, a szomorú az, hogy az egész olasz és nemzet­közi tudományt próbálják besá­rozni”. A bűnbánó Poggiolini vallomásai nyomán hétfőn őri­zetbe vették a „Farmindustria” nevű cég két volt elnökét. A nők és az erőszak A támadójuknak szóval vagy tettleg ellenszegülő nők több mint 60 százaléka úgy gondolja, hogy ellenállásával megnövelte esélyét a támadóval szemben. Kriminálpszichológusok azon­ban figyelmeztetnek, hogy nem könnyű előre megítélni: hasz­nos-e felvenni a harcot. Azon nők körében, akik ellenálltak a nemierőszak-, vagy rablási kísérletnek, illetve molesztálásnak, 23 százaléknak az a véleménye, hogy a kísérlet önmaguk megvédésére nem vált előnyükre, 17 százalékuk pedig bizonytalan ennek megítélésé­ben - állapítja meg nemrég nyilvánosságra hozott tanulmá­nyában az amerikai igazság­ügy-minisztérium. Becslések szerint Ameriká­ban évente 2,5 millió nő esik erőszakos cselekmények áldo­zatául. Dean Kilpatrick, a dél-karo- linai orvosi egyetem bűncse­lekmények áldozatait támogató központjának igazgatója el­mondta: - Nehéz választ adni arra a kérdésre, hogy mikor kell vagy szabad ellenállni. A hely­zettől függ. Az áldozat azonban mindig egyedi helyzetben van. Ha a támadó egyértelműen gyilkos szándékkal közeledik, akkor a megtámadott nőnek nincs vesztenivalója azzal, hogy védekezik - mondja Kilpatrick. - Egyesek azonban csak erő­szakosabbak lesznek, ha ellen­állnak nekik. Ezért az általáno­sításoknak nincs értelme - tette hozzá. Elemi ösztöneinkre kell hallgatnunk, de azt is figye­lembe kell venni, hogy ki a tá­madó, s hogy mik’az indítékai. Van, amikor az indítékok ki­számíthatatlanok. A tanulmány szerint öt nő közül négy védekezni próbált, ha olyan valaki támadta meg, akivel intim vagy rokoni kap­csolata volt. Kétszer akkora volt a valószínűsége annak, hogy egy bizalmas barát vagy család­tag által megtámadott nő fizika­ilag védekezik, mint az, hogy ugyanezt egy idegen támadóval szemben teszi. Ez utóbbival szemben sokkal inkább próbál­tak észérvekkel, vagy vitába szállva védekezni. A barát vagy volt férj által megtámadott nők az esetek 59 százalékában szereztek sebesü­lést, de ha idegen támadását kel­lett elszenvedni, akkor az ese­teknek csak 27 százalékában. A minisztérium évi 133 ezer esettel számolt, míg a szenátus jogi bizottsága 683 ezerrel. Nyelvrokonaink a japánok? Megkérdőjelezi egy japán nyelvész a magyar nyelv finnu­gor rokonságát: azt állítja, hogy a sárga, a kép, az öv, a víz, a tenger szavainkról és még jó néhányról bizonyítható a török, mongol eredet és a kapcsolat az okinai, illetve a japán nyelvvel, csak épp ezt a tényt a „finnugor dogma” hívei nem szívesen ve­szik tudomásul. Macumoto Mokojo szerint, aki összehasonlító nyelvészettel is foglakozik a japán hacsijo- dzsi egyetemen:-Az írásos és fonetikai, kö­zös eredetre utaló, megdönthe­tetlen bizonyítékok hiányában nem lehet persze határozottan állítani a magyar-japán nyelvi rokonságot, mint az indoeuró­pai nyelvek szanszkrit eredetét, de e bizonytalanság igaz a finn­ugor kapcsolatra is - hangsú­lyozza. A „tenger” szó a mon­golban is tenger, csak épp ég­boltot, Istent jelent, vagyis ja­pánul „tenno”-t. Nem tudni per­sze - teszi hozzá -, melyik nyelvbe honnan kerültek jöve­vényszóként a hasonló szavak, de a példák szerinte minden­képpen igazolják: Ázsia keleti részén tartózkodtak valamikor a magyarok. Ä magyar törzsek keletről való indulását bizonyítja a kincs (kínaiul a „kin” aranyat jelent) szavunk, vagy az üldözni kife­jezés (ami mongolul urdeh, ja­pánul pedig ou). Macumoto professzor különben Finnor­szágban is tanulmányozta a nyelvi kapcsolatokat és feltűnt neki az, hogy a finnek mekkora értetlenséggel kísérik a magyar nyelvészek finnugor búvárko­dását, helyesebben ez irányú érdeklődésük szinte kizárólagos voltát. A finnek figyelme is a keleti nyelvek, a török kapcso­lat kutatása felé fordul, Ma­gyarországon viszont hiányzik ez a fajta kitekintés - hangsú­lyozza. Főleg a török és a mon­gol nyelvekkel, és a kisebb ázsiai nyelvekkel kellene többet foglalkozni. - Teljesen érthetet­len, hogy Magyarországon, kellő bizonyítékok hiányában, miért ragaszkodnak annyira me­reven a finnugor tanokhoz - jegyzi meg. Macumoto professzor tézisei persze japán nyelvészkörökben sem aratnak osztatlan elisme­rést, de ennek szerinte csak az az oka, hogy e témakörrel a szi­getországban is jobbára olyanok foglakoznak, akik Magyaror­szágon tanultak és a finnugor elméletet szívták magukba. Az elutasítás nem veszi el a kedvét a japán kutatónak, aki igyekszik a jövőben még több és nyomo­sabb bizonyítékokkal előállni a magyar nyelv uráli—altáji ro­konságáról. iiiilllilllillllllllllllllllillilllllllllllllilllll MAGYAR ÁLLAMPAPÍR Kamatozó Kincstárjegy 1995/II. ■ss** , y j Legyen akár megfontolt Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elköl­teni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan sze­retné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra kedvező kamatot nyújt, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/11. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpa­pír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező ka­matot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami ga­rancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpa­pírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. február 14-18-ig jegyezhető. Évi bruttó kamata 23%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincs­tárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névérték kerül visszafizetésre. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kama­tozó Kincstárjegy minden hónapban kibocsátásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi Forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. ó. • OTP Bank Rt.: 6000 Kecskemét, Sza­badság tér 5., Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Izsák, Jánoshalma, Kecel, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Mélykút, Soltvadkert, Tiszakécske, Hajós • Polgári Bank Rt. 9300 Kalocsa, Szent I. király u. 30. • Cooptourist Rt. 6000 Kecskemét, Kéttemplom köz 9-11. • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. ATo> K Ä aUampapI|<

Next

/
Thumbnails
Contents