Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
1994. február 15., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 Növekvő vetésterület • A napraforgó tavaly sikernövény volt. (PN-archív) Az átalakuló magyar mező- gazdaság részére elegendő és jó minőségű vetőmag állt rendelkezésre a múlt év őszén, s hiányra idén tavasszal sem kell számítani, sőt, jelentős mennyiség külföldi értékesítésére is lehetőség nyílik. Ezt Neszmélyi Károly, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatója mondta a napokban Tatán, az intézet vezető szakembereinek négynapos évzáró-évindító tanácskozását megelőzően újságíróknak. Hozzátette: a múlt évben már megállt a gabonanövények vetésterületének a korábbi években tapasztalt csökkenése, az őszi búza vetés- területe pedig az 1992. évihez képest húsz százalékkal nőtt. A gazdaságok jó minőségű, úgynevezett fémzárolt vetőmagot juttattak a földbe, s a vetőmagnak szánt gabonafélék alig 3,6 százaléka nem felelt meg csak a szigorú követelményeknek. Az előrejelzések szerint a kukorica vetésterülete szintén emelkedik 1994-ben. A takarmánynövények növekedése pedig várhatóan az állattenyésztésre lesz kedvező hatással. A sertésállomány korábbi tízmillióról a jelenlegi hatmillióra történt csökkenése vitathatatlan, de a szakemberek sem tudták eddig eldönteni, hogy melyik állománynagyság volt kedvezőbb a termelőknek és a fogyasztóknak. Egy tény azonban biztos: a közeljövőben nem lesz húshiány az országban - hangsúlyozta a főigazgató. Marhakampány Argentínában Az argentin kormány kampányt indított annak érdekében, hogy több marhahús fogyasztására beszélje rá a valaha a mértéktelen marhahúsevéséről híres lakosságot - jelentette a DPA német hírügynökség. Az elmúlt tíz évben drasztikusan megváltoztak az argentinok táplálkozási szokásai: míg a nyolcvanas évek elején az emberek fejenként 86 kiló marhahúst ettek, addig napjainkban alig 66 kiló az egy főre eső évi fogyasztás. Az argentin hatóságok a hetvenes évek végén éppen az ellenkezőjét tették annak, mint amit most tesznek: megpróbálták lebeszélni a lakosságot a marhahúsról azért, hogy árualapok szabaduljanak fel exportra. Időközben azonban a hanyatló exportárak és az egyre nagyobb adóterhek válságba sodorták a húsipart, így a kormány a hazai fogyasztás fellendülésétől reméli az ágazat talpra állását. Szakember-találkozó A Pioneer Hi-Bred Magyar- ország Kft. és a Du-Pont Conoco Hungary Kft. téli szakember-találkozót rendez február 17-én Solton. A vetőmagvak, a kalászosok és a kukorica növényvédelme iránt érdeklődőket a Park Motelbe várják délelőtt 10 órára. Buszesz-fejlesztés Több mint egymilliárd forintot fordít fejlesztésre az idén a Buszesz Élelmiszeripari Rt. Az összeg negyedét a Budafoki Élesztőgyárra költik, ahol így mintegy 15-20 százalékkal nő a sütőipari élesztő mennyisége. A szövetkezetek átalakulásának tapasztalatai Olyan szervezet nem létezett ugyan, amelyik „levezényelte” volna a szövetkezetek átalakítását, de a megyei cégbíróságok felügyelték annak törvényességét. A Bács-Kiskun megyei cégbíróság tapasztalatairól dr. Farkas Mária cégbírót kérdeztük.- Sokan még ma sem tudják, hogy a cégbíróságok a szövetkezetek átalakulásánál elsősorban alaki, eljárási szempontból vizsgálják a törvényességet - magyarázta a bírónő. - Különösen kezdetben fordultak hozzánk rengetegen olyan panaszokkal, amelyek nem tartoznak ránk. Ezek túlnyomó része a mezőgazdasági szövetkezetekből származott és a vagyonmegosztáshoz kapcsolódott. Ha konkrét volt a törvényességi kifogás, az illetékes szervhez - például a polgári bíróságra - továbbítottuk, de az általánosságban fogalmazottakkal nem tudtunk mit kezdeni. így több jogorvoslati kérelem, amely jogvesztő határidőhöz kötődött, elenyészett. A nem ránk tartozó, törvénysértő ügyekben polgári, illetve munkaügyi pert indíthatnak az érintettek.- Az átalakulásra vonatkozó, 1992. évi I-es és Il-es A hazai agrárgazdaság átalakulását segítő Phare-program hétféle szövetkezeti modellt kínál a termelőknek. Ezek egyike a gépszövetkezet. Létrehozásának és működtetésének feltételeiről első ízben a keszthelyi agráregyetemen rendezett tájékoztatót a Phare-iroda az elmúlt napokban. Amint a témakör előadói hangsúlyozták: ennek a laza, s a magángazdák szövetkezésén a- lapuló formációnak elsősorban a géphiánnyal küzdő farmer- gazdaságok támogatása, az erő- és munkagépekkel rendelkező tagok közötti cserekölcsönzés összehangolása a célja. Ez a szövetkezési forma a tagdíjon kívül nem igényel többletráfordítást, s idővel a közös gépbetörvény sokféle, szerteágazó szabályt tartalmaz, amelyek némelyike más, érvényben levő jogszabálynak ellentmond. Értelmezésük nemcsak a szövetkezeteknek, hanem a cégbíróságoknak is gondot okozott. Ráadásul alkalmazás közben is változtak a szabályok, a határidők rövidek voltak. Az átalakulásokat 1992. december 31 — éig kellett befejezni, december 30-án a parlament elfogadott egy tervezetet, amely szerint, a munkát könnyítendő, bekapcsolódhattak abba a megyei földművelésügyi hivatalok is. Helyszíni vizsgálatokat végezhettek és tapasztalataikat jelezhették a cégbíróságoknak. Szinte valamennyi szövetkezetét megnéztek, de túlnyomó- részt olyan kérdéseket vetettek fel, amelyek nem tartoznak a cégbírósághoz.- A hatáskörünkbe tartozó alaki, eljárási hibából legtöbbet a mezőgazdasági szövetkezetekben találtunk. Ha kevesebb is, de volt ilyen az ipari szövetkezekben is. Legsimábban az áfészeknél és a takarékszövetkezeteknél zajlott le az átalakulás. Jó néhány lakásszövetkezet csak papíron létezett, így, mivel határidőre nem jelezték átalakuszerzést és egyéb szolgáltató, támogató tevékenységet is profiljába veheti. Mindehhez szükség lesz a mezőgazdasági szaktanácsadók közreműködésére és szakmai-pénzügyi segítséget nyújt a Phare-program is. Egy modellszervezetet már létrehoztak Mezőkomáromban, s az ottani tapasztalatok tanulmányozása is segíthet a hasonló szövetkezések életre hívásában. Elhangzott, hogy a Phare-se- gély keretében az idén 30 millió ECU-t fordítanak az agrár hitel- garancia alapítványra, földhivatali fejlesztésre, a határállomási állat-egészségügyi szolgálat fejlesztése és a takarékszövetkezetek biztonsági alapjainak megőrzése céljára. lásukat, a jogszabálynak megfelelően megszüntettük ezeket. A mezőgazdasági szövetkezetekben kevés volt a szervezeti formaváltás, inkább csak a csoportosan kiválók alakítottak kft.-t, vagy egyéb társaságot.- Legtöbb gondot a közgyűlések határozatképtelensége okozta, amelyek szabályai a korábbiakhoz képest jelentősen változtak. Gyakori hiba volt, hogy a jegyzőkönyvekben csak a vitát rögzítették, az érdemi döntést nem. Vizsgáltuk az alapszabályok tartalmát is, ezek alapvetően jók voltak, jellemző hibaként a földhasználatba adási kötelezettség előírását fedeztük fel. (Holott ebben a kérdésben a taggal egyénileg kell megállapodni). Alaki, eljárási hiba miatt több esetben kénytelenek voltunk megsemmisíteni az átalakulási határozatot, ilyen esetben az egész eljárást újra kellett kezdeni. Akkor is, ha időközben kicserélődtek a tagok, a vezetők eladták, szétosztották a vagyont, stb. Ha a bíróság hiánypótlási felhívásának a szövetkezet nem tesz eleget, nem alakulhat át, a határidő lejártával ezeket megszüntetjük. Almási Márta Nő a vetőmagok iránti kereslet Mintegy 10-20 százalékos forgalomnövekedésre számít az ország legnagyobb hazai vetőmagot forgalmazó cége, a Kertimag Kft. - mondta Frieszné Kaszás Mária, a kft. ügyvezető igazgatója hétfőn. A kereslet növekedésének - szerinte - az az oka, hogy a növekvő számú kis- és középbirtokos közül egyre többen kívánnak berendezkedni zöldségtermesztésre. A szakemberek optimizmusa mellett szól a cég januári forgalma is: ez már 15 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év hasonló időszakában. A Kertimag Kft. hozzávetőlegesen 300 fajta vetőmagot kínál a termelőknek. A cég az idén márkabolthálózatot kíván létrehozni. Új forma: gépszövetkezet KÖZGYŰLÉS A MÉLYKÚTI ALKOTMÁNYNÁL A vagyon fele adósság A sok vihart megért Mélykúti Alkotmány Mezőgazda- sági Szövetkezet hétfői közgyűlésén érdemi munkára a- lig-alig jutott idő. A végérvényesen eladósodott, felszámolás előtt álló szövetkezet a közgyűlés határozatát kérte az értékesítendő ingatlanokról, eladásuk sorrendjéről. Háromtagú vagyonértékelő bizottság felállítását kezdeményezte előterjesztésében Ráczki Gábor főkönyvelő. Több közbekiabáló független szakértő bevonását javasolta a bizottságba. A főkönyvelő elmondta, milyen drága egy külső szakértő alkalmazása, mire újabb elégedetlen, könyvvizsgálót követelő kiáltások hangzottak el. Végül Dobos Lénárd nyugdíjas kért szót, aki kissé indulatosan, de szabályosan megfogalmazta a tagok kívánságát. - A korábbi eladásoknál is ezt kellett volna, nem pedig kivételezetteknek eladni a gépeket - állapította meg Rasztik András bácsi. Ráczki Gábor főkönyvelő váÁllami erdőkre szükség van Nyitott kapukat döngetnek a környezetvédők - mondta Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára hétfőn Budapesten-, amikor átvette több környezetvédő mozgalom közös, az állami erdők fenntartása érdekében megfogalmazott petícióját. A dokumentum állást foglal amellett, hogy legalább 1 millió hektár, zömében egybefüggő területen a jövőben is fenn kell tartani az erdők állami tulajdonát. A hazai 1,7 millió hektár erdőből 600 ezer hektárt már a kárpótlás és a résztulajdon-nevesítés során kijelöltek és további 100 ezer hektár még biztosan magánkézbe kerül. Legalább 1 millió hektáron viszont szükség lenne érvényesíteni a szakmai szempontok elsődlegességét, az országos érdekeket, ezért tiltakoznak a további erdőprivatizáció ellen. Az államtitkár- hangsúlyozta: a szaktárca szerint is szükség van ilyen nagyságú állami erdőterületre, de nem lehet akadályozni a kárpótlást, a résztulajdon-kijelölést sem. A közvélemény alaptalanul idegenkedik az erdők magántulajdonától. laszában elmondta, hogy látva a gazdálkodás nehézségeit, tavaly ősszel el kellett bocsátani a dolgozók nagy részét. A szövetkezet vezetését a gépértékesítéseknél az a szándék vezérelte, hogy megélhetést biztosítsanak az embereknek. Ezért nem számítottak magas árat, nem hirdettek árverést. A főkönyvelő ezután megpróbálta a napirenden lévő témát folytatni, de Bogár Mihály nyugdíjas azt kérte, előbb tisztázzanak minden vitás kérdést. Több pontban vonta felelősségre Damm János elnököt, vádolva azzal is, hogy a szövetkezet ügyeivel már nem foglalkozik kellőképpen. Az elnök elmondta, hogy a közgyűléstől kapott négyéves megbízatásának eleget tesz, azontúl joga van a saját boldogulása után nézni. A vagyonértékelő bizottság megválasztása után - amelyben helyet kapott egy független szakértő és egy részarány-tulajdonos is - Damm János elnök értékelte néhány szóban a magyar mezőgazdaság, és a mélykúti Alkotmány szövetkezet helyzetét. Elmondta, hogy meg kell állítani a vagyonfelélést, amit lehet, el kell adni, kifizetni az adósságot, és a gazdálkodást más formában kell folytatni. Bakacs Istvánná követelte a felügyelő bizottság elnökének beszámolóját, mert véleménye szerint sok visszaélés történt a tagság vagyonával. Ábrahám István, a felügyelő bizottság elnöke rögtönzött beszámolójában elmondta, több esetben felhívta az elnök figyelmét a szabálytalanságokra. Többek között a fakitermelésről hiányzó bizonylatokra, hiányzó traktorra, az ár alatti gépértékesítésekre. Vázolta a bizottság és a vezetés megromlott kapcsolatát, végül bejelentette: sem az igazgatóság, sem a felügyelő bizottság nem állt a helyzet magaslatán, ezért bizottsági elnöki tisztségéről lemond. A tagság megpróbálta Ábrahám Istvánt marasztalni, de ő kitartott elhatározása mellett. Végül jelölő- bizottságot választottak. ’ -pásztorHOGYAN KELL INTÉZNI? A beruházási támogatás Korábban írtunk a mezőgazdasági fejlesztési alapból igényelhető támogatásokról, most a Földművelésügyi Minisztérium pályázati kiírását ismertetjük, ami a MÉM Értesítő idei 2. számában teljes terjedelmében olvasható. A pályázat útján a fejlesztési alapból támogatás igényelhető mezőgazdasági termelő és infrastrukturális beruházásokhoz, erdőfeltárás létesítményeihez, az erdőtelepítéshez szükséges gépek beszerzéséhez. Továbbá a beruházáshoz felvett banki hitel kamatterheinek mérsékléséhez, valamint egyszeri, vissza nem térítendő forráskiegészítésként a beruházás költségeinek 30 százalékáig, de legtöbb 500 ezer forintig terjedő ösz- szegben. Azok a földtulajdonnal vagy bérleménnyel rendelkező vállalkozók, magánszemélyek, szervezetek pályázhatnak, akiknek az e tevékenységből származó árbevétele nem haladta meg a 150 millió forintot. Az ültetvénytelepítés kivételével legfeljebb 2 év alatt megvalósítható, 500 ezer forintot meghaladó, de 60 millió forintot el nem érő fejlesztésekkel lehet pályázni, a tárgyév szeptember 30-áig, 25 millió forintos értékhatár alatti fejlesztés esetében pedig október 15-ig. A pályázatokat a beruházás helyének megfelelő illetékes megyei fölművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani (Bács-Kiskunban: Kecskemét, Május 1. tér 3. szám alatt) 11 példányban, kivéve az egymillió forint értékhatár alatti fejlesztéseket és a kétmillió forintnál kevesebbe kerülő gépek vásárlását, amelyeknél elegendő 5 példány. Fontos tudni, hogy a visszafizetendő támogatás esetén a pályázó köteles a saját tulajdonát képező ingatlan(ok)ra vagy a megvalósítani tervezett beruházásra a támogatás összegével azonos értékű jelzálogot bejegyeztetni. A pályázatok ügyében részletes felvilágosítást adnak: Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Bizottságának Titkársága, telefon: 132-1546, a megyei földművelésügyi hivatalok, Bács-Kis- kunban Kecskemét, 487-387. A megyei földművelésügyi hivatalban lehet kérni részletes tájékoztatást is arra vonatkozóan, hogy a pályázatnak milyen információkat kell tartalmaznia. Kevesebb marha, sertés, juh, baromfi • A juhtenyésztés mellett is csak a leghűségesebb juhászok tartottak ki. (PN-archív) Továbbra is jelentős az állat- állomány csökkenése hazánkban. Az 1993. december 31-ei adatok alapján megállapítható, hogy elsősorban a szövetkezeteknél tapasztalható nagyarányú csökkenés. Ha összehasonlítjuk a mostani haszonállatok számát a megelőző öt év decemberi átlagadataival, akkor szembetűnően csökkent a szarvasmarha és a juh száma. Az országban 1993 végén 999 ezer szarvas- marhát regisztráltak, ami az előző évivel öszevetve 14 százalékkal, 160 ezerrel kevesebb. Ugyancsak csökkent a sertések száma is 363 ezerrel, s ez 7 százalékkal kevesebb. 1993. december végén ugyanis 5 millió 1 ezer sertés volt az országban. Az anyakocák száma 401 ezer, 14 százalékos csökkenést mutat. A juhok létszáma 1993. december 31-én 1252 ezer volt, tehát 29 százalékkal, azaz 500 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az anyajuhok száma 444 ezerrel csökkent. A baromfifélék felméréséből az derült ki, hogy egy év alatt számuk 15 százalékkal, vagyis 5607 ezerrel kevesebb lett. A tojóállomány azonban nem változott. Forrás: KSH
