Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-14 / 37. szám

PETŐFI NÉPE 1994. február 14., hétfő 5 SZABADSÁGELVONÁS: FEHÉR - VAGYONI KÁRPÓTLÁS: BARNA A pótkárpótlás március 16-ig igényelhető • A kárpótlási igényekkel kapcsolatos adatfeldolgozás rengeteg munkát ad a földhivataloknak. OLCSÓ TELEPEK A VÁROS SZÉLÉN Fiatalok, idősek falvait tervezik • Lakások négyzetméterenként 20 ezer forintért? Az Országgyűlés döntése alapján lehetőséget kapnak az állampolgárok, hogy 1994. feb­ruár 15. és március 15. között benyújthassák kárpótlási igé­nyüket. A beadási határidő új­bóli megnyitásával azok jelent­kezését várják, akik a három kárpótlási törvény valamelyike alapján jogosultak lennének a kárpótlásra, de igényüket ko­rábban nem érvényesítették, vagy a határidő letelte után ad­ták be, ami akkor jogvesztéssel járt. Nem élhetnek a mostani lehetőséggel azok az állampol­gárok, akiknek a kérvényét ko­rábban a kárpótlási hivatal - az igény megalapozatlansága vagy a bizonyítékok elégtelensége miatt - már elutasította. Kinek van teendője? Ha valaki mégis úgy érzi, hogy a hivatalos döntés vele szemben jogszerűtlen volt, a ha­tósági döntést bíróság előtt megtámadhatja. A kérelmek - most már valóban utolsó - be­nyújtásának határideje március 15, mivel azonban ez a dátum munkaszüneti napra esik, már­cius 16-án éjfélig lehet postára adni a kitöltött nyomtatványo­kat. Azoknak, akik korábban a törvény által előírt határidőn túl, megkésve, de benyújtották igényüket, és még nem kaptak elutasító határozatot, most nincs különösebb teendőjük, kérel­müket a kárpótlási hivatalok az újból megnyíló határidőn belül beadott kérelmeknek tekintik és intézkednek. Más a helyzet azoknak az esetében, akiket a kárpótlási hivatal a határidő el­mulasztására hivatkozva már jogerős határozatban elutasított. Ezeknek az állampolgároknak ajánlott levélben kérniük kell kérelmük újbóli elbírálását. Igénylőlapok a postán Az új kérelmezők, a már ko­rábban ismertetett, megszokott igénylőlapokon nyújthatják be követelésüket a területileg ille­tékes kárpótlási hivatalokhoz. Azok számára, akik postán kívánják eljuttatni kérelmeiket, mintegy könnyítésképpen, az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal kétféle igénylő­lapcsomagot hozott forga­lomba, fehér és barna boríték­ban. Aj postahivatalokban kap­ható fehér borítékban lévő adat­lapokat azoknak kell kitölte­niük, akik szabadságelvonás miatt nyújtják be kárpótlási igé­nyüket, míg a barna borítékban a vagyoni kárpótlási igények benyújtásához szükséges adat­lapok találhatók. Mindkét borí­tékra szükségük van azoknak az állampolgároknak, akik a poli­A Petőfi Népe 1994. február 10-i számában megjelent egy cikk „Osztozkodás a tőserdei szigeten” címmel. Ezzel a cik­kel kapcsolatban a következő­ket jegyezném meg: Ami a szigeten 1954-ben tör­tént, az valóság, és véletlenül sem legenda! (A kiváló szántó- területet - homoknak feltün­tetve - erdővel telepítették be. A szerk.) Még ma is élnek so­kan azok közül, akik saját kezű­leg szedték ki a beültetett nyár­fákat. Az történt ugyanis, hogy a különböző hivatalokhoz való másfél éves futkosás után, 1954-ben lakiteleki és tiszaugi gazdák küldöttsége utazott Nagy Imre miniszterelnökhöz, aki személyesen fogadta őket, és bölcsen megértve a problé­mát, engedélyezte a nyárfák ki­termelését. Ennek a küldöttség­nek tagja volt az apósom is. Te­hát amit Farkasné Árvái Aranka elmondott, az valóság! Sok gondot okoz a földkiadó bizottságnak az igények kielégí­tése. Ugyanis az a 21 hektár szántó a szigeten - amire a Kis­tikai jellegű szabadságelvonás­sal összefüggésben szenvedtek vagyoni sérelmet. Nekik a fehér borítékban található adatlapo­kon kívül egy vagyoni adatkérő lapot is ki kell tölteniük, és az egészet a fehér borítékban kell eljuttatniuk a címzetthez. A most benyújtott kérelmek alapján kárpótlásban részesülők ugyanolyan jogokkal rendel­keznek, mint azok, akik koráb­ban, az eredeti határidőn belül nyújtották be igényüket. Válto­zás annyiban van, hogy a most beadott kérelmek alapján már nem igényelhető kárpótlási utalvány. (Az Alkotmánybíró­ság az utalvány rendszerét al­kotmányellenesnek minősí­tette.) Új felhasználási szabályok Módosult a földhöz jutás fel­tételeinek a szabálya is, eszerint a kárpótlásra jogosult csak az állandó lakhelye szerinti telepü­lésen kijelölt termőföldre lici­tálhat az árveréseken. Az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlásban, illetve annak reá eső hányadában csak akkor ré­szesülhetnek a jogosultak, ha a kárpótlás összegét még nem osztották szét az elhunyt közeli hozzátartozói között az eredeti határidő folyamán benyújtott kérelmek alapján. kunsági Nemzeti Park igényt tart •- nagyban megoldaná a földkiadás problémáját. Va­gyis az a jó termőföld továbbra is éléskamrája maradhatna a község lakóinak! Azt kérdezem: okos dolog-e az, hogy kivonnak a termelésből termőföldet, ami­kor egyébként is kevés a jó szántó? Lehet-e úgy kivonni szántó­földet erdősítésre vagy bármi más célra, hogy nem kártalanít­ják a tulajdonosokat? (Jelen esetben a Szikra Szövetkezetét, vagy a tulajdonos volt tsz-tago- kat!) A cikkben nyilatkozik a Kiskunsági Nemzeti Park mun­katársa, Bundity Gábor, említi, hogy „a természetvédők által meghatározott kultúrát lehet csak itt termeszteni, s a műtrá­gyázást is szigorúan szabályoz­zák vagy nem engedélyezik.” Felvetődik egy újabb kérdés: kik lesznek azok, akik termelni fognak ezen a területen? Azok a tagok talán, akiknek eddig is itt volt a földjük? Vagy mások? Gyöngyösi György Lakitelek Évek óta alig épülnek laká­sok Magyarországon. Ha mégis, szinte kizárólag magánerőből. De mit tehetnek azok, akiknek nincsenek millióik, ám mégis lakni szeretnének valahol? Mi­ért gondolja az IPOSZ vezetése, hogy ma lehetséges piacképes lakásépítési feltételeket terem­teni Magyarországon? - kérdez­tük Szűcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét. — Évek óta mozdulatlan ez a piac. Ez idő alatt az építőipar a hozzákapcsolódó ágazatokkal együtt csaknem teljesen leépült. A bankokban áll a pénz, miköz­ben a szociális helyzet - így a lakáskörülmények - rohamosan romlanak. Úgy gondoljuk, ha kizökkentjük az építőipart a je­lenlegi tetszhalott állapotából, az az egész gazdaságra, s ebből következően a társadalomra is jó hatással lesz. — Ehhez azonban erős pénz­ügyi háttér szükséges... — Úgy van. Elképzeléseink­ben olyan gazdaságosan mű­ködtethető épületek szerepel­nek, amelyekben azonos kor­osztályba tartozó családok vagy egyedülálló személyek kényel­mesen, kulturált körülmények között élhetnek. Tehát például a fiatalok első lakásukat rendez­hetik be ezekben a házakban, a nyugdíjasok pedig kisebb ott­(Folytatás az 1. oldalról) Adám Leventéné, a megyei egészségbiztosítási pénztár be­tegségi és anyasági ellátási osz­tályának vezetője érti és megérti a panaszokat, sőt, jogosságukat sem vitatja. Hozzáteszi azon­ban: ne gondolja senki, hogy a megyében lévő kirendeltségek­ben, fiókokban dolgozó ügyin­tézőknek bármilyen érdeke is fűződik ahhoz, hogy a táppén­zügyek lassan intéződjenek. Éppen ellenkezőleg, az az érde­kük, hogy egy irattal csak egy­szer kelljen foglalkozniuk, s a beteg minél előbb megkapja a neki járó táppénzt. A dolog azonban korántsem olyan egy­szerű, mint ahogy gondolnánk. A legnagyobb probléma az, hogy a táppénzt igénylő papírok hiányosan érkeznek hozzájuk, sokszor maga a beteg vagy hoz­zátartozója küldi be postán a kórházi tartózkodást igazoló okmányt, s ezzel elintézettnek véli az ügyet. A társadalombiz­tosítás számára viszont a táp­pénz folyósításához ennyi in­formáció nem elegendő. A pol­gárokat azonban senki sem vi­lágosítja fel erről, illetve, az első' találkozáskor az ügyintéző hónukat, amennyiben régi, nagy lakásukat nem tudják már fenn­tartani. De gondoltunk a mene­kültekre is, akiknek jelenleg szintén reménytelen önálló la­káshoz jutni. — Ahhoz, hogy a terv sikeres legyen, a jelenlegi piaci áraknál jóval alacsonyabban kell kínál­niuk a lakásokat. Hogyan tud­ják leszorítani az árakat? ezt megteszi, de ez bizony a vá­rakozási időt növeli. A beteg is később kapja meg a pénzt, s míg az ő papírjainak ügyeit intézik újra és újra, akaratlanul késlel­teti mások táppénzkifizetését is. Ádám Leventéné szerint a gazdaság átalakulása, az üzemi, vállalati, intézményi kifizetőhe­lyek megszűnése, a gazdasági társaságok, vállalkozások indu­lása, megszűnése szinte követ­hetetlenné teszik: ki, hol dolgo­zott, dolgozik. A táppénz meg­állapításának az alapja pedig az az információ, amit a munkál­tató ad alkalmazottjához. A kórházi papírokból nem derül ki, hogy ki a beteg mun­káltatója, mennyi folyamatos biztosítási idővel rendelkezik és az elmúlt egy évben - ami a táppénz alapját képezi - hány napig dolgozott. A táppénzü­gyek intézését lassítja az is, hogy ezek az osztályok nem csak ezekkel az ügyekkel, ha­nem a gyessel, a gyeddel, az útiköltség-térítéssel, a terhes­ségi-gyermekágyi segéllyel és a baleseti táppénzzel is foglal­koznak. Kecskeméten most 23-an. Ha az adatszolgáltatás a munkáltatók részéről pontos — Egyrészt takarékos terve­zéssel, másrészt a helyszín kö­rültekintő kiválasztásával. Há­zainkat a városok szélén kíván­juk felépíteni, ahol eleve ol­csóbbak a telkek. Azonkívül nemcsak megvásárolni, de bé­relni is lehet majd a lakásokat, így négyzetméterenként 20 ezer forintból ki lehet hozni ezeket a lakásokat. lenne, ha az adatfeldolgozás tel­jes egészében gépesített lenne - akkor tartani lehetne a minimá­lisan szükséges 30 napos határ­időt. Vagyis az a beteg, aki ja­nuár elsején szívrohammal kór­házba került, s onnan három hét múlva távozott - már február­ban megkaphatná az első táp­pénzét. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jogosulat­lanul kifizetett táppénz miatt kártérítésre kötelezik a tb-ügy- intézőt az egészségbiztosítási pénztárnál. Nem csak a törvényi szabályozás végett - ami rend­kívül bonyolult és részletes -, hanem a saját érdekében is köte­lező a tb-ügyintéző számára az óvatosság. Ha elbírál egy ügyet, másnap döntését hivatalból fe­lülvizsgálják, s a pénzt csak ezután fizetik ki. Kis túlzással azt mondhatnánk: hivatalból minden ügy „gyanús”... Lapunk szeretné olvasóinkat tájékoztatni arról: mire ügyelje­nek, ha táppénzre kell menniük. A Petőfi Népében ezért a közel­jövőben a legfontosabb munkál­tatói és munkavállalói tudniva­lókat sorra közöljük. Abrahám Eszter CIKKÜNK NYOMÁN Nagy Imre segített rajtuk A BETEG EMBERT AZ ÁG IS HÚZZA Miért kell hónapokat várni a táppénzre? • Kismamák. A táppénz intézését a gyessel és gyeddel kapcsolatos problémák is nehezítik.

Next

/
Thumbnails
Contents