Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
Lakitelek, Nyárlörinc, Szentkirály, Tiszaalpár Tiszakécske és vidéke HUSZONEGY HEKTÁR A NEMZETI PARKÉ LESZ Osztozkodás a tőserdei szigeten Két község, egy falugazda Február elejéig kellett azokat a pályázatokat benyújtani az FM hivatalához, akik falugazdák szeretnének lenni. A megyében összesen negyvennyolc személlyel lehet szerződést kötni. Lakitelek és Szentkirály egy körzetbe tartozik, tehát a leendő falugazdának mind a két községben tanácsokat kell adni a földdel foglalkozó embereknek. Szentkirályon ketten, míg Lakiteleken öten pályáztak, habár nem aratott igazán nagy sikert a beosztás egyik önkormányzatnál sem. A szentkirályiak például nem is javasoltak senkit. A lakitelekieknél is kétségek merültek fel a munkakörrel kapcsolatban. Az önkormányzatoknak ugyanis nem lesz beleszólási joguk a falugazda munkájába, fizetést sem tőlük kapnak, hanem az FM-től. Lakiteleken olyan vélemény is elhangzott, hogy egy ember ezt a feladatot nem tudja ellátni, ha tökéletesen végzi a munkáját. A testület végül is úgy döntött, hogy titkos szavazással egyfajta rangsort állít fel a pályázók között. Magát a pályázatokat az FM hivatala bírálja el, figyelembe véve az önkormányzatok javaslatát. FÖLDKIADÁS I.AKITF.I.F.KF.N Ha késve is, de elkezdődött • Évtizedek óta a lakitelekiek művelik a sziget földjét. A lakitelekiek esküdnek a Flolt-Tisza és az élő Tisza közti sziget földjére. A kis- és a nagyrét mellett ez még a jó föld - állítják. A lakiteleki földkiadó bizottság egyik tagja, Farkasné Árvái Aranka mesélte, hogy már édesanyja idejében harc folyt a szigeti parcellákért. Legalábbis édesanyjától azt hallotta, hogy már akkor szerették volna erdősíteni. Az ötvenes években valaki homokot küldött fel a minisztériumba, annak bizonyításául, hogy a szigeti föld nem búzatermő. Be is ültették fával a szántót, mire a helybeli parasztemberek elmentek a minisztériumba, ahol hosszas vita után végül engedtek a hivatal emberei. Hozzájárultak, hogy a lakitelekiek kiszedjék a facsemetéket, s tovább műveljék a területet. Hogy így volt-e valóban, vagy csak a legenda tartja így, ki tudja? Az biztos: ma is a legjobb földek közé sorolják a helybeliek a szigeti táblákat, s nem csoda, hogy legtöbben ott szeretnének saját birtokot. Az ám, csak nem elég nagy a sziget, s mint Farkasné Árvái Aranka panaszolta, a természetvédelem, azaz a Kiskunsági Nemzeti Park is igényt tart 21 hektár földrészre, pontosan a sziget elejére, a tőserdei híddal szemben lévő táblára. Ezt a Szikra Szövetkezet elnöke, Gangl János is megerősítette: valóban, mondta, évtizedek óta a tagok háztájiként használták ezt a 21 hektárt, most viszont át kellett adni a nemzeti parknak, még csak egyezkedni sem lehetett. Sajnos, véglegesnek tűnik a döntés, kénytelenek belenyugodni. Miért lesz a szóbanforgó föld természetvédelmi terület? - érdeklődtem a Kiskunsági Nemzeti Parknál, ahol Bundity Gábor így tájékoztatott. Azért nyilvánították védetté az említett szántóföldi részt, hogy olyan mezőgazdasági termelés folyjon rajta, amely nem veszélyes a Holt-Tiszára és a környezetére. Eddig is sok vegyszer mosódott be a holtágba, talán épp ez az oka a növényesedés- nek. Ezért korlátozzák a mező- gazdasági művelést, ami azt jelenti, hogy a természetvédők által meghatározott kultúrát lehet csak itt termeszteni, s a műtrágyázást is szigorúan szabályozzák vagy nem is engedélyezik. A távlati terv egyébként az, hogy ezt a húszhektámyi részt erdősítik. A szigeti földekkel kapcsolatban még azt a tájékoztatást kaptuk Anka Balázs polgármestertől, hogy a kárpótlásra kijelölt területekre a február 23-ára kitűzött árverés elmarad. Várhatóan április 27-én lesz, de nem Tiszaugon, hanem - ha a kárpótlási hivatal hozzájárul - Lakiteleken. A szentkirályi igazgatónő- Nem számítottam arra, hogy már az első napokban felkeresnek a falubeliek, s felajánlják a segítségüket - meséli Katzné Almási Zsuzsanna, a szentkirályi művelődési ház új igazgatója. - Féltem, leginkább a közönytől tartottam, de kellemesen csalódtam: nemrég vagyok itt, de már mindenre megtalálom a megfelelő embert. Almási Zsuzsanna magyar- népművelő szakos tanár, eddig Jakabszálláson tanított. Amikor az elmúlt évekről és a munkájáról faggatom, így vall:- Eddigi legfontosabb munkám a hat év osztályfőnökség volt. Talán azért, s ez szorosan kapcsolódik a népművelő munkámhoz, hogy szeretek közösségekkel foglalkozni. Legnagyobb szerelmem az irodalom, s ebből a szenvedélyből fakad a színjátszás iránti érdeklődésem. Jakabszálláson nem múlt el ünnepség, hogy a gyerekeim ne adtak volna elő műsort. Itt, Szentkirályon már megkeres• Katzné Almási Zsuzsanna tem a hajdani felnőtt színjátszócsoport tagjait, valamint újakat is verbuválni akarok. Kiválasztottam egy darabot, Gárdonyi Géza A bor című népszínművét szeretnénk majd előadni. Elkelt az Agrikon Városszerte beszélik, hogy új gazdára talált a tiszakécskei Agrikon gyár. Kérdésünkre Dudás Árpád igazgató elmondta: egyelőre nem nyilatkozhat az ügyről, mert az Állami Vagyonügynökségtől még semmilyen határozatot nem kapott. Amíg nincs papír a kezében, hivatalosan semmit nem mondhat. A kécskeiek azonban nemcsak arról beszélnek, hogy 100 millióért kelt el a gyár, azt is tudni vélik, hogy a jól ismert vállalkozó, Szabó Tamás a vevő. Tőle érdeklődtünk, igaz-e a hír. Igaz, válaszolta Szabó úr, csak pontatlan. Nem ő vásárolta meg az Agrikont, hanem egy háromszemélyes kécskei társaság, amelynek ő is tagja. Mivel a kifizetés folyamatban van, tehát nem rendezett teljesen az ügy, ezért részletekről nem beszélhetnek. Később viszont szívesen adnak tájékoztatást - ígérte meg Szabó Tamás. Vezető nélkül a tiszaalpári pávakör Megszűnik az alpári pávakor? - vetődhet fel a kérdés bennünk, ha arra gondolunk, hogy két éve - Melegdi Sándor sajnálatos halála óta - nincs irányítója a mintegy két évtizedes múltra visszatekintő tiszaalpári pávakömek. A korábban oly népszerű pávakor tagjai a dal és egymás iránti szeretetükből jöttek össze a próbákra, és az együtténeklés jelentette számukra a felszabadult kikapcsolódást. Számtalan helyen felléptek Tiszaalpár idősek lakta otthonaiban. Az elmúlt két év során Ferenczi Istvánná Erzsiké néni próbálta a pávakör mintegy 20 énekesét és 5 citerását összefogni, nyilvános szereplések irányítását azonban nem vállalja:- Nagyon szívesen vezetem a közös énekléseket, új dalokat tanítani azonban nem tudok. Ehhez szakképzett énektanárra lenne szüksége a pávakömek - mondja Erzsiké néni, miközben már készíti elő a citerát és megpendíti a húrokat. - Nagyon szeretek énekelni — folytatja —, de tanítani a zenét nem tudom, így nem vállalhatunk közös fellépéseket, nem mehetünk a négyévenként esedékes minősítő vizsgákra, annak ellenére sem, hogy ezt valamennyi pávakörös nagyon szeretné. Több személyt is felkértünk itt, Tiszaalpáron, aki alkalmas lett volna a vezetői feladatok ellátására, de közülük senki nem vállalta, pedig az ön- kormányzat a munkáért járó anyagi fedezetet is szívesen biztosítaná számunkra. Mint azt Novák Lajos polgármestertől megtudtuk, a polgármesteri hivatal is tett lépéseket annak érdekében, hogy a pávakör szakképzett vezetővel az élén működhessen, ezek a próbálkozások azonban mind ez idáig sikertelenek voltak. így a tiszaalpári pávakör tagjainak egyelőre marad az együtténeklés öröme, amit azonban nem oszthatnak a közönséggel. A lakitelekiek is szeretnének minél előbb a földjükhöz jutni. Mivel igen későn zárult a kárpótlási földalapok kijelölése, így a földkiadó bizottság jobbára csak az idén láthatott munkához. A földkiadással megbízott ügyintéző, Boros József érdeklődésemre elmondta: az igények felmérése, valamint a tulajdon egyeztetése a megyei földhivatallal megtörtént, eddig mintegy 800-an adtak be kérelmet. Most következik a munka nehezebb része, a tábla szerinti egyezkedés. Mivel itt is a jó földekre, pontosan a szigetre, a kis- és a nagyrétre van a legtöbb jelentkező, nehéz lesz az elosztás. A homokos parcellák, valamint a szőlő- és a gyümölcsültetvények iránt - az utóbbiaknál a magas költség miatt - kisebb az érdeklődés. Bár - mint Boros József mondta - a szövetkezetben lévő üzletrésszel megváltható akár az öntözéses terület, akár az ültetvény költsége. NAP MINT NAP AZ UTCÁKAT RÓJA Meddig lehet ezt bírni? • Marci nagyon sokat fejlődött, mondja az édesanyja. Sok elkeseredett embert ismerek, köztük olyanokat is, akik ok nélkül elégedetlenek az élettel. Talán ha ismernék a tiszakécskei Nagy Balázsékat, másként viszonyulnának a világhoz. Nagyék családjában négy gyermek nevelkedik: a 15 éves Robi, a 13 éves Zsuzsi, a 11 éves Balázs és a legkisebb, Marci 4 és fél éves. Születésekor nem sok jót jósoltak neki az orvosok.- A terhesség harmincharmadik hetében vették észre, hogy a gyerekem vízfejű lesz - meséli Kati, az édesanya. - Öt hét múlva megszültem, de akkor nem tudták azonnal megmű- teni Marcit. Agyhártyagyulladást kapott, hetekig kómában volt, így csak 7 hetes korában operálták meg a fejét. Azóta több alkalommal volt agyműtétje, tavaly tavasszal a hatodik. Három-négy hónaponként járunk az Amerikai útra ellenőrzésre, Szegedre pedig az ideg- gyógyászatra. Közben Marcinak a jobb oldala lebénult, csak a bal kezét és lábát tudja használni, csúszkálva, a fenekén közlekedik. Időnként begörcsöl, epilepsziás rohamok törnek rá, ilyenkor kúpot adok neki. Marci egyébként sokat fejlődött, a tavalyi műtét után beszélni kezdett. De ez annak is köszönhető, hogy Szolnokon találtunk egy speciális óvodát, ahol kifejezetten mozgáskorlátozott és csökkent képességű gyermekekkel foglalkoznak a konduktorok és a logopédusok. Nem tudom, mi lesz, mennyit fejlődik a kisfiam. Mivel semmi nem biztos, nem spekulálok a jövőn. A jelennek örülök, annak, amit már elértünk. A történethez az is hozzátartozik, hogy mivel a Nagy család nem Szolnok megyei, így Marciért nem jön el Kécskére az óvodabusz. Édesanyja minden nap a reggeli hatos vonattal beviszi Szolnokra, majd délután hazahozza. Mit csinál eközben? Visszautazni nem tud, mert mire az óvodába ér, elmegy a kécskei vonat. Meg kell, hogy várja a delet, amikor befejeződnek a foglalkozások. Addig pedig járja a könyvtárakat, az antikváriumokat, be-benéz a Vöröskereszthez, vagy éppen az utcákat rója. Igaz, egyetemet végzett, matematika-fizika szakos tanár, de Szolnokon féléves próbálkozás után sem kapott munkát. Pedig bármit elvállalna, hogy fizetése legyen, és hogy hasznosan teljen az idő. Nem tudja, meddig bírja így. Közmeghallgatás Tiszakécskén Tiszakécske város képvi- selő-testülete közmeghallgatást tart jövő héten, 15-én, 17 órakor a művelődési központ emeleti nagytermében. A közmeghallgatás keretében a város idei költségvetési tervezetéről ad tájékoztatást Tóth Dezső polgármester. Vári gyerekek Tiszaújfalun A Szent István Alapítvány szervezésében nemrégen két kárpátaljai kislány érkezett a Tiszaújfalun élő Mizere Ist- vánnéhoz, aki a gyermekek kéthetes vendéglátása mellett utazási költségeik kifizetését is vállalta. File Zsuzsa és File Erika az árvíz sújtotta beregszászi településről, Váriból valók, és mint elmondták, nagyon jól érzik magukat Tiszaalpáron, bár az első hét elteltével egyre gyakrabban emlegetik családjukat és otthonukat. A Szent István Alapítvány segítségével eddig körülbelül 600 gyermek érkezett kéthetes üdülésre hazánkba. Téeszközgyűlés Lakiteleken Sokakat érintő kérdésekről lesz szó azon a közgyűlésen, melyet a Lakiteleki Szikra Szövetkezet tart február 14-én, 8 órakor, a téeszköz- pont ebédlőjében. Agrárfórum Fórumot rendeznek Tiszakécskén ma, 17 órai kezdettel a művelődési ház emeleti nagytermében. Az érdeklődők a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről, egyebek közt a földtulajdonlásról, a földrendező bizottságok működtetéséről, a kistermelés jövőjéről, a mezőgazdasági támogatásokról tájékozódhatnak. A felvetődött kérdésekre Ma- dari Jenő, a Bács-Kiskun megyei földművelésügyi hivatal vezetője válaszol. Falugyűlés Szentkirályon Szentkirályon február 18— án, délután 4 órakor tartanak falugyűlést a helyi művelődési házban. A gyűlés előtt egy képzőművészeti kiállítást is megnyitnak. Óvodai bál Lassan már hagyománnyá válik, hogy a tiszakécskei óvónők a szülőkkel közösen farsangi bálát rendeznek. Az idén jövő héten, szombaton lesz ez az ünnepi esemény, mely este kezdődik a Béke úti étteremben. A bevételt óvodai eszközök, játékok vásárlására fordítják, valamint ebből finanszírozzák a kécskei óvónők továbbképzését. Marad a jegyző Eredetileg február közepéig engedélyezte a lakiteleki képviselő-testület dr. Albrecht Sándor jegyzőnek, hogy Tiszakécskén helyettesítést vállaljon. Az új jegyző azonban csak március végén áll munkába, így addig is ő látja el Kécskén a jegyzői munkát. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta
