Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

Lakitelek, Nyárlörinc, Szentkirály, Tiszaalpár Tiszakécske és vidéke HUSZONEGY HEKTÁR A NEMZETI PARKÉ LESZ Osztozkodás a tőserdei szigeten Két község, egy falugazda Február elejéig kellett azokat a pályázatokat benyújtani az FM hivatalához, akik falugaz­dák szeretnének lenni. A me­gyében összesen negyvennyolc személlyel lehet szerződést kötni. Lakitelek és Szentkirály egy körzetbe tartozik, tehát a leendő falugazdának mind a két köz­ségben tanácsokat kell adni a földdel foglalkozó embereknek. Szentkirályon ketten, míg Laki­teleken öten pályáztak, habár nem aratott igazán nagy sikert a beosztás egyik önkormányzat­nál sem. A szentkirályiak pél­dául nem is javasoltak senkit. A lakitelekieknél is kétségek me­rültek fel a munkakörrel kap­csolatban. Az önkormányza­toknak ugyanis nem lesz bele­szólási joguk a falugazda mun­kájába, fizetést sem tőlük kap­nak, hanem az FM-től. Lakiteleken olyan vélemény is elhangzott, hogy egy ember ezt a feladatot nem tudja ellátni, ha tökéletesen végzi a munká­ját. A testület végül is úgy dön­tött, hogy titkos szavazással egyfajta rangsort állít fel a pá­lyázók között. Magát a pályáza­tokat az FM hivatala bírálja el, figyelembe véve az önkor­mányzatok javaslatát. FÖLDKIADÁS I.AKITF.I.F.KF.N Ha késve is, de elkezdődött • Évtizedek óta a lakitelekiek művelik a sziget földjét. A lakitelekiek esküdnek a Flolt-Tisza és az élő Tisza közti sziget földjére. A kis- és a nagy­rét mellett ez még a jó föld - ál­lítják. A lakiteleki földkiadó bi­zottság egyik tagja, Farkasné Árvái Aranka mesélte, hogy már édesanyja idejében harc folyt a szigeti parcellákért. Leg­alábbis édesanyjától azt hal­lotta, hogy már akkor szerették volna erdősíteni. Az ötvenes években valaki homokot küldött fel a minisztériumba, annak bi­zonyításául, hogy a szigeti föld nem búzatermő. Be is ültették fával a szántót, mire a helybeli parasztemberek elmentek a mi­nisztériumba, ahol hosszas vita után végül engedtek a hivatal emberei. Hozzájárultak, hogy a lakitelekiek kiszedjék a facse­metéket, s tovább műveljék a területet. Hogy így volt-e való­ban, vagy csak a legenda tartja így, ki tudja? Az biztos: ma is a legjobb földek közé sorolják a helybeliek a szigeti táblákat, s nem csoda, hogy legtöbben ott szeretnének saját birtokot. Az ám, csak nem elég nagy a sziget, s mint Farkasné Árvái Aranka panaszolta, a termé­szetvédelem, azaz a Kiskunsági Nemzeti Park is igényt tart 21 hektár földrészre, pontosan a sziget elejére, a tőserdei híddal szemben lévő táblára. Ezt a Szikra Szövetkezet elnöke, Gangl János is megerősítette: valóban, mondta, évtizedek óta a tagok háztájiként használták ezt a 21 hektárt, most viszont át kellett adni a nemzeti parknak, még csak egyezkedni sem lehe­tett. Sajnos, véglegesnek tűnik a döntés, kénytelenek belenyu­godni. Miért lesz a szóbanforgó föld természetvédelmi terület? - ér­deklődtem a Kiskunsági Nem­zeti Parknál, ahol Bundity Gá­bor így tájékoztatott. Azért nyilvánították védetté az emlí­tett szántóföldi részt, hogy olyan mezőgazdasági termelés folyjon rajta, amely nem veszé­lyes a Holt-Tiszára és a környe­zetére. Eddig is sok vegyszer mosódott be a holtágba, talán épp ez az oka a növényesedés- nek. Ezért korlátozzák a mező- gazdasági művelést, ami azt je­lenti, hogy a természetvédők ál­tal meghatározott kultúrát lehet csak itt termeszteni, s a műtrá­gyázást is szigorúan szabályoz­zák vagy nem is engedélyezik. A távlati terv egyébként az, hogy ezt a húszhektámyi részt erdősítik. A szigeti földekkel kapcso­latban még azt a tájékoztatást kaptuk Anka Balázs polgármes­tertől, hogy a kárpótlásra kije­lölt területekre a február 23-ára kitűzött árverés elmarad. Várha­tóan április 27-én lesz, de nem Tiszaugon, hanem - ha a kár­pótlási hivatal hozzájárul - La­kiteleken. A szentkirályi igazgatónő- Nem számítottam arra, hogy már az első napokban fel­keresnek a falubeliek, s felajánl­ják a segítségüket - meséli Katzné Almási Zsuzsanna, a szentkirályi művelődési ház új igazgatója. - Féltem, leginkább a közönytől tartottam, de kel­lemesen csalódtam: nemrég va­gyok itt, de már mindenre meg­találom a megfelelő embert. Almási Zsuzsanna magyar- népművelő szakos tanár, eddig Jakabszálláson tanított. Amikor az elmúlt évekről és a munkájá­ról faggatom, így vall:- Eddigi legfontosabb mun­kám a hat év osztályfőnökség volt. Talán azért, s ez szorosan kapcsolódik a népművelő mun­kámhoz, hogy szeretek közös­ségekkel foglalkozni. Legna­gyobb szerelmem az irodalom, s ebből a szenvedélyből fakad a színjátszás iránti érdeklődésem. Jakabszálláson nem múlt el ün­nepség, hogy a gyerekeim ne adtak volna elő műsort. Itt, Szentkirályon már megkeres­• Katzné Almási Zsuzsanna tem a hajdani felnőtt színjátszó­csoport tagjait, valamint újakat is verbuválni akarok. Kiválasz­tottam egy darabot, Gárdonyi Géza A bor című népszínművét szeretnénk majd előadni. Elkelt az Agrikon Városszerte beszélik, hogy új gazdára talált a tiszakécskei Ag­rikon gyár. Kérdésünkre Dudás Árpád igazgató elmondta: egye­lőre nem nyilatkozhat az ügy­ről, mert az Állami Vagyon­ügynökségtől még semmilyen határozatot nem kapott. Amíg nincs papír a kezében, hivatalo­san semmit nem mondhat. A kécskeiek azonban nem­csak arról beszélnek, hogy 100 millióért kelt el a gyár, azt is tudni vélik, hogy a jól ismert vállalkozó, Szabó Tamás a vevő. Tőle érdeklődtünk, igaz-e a hír. Igaz, válaszolta Szabó úr, csak pontatlan. Nem ő vásárolta meg az Agrikont, hanem egy háromszemélyes kécskei társa­ság, amelynek ő is tagja. Mivel a kifizetés folyamatban van, te­hát nem rendezett teljesen az ügy, ezért részletekről nem be­szélhetnek. Később viszont szí­vesen adnak tájékoztatást - ígérte meg Szabó Tamás. Vezető nélkül a tiszaalpári pávakör Megszűnik az alpári páva­kor? - vetődhet fel a kérdés bennünk, ha arra gondolunk, hogy két éve - Melegdi Sándor sajnálatos halála óta - nincs irá­nyítója a mintegy két évtizedes múltra visszatekintő tiszaalpári pávakömek. A korábban oly népszerű pá­vakor tagjai a dal és egymás iránti szeretetükből jöttek össze a próbákra, és az együtténeklés jelentette számukra a felszaba­dult kikapcsolódást. Számtalan helyen felléptek Tiszaalpár idő­sek lakta otthonaiban. Az el­múlt két év során Ferenczi Ist­vánná Erzsiké néni próbálta a pávakör mintegy 20 énekesét és 5 citerását összefogni, nyilvá­nos szereplések irányítását azonban nem vállalja:- Nagyon szívesen vezetem a közös énekléseket, új dalokat tanítani azonban nem tudok. Ehhez szakképzett énektanárra lenne szüksége a pávakömek - mondja Erzsiké néni, miközben már készíti elő a citerát és meg­pendíti a húrokat. - Nagyon szeretek énekelni — folytatja —, de tanítani a zenét nem tudom, így nem vállalhatunk közös fel­lépéseket, nem mehetünk a né­gyévenként esedékes minősítő vizsgákra, annak ellenére sem, hogy ezt valamennyi pávakörös nagyon szeretné. Több személyt is felkértünk itt, Tiszaalpáron, aki alkalmas lett volna a vezetői feladatok ellátására, de közülük senki nem vállalta, pedig az ön- kormányzat a munkáért járó anyagi fedezetet is szívesen biz­tosítaná számunkra. Mint azt Novák Lajos pol­gármestertől megtudtuk, a pol­gármesteri hivatal is tett lépése­ket annak érdekében, hogy a pávakör szakképzett vezetővel az élén működhessen, ezek a próbálkozások azonban mind ez idáig sikertelenek voltak. így a tiszaalpári pávakör tagjainak egyelőre marad az együttének­lés öröme, amit azonban nem oszthatnak a közönséggel. A lakitelekiek is szeretnének minél előbb a földjükhöz jutni. Mivel igen későn zárult a kár­pótlási földalapok kijelölése, így a földkiadó bizottság job­bára csak az idén láthatott mun­kához. A földkiadással megbí­zott ügyintéző, Boros József ér­deklődésemre elmondta: az igé­nyek felmérése, valamint a tu­lajdon egyeztetése a megyei földhivatallal megtörtént, eddig mintegy 800-an adtak be kérel­met. Most következik a munka nehezebb része, a tábla szerinti egyezkedés. Mivel itt is a jó földekre, pontosan a szigetre, a kis- és a nagyrétre van a legtöbb jelentkező, nehéz lesz az elosz­tás. A homokos parcellák, va­lamint a szőlő- és a gyümölcsül­tetvények iránt - az utóbbiaknál a magas költség miatt - kisebb az érdeklődés. Bár - mint Boros József mondta - a szövetkezet­ben lévő üzletrésszel megvált­ható akár az öntözéses terület, akár az ültetvény költsége. NAP MINT NAP AZ UTCÁKAT RÓJA Meddig lehet ezt bírni? • Marci nagyon sokat fejlődött, mondja az édesanyja. Sok elkeseredett embert is­merek, köztük olyanokat is, akik ok nélkül elégedetlenek az élettel. Talán ha ismernék a ti­szakécskei Nagy Balázsékat, másként viszonyulnának a vi­lághoz. Nagyék családjában négy gyermek nevelkedik: a 15 éves Robi, a 13 éves Zsuzsi, a 11 éves Balázs és a legkisebb, Marci 4 és fél éves. Születése­kor nem sok jót jósoltak neki az orvosok.- A terhesség harminchar­madik hetében vették észre, hogy a gyerekem vízfejű lesz - meséli Kati, az édesanya. - Öt hét múlva megszültem, de ak­kor nem tudták azonnal megmű- teni Marcit. Agyhártyagyulla­dást kapott, hetekig kómában volt, így csak 7 hetes korában operálták meg a fejét. Azóta több alkalommal volt agymű­tétje, tavaly tavasszal a hatodik. Három-négy hónaponként já­runk az Amerikai útra ellenőr­zésre, Szegedre pedig az ideg- gyógyászatra. Közben Marci­nak a jobb oldala lebénult, csak a bal kezét és lábát tudja hasz­nálni, csúszkálva, a fenekén közlekedik. Időnként begörcsöl, epilepsziás rohamok törnek rá, ilyenkor kúpot adok neki. Marci egyébként sokat fejlődött, a ta­valyi műtét után beszélni kez­dett. De ez annak is köszönhető, hogy Szolnokon találtunk egy speciális óvodát, ahol kifejezet­ten mozgáskorlátozott és csök­kent képességű gyermekekkel foglalkoznak a konduktorok és a logopédusok. Nem tudom, mi lesz, mennyit fejlődik a kisfiam. Mivel semmi nem biztos, nem spekulálok a jövőn. A jelennek örülök, annak, amit már elér­tünk. A történethez az is hozzátar­tozik, hogy mivel a Nagy család nem Szolnok megyei, így Mar­ciért nem jön el Kécskére az óvodabusz. Édesanyja minden nap a reggeli hatos vonattal be­viszi Szolnokra, majd délután hazahozza. Mit csinál eközben? Visszautazni nem tud, mert mire az óvodába ér, elmegy a kécskei vonat. Meg kell, hogy várja a delet, amikor befejeződ­nek a foglalkozások. Addig pe­dig járja a könyvtárakat, az an­tikváriumokat, be-benéz a Vö­röskereszthez, vagy éppen az utcákat rója. Igaz, egyetemet végzett, matematika-fizika sza­kos tanár, de Szolnokon féléves próbálkozás után sem kapott munkát. Pedig bármit elvál­lalna, hogy fizetése legyen, és hogy hasznosan teljen az idő. Nem tudja, meddig bírja így. Közmeghallgatás Tiszakécskén Tiszakécske város képvi- selő-testülete közmeghallga­tást tart jövő héten, 15-én, 17 órakor a művelődési központ emeleti nagytermében. A közmeghallgatás keretében a város idei költségvetési ter­vezetéről ad tájékoztatást Tóth Dezső polgármester. Vári gyerekek Tiszaújfalun A Szent István Alapítvány szervezésében nemrégen két kárpátaljai kislány érkezett a Tiszaújfalun élő Mizere Ist- vánnéhoz, aki a gyermekek kéthetes vendéglátása mellett utazási költségeik kifizetését is vállalta. File Zsuzsa és File Erika az árvíz sújtotta bereg­szászi településről, Váriból valók, és mint elmondták, na­gyon jól érzik magukat Ti­szaalpáron, bár az első hét el­teltével egyre gyakrabban emlegetik családjukat és ott­honukat. A Szent István Ala­pítvány segítségével eddig körülbelül 600 gyermek ér­kezett kéthetes üdülésre ha­zánkba. Téeszközgyűlés Lakiteleken Sokakat érintő kérdésekről lesz szó azon a közgyűlésen, melyet a Lakiteleki Szikra Szövetkezet tart február 14-én, 8 órakor, a téeszköz- pont ebédlőjében. Agrárfórum Fórumot rendeznek Tisza­kécskén ma, 17 órai kezdettel a művelődési ház emeleti nagytermében. Az érdeklő­dők a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről, egyebek közt a földtulajdonlásról, a földren­dező bizottságok működteté­séről, a kistermelés jövőjéről, a mezőgazdasági támogatá­sokról tájékozódhatnak. A felvetődött kérdésekre Ma- dari Jenő, a Bács-Kiskun me­gyei földművelésügyi hivatal vezetője válaszol. Falugyűlés Szentkirályon Szentkirályon február 18— án, délután 4 órakor tartanak falugyűlést a helyi művelő­dési házban. A gyűlés előtt egy képzőművészeti kiállítást is megnyitnak. Óvodai bál Lassan már hagyománnyá válik, hogy a tiszakécskei óvónők a szülőkkel közösen farsangi bálát rendeznek. Az idén jövő héten, szombaton lesz ez az ünnepi esemény, mely este kezdődik a Béke úti étteremben. A bevételt óvo­dai eszközök, játékok vásár­lására fordítják, valamint eb­ből finanszírozzák a kécskei óvónők továbbképzését. Marad a jegyző Eredetileg február köze­péig engedélyezte a lakiteleki képviselő-testület dr. Alb­recht Sándor jegyzőnek, hogy Tiszakécskén helyettesítést vállaljon. Az új jegyző azon­ban csak március végén áll munkába, így addig is ő látja el Kécskén a jegyzői munkát. Az oldalt szerkeszti: Benke Márta

Next

/
Thumbnails
Contents