Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
áixajiI va(;io\í <;y\<hwwí PRIVATIZÁCIÓ BESZÉLGETÉS PONGRÁCZ TIBOR ÁLLAMTITKÁRRAL Széles hazai tulajdonosi réteget szeretnénk Ezentúl hetente találkozik majd az olvasó ezen a helyen az Állami Vagyonügynökség privatizációval kapcsolatos közleményeivel, a privatizáció országos és megyei eseményeiről szóló beszámolókkal s olyan praktikus információkkal, amelyek hozzásegítik, hogy maga is részt vegyen a tulajdonszerzés valamilyen formájában. A most induló, minden megyei lapban rendszeresen megjelenő ÁVÜ-oldalak céljáról, leendő tartalmáról beszélgettünk Pongrácz Tibof címzetes államtitkárral, az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa elnökével. — A privatizáció első időszakában meglehetősen kevés információ jutott el az ország polgáraihoz. Nem véletlenül illették a bennfentesség, az átláthatatlanság vádjával a magánosítás folyamatát. Mostanra viszont úgy érezni, a „csapból” is a privatizáció „folyik”, újságcikkek, hirdetések, tájékoztató kiadványok, prospektusok sokasága szól róla. Még mindig úgy érzi a vagyonügynökség, hogy kevés az információ? — Egyesek szerint már valóban többet beszélünk a privatizációról, mint kellene, véleményem szerint viszont a lényeg még mindig csak szlogenek szintjén jutott el a szélesebb tömegekhez. Tulajdonképpen a privatizáció „hálószobatitkaiba” próbálnak belesni az emberek, feltételezve, hogy mindenféle sötét dolgok történnék a privatizáció háza táján. Nem igazán szívesen foglalkoznak az egész céljával és az eredményeivel, mivel ezek nem szenzációs történetek Holott szerintem éppen az eredmények a szenzációsak. Csak néhány adatot jellemzésül: a magángazdaság jelenleg már a GDP (bruttó nemzeti termék) több mint 50 százalékát állítja elő. Ma már mintegy 1,5-2 millió új tulajdonos van, jelentős a külföldi tőke beáramlása is, a gazdaság szerkezete a privatizáció révén egyre jobban átalakul, s a versenyszférában rendkívüli módon megnőtt a szereplők száma. A jogi személyiségű gazdasági társaságok száma a múlt évben mintegy 25 százalékkal emelkedett, az egyéni vá/- lalkozók pedig immár 690 ezren vannak. Úgy vélem, ez jelenti a gazdaság igazi átalakulását, ami vitathatatlanul a privatizáció, a magánosítás eredménye. Emellett természetesen vannak kisebb-nagyobb hibák, turpisságok, sőt, visszaélések is a privatizáció környékén, de megítélésem szerint ez nem a privatizáció sajátossága, hanem a közerkölcsök állapotát tükrözi. • Pongrácz Tibor, az ÁVÜ-igazgatótanács elnöke. — Mi a konkrét célja a sorozatnak? — A kezdeti bennfentesség megszüntetésére indítottuk el egy nagyobb kampányunkat, amelynek hármas célja van: a befektetők megkeresése, számukra információnyújtás, ami tulajdonképpen egy marketingtevékenység külföldön és belföldön. A második cél a privatizációs folyamat bemutatása azért, hogy a sajtó és a propaganda eszközeivel elősegítsük a tiszta versenyt. Harmadsorban pedig — s ezt legalább olyan fontosnak tartom, mint az előzőket — tájékoztatni szeretnénk a magyar polgárokat arról, hogy a magánosítás, az állami vagyon lebontása és magánkézbe adása számukra egyszeri és óriási alkalom arra, hogy kis-, közepes vagy nagyobb tulajdont szerezzenek. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy ezzel a lehetőséggel élniük kell, mert különben kimaradnak, és később sokkal nagyobb erőfeszítésükbe kerülhet, hogy hasonló tulajdonosi pozícióba jussanak, mint akik ezt időben észrevették. Tehát a sorozatunk célja az ilyen jellegű figyelemfelkeltés, másrészt a leendő tulajdonosok bevezetése a vállalkozói életbe. Mindeddig — megítélésünk szerint — a privatizáció főként a központi sajtóban, az országos lapokban, elektronikus médiumokban jelent meg, a vidéki sajtóban kevésbé. Azt a következtetést vontuk le Szabó Tamás miniszter úrral, hogy javítanunk kell a megyei lapokon keresztül a vidéken élő lakosság tájékoztatását. Mindenekelőtt azért, mert a megyék polgárait nem csak az országos dolgok érdeklik, sőt, sokkal inkább kíváncsiak szűkebb pátriájuk eseményeire. , — Mit tartalmaznak majd az ÁVÜ-oldalak, milyen konkrét információkra számíthatnak az olvasók? Országos privatizációs kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik, kizárólag csak a helyi ügyekkel? Önök nyilvánvalóan a sikeres privatizációkat, a magánosítás napos oldalát mutatják be. Mi történik, ha ugyanazt a témát az újság, más oldalain, kritikusan tálalja? — Lesz egy olyan része az oldalnak, amely az országos, általános privatizációs kérdésekkel foglalkozik, a helyzetet, az eredményeket, a célokat ismerteti, lesz egy olyan fejezet, ami kifejezetten a helyi ügyeket tárgyalja, mi történt mi várható; elképzelésünk szerint lesznek kiemelt, tematikus ösz- szeállítások, amelyek például a munkahelyteremtő, a hazai háttéripar fejlesztését szolgáló privatizációt, vagy a kárpótlás és az állami vagyon kapcsolatát mutatja be a privatizáció folyamatában. Szándékozunk emellett kifejezetten ismeretterjesztést is folytatni, például, privatizációs kislexikon címmel. Még korántsem világosak ugyanis mindenki számára a privatizációval kapcsolatos fogalmak, nem árt pontosítani őket. Közölni fogjuk, mi hol található, hol kapható, hol érhető el — tehát a privatizációban való részvételhez praktikus információkat is találnak az olvasók. Természetesen a hirdetések, a hivatalos közlemények is helyet kapnak ezeken az oldalakon. Nagyon remélem, hogy a lapokkal nem kerülünk különösebb konfliktusba, mert az utóbbi időben a privatizációs döntéseket valóban nyilvánossá tettük, a konkrét esetekben pedig a tények a leghatásosabb érvek. Ezzel élhetnek az újságírók is, ilyen alapon pedig nem hiszem, hogy túl sok ellentmondás lenne közöttük. Ezzel együtt a kritika nagyon fontos, többnyire feltétlenül tanulunk belőle. — A megyei lapokban nyilván nem ingyen jelennek meg ezek az összeállítások. Sokak véleménye, hogy aránytalanul nagy összegeket fordítanak a privatizáció népszerűsítésére. Menynyibe kerül a propagandakampány? — Valóban sok millió forintot fordítunk erre, bár a megyei lapoktól, különböző, de valójában szerény mértékű engedményt is kaptunk. Megjegyzem: lehettek volna nagyvonalúbbak is, mert valójában közérdekű információkról van szó. Ezzel együtt valóban nem kevés pénzt fordítunk erre a célra, de úgy vélem, nem vész kárba. Reméljük, elérjük vele a célunkat, ami nem szolgál mást, mint a széles hazai tulajdonosi réteg, az új polgárság kialakulását. A friss ÁVÜ-hírek népszerű irodája Az Állami Vagyonügynökség Bács-Kiskun megyei ügyfél- szolgálati irodája tavaly ősz óta várja az ügyfeleket. Róka Istvánná irodavezetőt eddigi tapasztalatairól kérdeztük. — Szolgáltatásaink iránt szinte az első pillanattól igen nagy az érdeklődés, a legtöbben a kárpótlási jegy felhasználásával kapcsolatos információkért jönnek hozzánk. Az esetek többségében nem hiába, mert nemcsak az országos napilapokból, szaksajtóból, hanem az AVÜ információs irodájától is folyamatosan kapom, illetve tallózom, gyűjtöm a legfrissebb híreket. — Kárpótlási jegyük ellenében milyerl részvények közül választhatnak az érdeklődők jelenleg? — A Biogál Gyógyszergyár és az Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyár részvényei mellett, február 2-án jelent meg a Möbius Rt. részvénye, e hét elejétől pedig a Csemege Julius Meinl részvényeit is lehet jegyezni. A jegyzésre irodánkban nincs lehetőség, ezzel néhány pénzintézet és brókercég foglalkozik. A két gyógyszergyári részvény Kecskeméten, a Cooptourist Utazási Irodában, a Möbius Rt. kínálata Baján, a Mezőbanknál, a Csemege Julius Meinl részvényei Kecskeméten, a Mezőbanknál jegyezhetőek. — Milyen új részvényvásárlási lehetőségekre számíthatnak ügyfeleik a közeljövőben? — A tervek szerint március elején indul a kisbefektetői részvényvásárlási program. Olyan lehetőségnek ígérkezik, amellyel sokkal szélesebb réteg vonható be a privatizációba. Részt vehetnek benne mindazok, akik mostanáig úgy érezték, kárpótlási jegy híján kirekesztődtek belőle. A százezer forintos részvényvásárlási utalvánnyal, amely alanyi jogon jár majd minden, tizennyolcadik életévét betöltött magyar állampolgárnak, bárki résztulajdont szerezhet. A kínálatban jól működő, többségükben szakmai befektetők tulajdonában levő vállalatok részvényei lesznek. * Befektetnek az önkormányzatok — Az ÁVÜ^új privatizációs konstrukciót vezet be, ugyanis az önkormányzatok ezideig nem találtak kedvező befektetési lehetőséget felhalmozódott kárpótlási jegyeiknek., így ennek feloldásara; az ÁVU által meghirdetett vagyontárgyak egy részét az önkormányzatoknak értékesítik, kárpótlási jegy ellenében. Az első, ilyen irányú felajánlásként, a Pannonker Ipari Kereskedelmi Rt., a későbbiekben pedig a Tiszafü- szért Rt. értékpapírjait hirdetik meg. Átvilágítják a cégeket — A, közeljövőben átvilágítják az Állami Vagyonügynökség Rt. kezelésében lévő azonos vállalatokat, amelyek részt vehetnek az Állami Vagyonügynökség Rt. reorganizációs programjában. Az átvilágításhoz szakértői cégeket kérnek fel (a Phare segélyprogram finanszírozásával). Privatizációs ábécé Privatizáció: más szóval magánosítás, az a folyamat, amelynek során az állam helyett más lesz a tulajdonos. Hazánkban állami kézben vannak tömegesen olyan boltok, üzemek, vállalatok, amelyek magánkézben jobban, gazdaságosabban működtethetők. A cél tehát az, hogy csak a feltétlenül szükséges esetekben maradjon fenn az állami tulajdon, egyébként a vagyont privatizáljuk. Az új tulajdonos lehet külföldi vagy belföldi jogi személy (pl.: kft., rt., vállalat), illetve egy vagy több természetes személy. A privatizáció legtöbbször az állami tulajdon eladását jelenti, ritkábban kerül sor ingyenes átadásra, pl. a helyi önkormányzatnak. Privatizálható vagyon: Az állami tulajdon egy része nem vállalkozási célokat szolgál, ezeknél tehát nem lehet szó magánkézbe adásról. Ilyen pl. a Parlament vagy a Budai Vár épület- együttese. ■ Az állami tulajdon nagyobb része az úgynevezett vállalkozói vagyon. Ide tartoznak a vállalatok, gazdasági társasági részesedések, amelyekkel az állam részt vesz a gazdasági életben. Mivel a vállalkozási célt szolgáló vagyontömegben az állam részesedése Magyarországon jóval meghaladja a piacgazdaságban célszerű mértéket, ezért a „többletet” privatizálni kell. Azt a részt, amit lehet, azt időleges állami tulajdonnak nevezzük. Kisebb részben azonban egy kormányrendelet alapján meghatározott gazdasági társaságokban és vállalatokban továbbra is fenn kell tartani az állami tulajdont. Ezt a vagyontömeget tartós állami tulajdonnak hívjuk. (Jövő héten: átalakulási folyamat.) MENTŐAKCIÓ SZÁZMILLIÓS HITELLEL Egészben marad az üzletlánc A Bács-Konzum Kereskedelmi Rt. azok közé, a csődhelyzettel már szembenézett, jelentős múltú cégek közé tartozik, amelyeket — igen nagy hitelgaranciát is vállalva — lehetőleg teljes üzletláncként kíván megmenteni s a, közeljövőben meghirdetni az ÁVÜ. Ambrus Zoltán újonnan kinevezett vezérigazgatóként a múlt év októbere óta készíti elő a tulajdonosváltást. — A cég ötvenes években alapított elődje, a megyei élelmiszer-kereskedelmi Vállalat több mint kétszázötven kis egységből állt — mondja Ambrus Zoltán. A hatvanas évek közepén komoly fejlesztések eredményeként épült ki az önkiszolgáló ABC-rendszer, s a hetvenes évek végéig hatékonyan működött ez a hálózat. A nyolcvanas években új értékesítési formák jöttek létre, az üzletek egy részét szerződésbe adták, s megkezdődött a nagyszámú hálózati egység lebontása. Mindezt felgyorsították a nyolcvanas évek legvégének előprivatizációs folyamatai. A cég mai formájában a kilencvenes évek elejétől működik: zárt alapítású részvénytársasággá 1992-ben alapította többségi tulajdonnal az ÁVÜ. — Mekkora hálózattal s milyen kondíciókkal rendelkezik a Bács-Konzum Kereskedelmi Rt. jelenleg, közvetlenül a privatizáció előtt? — Két esztendeje, az átalakulás leltára szerint hetvenhat egység volt tulajdonunkban, ma tizennégy ABC-áruházzal, egy tejbárral, egy hidegkonyhai egységgel, egy sörözővel, két irodaegyüttessel s egy nagykereskedelmi bázissal rendelkezünk. Részvénytársaságunknak alapításakor több mint 255 millió forint volt a jegyzett tőkéje, ez mára mintegy 130 millió forinttal lejjebb apadt. Vagyis a legutóbbi években a cég zuhanni kezdett a csőd, a felszámolás felé. Az ÁVÜ mindennek ellenére érdemesnek tartotta a BácsKonzumot a megmentésre, s e célból százmillió forintos hitelre vállalt garanciát. Ennek ígéretével fogadtam el a vezérigazgatói kinevezést s láttam esélyt arra, hogy a pályázat 1994. márc. 31-ei megjelenésének idejére jobb kondícióba hozzam a céget. — Gondjaik ezzel nem hárultak el. — Még mindig mintegy harmincmillió forintos forráshiányunk van. Pótlására vannak ötleteink, ám az idő március végéig nagyon kevés. Mindenesetre egyezségünkkel végigjártuk hitelezőinket, a legnagyobb szállítókat, akik készpénz ellenében, átlagosan húsz-harminc százalékát is elengedték tartozásainknak. Ha további partnereinkkel is sikerül megegyeznünk, a harmincmilliós forráshiány tízmillióra apad. Természetesen kikötéseikkel is számolnunk kell. A napokban jelent meg például a Petőfi Népében egy olvasói levél, hogy üzleteinkben nem árusítjuk magánpékek kenyerét. Az állítás igaz, viszont a Hírős Sütőipari Rt. tartozásainkból milliókat engedett el azért, hogy egy időre csak cégük termékeit forgalmazzuk. — Mire számíthat több mini háromszáz dolgozójuk? — Akkor lennénk nyugodtak, ha az ÁVÜ olyan kiírást tenne közzé, amely semmiképp nem hozná hátrányos helyzetbe a cég jelenlegi vezetőit és a dolgozókat. Ez utóbbiak a kereskedelmi szférában is inkább az alulfizetettek közé tartoznak, jövedelmük nem éri el az átlagos országos bérszínvonalat. Dolgozói kivásárlással — részletfizetéses konstrukcióban — esélyt látnék arra, hogy együtt maradjon a kollektíva. Mivel a legnagyobb veszteségforrásokat — például a nagykereskedelmi ágazatot, a vállalati „vízfejet” felszámoltuk, a nem hasznosított ingatlanokat bérbe adtuk, számítunk arra, hogy a cég március végére megerősödve áll a tulajdonosváltás előtt. TALLÓZÓ Eladó a Viktória — Az ÁVÜ It. határozata értelmében, a kecskeméti Viktória Első Magyar Gabona Rt. állami tulajdonban lévő, 55 százalékot kitevő részvénypakettet pályázaton értékesítik. Ezen belül, a 25 százalék + 1 szavazatot kitevő részvénycsomagot hazai termelők részére, kárpótlási jegy ellenében különítik el. (Bács-Kiskun megye, Petőfi Népe, I. 26.) Utolsó lehetőség a kárpótlásra — Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatója szerint, február 15-étől nyútjhatók be a kárpótlási kérelmek, melyek végső beadási határideje: március 16., éjfél. Ezen a határidőn túl az igényeket a hivatal már nem tudja elfogadni. (Bács-Kiskun megye, Petőfi Népe, I. 26.) Magángazdaság és fellendülés — Szabó Tamás privatizációs miniszter a magán- gazdaság fejlesztésére irányuló konferencián kijelentette, hogy a magángazdaság viharos gyorsasággal épült ki és állt helyre. Továbbá elmondta, hogy a véghezvitt bankmegerősítési program javítja a hitelezés feltételeit s megteremti a korszerű bankrendszer létrejöttét. (Pesti Hírlap, I. 27.) Juttatások — feltételekkel — Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója szerint: a jövőben minden anyagi juttatás szigorú feltételhez lesz kötve annak érdekében, hogy ne fordulhassanak elő olyan kifizetések, amelyek a hazai közvéleményben ellenérzést kelthetnek. A tervek szerint az elkövetkezendőkben, az ÁV Rt. szerényebb keretek között, de hatékonyabban, felelősségteljesebben kíván működni. Csépi úr személyes álláspontja az ÁV Rt. és az ÁVÜ összevonásával kapcsolatosan: nincs jobb megoldási lehetőség az összevonásnál. (Jász-Nagykun-Szol- nok megye - Jászkun Krónika, I. 24.) Hitelre és kárpótlási jegyre — Privatizációs helyzetkép. Az ÁVÜ 1993. október végéig, összesen 1034 állami vállalat kft.-vé, illetve részvénytársasággá alakítását hagyta jóvá. Az ÁVÜ-höz tartozó társaságok tulajdonosi szerkezetét tekintve, az 1993. október végi adatok szerint: az ÁVÜ 70,7 százalékos, önkormányzatok 6,1 százalékos, hazai befektetők 13 százalékos, a külföldi tőke pedig 10,2 százalékos részesedéssel rendelkezett. A közölt táblázat szerint növekedett a kárpótlási jegygyei, illetve a hitellel történő fizetési teljesítések aránya. A belföldi befektetők térnyerését segíti elő a most bevetésre kerülő Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) is.(Jász-Nagy- kun-Szolnok megye — Uj Néplap) Állami tulajdont 13 millióért — 1994. első negyedévében 13 milliárd Ft értékű állami tulajdont kínálnak megvételre — kárpótlási jegy ellenében. A felkínált vagyonból a legnagyobb részt a pályáztatás alatt álló tulajdoni részek teszik ki, melyek ösz- szértéke: 9,148 milliárd forint. (Somogyi Hírlap, I. 24.) • A Bács-Konzum posta melletti élelmiszerboltja Kecskeméten.
