Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

áixajiI va(;io\í <;y\<hwwí PRIVATIZÁCIÓ BESZÉLGETÉS PONGRÁCZ TIBOR ÁLLAMTITKÁRRAL Széles hazai tulajdonosi réteget szeretnénk Ezentúl hetente találko­zik majd az olvasó ezen a helyen az Állami Vagyonügy­nökség privatizációval kap­csolatos közleményeivel, a privatizáció országos és me­gyei eseményeiről szóló be­számolókkal s olyan prakti­kus információkkal, amelyek hozzásegítik, hogy maga is részt vegyen a tulajdonszer­zés valamilyen formájában. A most induló, minden megyei lapban rendszeresen megje­lenő ÁVÜ-oldalak céljáról, le­endő tartalmáról beszélget­tünk Pongrácz Tibof címzetes államtitkárral, az Állami Va­gyonügynökség Igazgatóta­nácsa elnökével. — A privatizáció első idősza­kában meglehetősen kevés in­formáció jutott el az ország pol­gáraihoz. Nem véletlenül illették a bennfentesség, az átláthatat­lanság vádjával a magánosítás folyamatát. Mostanra viszont úgy érezni, a „csapból” is a pri­vatizáció „folyik”, újságcikkek, hirdetések, tájékoztató kiadvá­nyok, prospektusok sokasága szól róla. Még mindig úgy érzi a vagyonügynökség, hogy kevés az információ? — Egyesek szerint már való­ban többet beszélünk a privati­zációról, mint kellene, vélemé­nyem szerint viszont a lényeg még mindig csak szlogenek szintjén jutott el a szélesebb tö­megekhez. Tulajdonképpen a privatizáció „hálószobatitkaiba” próbálnak belesni az emberek, feltételezve, hogy mindenféle sötét dolgok történnék a privati­záció háza táján. Nem igazán szívesen foglalkoznak az egész céljával és az eredményeivel, mivel ezek nem szenzációs tör­ténetek Holott szerintem éppen az eredmények a szenzációsak. Csak néhány adatot jellemzé­sül: a magángazdaság jelenleg már a GDP (bruttó nemzeti ter­mék) több mint 50 százalékát ál­lítja elő. Ma már mintegy 1,5-2 millió új tulajdonos van, jelentős a külföldi tőke beáramlása is, a gazdaság szerkezete a privati­záció révén egyre jobban átala­kul, s a versenyszférában rend­kívüli módon megnőtt a szerep­lők száma. A jogi személyiségű gazdasági társaságok száma a múlt évben mintegy 25 száza­lékkal emelkedett, az egyéni vá/- lalkozók pedig immár 690 ezren vannak. Úgy vélem, ez jelenti a gazdaság igazi átalakulását, ami vitathatatlanul a privatizá­ció, a magánosítás eredménye. Emellett természetesen vannak kisebb-nagyobb hibák, turpis­ságok, sőt, visszaélések is a pri­vatizáció környékén, de megíté­lésem szerint ez nem a privati­záció sajátossága, hanem a közerkölcsök állapotát tükrözi. • Pongrácz Tibor, az ÁVÜ-igazgatótanács elnöke. — Mi a konkrét célja a soro­zatnak? — A kezdeti bennfentesség megszüntetésére indítottuk el egy nagyobb kampányunkat, amelynek hármas célja van: a befektetők megkeresése, szá­mukra információnyújtás, ami tu­lajdonképpen egy marketingte­vékenység külföldön és belföl­dön. A második cél a privatizá­ciós folyamat bemutatása azért, hogy a sajtó és a propaganda eszközeivel elősegítsük a tiszta versenyt. Harmadsorban pedig — s ezt legalább olyan fontos­nak tartom, mint az előzőket — tájékoztatni szeretnénk a ma­gyar polgárokat arról, hogy a magánosítás, az állami vagyon lebontása és magánkézbe adása számukra egyszeri és óriási alkalom arra, hogy kis-, közepes vagy nagyobb tulajdont szerezzenek. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy ezzel a lehető­séggel élniük kell, mert külön­ben kimaradnak, és később sokkal nagyobb erőfeszítésükbe kerülhet, hogy hasonló tulajdo­nosi pozícióba jussanak, mint akik ezt időben észrevették. Te­hát a sorozatunk célja az ilyen jellegű figyelemfelkeltés, más­részt a leendő tulajdonosok be­vezetése a vállalkozói életbe. Mindeddig — megítélésünk sze­rint — a privatizáció főként a központi sajtóban, az országos lapokban, elektronikus médiu­mokban jelent meg, a vidéki saj­tóban kevésbé. Azt a következ­tetést vontuk le Szabó Tamás miniszter úrral, hogy javítanunk kell a megyei lapokon keresztül a vidéken élő lakosság tájékoz­tatását. Mindenekelőtt azért, mert a megyék polgárait nem csak az országos dolgok érdek­lik, sőt, sokkal inkább kíváncsiak szűkebb pátriájuk eseményeire. , — Mit tartalmaznak majd az ÁVÜ-oldalak, milyen konkrét in­formációkra számíthatnak az ol­vasók? Országos privatizációs kérdésekkel egyáltalán nem fog­lalkozik, kizárólag csak a helyi ügyekkel? Önök nyilvánvalóan a sikeres privatizációkat, a magá­nosítás napos oldalát mutatják be. Mi történik, ha ugyanazt a témát az újság, más oldalain, kritikusan tálalja? — Lesz egy olyan része az oldalnak, amely az országos, általános privatizációs kér­désekkel foglalkozik, a hely­zetet, az eredményeket, a célo­kat ismerteti, lesz egy olyan fe­jezet, ami kifejezetten a helyi ügyeket tárgyalja, mi történt mi várható; elképzelésünk szerint lesznek kiemelt, tematikus ösz- szeállítások, amelyek például a munkahelyteremtő, a hazai hát­téripar fejlesztését szolgáló pri­vatizációt, vagy a kárpótlás és az állami vagyon kapcsolatát mutatja be a privatizáció folya­matában. Szándékozunk emel­lett kifejezetten ismeretterjesz­tést is folytatni, például, privati­zációs kislexikon címmel. Még korántsem világosak ugyanis mindenki számára a privatizáci­óval kapcsolatos fogalmak, nem árt pontosítani őket. Közölni fog­juk, mi hol található, hol kap­ható, hol érhető el — tehát a pri­vatizációban való részvételhez praktikus információkat is talál­nak az olvasók. Természetesen a hirdetések, a hivatalos közle­mények is helyet kapnak eze­ken az oldalakon. Nagyon remé­lem, hogy a lapokkal nem kerü­lünk különösebb konfliktusba, mert az utóbbi időben a privati­zációs döntéseket valóban nyil­vánossá tettük, a konkrét ese­tekben pedig a tények a legha­tásosabb érvek. Ezzel élhetnek az újságírók is, ilyen alapon pe­dig nem hiszem, hogy túl sok el­lentmondás lenne közöttük. Ez­zel együtt a kritika nagyon fon­tos, többnyire feltétlenül tanu­lunk belőle. — A megyei lapokban nyilván nem ingyen jelennek meg ezek az összeállítások. Sokak véle­ménye, hogy aránytalanul nagy összegeket fordítanak a privati­záció népszerűsítésére. Meny­nyibe kerül a propagandakam­pány? — Valóban sok millió forintot fordítunk erre, bár a megyei la­poktól, különböző, de valójában szerény mértékű engedményt is kaptunk. Megjegyzem: lehettek volna nagyvonalúbbak is, mert valójában közérdekű informáci­ókról van szó. Ezzel együtt va­lóban nem kevés pénzt fordí­tunk erre a célra, de úgy vélem, nem vész kárba. Reméljük, elér­jük vele a célunkat, ami nem szolgál mást, mint a széles ha­zai tulajdonosi réteg, az új pol­gárság kialakulását. A friss ÁVÜ-hírek népszerű irodája Az Állami Vagyonügynökség Bács-Kiskun megyei ügyfél- szolgálati irodája tavaly ősz óta várja az ügyfeleket. Róka Ist­vánná irodavezetőt eddigi ta­pasztalatairól kérdeztük. — Szolgáltatásaink iránt szinte az első pillanattól igen nagy az érdeklődés, a legtöbben a kárpót­lási jegy felhasználásával kap­csolatos információkért jönnek hozzánk. Az esetek többségé­ben nem hiába, mert nemcsak az országos napilapokból, szaksaj­tóból, hanem az AVÜ információs irodájától is folyamatosan ka­pom, illetve tallózom, gyűjtöm a legfrissebb híreket. — Kárpótlási jegyük ellenében milyerl részvények közül választ­hatnak az érdeklődők jelenleg? — A Biogál Gyógyszergyár és az Alkaloida Gyógyszervegyé­szeti Gyár részvényei mellett, február 2-án jelent meg a Mö­bius Rt. részvénye, e hét elejé­től pedig a Csemege Julius Me­inl részvényeit is lehet jegyezni. A jegyzésre irodánkban nincs lehetőség, ezzel néhány pénz­intézet és brókercég foglalkozik. A két gyógyszergyári részvény Kecskeméten, a Cooptourist Utazási Irodában, a Möbius Rt. kínálata Baján, a Mezőbanknál, a Csemege Julius Meinl rész­vényei Kecskeméten, a Mező­banknál jegyezhetőek. — Milyen új részvényvásár­lási lehetőségekre számíthatnak ügyfeleik a közeljövőben? — A tervek szerint március elején indul a kisbefektetői részvényvásárlási program. Olyan lehetőségnek ígérkezik, amellyel sokkal szélesebb réteg vonható be a privatizációba. Részt vehetnek benne mind­azok, akik mostanáig úgy érez­ték, kárpótlási jegy híján kire­kesztődtek belőle. A százezer forintos részvényvásárlási utal­vánnyal, amely alanyi jogon jár majd minden, tizennyolcadik életévét betöltött magyar állam­polgárnak, bárki résztulajdont szerezhet. A kínálatban jól mű­ködő, többségükben szakmai befektetők tulajdonában levő vállalatok részvényei lesznek. * Befektetnek az önkormányzatok — Az ÁVÜ^új privatizációs konstrukciót vezet be, ugyanis az önkormányzatok ezideig nem találtak kedvező befekte­tési lehetőséget felhalmozódott kárpótlási jegyeiknek., így en­nek feloldásara; az ÁVU által meghirdetett vagyontárgyak egy részét az önkormányzatok­nak értékesítik, kárpótlási jegy ellenében. Az első, ilyen irányú felajánlásként, a Pannonker Ipari Kereskedelmi Rt., a ké­sőbbiekben pedig a Tiszafü- szért Rt. értékpapírjait hirdetik meg. Átvilágítják a cégeket — A, közeljövőben átvilágít­ják az Állami Vagyonügynökség Rt. kezelésében lévő azonos vállalatokat, amelyek részt ve­hetnek az Állami Vagyonügy­nökség Rt. reorganizációs programjában. Az átvilágítás­hoz szakértői cégeket kérnek fel (a Phare segélyprogram fi­nanszírozásával). Privatizációs ábécé Privatizáció: más szóval magánosítás, az a folyamat, amelynek során az állam helyett más lesz a tulajdonos. Hazánk­ban állami kézben vannak tö­megesen olyan boltok, üzemek, vállalatok, amelyek magánkéz­ben jobban, gazdaságosabban működtethetők. A cél tehát az, hogy csak a feltétlenül szüksé­ges esetekben maradjon fenn az állami tulajdon, egyébként a vagyont privatizáljuk. Az új tulajdonos lehet külföldi vagy belföldi jogi személy (pl.: kft., rt., vállalat), illetve egy vagy több természetes személy. A privatizáció legtöbbször az ál­lami tulajdon eladását jelenti, ritkábban kerül sor ingyenes át­adásra, pl. a helyi önkormány­zatnak. Privatizálható vagyon: Az ál­lami tulajdon egy része nem vál­lalkozási célokat szolgál, ezek­nél tehát nem lehet szó magán­kézbe adásról. Ilyen pl. a Par­lament vagy a Budai Vár épület- együttese. ■ Az állami tulajdon nagyobb része az úgynevezett vállalkozói vagyon. Ide tartoznak a vállala­tok, gazdasági társasági része­sedések, amelyekkel az állam részt vesz a gazdasági életben. Mivel a vállalkozási célt szolgáló vagyontömegben az állam ré­szesedése Magyarországon jó­val meghaladja a piacgazda­ságban célszerű mértéket, ezért a „többletet” privatizálni kell. Azt a részt, amit lehet, azt időleges állami tulajdonnak nevezzük. Ki­sebb részben azonban egy kor­mányrendelet alapján meghatá­rozott gazdasági társaságokban és vállalatokban továbbra is fenn kell tartani az állami tulajdont. Ezt a vagyontömeget tartós ál­lami tulajdonnak hívjuk. (Jövő héten: átalakulási folyamat.) MENTŐAKCIÓ SZÁZMILLIÓS HITELLEL Egészben marad az üzletlánc A Bács-Konzum Kereske­delmi Rt. azok közé, a csőd­helyzettel már szembenézett, je­lentős múltú cégek közé tarto­zik, amelyeket — igen nagy hi­telgaranciát is vállalva — lehető­leg teljes üzletláncként kíván megmenteni s a, közeljövőben meghirdetni az ÁVÜ. Ambrus Zoltán újonnan kinevezett vezérigazgatóként a múlt év októbere óta készíti elő a tulaj­donosváltást. — A cég ötvenes években alapított elődje, a megyei élel­miszer-kereskedelmi Vállalat több mint kétszázötven kis egy­ségből állt — mondja Ambrus Zoltán. A hatvanas évek köze­pén komoly fejlesztések ered­ményeként épült ki az önkiszol­gáló ABC-rendszer, s a hetve­nes évek végéig hatékonyan működött ez a hálózat. A nyolc­vanas években új értékesítési formák jöttek létre, az üzletek egy részét szerződésbe adták, s megkezdődött a nagyszámú há­lózati egység lebontása. Mind­ezt felgyorsították a nyolcvanas évek legvégének előprivatizá­ciós folyamatai. A cég mai for­májában a kilencvenes évek ele­jétől működik: zárt alapítású részvénytársasággá 1992-ben alapította többségi tulajdonnal az ÁVÜ. — Mekkora hálózattal s mi­lyen kondíciókkal rendelkezik a Bács-Konzum Kereskedelmi Rt. jelenleg, közvetlenül a privatizá­ció előtt? — Két esztendeje, az átalaku­lás leltára szerint hetvenhat egység volt tulajdonunkban, ma tizennégy ABC-áruházzal, egy tejbárral, egy hidegkonyhai egy­séggel, egy sörözővel, két iro­daegyüttessel s egy nagykeres­kedelmi bázissal rendelkezünk. Részvénytársaságunknak alapí­tásakor több mint 255 millió fo­rint volt a jegyzett tőkéje, ez mára mintegy 130 millió forinttal lejjebb apadt. Vagyis a legutóbbi években a cég zuhanni kezdett a csőd, a felszámolás felé. Az ÁVÜ mindennek ellenére érdemesnek tartotta a Bács­Konzumot a megmentésre, s e célból százmillió forintos hitelre vállalt garanciát. Ennek ígéreté­vel fogadtam el a vezérigazgatói kinevezést s láttam esélyt arra, hogy a pályázat 1994. márc. 31-ei megjelenésének idejére jobb kondícióba hozzam a cé­get. — Gondjaik ezzel nem hárul­tak el. — Még mindig mintegy har­mincmillió forintos forráshiá­nyunk van. Pótlására vannak öt­leteink, ám az idő március vé­géig nagyon kevés. Mindene­setre egyezségünkkel végigjár­tuk hitelezőinket, a legnagyobb szállítókat, akik készpénz elle­nében, átlagosan húsz-harminc százalékát is elengedték tarto­zásainknak. Ha további partne­reinkkel is sikerül megegyez­nünk, a harmincmilliós forráshi­ány tízmillióra apad. Természe­tesen kikötéseikkel is számol­nunk kell. A napokban jelent meg például a Petőfi Népében egy olvasói levél, hogy üzlete­inkben nem árusítjuk magánpé­kek kenyerét. Az állítás igaz, vi­szont a Hírős Sütőipari Rt. tarto­zásainkból milliókat engedett el azért, hogy egy időre csak cé­gük termékeit forgalmazzuk. — Mire számíthat több mini háromszáz dolgozójuk? — Akkor lennénk nyugodtak, ha az ÁVÜ olyan kiírást tenne közzé, amely semmiképp nem hozná hátrányos helyzetbe a cég jelenlegi vezetőit és a dol­gozókat. Ez utóbbiak a keres­kedelmi szférában is inkább az alulfizetettek közé tartoznak, jö­vedelmük nem éri el az átlagos országos bérszínvonalat. Dol­gozói kivásárlással — részletfi­zetéses konstrukcióban — esélyt látnék arra, hogy együtt maradjon a kollektíva. Mivel a legnagyobb veszteségforráso­kat — például a nagykereske­delmi ágazatot, a vállalati „vízfe­jet” felszámoltuk, a nem hasz­nosított ingatlanokat bérbe ad­tuk, számítunk arra, hogy a cég március végére megerősödve áll a tulajdonosváltás előtt. TALLÓZÓ Eladó a Viktória — Az ÁVÜ It. határozata értelmében, a kecskeméti Viktória Első Magyar Ga­bona Rt. állami tulajdonban lévő, 55 százalékot kitevő részvénypakettet pályázaton értékesítik. Ezen belül, a 25 százalék + 1 szavazatot ki­tevő részvénycsomagot ha­zai termelők részére, kárpót­lási jegy ellenében különítik el. (Bács-Kiskun megye, Petőfi Népe, I. 26.) Utolsó lehetőség a kárpótlásra — Az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatója szerint, február 15-étől nyútjhatók be a kár­pótlási kérelmek, melyek végső beadási határideje: március 16., éjfél. Ezen a ha­táridőn túl az igényeket a hi­vatal már nem tudja elfo­gadni. (Bács-Kiskun me­gye, Petőfi Népe, I. 26.) Magángazdaság és fellendülés — Szabó Tamás privati­zációs miniszter a magán- gazdaság fejlesztésére irá­nyuló konferencián kijelen­tette, hogy a magángazda­ság viharos gyorsasággal épült ki és állt helyre. To­vábbá elmondta, hogy a véghezvitt bankmegerősítési program javítja a hitelezés feltételeit s megteremti a korszerű bankrendszer létre­jöttét. (Pesti Hírlap, I. 27.) Juttatások — feltételekkel — Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója szerint: a jövőben minden anyagi jutta­tás szigorú feltételhez lesz kötve annak érdekében, hogy ne fordulhassanak elő olyan kifizetések, amelyek a hazai közvéleményben ellenérzést kelthetnek. A tervek szerint az elkövetke­zendőkben, az ÁV Rt. sze­rényebb keretek között, de hatékonyabban, felelősség­teljesebben kíván működni. Csépi úr személyes állás­pontja az ÁV Rt. és az ÁVÜ összevonásával kapcsolato­san: nincs jobb megoldási lehetőség az összevonás­nál. (Jász-Nagykun-Szol- nok megye - Jászkun Kró­nika, I. 24.) Hitelre és kárpótlási jegyre — Privatizációs helyzet­kép. Az ÁVÜ 1993. október végéig, összesen 1034 ál­lami vállalat kft.-vé, illetve részvénytársasággá alakítá­sát hagyta jóvá. Az ÁVÜ-höz tartozó társaságok tulajdo­nosi szerkezetét tekintve, az 1993. október végi adatok szerint: az ÁVÜ 70,7 száza­lékos, önkormányzatok 6,1 százalékos, hazai befektetők 13 százalékos, a külföldi tőke pedig 10,2 százalékos részesedéssel rendelkezett. A közölt táblázat szerint nö­vekedett a kárpótlási jegy­gyei, illetve a hitellel történő fizetési teljesítések aránya. A belföldi befektetők térnye­rését segíti elő a most beve­tésre kerülő Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) is.(Jász-Nagy- kun-Szolnok megye — Uj Néplap) Állami tulajdont 13 millióért — 1994. első negyedévé­ben 13 milliárd Ft értékű ál­lami tulajdont kínálnak meg­vételre — kárpótlási jegy el­lenében. A felkínált vagyon­ból a legnagyobb részt a pá­lyáztatás alatt álló tulajdoni részek teszik ki, melyek ösz- szértéke: 9,148 milliárd fo­rint. (Somogyi Hírlap, I. 24.) • A Bács-Konzum posta melletti élelmiszerboltja Kecskeméten.

Next

/
Thumbnails
Contents