Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

1994. február 1., kedd Pénz, vállalkozás, piac 13 NAPI PÉNZÜGYEK Februári áremelések Február 1-jétől 14 százalék­kal emelkednek a belföldi me­netrend szerinti távolsági autó­busz-közlekedés tarifái, 25 százalékkal a belföldi távirat­szolgáltatás díjai és ugyancsak 25 százalékkal az állami vízi közművekből szolgáltatott ivó­víz és csatornadíjak - adott tá­jékoztatást a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­rium. A távolsági autóbusz-közle­kedés viteldíjának növelése az üzemanyag árának emelkedé­sét, a dolgozók bérfejlesztését és az autóbuszpark rekonstruk­ciójához szükséges források növelését ellentételezi majd. Ugyanakkor a vasúti menetje­gyek árai nem emelkednek. A távirat-szolgáltatás díjai átlagosan 25 százalékkal emelkednek. Egy ötszavas táv­irat a korábbi 95 forint helyett 115 lesz. A posta új szolgáltatásaként az ügyfelek ezentúl minden táviratfajta hétvégi kézbesítését kérhetik, ezért a korábbi 400 forint helyett csak 300 forint külön szolgáltatási díjat kell fizetniük. Szombati napokon a posta minden településen vál­lalja a kézbesítést, vasárnap és munkaszüneti napokon azon­ban csak a miniszteri rendelet­ben felsorolt 51 nagyobb hely­ségben. Továbbra sem kell megfi­zetni a hétvégi különszolgálta­tás díját az egészségügyi in­tézményeknek, amennyiben a feladott távirat véradásra szólít fel, vagy haláleseti értesítést tartalmaz. Az önkormányzati tulajdonú vízművek szolgáltatásainak dí­ját január 1-jétől az önkor­mányzatok határozzák meg. Továbbra is a vízügyi tárca ha­táskörében maradt azonban az ország hét vízműve vízdíjának megállapítása. Ezek: a Bara­nya megyei, a Duna menti re­gionális, a dunántúli regioná­lis, az észak-dunántúli regioná­lis, az észak-magyarországi regionális vízmű, a Tisza menti vízművek és a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei csatorna- és vízmű. Ezen ál­lami tulajdonú vízművek más vízi közműnek átadott ivóvíz­díjai átlagosan 12 százalékkal, a lakossági díjak átlagosan 23 százalékkal, a lakossági csa­tornahasználati díjak pedig át­lagosan 30 százalékkal emel­kednek. A lakosság és a vállalatok által fizetett díjak a költségve­tési támogatás miatt nem min­denütt azonosak. Az állami költségvetésben erre a célra elkülönített, 1,5 milliárd forintos támogatási keret lehetőséget ad arra, hogy a lakossági vízdíjak áfa nélkül ne haladják meg köbméteren­ként a 60 forintot, a csatorná­zott területek víz- és csatorna­használati díja pedig a köbmé­terenkénti 100 forintot. Mától új belkereskedelmi rendeletek lépnek életbe • A nemesfém, ékszer és díszműáru forgalmazásához büntetlen előélet szükségeltetik, továbbá az, hogy a kérelmezőnek ne le­gyen adótartozása. Három miniszteri rendelet lép életbe február 1-jével a belkereskedelemmel kapcso­latban. Az egyik az egyes bel­kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról, a második a szakképesítésről szól. a har­madik pedig az üzletek műkö­dését szabályozza. A kereskedelmi tevékenység gyakorlásáról szóló, 1989-es rendelet módosításának lé­nyege: a működéshez a keres­kedőknek állandó telephellyel, üzlethelyiséggel, szakképesí­téssel kell rendelkeznie. A rendelet emellett részletesen is szabályozza a feltételeket; eszerint például a nemesfém, ékszer és díszműáru forgalma­zásához büntetlen előélet szük­ségeltetik, továbbá az, hogy a kérelmezőnek ne legyen adó­tartozása. A dohányáruk, a szeszes italok forgalmazásához a termékek tárolásához alkal­mas raktár és a jövedéki tör­vényben meghatározott enge­dély kell. A közraktári tevé­kenység gyakorlásához leg­alább 50 millió forint vagyoni biztosíték elhelyezése az elő­írás az e célra nyitott bank­számlán. A csomagküldő ke­reskedő ezentúl köteles kataló­gusában azonosítható módon megnevezni magát, feltüntetni székhelyét, üzletének címét, továbbá tevékenységének foly­tatására kapott nyilvántartási számot. A szakképesítési bizonyít­ványt az ékszerkereskedőktől, az óra- és ékszerkcreskedelem eladóitól, a tüzelő- és építő­anyag-kereskedőktől, valamint a közraktári tevékenységet folytatóktól követelik meg. A közraktári tevékenységnél fel­sőfokú iskolai végzettséget ír elő a miniszteri rendelet, mi­után e tevékenység komoly pénzügyi műveletekkel jár. Az üzlet megnyitásáról szóló bejelentéshez - az új szabályozás szerint - csatolni kell a. szakhatósági - köz­egészségügyi, rendészeti, tűz­rendészen, állat-egészségügyi- hozzájárulást. Ugyanez a rendeletmódosítás intézkedik arról, hogy kereskedelmi tevé­kenységet csak üzletben, il­letve vásáron és piacon lehet folytatni. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy közterületen megha­tározott terméket, például új­ságot, képeslapot, virágot, lég­gömböt, főtt és pattogatott ku­koricát. zöldséget és gyümöl­csöt, tökmagot és napraforgót és például óvszert lehet értéke­síteni. Schagrin Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára el­mondta: a szigorító rendelke­zések célja a jogszerűen mű­ködő kereskedőknek és a költ­ségvetésnek egyaránt jelentős kárt okozó illegális kereskede­lem visszaszorítása. A rendelet alapján a jövőben az illetékes hatóságok hatékonyabban lép­hetnek fel a kereskedők üzletei elé kitelepülő, sok esetben ha­sonló termékeket értékesítő zugkereskedők ellen. Azt, hogy a csomagküldő kereske­dőknek bejelentett és nyilván­tartott üzlettel kell rendelkez­niük, a fogyasztók védelme indokolta. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a tárca szakem­berei most készítik elő a piaco­kat szabályozó rendelcteket. Amerikai befektetők a Danubiusban A Hungexpo ez évi programja Huszonöt kiállítás lesz az idén a Budapesti Nemzetközi Vásár- központban. A rendező Hung­expo Részvénytársaság emel­lett további tíz külföldi bemuta­tóra szervezi a magyar egyéni és társasvállalkozókat, illetve cé­geket, Berlintől, New York-ig. A budapesti vásárközpont rendezvénysorozata február 3-án nemzetközi fodrász- és kozmetikai kiállítással indul. Az idegenforgalmi kiállítás, az Uta­zás’94 időpontja március 17-20. Az eseményhez kapcsolódik a nemzetközi művészeti és hajóki­állítás, valamint turisztikai vásár is. Áprilisban számítás- és kom­munikációtechnikai, májusban fűtés-, szellőzőtechnikai, és épí­tőipari szakvásár lesz. Május 31. és június 4. között beruházási szakvásárt, valamint befektetési találkozót szerveznek. A legtöbb érdeklődőt vonzó BNV-t és az autó-szakkiállítást szeptember 9-18., illetve szeptember 28. és október 2. között rendezik. Három amerikai pénzügyi be­fektetővette meg a Danubi us Ho­tels Rt. 29,9 százalékos részese­dését. A három vevő közül eddig kettő - a New York-i Kingdon Capital Market Corporation be­fektetési alapkezelő, valamint a Connecticut állambeli Indian Harbor Holding - nevét tették közzé hétfőn az ügyletről rende­zett sajtótájékoztatón Budapes­ten, a Hilton Szállóban. Szabó Tamás privatizációs miniszter sikeresnek nevezte a Danubius Hotels Rt. privatizáci­óját, olyannak, amely pénzt ho­zott a kisbefektetők számára, de elnyerte a dolgozók és - a pénte­ken a tőzsdén megkötött üzlet szerint - a pénzügyi befektetők bizalmát is. A kisbefektetők, akik egy évvel ezelőtt 660 forin­tért jutottak az 1000 forint név­értékű részvényekhez, hétfőn akár 2000 forint feletti árat is kaphattak papírjaikért a tőzsdén. A Danubius eladása jó példa a kisbefektetői részvényvásárlási program számára-hangsúlyozta Szabó Tamás. Simor András, a Danubius privatizációját végző tanácsadó, a Creditanstalt Értékpapír Rt. ve­zetője az ügylet részleteiről szólva elmondta: az elmúlt év végén, miután nem sikerült szakmai befektetőt találniuk a szállodalánc számára, kezdték meg a pénzügyi befektetők fel­kutatását. Ezt szolgálta a cég képviselőinek amerikai útja. amely a jelek szerint sikerrel járt. A CÄ vezetője külön örömét fe­jezte ki. hogy a csaknem 24 mil­lió dollár értékű üzletet, amely­nek révén az amerikai befektetők mintegy 30 százalékos - közel 2,4 milliárd forint névértékű - részesedést szereztek a szálloda- láncban, a tőzsdén sikerült lebo­nyolítani. Ez szerinte jó hatással lesz a tőzsde fejlődésére is. Ezt a véleményt osztotta a sajtótájé­koztatón jelen lévő Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde egykori ügyvezető igazgatója az ÁVU igazgatótanácsának tagja is. A Danubius Hötels vezetője, jietegh Sándor a tájékoztatón be­jelentette, hogy a szállodalánc 1993-ban tovább javított ered­ményein. A társaság bruttó eredménye 882 millió forintra emelkedett az 1992. évi 819 mil­lió forintról. A lánchoz tartozó szállodák foglaltsága elérte a 68 százalékot, ami jelentősen meg­haladja a magyar átlagot. Bejelentette azt is, hogy azt a mintegy 300 millió forintot, amit az rt. saját részvényei ellenében kap az ügyletből, a szállodák fel­újítására fordítják. A sajtótájé­koztatón elmondták, hogy az ÁVÜ tulajdonában lévő további, mintegy 800 millió forint értékű Danubius-részvényt kárpótlási jegy ellenében értékesítik a kö­zeljövőben. A két évvel ezelőtt még 100 százalékosan állami tu­lajdonban lévő cégben az állam részesedése 10 százalékra csök­kent, és hamarosan az is megszű­nik. Miután pénteken ismertté vált a cég stratégiai tulajdoni hányadának eladása, a Buda­pesti Értéktőzsdén hétfőn élénk érdeklődés nyilvánult meg a Danubius papírjai iránt. A cég részvényeinek ára a hét­fői üzleti napon mintegy két­szeresére emelkedett: az üzlet­kötések 1165 forintos nyitó­áron indultak, s 2200 forintos záróáron fejeződtek be. A közraktárjegy fedezet a hitel mögött Minden gazda tudja, hogy az elvetett mag, képletesen szólva pénzmag, csak később hozza meg a hasznát, azonban addig is finanszírozni kell a mindennapi kiadásokat. Ez azonban a mos­tani eladósodott világban nem is olyan könnyű. Hiszen tudvalévő, hogy a mezőgazdaságra olyany- nyira jellemző termelési és érté­kesítési ciklus időben teljesen elkülönül. Más időben jelent­keznek a bevételek, mint ahogy a kiadások. Erre az egyik kézen­fekvő megoldás az, hogyha a hi­telek vagy a költségek fedezé­sére felvett hitelek mögé olyan fedezetet állítunk, ami a bankok számára elfogadható. Ez pedig a közraktárjegy lehet - állítják a szakemberek. — Ha idejön egy termelő, aki­nek gabonája van, hogyan vehet fel erre hitelt ? - érdeklődött a Fa­lutévé az ÁTI Közraktározási Vállalatnál. Szász Sándor vezér- igazgató így foglalta össze a le­hetőségeket.- Technikailag három dolog szükségeltetik a hitel folyósítá­sához. Ezek egyike a gabonát megtestesítő közraktárjegy, a másik a biztosítási kötvény, ami minden egyes vállalkozónál, vál­lalkozásnál megtalálható, a har­madik pedig az áruminőségi bi­zonyítvány. Ezek együttes be­nyújtását követően meglehető­• Más időben .jelentkeznek a bevételek, mint a kiadások. sen rövid idő alatt megtörténhet a hitel folyósítása. A közraktárba bárki elhelyezhet terméket. Lé­nyegében mindenféle tennék tá­rolását vállaljuk, kivéve a veszé­lyes árukat és az állatokat. Ha olyan termék tárolásáról van szó, amihez nekünk közvetlenül nincs raktárunk, akkor bérelünk olyan tárolótereket. amibe az áru elhelyezhető.- Mennyibe kerül ez?- Ezek tulajdonképpen nem túl nagy nyereséget biztosító te­vékenységek. Ez az áru értéké­nek olyan - attól függően, hogy milyen az áru, milyen nagyság­rend, milyen hosszú ideig tárol­ják - fél és két-két fél százaléka között mozog. Tehát az áru érté­kének itt ezt a százalékát teszi ki.- A tagjaik mennyire veszik igénybe a közraktározás nyúj­totta hitelfelvételi lehetőséget? - kérdeztük Bálint Csabát, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkárát.- Az a tapasztalatunk, hogy a mi érdekképviseleti körünkbe tartozó termelőink egyre gyak­rabban vették igénybe. Én azt hi­szem, hogy nem túlzók, ha azt mondom, hogy 1994-ben ez a mérték még nagyobb lesz.- Mit visznek a mdgánvállal- kozé)k, illetve a szövetkezetek a közraktárakba ?- A magánvállalkozók és a szövetkezetek vagy bármely tár­saság,’ elsősorban a gabonát he­lyezik úgy el, beleértem ebbe a kalászos gabonát és a kukoricát is.- Tudnak-e olyan esetről, amikor egy termelő több hitel fe­dezetéül is felajánlotta a termé­két? r- Én azt gondolom, hogy ez nem általánosítható. Néhá- nyan persze megpróbálhatják kijátszani a bankokat, de ez korántsem általános. Kevesebb lakás épül Amióta az állam kivonta ma­gát a lakásépítésből, egyre keve­sebb otthon épül. a megszűnő la­kások száma viszont nő. No­vemberig — vagyis a munkák szempontjából holtidőnek szá­mító időszak kezdetéig - a KSH felmérése szerint összesen 15 456 lakás épült, ami csaknem 3 ezerrel kevesebb, mint 1992-ben. Ezek túlnyomó több­ségét - 13 338 lakást - magán- személyek hozták tető alá, míg a központi költségvetési szerveze­tek által finanszírozott új lakások száma mindössze 31 volt. Az ön- kormányzatok 200, a gazdasági szervezetek pedig több mint 1800 otthon létrejöttének költsé­geit fedezték. A legnagyobb visszaesés az önkormányzatok­nál tapasztalható, amelyek 1992-ben még 630 lakás építésé­nek költségeit vállalták. Megyékre bontva az országos adatokat a következő tények de­rülnek ki. A legtöbb lakást Bu­dapesten (2 550), Pest megyében (2 063), illetve Hajdú-Bihar me­gyében (1030) építették. Legna­gyobb részüket magánerőből. A megszűnő lakások legtöbbjét is Budapesten , valamint a mun­kanélküliség által leginkább súj­tott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrálták. i Hozamot fizet a Pillér-alap sán Pillér-jegyet szerző befek­tetők egyaránt jogosultak. Az öt százalékból a jegyzési he­lyen levonják a 20 százalékos forrásadót, ezzel tehát a befek­tetőknek nem lesz teendőjük. Azok a befektetők, akik ma­guk a befektetési jegyet kér­ték, és nem a róla szóló letéti igazolást, csak egy helyen - a Budapest Bank fővárosi, Kál­mán utca 2. alatti fiókjában - vehetik át a hozamot. Február 15-től hozamot fizet a Pillér Első Ingatlanbefekte­tési Alap. Az alapkezelő vára­kozásai teljesültek, így a be­fektetők a tízesztendős futam­idő első évében 5 százalékos hozamot vehetnek át a jegy­zési helyeken - közölte Dani Csaba, a Prudent-Invest Befek­tetési Alapkezelő Rt. ügyve­zető igazgatója. Az 5 százalékos hozamra az alap tavaszi és őszi kibocsátá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents