Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-09 / 33. szám

6 A pártok választási programjai 1994. február 9., szerda AGRARSZOVETSEG VÁLLALKOZÓK PÁRTJA KÖZTÁRSASÁG PÁRT A vidék polgári agrárpártja Az Agrárszövet­ség pragmatikus programpártként az ország társadalmi, gazdasági és kultu­rális fejlesztéséért elkötelezett, kiáll az emberek szélsőség­mentes ideológiai és vallász- szabadságának biztosítása mel­lett. Felvállalni a vidék jövőjét A vidéken élő emberekért, a mezőgazdasági és más vál­lalkozói csoportokért, a szö­vetkezetek tulajdonos tagjaiért, a falvakért, a kisvárosok jövő­jéért és a természeti környezet védelméért felelősséget érez és vállalkozik cselekedni. Kiáll a rendszerváltás de­mokratikus értékeinek tovább­vitele, az átalakulás stabil, bé­kés és alkotmányos folytatása mellett. Szociális piacgazdaság Fő célja a szociális piac- gazdaság feltételrendszerének kiépítése, a jövedelemtermelő képesség növelése, a gazdaság növekedési pályára állítása. Képviseli, hogy a települé­sekről, szövetkezésekről, nem­zetiségiekről, a vidéken élők­ről megkérdezésük nélkül senki se dönthessen, ezek a közösségek a jogállami kere­tek között saját sorsuk alakítói lehessenek. A gazdasági és kulturális polgárosodás támogatója, melynek természetes függvé­nye az életszínvonal vissza­esésének megállítása, a jöve­delem- és szociális biztonság megteremtése, az ezirányú fe­szültségek jelentős csökken­tése, a nyugdíjasokról, a nagycsaládosokról, a pálya­kezdő fiatalokról és az elsze­gényedett rétegekről való fo­kozott és folyamatos gondos­kodás. Külpolitikájának kö­zéppontjába hazánk minden­kori biztonsági és gazdasági érdekeinek képviseletét, érvé­nyesítését helyezi. Felzárkózás Nyugat-Európához Ebből következően három kérdéskört tekint különösen fontosnak: az Európai Közös­séghez és annak védelmi rendszeréhez való csatlako­zást, a szomszédos országok­hoz való viszonyunkat, vala­mint az utóbbival összefüg­gésben a határainkon túl élő magyarság ügyét. Az Agrárszövetség a múlt mielőbbi, igazságos lezárására törekszik, hogy a közfigyelem teljes egészében az ország fel- emelkedése, a gazdaság stabi­lizálása, a közerkölcsök és az emberek lelki, fizikai és egészségi állapotának javítása felé fordulhasson. Le kell zárni a rendszerváltást Az Agrárszövetség prog­ramja biztosítja, hogy a maj­dani kormány befejezhesse a politikai és gazdasági rend­szerváltást, megteremtődhessék a gondolkodási és cselekvési egység. Az Agrárszövetség úgy látja, hogy programja végrehajtható, és ami a leg­fontosabb, a végrehajtás prog­nosztizált, a választópolgárok részére kiszámítható jövőképet biztosít. A végrehajtáshoz vi­szont társadalmi nyugalomra, vitatkozó, gondolatokat cse­rélő, szélsőségektől mentes egyeztető politikára van szük­ség, csak ez hozhatja meg a nemzet által jogosan elvárt teljes rendszerváltást és gaz­dasági fellendülést. A polgárosodást képviseljük A Vállalko­zók Pártja 1989. október 23-án alakult a vállalkozók külön politikai formációjaként, hogy a kis- és középvállalkozá­sok érdekei értelemszerűen megjelenhessenek a politika színterén. Alapítói azért hozták létre, mert a vállalkozók céljuk­nak tekintik, hogy ne csak a jogalkalmazás, de a jogalkotás feladataiban is részt vegyenek. A Vállalkozók Pártja - annak ellenére, hogy csak néhány hó­nappal korábban alakult - ígére­tesen szerepelt az 1990-es or­szággyűlési választásokon-. A voksok 1,9%-ával bár a parla­mentbe nem jutott be, az ország első tíz pártja közé igen. A helyhatósági választások első­sorban vidéken hoztak sikert, az önkormányzatokba került kép­viselőinek száma meghaladja a százat. 1990 decemberében a párt módosította nevét, s Libe­rális Polgári Szövetség Vállal­kozók Pártja (LPSZ VP) néven működik tovább, ami nyitást je­lent más társadalmi rétegek felé. Polgárrá válni A párt programjának címe „Polgárrá válni”, s ebben min­den keze munkáját, vagy gon­dolkodásának szakértelmét a polgárosodás szolgálatába állító ember, vállalkozó fontos. A párt nevében szereplő liberális jelző egyrészt a gazdaság teljes sza­badságát jelenti, egy olyan ál­lam igényét, amely nem szab gátat a piacgazdaság természe­tes törvényei érvényesülésének. Visszautasítja a tekintélyelvű­ség minden formáját, visszauta­sít minden kirekesztő ideológiát (legyen az faji, vallási, vagy nemzeti alapú). A párt program­jának meghatározó eleme a gazdaság, amelynek prosperi­tása a polgárosodásnak, s az or­szág boldogulásának kulcsa. Az LPSZ VP ennek érdekében tűzte ki céljául, hogy az 1994-es választásokon bekerül a parla­mentbe. Szakembereket a kormányba Szükségesnek tartja, hogy ott és a kormányban, szakértő gya­korlati, gazdasági, vállalkozói tapasztalattal rendelkező embe­rek kapjanak helyet. A párt arra vállalkozik, hogy a közös érde­kek zászlaja alatt egyesítve a munkaadói érdekképviselete­ket, ellássa azok törvényhozási képviseletét. Ugyanakkor fon­tosnak tartja, hogy a törvények előkészítésében, véleményezé­sében az érdekképviseletek ta­pasztalata is érvényesüljön. Nagy jelentőséget tulajdonít a párt a helyi közösségeknek, a vállalkozó önkormányzatoknak, bennük a szociális gondolko­dású vállalkozóknak. A párt programja a versenyképes piac- gazdaság, a szociálisan szolidá­ris és ökológiailag ésszerű tár­sadalom elérésének jegyében készült. Két éve a párt elnöke Zwack Péter, akinek irányításá­val a párt új politikai stílust képvisel, az érdekek egyezteté­sén alapuló pragmatizmus ve­zérli. Az LPSZ VP kész a hasonló nézeteket valló pártokkal való együttműködésre, de nem zár­kózik el az övétől különböző nézeteket képviselőkkel folyta­tott párbeszédtől sem. Nemzet­közi kapcsolatait elsősorban a nyugat-európai liberális pártok­kal építi, s orientálódik a Libe­rális Intemacionálé irányába. Az LPSZ VP jelentős szerepre törekszik a polgári fejlődésben. Körülhatárolt vállalkozóbázisa és gazdasági meghatározottsága folytán „unikumnak” számít a hazai politikai palettán. A gazdaságért politizálunk A magyar JjgZgj közéletben a Köztársaság Párt volt az első, amely választási pártként határozta meg önmagát. Olyan programot kínálunk, amely megállítja a romlást és gazda­sági, társadalmi felemelkedést ígér, mégpedig úgy, hogy azt is megmondja, ez hogyan érhető el. Ha valaki kézbeveszi a prog­ramunkat, meggyőződhet róla, hogy a Köztársaság Párt - egyes feltételezésekkel szemben - nem egy szűk tulajdonosi ré­tegre, elitre épít. Legfőbb cé­lunk a polgárosodás elősegítése. Törekvéseink messze túlmutat­nak a gazdaságon, elég, ha csak utalunk arra, hogy a következő választási ciklusban szükséges­nek látjuk egy új alkotmány ki­dolgozását, a parlamenti munka színvonalának emelését, a mi­nisztériumok számának csök­kentését, az egészségügyi ellá­tás javítását, az adóterhek mér­séklését, a közrend és közbiz­tonság megszilárdítását. Az érdekegyeztetést a közlési folyamat érdemi részévé kíván­juk tenni, a helyi politikában pedig szeretnénk, ha nagyobb szerepet kapnának a civil szer­veződések, valamint az állam­polgárok közvetlen kezdemé­nyezései. Eddig a politikáért gazdálkodtunk, itt az ideje, hogy a gazdaságért politizál­junk. Ennek elérése érdekében mérsékelni kívánjuk az inflá­ciót, a jelenleginél lényegesen csökkentenénk az adóterheket és felgyorsítanánk az infrastruk­túra fejlesztését. A Köztársaság Párt az irányításban új szemléle­tet kíván meghonosítani. Egy példával élve: a szakemberek időről időre felteszik a kérdést, hogy a társadalombiztosítás be­vételei milyen nyugdíjemelést tesznek lehetővé a következő évben? Mi egészen másként fo­galmazzuk meg ezt a kérdést: Mit kell tenni a magyar gazda­ságban, hogy a következő év­ben a nyugdíjak megőrizhessék az értéküket? Az első jó válasz csak az értékálló nyugdíj lehet, mert sem alkotmányjogi, sem szociológiai, de közgazdasági szempontból sem viselhető el, hogy a nyugdíjak fokozatosan elértéktelenedjenek. Egy tízmil­liós országban nem lehet gazda­sági növekedést elérni, ha 2,5 millió ember vásárlóereje állan­dóan gyengül. Ha a Köztársaság Párt kormányzati szerephez jut, már az első évben garantálja az értékálló nyugdíjat. Mi abból indulunk ki, hogy gazdasági növekedés a szociális biztonság növekedése nélkül elképzelhetetlen. A szociális biztonság rovására sehol nem sikerült gazdasági növekedést elérni. Ezért azt mondjuk: csak olyan gazdasági programot vál­lalhat fel a Köztársaság Párt, amely nem több, mint 5-6 szá­zalékos munkanélküliségi szin­tet hoz magával. Ez a Köztársa­ság Párt egyik legfontosabb üzenete a munkavállalóknak és a választópolgároknak. Meg­győződésünk, hogy az a párt, amelyik meg tudja szólítani a nagy társadalmi csoportokat, és van mondanivalója a gazdaság szereplőinek, jó esélye van a si­kerre. A Köztársaság Párt pe­dig, meggyőződésünk szerint, ilyen párt. Mi nem ígérgetünk, nem kecsegtetünk, nem csa­punk be senkit. Ezért nem aka­runk folyton-folyvást arra hi­vatkozni, hogy milyen súlyos örökséget hagytak ránk. Ennek tudatában kell vállalnunk a fel­elősséget. Egy olyan utat kíná­lunk a választóknak Palotás Já­nos pártelnök irányításával, amely a legjobb meggyőződé­sünk szerint az ország felemel­kedéséhez és a választópolgár sorsának jobbra fordulásához vezet. SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT NEMZETI DEMOKRATA SZÖVETSÉG MUNKÁSPÁRT Védeni kell a munkavállalót Willy Brandt: „a hatalmat akarni, a rf H—1_ demokráciát merni kell.” MS /.DP A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a százéves magyar szoci­áldemokrata mozgalom egye­düli örökösének tekinti magát, politikai programját e törté­nelmi örökség szellemében, de a mai kor követelményeinek megfelelő, a jövő felé forduló történelmi párt szemléletmód­jaként határozza meg. Az MSZDP programja a társadalmi, gazdasági rendszer modernizációs folyamatában alapvetően emberközpontú, ami alatt azt érti, hogy az ember szabadsága és méltó­sága, korra, nemre, feleke- zetre, pártállásra és etnikumra való tekintet nélkül sérthetet­len, jogaiban csak az korlá­tozható, aki az emberi jogokat maga sem tartja tiszteletben. Az MSZDP céljának tekinti a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők, a döntően sa­ját munkavégzéssel vállalko­zók érdekeinek politikai vé­delmét. Ezt az érdekvédelmet más szervezetekkel (például a szakszervezetekkel) együttmű­ködve, a pluralizmuson ala­puló parlamenti demokrácia szabályai szerint kívánja ér­vényre juttatni a tőke és a munka közötti korrekt alkufo­lyamatban. Az MSZDP síkraszáll a magántulajdon dominanciájára épülő vegyes tulajdonú szociá­lis piacgazdaság megteremté­séért, elutasítja a kapitalizmus XVIII-XIX. századi változa­tát, és olyan viszonyok kiala­kítására törekszik, amelyben együtt érvényesül az állam gazdaságszervező és a piac koordináló szerepe. A szociáldemokraták prog­ramja nemzeti összefogást sürget a magyar gazdaság ha­gyományos adottságokra épülő nemzeti értékeinek megőrzése, fenntartása érdekében. A magyar gazdasági fejlő­dés egyik meghatározó akadá­lya a nagymértékű nemzetközi eladósodás. Az MSZDP véle­ménye szerint az adósságál­lomány kezelése létfontosságú, ezért célja olyan nemzetközi egyezmények elérése, amelyek lehetővé teszik e terhek leépí­tését, illetve csökkentését. Az MSZDP olyan szociál­politikát szorgalmaz, mely összekapcsolja a szociálpoliti­kát a hatékony gazdasági szerkezetátalakítással. A pártunk célja az ország egészségi állapotának javulása érdekében politikamentes, em­berközpontú egészségügyi el­látás biztosítása. S azt akar­juk, hogy minden állampolgár részesüljön ebből. Az MSZDP oktatáspoliti­kája középpontjába a közokta­tás és felsőoktatás fejlesztésé­nek társadalmilag igazságo­sabb és hatékonyabb módját állítja. Az szociáldemokraták az ál­lam és az egyház szerepének következetes szétválasztásával a teljes lelkiismereti és vallási szabadság elvét képviselik. Egyrészt elveti a világnézeti kényszer bármely formáját, másrészt védik a vélemény- nyilvánítás szabadságát a nyilvánosság minden fórumán. A szociáldemokrata prog­ram alapvető követelménynek tartja, hogy minden* hazai et­nikum tanulhasson saját nyel­vén, nemzeti identitását, nyel­vét fenntarthassa, kultúráját ápolhassa. A szociáldemokrata párt olyan külpolitikát támogat, amely az esélyegyenlőség, a kölcsönös megbecsülés és bi­zalom alapján jó viszony kia­lakítására törekszik a szom­szédos országokkal. Merre Magyarország? A nemzet egé­szének felemel­kedését kívánjuk szolgálni. Rend­szerváltást és de­mokráciát aka­runk, de nem úgy, hogy a népre csak a szavazáskor le­gyen szükség. A társadalmi át­alakulás ne egy szűk politikai és gazdasági elit kialakulásával járjon, a többség és az ország rovására. Társadalmi szolidaritás A munkanélküliek számának csökkentésére mindenekelőtt munkahelyteremtő intézkedé­seket kell megvalósítani, mely a vállalkozások segítését, a be­ruházások élénkítését teszi szükségessé. Ezt a privatizáci­óból befolyó bevételek gazda­ságba történő visszaforgatásá­val is elő kell segíteni. A közoktatás, a felsőoktatás és a tudományos intézmények adott állapota hosszú időre meghatározza, hogy az ország milyen szellemi adottságokkal, teljesítőképességgel rendelke­zik. Kiemelhető a társadalmi igazságosságra való törekvés, a társadalmi szolidaritás. A nem­zeti demokraták nem látnak ki­békíthetetlen ellentétet a társa­dalmi igazságra való törekvés és a gazdasági hatékonyság kö­zött, sőt, azt vallják, hogy kri­tikus helyzeteket - amilyen a jelenlegi is - csak nemzeti ösz- szefogással lehet megoldani. Olyan szociális piacgazdaság hívei, melyben az állam szer­vező, koordináló, gazdálkodó, részben tulajdonosi, s ahol szükséges, támogató szerepet tölt be. A rendszerváltás során a termelő ágazatok közül az agrárszektor került a legsúlyo­sabb helyzetbe, mert a politikai csatározások színterévé vált. Helyreállítani az agrárszektort A termelés nagymértékű csökkenése a falu anyagi bázi­sát, a foglalkoztatottságát alap­jaiban rendítette meg. Szinte visszafordíthatatlan, káros fo­lyamatok indultak el. A fel­halmozódott szellemi és anyagi értékek pusztulásának hatása csak a későbbiekben jelenik meg. Ez a folyamat nemzet- gazdaságunk egészét rendkívül hátrányosan érinti, állandósulá­sát meg kell akadályozni. Nagyobb szerepet az oktatásnak A Nemzeti Demokrata Szö­vetség társadalompolitikai stra­tégiájában a kultúra, a művelő­dés egészének a mainál sokkal hangsúlyosabb szerepet szán. Az szeretné a párt, hogy az ok­tatás-művelődés az eddigiekhez képest kapjon nagyobb rész­arányt a hazai bruttó nemzeti termékből, és az iskolarendszer ne lehessen kirekesztő jellegű. Erősíteni kell a civil szférát A különböző (területi, tevé­kenységi, érdekvédelmi, stb.) alapokon szerveződő önkor­mányzatok a modem társadal­mak természetes velejárói. A rendszerváltás során nem vált valóra az az ígéret, hogy a civil társadalom a szakmai és terü­leti alapokon szerveződő ön­kormányzatiság döntő szerepet fog játszani a helyi közösségek ügyeinek intézésében. Ezért a Nemzeti Demokrata Szövetség célul tűzi ki olyan társadalmi, politikai, gazdasági és jogi környezet kialakítását, melyben valódi lehetőség nyí­lik ezek megteremtésére és megóvására. Munkát, biztos megélhetést Munkát, biztos megélhetést és bé­két! A Munkáspárt választási program­jában abból indul ki, hogy többségünk ma rosz- szabbul él, mint négy éve. Az ország két részre szakadt. Kétmillió ember került a társa­dalom perifériájára. Közel egymillióan elveszítették mun­kájukat. Gyermekeink közül sokan az utcán, munka nélkül kezdik felnőtt életüket. Jó sors csak néhány tízezer embernek jut. Mit akar a Munkáspárt? Munkát, biztos megélhetést, ki­számítható jövőt. Törvényessé­get, demokratikus rendet, nyu­galmat. Békét, független és semleges Magyarországot. Ellenzünk mindenfajta visz- szatérést a múlthoz. Óvni, gya­rapítani szeretnénk, ami az el­múlt időben jó és értékes volt: a létbiztonságot, a munkához, a tanuláshoz való jogot, a nem­zetközileg elismert magyar mezőgazdaságot, a társadalmi nyugalmat, a békés külpolitikát és mindazt, ami a nép saját munkája gyümölcseként be­csült. A munkáspárt a jobb életet 2000-ig szóló rövid távú újjáé­pítési programmal kívánja megteremteni. Ennek keretében a tulajdonformák esélyegyenlő­ségét és versenyét hirdeti. Mi­vel az elmúlt három év bizo­nyította, hogy a magántulajdon önmagában nem teszi hatéko­nyabbá a termelést, a privatizá­ció nem ad új forrásokat, új munkahelyeket az országnak, csupán pár ezer ember meg­gazdagodását és a külföldi tőke térhódítását szolgálja. A Mun­káspárt a jelenlegi privatizáció azonnali leállítása mellett van. Nem kívánja az elmúlt négy évben magántulajdonba került üzemek átfogó újraállamosítá­sát, azonban szükségesnek tartja az eddigi privatizáció fe­lülvizsgálatát és az országot súlyosan károsító eladások, korrupciós ügyletek érvényte­lenítését. A meglévő, vegyes tulajdonú gazdaság hatékony működtetését akarja. Bármi­lyen privatizáció csak társa­dalmi ellenőrzéssel, a dolgozók részvételével valósuljon meg. Senki se adhassa el a gyárat a dolgozók feje fölül! Magyar ipar nélkül nincs nemzeti jövő. A magyar mér­nök és munkás tudásának fel- használásával a feldolgozóipar széles területen fejleszthető. Rövid távon elsőbbséget kell biztosítani azoknak az ipará­gaknak, amelyekben kis tőke- beruházással mozgósítani lehet a meglévő erőforrásokat, s nö­velni a munkahelyek számát. Az építőipar fejlesztésével munkát kaphat a magyar mér­nök és munkás. Lakáshoz jut­hatnak a fiatalok. Állami la­kásépítési programot ajánlunk. Új földtörvényt akarunk! A magántulajdon, a szövetkezeti, az önkormányzati és az állami tulajdon legyen minden szem­pontból egyenjogú. Támogat­juk a több szektorú mezőgaz­daságot, de meggyőződésünk, hogy a jövő a helyi sajátossá­goknak megfelelő szövetke­zésé, elsősorban a termelő tí­pusú szövetkezeteké. A földtulajdon ne szüljön nagybirtokot, hanem biztosít­son saját munkából tisztessé­ges megélhetést a földből élő családtagoknak. Személyen­ként legfeljebb 2 ezer aranyko­rona nagyságú föld lehessen magánkézben. Külföldiek semmilyen körülmények kö­zött se vásárolhassanak földet. Új agrárvédelmi politikát is javasolunk. A következő né­hány évre le kell állítani min­den olyan külföldi termék be­hozatalát, ami itthon is meg­termelhető.

Next

/
Thumbnails
Contents