Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-08 / 32. szám

10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. február 8., kedd „NYERESÉGES, JÓL MENŐ VÁLLALATOT ADTAM ÁT” Nyugdíjban a sikerigazgató Kiskunhalason az állami vál­lalatok privatizációja sorába felzárkózott a Faipari Vállalat is. Megtörtént a cég eladása, s ezzel egy időben a korábbi igazgató, Király István nyug­díjba vonult. Sikerember volt a javából. Az építő- és építő­anyag-ipar hanyatlása idején - az utóbbi években - is jó pozí­cióban tartotta meg vállalatát. A minőségi munka irányába vitte el a profilt már ennél is koráb­ban. így az ő hajójuk a piaci szélcsendben is szépen, bizton­ságosan haladt.- Soltvadkerten születtem, de mégis halasinak érzem ma­gam - mondja Király István. - A műszaki egyetem építőmér­nöki karának elvégzése után, 1957-ben a kiskunhalasi MÁV pályafenntartási üzeménél he­lyezkedtem el, a vasútépítési munkát irányítottam. Tíz évet dolgoztam a vasútépítési mun­kákat irányítottam. Tíz évet dolgoztam a vasútnál, amikor 1967-ben megalakuló helyi épí­tőipari vállalathoz áthívtak fő­mérnöknek. Itt is lehúztam több • Király István mint tíz évet, majd 1979-ben a Kiskunhalasi Faipari Vállalat igazgatói teendőivel bíztak meg, ahonnan a közelmúltban nyugdíjba mentem.- Milyen céget hagyott maga után?- A budapesti nagyvállalat­tól az én vezetésem alatt vált 1985-ban önállóvá a halasi gyár. Sohasem éltünk hitelek­ből, mindig nyereségesen ter­meltünk. Egy jól menő, céget adtam át, sőt, gondoskodtam az utódom kinevezéséről is, aki évek óta mellettem dolgozott.- Az a hír járja, hogy önt mint vezetőt nagyon tisztelték és szerették a beosztottai.- Mindig azt vallottam, hogy a becsületesen dolgozó emberek munkáját meg kell tisztessége­sen fizetni. Tavaly például 80 százalékos béremelés volt a vál­lalatnál és év végén egyhavi nyereségrészesedést is fizettünk mindenkinek. A szociális és munkakörülményeket pedig ál­landóan fejlesztettük.- Hogyan telnek a napjai?- Készültem a nyugdíjra. Betöltöttem a 60. évémet, úgy éreztem, szükségem van a pihe­nésre. A gyermekem önálló éle­tet él. Nem unatkozom, felesé­gemmel, aki szintén nyugdíjas, szívesen töltjük az időnket a ví- kendházunkban. Fáber Erzsébet MOGORVA MONOLÓG „Kinézte magának, mit vihet el tőlem .95 Amikor összetalálkoztam volt iskolatársammal, Jolánnal, elpanaszoltam neki, hogy két éve munkanélküli vagyok, s tel­jesen kilátástalan a helyzetem. Azt mondta, ő meg már régóta keres egy megbízható üzlettár­sat, mert szeretné vidékre is ki­terjeszteni jól menő használt­ruha-kereskedését. Arról volt szó, hogy összejött egy nagykereskedővel, aki né­hány kuncsaftjának megengedte, hogy kiválogassák a bálákat, de egy meghatározott mennyiséget el kellett tőle hozni. Jolánnak sok volt ez a mennyiség, ezért kellett a segítség. Elmagyarázta, hogy szándékosan nem alkalmazott­ként foglalkoztat engem, hiszen nem tudna annyi bért fizetni, (a közteher miatt), amennyi jöve­delmet elérhetek, ha önállóan dolgozom. Úgy adta elő a dolgot, hogy amit nekem ajánl, az tuti jó üz­let. Én pedig elhittem, mert azt gondoltam, akinek olyan sike­res a vállalkozása, mint az övé, nem mondhat hülyeséget. Nem is mondott, csak éppen a saját érdekein kívül senkire és semmire nem volt tekintettel. Azt mondta, neki jó kapcsolatai vannak, majd ő megállapodik a polgármesterekkel a terembér­ben. Utólag kiderült, hogy min­denhol kapott érte viszonzásul valami előnyt. Nekem eleinte bizományba adta a ruhákat, de egy idő múlva közölte, hogy sokkal jobb lesz mindkettőnk­nek, ha megveszem tőle a por­tékát és utána annyiért árulom, amennyiért akarom. Rengeteg holmi maradt a nyakamon. Egyrészt azért, mert - Jolán előzetes állításával szemben - vidéken alig van ke­reslet, kínálat annál inkább, másrészt pedig a legrosszabb minőségű ruhaneműt * kaptam meg tőle. Ezt csak akkor tudtam leel­lenőrizni, ha - nagy titkán - a teljes készletét láthattam. Ter­mészetesen saját üzletébe tette el a jobb holmikat. Mégsem hagyhattam abba egy jó ideig, mert a helyiségbérieteket Jolán előre kifizette az én kon­tómra. Egyébként minden költségemet ő fedezett, köl­csönben. A végeredmény: kö­zel nyolcvanezer forint ráfize­tés tíz hónap alatt. Jolán most perel engem a pénzéért és már kinézte magá­nak a tévémet, meg a hűtőlá­dámat, hogy majd azokat viteti el adósságom fejében. Lejegyezte: Almási Márta CÉGBÍRÓSÁGI HÍREK A múlt év decemberéig a kö­vetkező betéti társaságokat je­gyezték be a Bács-Kiskun me­gyei cégbíróságon: Base-Team Kereskedelmi Szolgáltató és Szaktanácsadó Bt. (Kecske­mét), Gipstec Kalocsa Építői­pari és Kereskedelmi Bt. (Kalo­csa), DENSE-GV Kereskedel­mi és Szolgáltató Bt. (Kiskő­rös), Lévai és Társa Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. (Kecske­mét), BOR-KA '93. Belső- építészeti Bt. (Kiskunhalas), Stefan és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Ladány- bene), ŐR-VÉD ’93. Kereskedő és Szolgáltató Bt. (Kiskunfél­egyháza), POP-KOMERC Ke­reskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kelebia), Ponte Rossa Keres­kedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskmfélegyháza), BÁCS- FARM Termeltető Kereske­delmi, Szállító és Szolgáltató Bt. (Baja), Pataki Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), MET- SER Kereskedelmi Bt. (Baja), Szabiár és Társa Kereskedelmi Bt. (Baja), Beck Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kalocsa), Simona Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. (Baja), B.I.G. Center Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Szikora & Ádám Lovas­tanya Szolgáltató Kereskedelmi és Termelő Bt. (Szabadszállás), HORIZONtv Rádió és Televí­zió Műsorokat Készítő Bt. (Kecskemét), Duett Company Export-Import Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét), H. Biztonság Vagyonőrzési Va­gyonvédelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskunhalas), Stencil Keres­kedelmi és Szolgáltató Bt. (Harta), Hertz '93. Elektronikai Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét), Markó és Tamás Kereskedelmi Bt. (Baja), DAV-PRODUKT Kereskedel­mi Bt. (Baja), Kényelem Bú­torház Kereskedelmi és Szolgál­tató Bt. (Baja), HOR-GA Ke­reskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Helvécia-RATEX Ke­reskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét). Pályázat expopavilonokra Lezárult az 1996-os expo nemzetközi pavilonjainak kivi­telezésére kiírt versenypályázat előminősítési szakasza. Az e- redményt kedden Barsiné Pa- taky Etelka ismertette a Világ- kiállítási Programiroda székhá­zában. Az expo egyik legnagyobb építési vállalkozása lesz azok­nak a nemzetközi pavilonoknak a felépítése, amelyekben a részt vevő országok mutatkoznak majd be. Külső megjelenésük meghatározhatja az egész kiállí­tás arculatát. A versenypályázat iránt így óriási érdeklődés nyil­vánult meg. 83 cég váltotta ki a pályázati csomagot, s végül 50 cég adta be ajánlatát. A tender- bontás után 22 cég maradt ver­senyben, közülük négy cég azonban csak részfeladatot, azaz a 40 ezer négyzetméternyi pavilonsor felépítésének csak egyes részeit vállalta. Az Expo ’96 Kft. - mint a világkiállítás megvalósításáért felelős szer­vezet - e négy cégnek javasolta, hogy összefogva, közösen nyújtsanak be egy újabb pályá­zatot. Amennyiben a társaságok ezt a javaslatot elfogadják, 19 cég között dől majd el a nem­zetközi kiállítási csarnokok megvalósítására kiírt verseny. Mire számíthat a magyar ipar 1994-ben? A kutatók és a kormányzat előrejelzései szerint az év folya­mán a lakossági fogyasztás a ta­valyi szinten marad, az export visszaesése megáll és a belföldi beruházások kismértékben nö­vekednek. Ennél nagyobb ará­nyú fejlődésre, a nemzeti jövede­lem 1-2 százaléknál magasabb szintű emelkedésére sajnos to­vábbra sem számíthatunk. A külgazdasági feltételekben sem várható jelentős javulás. Mivel termékeink legfontosabb felvevőpiacain - Németország­ban. illetve Olaszországban-va­lószínűleg stagnál majd a gazda­ság, oda továbbra sem szállítha­tunk a tavalyinál több árut. A ke­let-európai piacokon ugyan ér­deklődnek a termékeink iránt, de fizetni alighanem még a közeljö­vőben sem tudnak. Ami a beruházásokat illeti: akár 5 százalékos növekedés is elképzelhető. Ezek külföldi tő­kebefektetéssel, kül- és belföldi bankok hiteleivel, közvetlen ál­lami támogatással valósulnak meg. Főként infrastrukturális építkezések - közúti, vasúti és távközlési fejlesztések -, s nem kis mértékben a világkiállításhoz kapcsolódó beruházások terén lehet eredményeket várni. A kül­földi működőtőke beáramlására továbbra is számít a kormányzat. A foglalkoztatottak számának csökkenése az év elején várha­tóan megáll, majd év közben esetleg alig észrevehetően még nőni is fog. 1994-ben valószínű­leg még nem lehet 13 százalék alá szorítani a munkanélküliségi szintet. A gazdaság stabilitását segít­heti, hogy az év folyamán befeje­ződik az állami vállalatok átala­kulása. Az ipari növekedés fo­lyamatában a kormány jelentős szerepet szán a kis- és középvál­lalkozásoknak, amelyek beszál­lítóként és felhasználóként az eddiginél nagyobb arányban ve­hetnek részt a termelésben. Az egyre szigorúbb kül- és belpiaci szabályok ugyanakkor óhatatla­nul felgyorsítják a piaci szerep­lők kiválasztódását: az életképe­sek megerősödnek, míg az élet- képtelenek, vagy csak lassan al- kalmazkodók kihullanak a sor­ból. Ilyen esetekkel az idén a ko­rábbinál nagyobb számban talál­kozhatunk majd - legalábbis ezt mutatják az előrejelzések. • Elsősorban az infrastrukturális építkezések területén lehet komoly fejlődésre számítani. Pénzforgalmi jelzőszám­változás A bankközi átutalások, el­számolások gyorsítását szolgáló zsírórendszer idei üzembe he­lyezésével október elején meg­változnak a pénzforgalmi jelző­számok. Erről a Magyar Nem­zeti Bank igazgatósági ülésén döntöttek. A változás mintegy 600 ezer számlatulajdonost érint. Az új jelzőszámok egysé­ges rendszer szerint épülnek majd fel, a számlavezető bankra, illetve a számla tulajdonosára vonatkozó azonosító számokat egyaránt tartalmazzák majd. A Transelektro Németországban A Transelektro vállalatcso­port céget vásárolt Németor­szágban, tízre bővítve ezzel kül­földön létrehozott vállalatainak számát - tájékoztatott Kozma Miklós elnök A kétmillió már­kás üzlet keretében a magyar export-import cég a német va­gyonügynökségtől, a Treu- handanstalttól megvette a fel­számolás alatt lévő Hatec nagy- kereskedő vállalatot, bekapcso­lódva a kelet-német tartomá­nyokban zajló privatizációba. Új befektetési alap a kelet-európai tőzsdén Új, 200 millió dolláros be­fektetési alapot hirdet intéz­ményi és magánbefektetők számára a CS First Boston londoni befektetési bank. A pénzből az ugyancsak londoni Cazenove tőzsdeügynökség a varsói, a budapesti és a prágai tőzsdén vásárol majd részvé­nyeket. Ez az eddigi legna­gyobb alap a kelet-európai tőzsdék számára. A szervezőket nem riasztotta vissza, hogy sok elemző szerint a kelet-európai részvényárfo­lyamok túlzottak. A varsói tőzsde mutatója 800 százalék­kal, a prágaié 96 százalékkal, a budapestié 28 százalékkal nőtt tavaly dollárértékben. Miután a budapesti mutató újabb 58 szá­zalékkal megugrott januárban, egy ottani befektetésibank-ve- zető aggodalmát hangoztatta, hogy a piac mihamarabb kipuk­kadhat - írta pénteken Nicholas Denton, a Financial Times című brit lap budapesti tudósítója. A CS First Boston vezér- igazgatója, Charles Harman azonban úgy nyilatkozott, hogy ő bizakodik az új alap lejegyzé­sében. A nemzetközi befektetők új eszközöket keresnek, hogy be­kapcsolódhassanak a fejlődő piacokba, és a most meghirde­tett alap mindössze egy száza­lékát teszi ki a prágai, a varsói és a budapesti piacon forgó részvények mostani összértéké­nek, melyek sorrendben tizen- négymilliárd, hárommilliárd és egymilliárd dolláron álltak az év végén. Az új alapba 150 millió dol­lárt intézményi befektetőktől, 50 milliót pedig magánbefekte­tőktől várnak. Az alap részvé­nyeit márciustól jegyzik a lon­doni tőzsdén. A CS First Boston az egyik legaktívabb pénzintézet a ke­let-európai színtéren, tavaly például a Malév privatizációját menedzselte. A pénz elővarázslásához idő kell Amikor Kököjszi és Boboj- sza, a két kis manó az emlékeze­tes gyerekfilmben elindult a fürdőkád lefolyóján keresztül megkeresni az időt, akkor nagy dologra vállalkoztak. Aminthogy az idő és a vállal­kozás oly szoros bilincsben kö­tődik össze, hogy nincs az az Einstein, aki ennek relativitását be tudná bizonyítani. Azt mondják, hogy az idő egy dimenzió: pedig dehogy. A fizikusok mindig is hajlamosak voltak a dolgok leegyszerűsíté­sére, gondolom azért, mert ke­vesebb tényezővel könnyebb képletet alkotni, bár lehet, hogy ennek az ellenkezője igaz. De az tény, hogy az idő igenis nem dimenzió. Hanem tőke. Ezt, egyebek között, azzal tudom bizonyítani, hogy az időnek pontosan ugyanolyan tu­lajdonságai vannak, úgy műkö­dik. hiányának következményei is hasonlóak, ráadásul mennyi­ségét tekintve is rokon - mint­hogy nincs. Csakúgy, mint a tőke. Jó, önök most azt mondhatják, hogy feltaláltam a viaszkos- vásznon a meleg vizet, hiszen mindenki tudja, már a nagyon régi görögök óta, hogy az idő pénz. Persze, csak a dolog nem ilyen egyszerű. Itt van például, hogy mesz- szire menjünk, George Lucas 1972-ben tervez egy filmet, ámde nem talált hozzá produ­cert. Elutasította a United Ar­tist, az International Pictures, sőt az Universal is, bár ők utó­lag meggondolták magukat és hajlandók voltak finanszírozni a minimális költségvetésű filmet. Hétszázezer dollárba került a forgatás, s a bemutató után ki­derült - amikor a dollármillió­kat kasszírozták -, hogy minden idők egyik legnyereségesebb filmjét sikerült produkálni. American Graffiti volt a címe. Ezen felbátorodva Lucas úgy döntött, hogy ezután egy sci-fi filmet csinál, amit kísérletkép­pen a Csillagok háborúja címen emlegettek. Bár első filmje si­keres volt, Lucas terve, úgy tűnt, befuccsol, mert senkinek, még az Universalnak sem tet­szett. Hónapokig járt szponzo­rért, míg a Twentieth Century Fox hajlandó volt némi pénzt invesztálni a vállalkozásba, a kockázatban azonban nem ment túl messzire, mert a tőke javaré­szét Lucasnak kellett előterem­tenie, mivel az összes nagy hírű filmvállalat szembehelyezke­dett a produkcióval. Mire a film elkészült, Lu­casnak egy centje sem maradt, érthetően el volt keseredve, bár ő birtokolta a filmet és a folytatások jogát. A filmet 1977-ben mutatták be, négy hónap alatt 134 millió dollár tiszta nyereséget hozott. A folytatások tovább pergették a dollárszázmilliókat. Ebből levonható az a követ­keztetés, hogy nemcsak az idő pénz, hanem, hogy a pénz elő­varázslásához idő kell. Meg türelem, de birka, és sok. Pszichológiailag pedig úgy modellezhető a fenti történet, hogy téves az a vállalkozói alapállás, mely szerint nem szabad bízni senkiben. De­hogynem, önmagadban, abban viszont feltétel nélkül. Kizökkent az idő - jegyezte meg egy alkalommal egy Ham­let nevű fiatal dán vállalkozó, s megkísérelte helyretolni azt. Vállalkozásába, mint tudjuk, belebukott. Az időt nem helyre­tolni kell, hanem használni, élni vele, megforgatni, kiaknázni, megfiaztatni és egyebek. Csakúgy mint a tőkét. Tulajdonképpen erre épül a kis haszon-nagy forgalom elve is, rövid idő alatt kell megfor­gatni a pénzt, s ebben a konstel­lációban az idő éppolyan érték­ként van jelen, mint mondjuk a rúdarany. Ugyanakkor a kapkodás és a mohóság is rossz tanácsadó, II. Sándor cár például, ha élne, vemé a fejét a falba biztos. 1867-ben ugyanis eladta az Egyesült Államoknak Alaszka földjét. Úgy döntött, hogy az orosz birodalom meglesz a tá­voli, fagyos, kietlen földdarab nélkül, és milyen jól jön a kincstárban az a 7,2 millió dol­lár, amit az amerikaiak ígértek érte. Az amerikai polgárok többsége sokallta ezt az össze­get. Egy ideig. Aztán húsz év múlva ara­nyat találtak a területen, egy századdal később olajat, a föld katonai értékéről már szólni se érdemes. Rossz időben, túl korán el­adni éppoly bűn, mint túl gyorsan vásárolni, vagy túl sokáig várni. Statisztikailag szinte azonos előfordulással panaszkodnak az emberek arra, hogy nincs idejük, meg arra, hogy nincs pénzük. Ez se lehet véletlen. Akinek nincs, annak lehet, hogy sok szabadideje van, de abból nem lesz pénz. Akinek viszont pénze van, annak ne higgyék el, hogy nincs ideje. Előbb-utóbb rá fog érni. Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents