Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
1994. február 1., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 HALASI GAZDA VÉLEMÉNYE Mondhatom, a padlón vagyunk • Kiss István a nagyapjától sokat tanult a gazdálkodáshoz. Az idei esztendő — egyes vélemények szerint — mérföldkő, vízválasztó lesz a mezőgazdaságból élők. azzal foglalkozók számára. Ha valóban sorsdöntő lesz az 1994-es év, sok gazda teheti vagy tette már fel magának a kérdést mostanában, a jövőjére, megélhetésére gondolva: hogyan tovább? Kiss István kiskunhalasi mezőgazda- sági vállalkozó is elgondolkodott már ezen a kérdésen.- Mióta gazdálkodik? - kérdezem a halasi piacon gyakran árusító kistermelőt, városközeli tanyáján.- 1978-ban kezdtem. Kecskeméti paraszti családból származom, így tizenhat éve. amikor belefogtam, nem egy ismeretlen világnak indultam neki. Meghatározóak a gyermekkori élmények, hatások. Főleg a nagyapám alakja maradt meg erősen bennem, akitől emberi- ileg, s a gazdálkodást tekintve is sokat tanultam. Ő úgyszólván a semmiből teremtett kitartó, szívós munkával gazdaságot. A harmincas években már hat- van-hetven holdas birtoka volt, műhellyel, gépekkel. Aztán jött a háború és a rendszerváltás... Hatévesen szemtanúja voltam, amikor a téeszesítéskor a nagyapámat összeverték az ávósok.-.Ilyen rettenetes élmények után mégis visszatért a földműveléshez?- Igen, bár először sertéstenyésztéssel próbálkoztam. Akkor, a hetvenes évek vége felé kezdtem érezni, hogy talán valami elkezdődött, s nyiladoznak bizonyos lehetőségek, bár ezek még olyan „húzd meg - ereszd meg" jellegűek voltak. Néhány év után felhagytam a sertésekkel, mert egyre nagyobb lett a ráfizetésem. Következett az ígéretesebbnek tűnő fóliázás, ezer- ötszáz-kétezer négyzetméteren. Itt is elég volt azonban pár év, hogy rájöjjek, az egyre jelentősebb áremelésekkel nem tudok lépést tartani. A különféle eszközök, gépek, anyagok árai sokszorosan megnövekedtek. A mai árviszonyok egyszerűen ellehetetlenítik a gazdálkodást. Csak egy példa: az elmúlt három-négy évben ötszörösére emelkedett a fólia ára, egyéb költségekről nem is beszélve.- Segítene a vállalkozásán, ha hitelhez juthatna?- Igen, de a jelenlegi hitel- konstrukciót látva, ez szinte lehetetlen. Nemrég, a gazdaestéken a hitelfelvétel lehetőségeiről beszélt egy pénzügyi szakember. Hallgatva előadását, néha végignéztem a háromszáz fős hallgatóságon - csupa megnyúlt arcú embert láttam. Az előadás után, a többi gazdával beszélgetve, szinte valameny- nyien azonos állásponton voltunk. Ezek beskatulyázott, nekünk, kisembereknek nem valódi lehetőségek. Úgy vélem, a legtöbb magamfajta vállalkozónak néhány százezer forint elegendő lenne, hogy egy kicsit lendítsen a gazdaságán.- Szabó János földművelés- ügyi miniszter nemrég azt nyilatkozta, nem igaz, hogy a mezőgazdaság katasztrofális helyzetben van.- Aki ezt mondja, az nem lát tisztán. S nem látja azt sem, hogy a gazdálkodók jórésze az utolsó tartalékait éli fel. A föld- tulajdonosok a szakadék szélén állnak. Ez az a pont, amikor azt mondhatom, hogy a padlón vagyunk. Három és fél év alatt a parlament képtelen volt földtörvényt alkotni — ez egy nonszensz helyzet. Ezt a súlyos mulasztást az utolsó huszonnégy órában akarják majd pótolni?- Mi hozhat változást?- Úgy gondolom az, ha mindenki felelős tulajdonossá válna, mert csak a magántulajdon viheti előbbre az embert. Ennek kellene tradícióvá válnia. A mezőgazdaságban pedig a gigantomániát kellene megszüntetni. Manapság, amikor a kenyérben is ki lehet mutatni, hogy a gabonát, amelyből a kenyér készült, helytelenül vegy- kezelték, fontos volna a növényvédő szerek használatának s a vegyszeres kezelések arányának csökkentése is. Minőséget csak gondos, odaadó emberi munkával lehet létrehozni.- Hogyan tovább? Folytatja a gazdálkodást?-Ismét állatokkal fogok foglalkozni. A sertések helyett most szarvasmarhákkal. A tejtermelésre szeretnék átállni, s nemrég vásároltam kárpótlási jeggyel 28 hektár szántót, azt fogom művelni. Bár sokadma- gammal nehéz helyzetben vagyok, erőt ad a folytatáshoz, ha eszembe jutnak egy idős parasztember szavai: „Pistikám, egy dolgot ne felejtsen el soha: a föld az anyánk, és nagy-nagy gondossággal kell művelnünk, hisz a mindennapi kenyerünket adja...” Adám Miklós Fülöpszálláson részvényeket vásároltak Az elmúlt gazdasági évben is megőrizte fizetőképességét a Fülöpszállási Kunság Mező- gazdasági Szövetkezet. A gazdaság átalakításának első lépcsőjében a közös vagyon egy részét - kedvező feltételekkel - eladták tagjaiknak. A pénzt a bankba tették, a gépek és a tehenek pedig magántulajdonban immár jövedelmet termelnek. Ebben persze a szövetkezet is közreműködik. Volt szolgálati lakásaikat eladták, a bevételből részvényeket vásároltak a Kalocsatejtől. így biztosították a fülöpszállásiak tej- értékesítési lehetőségét. Szükség esetén a tej árát meg is előlegezik a gazdáknak. Földet osztani ugyan nem tudtak még nem sikerült megegyezni a nemzeti parkkal -, de korlátlan mértékben lehet bérelni tőlük. A termést felvásárolják, így érthető, hogy a határ utolsó darabkáját is művelik. Következésképpen a géptulajdonos gazdáknak is van elegendő megrendelésük. Akiknek egyébként alkatrészért sem kell szaladgálniuk, a gazdaság gondoskodik erről is. S hogy a szövetkezet mit csinál a felvásárolt termékkel? Mivel anyagilag nincs rászorulva azonnali értékesítésére, kivár. Amikor jó ára van újra, eladja a termést. Búzát vásárolt a „Kunság” akkor is, amikor mások el akarták égetni. Megmaradt területükön termelik is a gabonát. Mindezzel sikerült elérniük, hogy Fülöpszálláson nem került padlóra a mezőgazdaság. Ellenkezőleg. A kötelező struktúraváltás következtében kicsire zsugorodott szövetkezetnek és az újgazdák nagyra nőtt táborának ez ad jövedelmet. A közös vagyon pedig továbbra is azokat szolgálja, akik létrehozták annak idején. Csodára a szövetkezet sem képes. és a szociális intézmény szerepét sem akarja felvállalni, ezért nem foglalkozik olyasmivel, ami megbízhatatlan (például a sertésfelvásárlás). De mindenkit arra biztatnak, ne adják fel a most veszteséges tevékenységet, mert amiből túltermelés van, az iránt kereslet lesz hamarosan. A.M. AKTUÁLIS FÖLDÜGYEINK A hektár előtt a kataszteri hold volt A történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy volt úgy, amikor a területet egy nyíllövésnyi hosz- szúsággal és a távolságot egynapi járással megtett úttal mérték. Magyarország területének a felmérését és térképezését a 18. század közepétől kezdődően az osztrákok végezték. Hosszúsági mértékegységük a bécsi öl volt, ami 1 méter és 896 milliméter. A területegység a négyzetöl, gyakoribb elnevezéssel a négyszögöl. ami egészen pontosan 3 egész és 3966363 milliomod négyzetméter, gyakorlati használatra: 3,59 vagy 3,6 négyzet- méter. A négyszögölnél nagyobb terület a kataszteri hold, ami 1600 négyszögöl és 5755 négyzetméter. Használatban volt még a lánc területmérték is. ami 1200 négyszögöl, s magyar holdnak is nevezték. A kis magyar hold 1000 négyszögöl volt. A kvadrátföld területe 400 négyszögöl. A kataszteri hosz- szúsági és területi mértékegységek sokáig forgalomban voltak. A környező országokban már mindenhol áttértek a 10-es alapú területszámításra, amikor nálunk is bevezették a méter hosszúsági mértékegységgel járó négyzetméter területi mértékegységet és ennek gyakorlati többszörösét, a hektárt, ami 10 ezer négyzetméter. Közbeeső mértékegység az ár, ami 100 négyzetméter, de a gyakorlatban nem használjuk. A kataszteri területszámítás elhagyása és a négyzetméteren alapuló számítás bevezetése után gyakrabban, de még ma is előfordul, hogy a kétféle területszámítás egymásba való átszámítását használják. Ehhez a két mértékegység egymáshoz viszonyított arányának az ismeretére van szükség. 1 négyszögöl = 3,59 négyzetméter, és 1 négyzetméter = 0,28 négyszögöl. 1 kataszteri hold (kh) = 0,5775 hektárral (ha) és 1 ha = 1,7376, a gyakorlatban 1,74 kh-dal. G.Gy. HOGYAN KELL INTÉZNI? Fejlesztési támogatás Földárverés Földárverés lesz Lakiteleken február 3-án. A Tiszakécskei Solohov Szövetkezet lakiteleki területei kerülnek kalapács alá. A Holt-Tisza és az élő Tisza közli szigetet február 23-án, Ti- szaugon árverezik. Továbbra is nagy az érdeklődés a földárverés iránt Tisza- kécskén. Úgy tűnik, sokkal többen szeretnének földet venni, mint ahány embert a jelenlegi földalapból ki lehetne elégíteni. Az árverés második napján például a meghirdetett 238 hektárra száztizenöten jelentkeztek, s csupán 53-an jutottak tulajdonhoz. Egyre kevesebb a megegyezés, emelkednek a földárak, mindenki próbálja elkölteni a kárpótlási jegyét. A legmagasabb ár az említett napon 500 forint volt aranykoronánként, a legmagasabb 2300, az árverezett terület jelentős része, mintegy 80 hektár 1500 forintos aranykoronánként! áron kelt el. Tegnap a Solohov Szövetkezet szőlő- és gyümölcsültetvényeire, valamint a tiszalaposi zártkertekre licitáltak a kécske- iek. Azok, akik a fölvert árak miatt már nem jutottak földhöz, abban bíznak, hogy az állami gazdaság területeire is lehet majd licitálni. Tapasztalatcsere Országos kukoricatermesztési tanácskozást tartanak február 9-10-én Budapesten (X., Albertirsai u.10.), ahol szakemberek, vállalkozók, kutatók cserélik ki tapasztalataikat. Szakembertalálkozó A Pioneer Hi-Bred Magyar- ország Kft., a Du-Pont Conoco Hungary Kft. és a Kecskeméti Agroker Kft. téli szakember-találkozót tart holnap, az Agroker étkezőjében (Kecskemét, Halasi út 29.), délelőtt 10 órától. Témák: Du-Pont termékek a kalászosok és a kukorica növényvédelmében, hibridajánlat, konzultáció, vetőmagsorsolás. A különböző mezőgazdasági támogatásokról lapunk is gyakran közöl információkat. Ezekkel kapcsolatban azonban igen sok gyakorlati kérdést tesznek fel nekünk olvasóink levélben, telefonon, mivel nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, ha ilyen segítséget szeretnének igénybevenni. A Petőfi Népe Kalauz egy-egy támogatási formát részletesebben ismertet, útmutatóval együtt. A Bács-Kiskun Megyei Földművelésügyi Hiavatalnál jelenleg többen a Mezőgazda- sági Fejlesztési Alapból igényelhető, vissza nem térítendő támogatás iránt érdeklődnek. Mezőgazdasági tevékenység fejlesztésére, például gépvásárlásra, terménytároló, istálló építésére, ültetvénytelepítésre kérhető (de például állatállomány növelésére nem). A beruházás értékének 30 százaléka, de legtöbb 500 ezer forint lehet. Húszszázalékos saját erő szükséges hozzá, ami lehet is. A támogatás mértékének megállapítása a beruházás jellegétől függ. Egy háromezer állatból álló walesi birkanyáj minden egye- dét egy „bip"-hangzásról ismeri fel a juhász. Az állatok nyakában ugyanis mikrochipeket helyeztek el. A nyáj őrzője leolvasó ceruzát tart a birka nyakához, elhangzik a „bip”-jelzés és a nyomtató az állat minden adatát papírra veti. Nálunk, Magyarországon, ahol a juhtenyésztés is a nagy kockázattal, sokszor veszteséggel művelhető ágazatok közé szorult az utóbbi években, egyelőre ilyen megoldásokat még hiába keresni a legelők táján. A nyájat John Landon biokémikus „üzemelteti”. A négylábúak mindegyike mintegy 60 000 dollárt ér, ezek a szuperbirkák ugyanis életmentő antitesteket termelnek. - Beoltjuk őket A Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból már tavaly is lehetett hitelt kérni, a lehetőség az idén is fennáll. Ez a termelés fejlesztését szolgáló támogatás a beruházás teljes összegének az 50 százaléka lehet, a beruházást követően négy év alatt kell visszafizetni. Amennyiben a gazdálkodónak a fejlesztéshez szükséges összeg 50 százaléka sem áll rendelkezésére, kérheti, hogy az alap vállalja át a banki kölcsön kamatterhének felét. Az infrastrukturális beruházásokhoz kérhető, vissza nem térítendő támogatás a beruházás önköltségének legtöbb 40 százaléka lehet. Mindezek folyamatosan igényelhetők, pályázat útján, amit a Bács-Kiskun Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz kell benyújtani (Kecskemét, Május 1. tér 3., telefon: 76/487-387). Az, hogy mit kell tartalmaznia a pályázatnak, a MÉM Értesítő 2. számában jelenik meg napokon belül. Mivel ilyen értesítőhöz nem könnyű hozzájutni, lapunkban visszatérünk a pályázatra. veszedelmes mikrobákkal, immunrendszerük reagál, majd kivonjuk testükből az ellenanyagot - mondta a DPA német hírügynökség munkatársának John Landon. A betegségek elleni oltásra használt antitesteket általában lovakból nyerték. Az autók azonban kiszorították a lovakat, a megmaradt állatok nagyon drágák lettek. A birkák olcsóbbak és az általuk termelt antitestek jobban hasonlítanak az emberekéhez, mint a lovaké. Landon, aki egyébként a londoni Saint-Bartholomews kórház kórboncnoka is, 10 évvel ezelőtt alapította vállalkozását. Jelenleg 2000 beoltott birka legel 90 hektáros walesi farmján. Van azonban ezer állata Ausztráliában és Új-Zélandon is. WALESBEN LEGELÉSZNEK Vezérelt szuper birkák Mikor az édes is keserű lesz • A méhészkedés érdekes tevékenység, de a legtöbben nem csupán hobbiból foglalkoznak vele. A rendszerváltást kísérő gazdasági sokk minden jel szerint a mezőgazdaságban bizonyul a legtartósabbnak. Míg a nemzet- gazdaság más ágazataiban enyhe növekedést prognosztizálnak, addig az agrárium mélyrepülése előreláthatólag az idén is folytatódik. Az általános piacvesztés, a romló pénzügyi és gazdasági szabályozók hatására a méhészet, az ipari méztermelés is komoly problémákkal küzd. A „befagyott piacok" időszakában csak a propolisztermelés és -értékesítés területén érzékelhető némi élénkülés. De vajon mi okozta a hajdan világhírű magyar mezőgazdasági ágazat súlyos válságát? A problémák magvát már a 80-as évek végén elhintették. mikoris a méhállományt egy távolkeleti kór kezdte tizedelni. A pusztító atkák elleni sikeres harcot gátolták a védőanyag-manipulációk is. Az igazi csapás azonban 90-ben következett be. A kedvezőtlen időjárás következtében a méztermés meg sem közelítette a nyugat-európaiak által támasztott szigorú minőségi követelményeket. Ebben a szituációban az azóta már kft.-kre bomlott országos csúcsszerv vezető urai a visszaminősítés helyett a vásárló becsapását választották. A piac érzékenyen reagált a bizalomvesztésre. A következő évben már nem vették át a jelentős árukontingenst, ellenben feltűntek a német boltok polcain a sokkal olcsóbb kínai mézféleségek. A kilencvenes „hazug év” óta pedig folyamatosan a magyar termelő nyakán marad a méz, és biztos, hogy még nagyon sok esztendő fog eltelni addig, míg a tartályok újra üresen tátonganak. Most a magyar méhész kétségbeesetten próbálja meglelni a hazai értékesítés lehetőségeit. Ám minden próbálkozás kudarcba fulladt, egyszerűen azért, mert kis országunk fogyasztóközönsége képtelen elnyelni a megnövekedett meny- nyiséget. És ezen a ponton akaratlanul is az állattenyésztés esete juthat az olvasó eszébe: a leépítést gyorsan követte a termékhiány. Vajon hányszor kell még a tanulópénzt megfizetnünk? Dómján Ferenc
