Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-10 / 7. szám

1994. január 10., hétfő 3 Megyei körkép ÓVINTÉZKEDÉS KISKUNHALASON Nem fogad a pszichiátria Péntek óta részlegesen lezár­ták a kiskunhalasi Semmelweis kórház pszichiátriai osztályát. A zárlat lényegében azt jelenti, hogy új beteget nem fogadnak, ideiglenesen Kecskemét vál­lalta át a halasi kórház felvevő­területének betegeit is. Értesü­lésünk szerint szalmonellás fer­tőzést észleltek az osztályon. Pontosabb tájékoztatást dr. Vincze Jenő főorvostól, a kór­ház igazgatóhelyettesétől kér­tünk, aki a következőkről in­formálta lapunkat: — Egyetlen betegünk van, de őt minden valószínűség szerint már ezzel a fertőzéssel vették fel az osztályra — mondta a fő­orvos úr. Azonnal el is különí­tettük, a fertőző osztályra ke­rült. A környezetét is leszűrtük, s úgy tűnik, minden negatív, azóta sincs újabb megbetege­dés. Ennek a megbetegedésnek tehát semmi köze a korábbi esethez, ez behozott fertőzés. A zárlat is csak óvintézkedés, s csupán azt jelenti, hogy az új betegeket Kecskemétre szállít­juk. De a látogatás például nem szünetel. Gázlánggyújtás Kecelen (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter visszatekintett e példaértékű térségi nagyberu­házás kezdeti időszakára, majd elismeréssel szólt nemcsak e fi­atal város tenniakarásáfól, ha­nem a Bács-Kiskun megyei ön- kormányzat segítségéről épp­úgy, mint a MOL, a Dégáz Rt. szerepéről. Valamennyiőjüknek köszönhető, hogy ez év júniu­sáig itl minden igénylőhöz eljut a környezetbarát energia. Kőtörő Miklós, a Bács-Kis- kun megyei közgyűlés elnöke, miután méltatta Kecel polgár- mesterének e beruházás sikeré­ért való törekvéseit, ígéretet tett arra, hogy a megye továbbra is részt vállal a gázfejlesztésben, hiszen a cél: két éven belül 102 településen lesz vezetékes gáz. Végezetül Schindler János, a város polgármestere megkö­szönte a gázprogram megvalósí­tásában részt vevők munkáját, majd Gyurkó János miniszter meggyújtotta a gázlángot, s le­leplezte az ez alkalomból ké­szült emléktáblát. P. S. ® A keceli gázlánggyújtás ünnepi pillanata. A KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK SZELLEMÉBEN Exportkapu a fejlett országokba Az Európai Szabadkereske­delmi Társulás (EFTA) az Eu­rópai Unió tagállamain kívül hét ország - Ausztria, Finnor­szág, Izland, Lichtenstein, Nor­végia, Svájc és Svédország - gazdasági integrációs szerve­zete, amellyel tavaly március­ban Genfben szabadkereske­delmi megállapodást írtunk alá. Ez októberben érvénybe is lé­pett. Mekkora szerepet játsza­nak az EFTA-államok külke­reskedelmünkben? - kérdeztük Kádár Béla minisztert. — Részarányuk az átlagosnál jobban növekedett. 1992-ben a kivitelünk 15, behozatalunk 21 százalékát, 1993 első 10 hónap­jában kivitelünk 14, behozata­lunk 18 százalékát ezekkel az országokkal bonyolítottuk le. Kivitelünkben az alapanyagoké és a félkész termékeké a fősze­rep, a teljes mennyiségnek 43- 45 százalékát teszik ki, az ipari fogyasztási cikkek aránya 17- 19 százalék, a mezőgazdasági termékek részesedése pedig mintegy 19-20 százalék. — Melyek a szabadkereske­delmi megállapodásban a szá­9 Kádár Béla miniszter. munkra legfontosabb elemek? — Az EFTA-országok a megállapodás életbe lépésekor a legtöbb termékünkre minden vámot és egyéb akadályt eltö­röltek. Ezáltal a magyar ipari export lehetőségei számotte­vően javultak. A jelenlegi for­galom több mint 85 százalékára érvényes ez a kedvezmény. Partnereinkkel abban állapod­tunk meg, hogy ők gyorsabb ütemben és nagyobb mértékben bontják le a magyar termékek­kel szembeni vám- és mennyi­ség korlátáikat, mint mi a tőlük származó importáruk előtt. Ha Magyarország és az EFTA-or­szágok között e tekintetben nem volna bizonyos aszimmetria, akkor partnereink a fejlettségi különbségek miatt egyoldalú előnyökhöz jutnának. — Meddig marad „életben” ez a megállapodás? — Gyakorlatilag 2003-ig kaptunk időt arra. hogy javítsuk termékeink versenyképességét, alkalmazkodjunk partnereink­hez, megteremtsük az esélye­gyenlőséget. — így is mindkét fél számára előnyös a megállapodás? — Nekünk feltétlenül, mert megszűnik versenyhátrányunk az EFTA tagországaiban az Eu­rópai Unió ipari szállítóival szemben, s javulnak agrárex­portunk feltételei is. Hasznos az EFTA-országok szállítóinak is, hiszen a korábbinál kedvezőbb feltételekkel versenyezhetnek a magyar piacon. MÁTÓL FELEMELT HELYPÉNZT KELL FIZETNI Elkeseredett eladók a bajai piacon (Folytatás az 1 .oldalról) A szentistváni általános isko­lából nyugdíjba mentem, hiába, 66 évesen már eljárt felettem az idő, de azért eszem ágában sincs tétlenül élni. És most tessék! Elveszik tőlem ezt a lehetőséget is, hogy kihozzam a piacra, ami a ház körül megterem. Teri néni — mindenki így szólítja megbecsüléssel az idős asszonyt, — olyannyira el van keseredve, hogy könny szökik szemébe. Szabadosék asztala éppen szemben található. Be­kapcsolódnak a beszélgetésbe. (Mem reklámot akarok csinálni a fiatalembernek, hiszen mind elfogyott már, de páratlanul jó­ízű sütőtököt árult.) — Bátmonostorról járunk be, és hozzuk a saját terményünket. Olcsó árat kérünk, a nii vevőink nem gazdag emberek. Száz fo­rint a benzin, na meg az emelt helypénz... Ennyit bizony aligha lehet egy piacnapon kiá­rulni. Aztán, meg is kellene va­lahogyan élni belőle - mondja. — Én inkább elmegyek se­gélyt kérni, minthogy ezt to­vább csináljam — szól közbe egy idősebb férfi. Az jobb lesz a városnak? Miért kell bennünket lehetetlenné tenni?! — írja csak meg, — mondja egy fiatalasszony — Sümegi Tibomé vagyok, Bátmonostor­ról, Zrínyi Miklós utca 40. Ti­zenkét éve járunk ide a bajai pi­acra, minden szerdán és szom­baton. ha fúj, ha fagy. Eddig se volt nagy üzlet, de a városi em­bernek is enni kell. Ezután meg nem is lesz érdemes bejönni a bajai piacra. A termelési költsé­gek is az egekbe érnek, ez a helypénz aztán végleg betesz valaminnyiünknek. — Legalább adnának valamit érte — háborognak a hirtelen körénk sereglett kistermelők és kiskereskedők. — De térdig já­runk a latyakban meg a sárban. Jó lenne, ha a városatyák is le­jönnének egy kicsit ide a piacra. Akkor bizonyára visszavonnák ezt az elhamarkodott rendeletet. Szombaton még úgy volt: so­kan beadványt javasoltak, so­kan a piac bojkottját, de voltak, akik azt mondták: — Elég volt, feladjuk. Hány bőrt akarnak még lenyúzni rólunk?! A fejleményekről természe­tesen hírt adunk lapunk hasáb­jain. Néhány díjtétel az új rendelet szerint: Élelmiszer, gyü­mölcs-zöldség: bármely napon 60 Ft négyzetméterenként. Termények: (búza, rozs, árpa, kukorica stb.) bármely napon 120 Ft négyzetméterenként. Vegyes iparcikk: ill. egyéb 120 Ft/ négyzetméterenként. (Szer­da-szombat kétszeres díjtétel. Büfékocsi: 700 Ft/nap. (Szerda és szombat piaci napokon két­szeres díjtétel.) Személygépko­csi; 500 Ft/nap, utánfutó 250 Ft/ nap. (Az utóbbi kettőnél szerda-szombat kétszeres díjté­tel.) Gál Zoltán KÉT ÉS FÉL ÉV MÚLVA KÖLTÖZIK A KODÁLY-ISKOLA Felújítják a Ferenc József-laktanyát Ma döntenek a gokart-pályáról Ma döntenek a kecskeméti városatyák a gokart-pálya sor­sáról. Mint ismeretes, az egy éve az önkormányzat tulajdo­nába került pálya helyére a pi­acfelügyelőség át akarta telepí­teni a KGST-piacot a vásártér­rel együtt. Lakossági tiltako­zásra tárgyalják újból az ügyet. A Magyar Autó- és Motorsport Szövetségnek megérkezett a vé­teli ajánlata a területre. Ezzel kapcsolatban Neményi Béla, a szervezet elnöke egy szombati műsorban elmondta, hogy az üzlettel kapcsolatban sikerült német garanciát is szerezni. Biztató kórházi tapasztalatok A kecskeméti megyei kór­házban biztatóak a teljesítmény szerinti finanszírozás tapaszta­latai, bár a járóbeteg-forgalom az elmúlt hónapokban csökkent. Ez azonban elsősorban a csa­ládorvosok jó munkájának kö­szönhető - tudtuk meg Nemes Jánostól, a kórház gazdasági igazgatójától. Az új finanszíro­zás az első átmeneti hónapok után szeptembertől lépett életbe, s ez az időszak a rend­szer hibáira is rávilágított, to­vábbá arra is, hogy a kórháznak mely területeken kell változtat­nia. Turistainvázió Magyarországra 1993. no­vember végéig 37 millió kül­földi látogatott. Ez 20 százalék­kal haladja meg az előző év azonos időszakának turistafor­galmát. Legjobban, két és fél­szeresére emelkedett a Szovje­tunió utódállamaiból érkezők száma, de a jugoszláv utódál­lamokból is 75 százalékkal töb­ben érkeztek. A látogatók fele - 27 millió fő - e két területről és Romániábál érkezett. Az előző évi csökkenés után ismét emel­kedett a forgalom Németor­szágból - 24 százalékkal -, csökkent azonban a Lengyelor­szágból, valamint Csehország­ból és Szlovákiából hazánkba látogatók száma. Tisztújítás a gazdaköröknél (Folytatás az 1. oldalról) A földművelésügyi tárca veze­tőjének szombati felszólalása előtt, a rendezvény nyitánya­ként Kozma Huba, a szövetség országos elnöke értékelte az elmúlt két év munkáját. Mint elmondotta: az 1885-ben gróf Károlyi Sándor által alapított szervezet alapeszméjét újjáé­lesztve jelenleg közel félezer gazdakör működik az ország­ban. hozzávetőlegesen 20 ezres tagsággal. A szövetség változat­lan feladata a hazai földtulajdon 80 százalékára kiterjedő válto­zás elősegítése, a közös értéke­sítés és beszerzés megszerve­zése, valamint a szaktanácsadás biztosítása. A gazdakörökre - hangsúlyozta az elnök - az aprómunka jellemző: többek A doni katasztrófa 51. évfor­dulója alkalmából ökumenikus imával egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak vasár­nap Debrecenben, a Református Nagytemplom előtti Kossuth- szobomál. A Tartalékos Kato­nák Egyesülete és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület által rendezett nyilvános megemlé­kezésén Végh Imre nyugalma­zott őrnagy, a Tartalékos Kato­között segítséget nyújtottak a kárpótlási igények benyújtásá­ban, és másokkal együtt gépbe­szerzési akciókat indítottak az újgazdáknak. Magyarországon a magángazdaság immár vissza­fordíthatatlanul kialakult, le­győzve az örökölt veszteségeket - mutatott rá Szabó Tamás. A vendégként felszólaló privati­zációs miniszter pénzügyi kér­désekről szólva megfogal­mazta: szükség van a hazai ag- rárium támogatására, de ez sem történhet meggondolatlanul. Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a hazai piac kevés a mezőgazda­ságnak, akkor elsősorban a ter­mékek exportjának nagyobb esélyt adunk, a feldolgozottsá­got növelő törekvéseket kell anyagilag ösztönözni. nák Egyesületének Hajdú-Bihar megyei elnöke mondott beszé­det. Felidézte a 2. Magyar hadse­reg doni tragédiáját, emlékezte­tett arra, hogy hazánkban évti­zedekig elhallgatták a Donnál harcolt magyar katonák hősies­ségét, s nemhogy emlékezni, de szinte könnyeket hullatni sem lehetett az idegen földben nyugvó honvédekért. A kecskeméti Kodály-iskola 1996. szeptember 1-jétől a volt Ferenc József laktanyában kezdi a tanévet. Az Újkollégi­umot ekkor kapja vissza a re­formátus egyház. Az állami költségvetés 500 millió forintot biztosít a jelenleg igen siralmas állapotú volt szov­jet laktanya felújítására, bővíté­sére, valamint az állami zeneis­kola elhelyezésére, amiből 150 milliót már idén átutalnak a vá­ros önkormányzatának. A kö­vetkező hetekben, hónapokban felgyorsulnak az ének-zenei ál­talános és középiskola áthelye­zésével kapcsolatos események. Decemberben építész szülők aláírással ugyan beadvány érke­zett a polgármesterhez, mely­ben kifogásolják a Kodály-is­kola kihelyezését a volt lakta­nyába. A református egyház és a város viszont már megállapo­dott, a kormányközi bizottság megítélte a félmilliárdot és a Ferenc József-laktanya nyilvá­nos tervezési versenyfelhívása is megjelent. Január 13-án 10 órakor az érdeklődők részére a helyszínen tart konzultációt A Bácsber Kft., a győztes tervezőt február 21-én hirdetik ki. A nyár elején nyilvános versenyt írnak ki a Ferenc-laktanya kivi­telezésére is. Az. állami zeneis­kolai részt az Újkollégiumban már 1994. szeptember l-jével vissza kell adni az egyháznak. Az állami költségvetés a zene­iskola elhelyezésére 40 milliót biztosít, ami igen szerény ösz- szegnek tűnik a megfelelő épü­let megvásárlására. Kell a kártya Az egészségügy új, teljesít­mény szerinti finanszírozási rendszerében a betegeket ellátó járó-és fekvőbeteg intézmények csak akkor kapják meg munká­juk ellenértékét, ha a betegek bemutatják érvényes betegbiz­tosítási kártyájukat. Ha a vizs­gálatnál, kórházi kezelésnél a kártya hiányzik, a betegek 15 napon belül bemutathatják a gyógyító intézményben. Ellen­kező esetben a kórházak és ren­delőintézetek rákényszerülnek arra, hogy kifizettessék az ellá­tás árát a betegekkel. Erre az or­szágban több példa is van már, s a kecskeméti megyei kórház is fontolgatja e drasztikus lépés megtételét. Veszélyben az ősi templom Veszélyes állapotba került Délnyugat-Dunántúl legna­gyobb késő gótikus plébánia- temploma Egerváron. Az 1757-re barokk stílusban újjá­épített ferences rendi tégla­templom boltozatán és főfalán folyamatosan növekvő, terje­delmes repedések jelentek meg az utóbbi évtizedben, padlózata több helyen beroskadt. Statiku­sok, építészek és régészek főleg a homokos altalajnak, a közeli út sűrű forgalmának tulajdonít­ják a rendkívül kritikus helyzet kialakulását. I \ A doni hősökre emlékeztek __________________ ______ - .......................................»ffr..v... 9 Félmilliárdot biztosít az állam az egykori laktanya épületének a felújítására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents