Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-07 / 5. szám
1994. január 7., péntek PETŐFI NÉPE 5 KABINETKÉRDÉSEK Enyhítenek a jövedéki termékek reklámtilalmán • Nem tilos tovább az italok és a cigaretták reklámja. A hivatali zsargonban csak .jövedéki termékeknek” nevezik a cigarettát, a különféle szeszes italokat, amelyek reklámozását még a belkereskedelemről szóló 1978-as törvény szigorúan megtiltotta. Az akkor kimondott „nem” azonban mára komoly gazdasági fékké vált e cikkek termelésében. 1991-ben a privatizáció hullámai elérték a dohányipart is, a hazai üzemek nagy multinacionális cégek kezébe kerültek, s olyan versenyhelyzet alakult ki, mint a világ minden más piac- gazdaságában. Az egymással versengő cégek ugyanis a reklámot tekintik piaci részesedésük növelése egyetlen lehetséges eszközének. A dohányipar tulajdonosai gyakorlatilag már a harmadik esztendeje ostromolják a Kormányt a reklám és hirdetési tilalom enyhítéséért, s szinte minden alkalommal elmondják: ha a hazai ipar megfelelő reklámokkal nem tud versenybe szállni a külföldi termékekkel, előbb-utóbb elveszíti piaci pozícióit. A liberálisabb reklámszabályokért cserébe még bizonyos önkorlátozást is vállalnának. A Kormánynak döntésénél fi- gyelmbe kellett vennie, hogy a tilalom teljes feloldását ellenzi az egészségügyi tárca, mert félti a lakosságot e szenvedély káros hatásaitól. Ugyanakkor a gazdasági tárcák engedékenyebb álláspontra helyezkednek, belátva, hogy a privatizáció új helyzetet teremtett, a magánkézbe került cégek versenyképességének biztosítása a kormányzattól is bizonyos engedményeket követel. Másfelől számításba kellett venni azt is, hogy a dohányipari termékekből mintegy 35-40 milliárd forintnyi állami bevétel származik, tehát a forgalom növelése az államnak is érdeke. Az e heti kormánydöntést hamarosan alighanem egy korszerű reklám- törvény beterjesztésének kell követnie, mert addig minden engedmény csak toldás-foldás lehet a hazai reklámgyakorlat viseltes öltözékén. Juhász Judit kormányszóvivő KUNBAJÁN PERLIK AZ ÖNKORMÁNYZATOT A törvény vagy az igazságérzet dönt...? Kunbaján hárman is bírósághoz fordultak amiatt a határozat miatt, amellyel a képviselő-testület elbírálta - két esetben teljesen elutasította - jövedelem- pótló támogatás iránti kérelmüket. A helyi önkormányzat hasonló ügyekben folytatott gyakorlata egyik oka volt annak, hogy Weitstem György képviselő lemondott mandátumáról. Wettstein György kért egy minisztériumi állásfoglalást is, mely - értelmezése szerint - azt tartalmazza, hogy a kunbajai önkormányzat nem a törvény szerint jár el. Röviden összefoglalva, a dolog lényege: ha valakinek az idő lejárta miatt már nem folyósítják a munkanélküli segélyt, akkor jövedelempótló támogatásért fordulhat az önkormányzathoz. A kérelmet a képviselő-testület, vagy az általa felruházott személy (bizottság) bírálja el. A támogatás összege a mindenkori minimális nyugdíj 80 százaléka, jelenleg 5280 forint. S a támogatás azoknak jár, akik családjában az egy személyre jutó jövedelem nem éri el ugyanezt az összeget. Wettstein György: — A képviselő-testület szerintem törvénysértő gyakorlatot folytat, amikor azoknak a személyeknek, akiknél a rájuk eső jövedelem megközelíti az 5280 forintot, nem adja meg a támogatás teljes összegét, hanem csak kevesebbet. Megkérdeztük Krizsán István polgármestert is. — Valóban az a gyakorlat alakult ki, amelyet Wettstein György kifogásol. A törvény a döntést a képviselő-testület hatáskörébe adja. Mi pedig igazságtalanak tartjuk, hogy akiknél például az egy személyre jutó jövedelem 5300 forint, azok nem kaphatnak támogatást, akiknél pedig alig kevesebb, mondjuk 5200 forint, azoknak még 5280 jár. A határozatot minden kérelmezőnek kikézbesítjük, s odaírjuk, hogy a bíróságon fellebbezhet. Tudomásunk szerint eddig Kunbaján hárman kezdeményezték ezt, de hivatalosan még nem értesültünk róla. A háromból két kérelmet teljesen elutasítottunk, egy esetben pedig ezer forintot állapítottunk meg. Mindhárom esetben vélelmeztük, hogy az illetőnek egyéb jövedelme is van. Itt élnek a községben, ismerjük őket, s úgy érezzük, hogy igazságosan jártunk el. Igaz, hogy a minisztériumi állásfoglalás Wettstein Györgynek ad igazat, de mi igazi önkormányzatnak tartjuk magunkat. A döntés joga nálunk van, fellebezés után pedig a bíróságnál. A köztársasági megbízott megyei hivatalánál Béres Erzsébet főtanácsosnál érdeklődtünk, hogy ilyen esetben valójában mi is a helyzet. — Mi csak az önkormányzati rendeleteknél végezzük el a törvényességi felülvizsgálatot, a testületi határozatok esetében nem. Tehát az ügy valóban az önkormányzatokra és a polgárokra, illetve a bíróságra tartozik. A helyes eljárás szerint egyébként a testület vizsgálja az illető háztartásában az egy főre jutó jövedelmet. Ha az meghaladja az említett összeget, akkor a támogatás nem jár. Ha viszont alatta van, akkor a testületnek azt kell vizsgálni, hogy az illetőnek van-e saját jövedelme. Ha nincs, akkor minden mástól függetlenül 5280 forintot kell adni. Ha viszont a kérelmezőnek van saját jövedelme - például egy albérleti szoba kiadásából - akkor azt csak ki kell egészíteni 5280 forintra. Kunbaja önkormányzata tehát nem a törvény, hanem saját igazságérzete szerint dönt. Kérdés, hogy mit mond a bíróság... Bálái F. István KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Európai kiadatási egyezmény (Folytatás az 1 .oldalról) A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság folytatja a villamosenergia-ellátás gazdaságosabb működését szolgáló, úgynevezett hangfrekvenciás központi vezérlési rendszer kiépítését. A program megvalósítását az Európai Beruházási Bank kedvezményes kölcsönnel segíti. A bank eddig 15 millió ECU-t adott, ezzel a program megvalósításának első üteme gyakorlatilag befejeződött. A kormány mostani ülésén úgy határozott, hogy garanciát nyújt az Magyar Villamosművek Részvénytársaságnak a bank által felajánlott további 20 millió ECU kölcsön felvételéhez. Az összesen 35 millió ECU-értékű, kedvező kamatozású, 16 éves lejáratú hitel a beruházási költség 50 százalékát fedezi. A szükséges összeg másik felét az Magyar Villamosművek Részvénytársaság saját forrásból teremti elő. A rendszer lényege egyébként az, hogy az áram- szolgáltatók által sugárzott hangfrekvenciás jeleket a fogyasztóknál az árammérőre felszerelt vevőkészülékek érzékelik, és így bizonyos nagyteljesítményű berendezéseket - vízmelegítőket, hőtárolós kályhákat - a csúcsidőszakban kikapcsolnak. A rendszer alkalmas a köz- és díszkivilágítás vezérlésére is. A kormány elfogadta és sürgős tárgyalást kérve az Országgyűlés elé terjeszti az Európai Kiadatási Egyezményt és annak két kiegészítő jegyzőkönyvét kihirdető törvényjavaslatokat. Hogyan tovább Magyarország? Vajon Antall József emberi és kormányfői eszméje és magatartása megőrzi-e helyét, súlyát a következő hetek, hónapok kemény politikai küzdelmeiben? Mi lesz a gyakorlatban az antalli hagyaték sorsa? - ennek a kérdésnek a megválaszolásától nem kis mértékben függ a másik, mindenkit izgató kérdésre adható felelet:hogyan tovább Magyarország? Melyek is most a sorsdöntő kérdések? Vajon a pártelnöki örökséget maradéktalanul felvállalja-e a kormányzópárt, az MDF“! Ez az örökség ugyanis nem más, mint a nacionalizmustól mentes Magyar, a szélsőségeket elutasító Demokrata és a különböző áramlatokat integráló Fórum. Lesz-e elég ereje és elszántsága a párt centrumának arra, hogy ellenálljon a párton belül eddig sem rejtőzködő, de most minden bizonnyal aktivizálódó jobbszámynak? S tudja-e, akarja-e az MDF folytatni azt, amire Antall József csak hosz- szú-hosszú vívódás után szánta el magát: fellépni az országot belül bomlasztó, kívül lejárató, s éppen ezért az MDF-ből kiszorított szélsőjobboldallal szemben? Ervényesül-e az antalli örökség az ellentétes eszmeiségű és érdekű demokratikus politikai erőkkel való kapcsolatrendszerben? Ezt a pártelnök egyfelől elvi következetességgel, másfelől az ellenzéki magatartás bizonyos fokú megértésével alakította, s ezen az alapon kész volt kompromisszumokat kötni. Tartja-e magát egy új kormány ahhoz az antalli politikához, amely az éles rendszer- váltó folyamatok közepette is a békés politikai átmenetre helyezte a hangsúlyt? Tudja-e biztosítani azt, ami a miniszterelnöknek sikerült: a sorsfordító kérdések a Parlamentben, a Kormányban, az érdekegyeztető fórumokon dőltek el, és nem az utcán! Nyugodtan tekinthet-e a világ a jövőben is Magyarországra? Az Antall-kormány nem hagyott kétséget az iránt, hogy csakis a nyugati integrációk szavatolhatják az ország biztonságát és segíthetik elő fejlődését, de kereste a megbízható partnereket az ex-szocialista Keleten is. Vajon a kormány a jövőben is féken tartja-e azokat, akik szélsőséges bal- vagy jobboldali törekvésektől vezérelve ismét valamilyen függőségbe akarnák taszítani az országot? A mai helyzet sajátos ellentmondása, hogy az antalli hagyaték sok szempontból követésre méltó, de a nevével fémjelzett párt- és kormánypolitikát nemcsak helyeslés és támogatás, hanem elégedetlenség és bírálat is kíséri, s a választási előrejelzések sem éppen kedvezők a kormányzópártra nézve. Mi lehet ennek a magyarázata? Feltehetően az, hogy Antall Józsefnek a demokratikus változásokban elért eredményei mellett sem sikerült minden területen a szabad választásokon meghirdetett program irányában tartani és a tervezett sebességgel járatni az ország és saját pártja hajóját. Hogy az irány esetenkénti módosulását, a haladás lassulását, olykor kanyarát a belső és a külső hullámverések okozták-e, vagy más objektív és szubjektív körülmények - ezt majd eldönti az idő. S hogy a lakosság hány százaléka száll fel ismét erre a hajóra, azt pedig eldöntik a közelgő parlamenti változások. Most a legnagyobb kormányzó párt és koalíciós partnereinek, az új kormánynak a felelőssége, hogy az ország az alkotmányos rend viszonyai között, a parlamenti demokrácia szabályai szerint jusson el a választásokig. Mert annak sikeres lebonyolítása nemzeti érdek. Ferenczy Europress A buszok nem mennek Jugoszláviába 0 A Németországból Jugoszláviába hazautazó vendégmunkásokat a buszok csak Bajáig, a Szentháromság térre viszik. Innen mindenki menjen haza úgy, ahogy tud... FALBA ÜTKÖZÖTT A LAPÁT... Ufót láttak Bácsalmáson Világkiállítási szerződés Az 1996-os expo területén lévő ELTE-létesítmények átengedéséről és az egyetem kártalanításáról szóló szerződést írt alá csütörtökön Barsiné Pataky Etelka világkiállítási főbiztos, és Szabó Miklós, az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem rektora. A majdnem egy esztendős tárgyalássorozat után megkötött szerződés értelmében a programiroda - az oktatás feltételeit is biztosítva - 250 millió forintot utal át az ELTE részére. Egy hadifogoly naplója Hadifogoly életiskola címmel megjelent Búza Vilmos hadifogságban írt naplója Győrött. A jelenleg Ménfőcsanakon élő nyugdíjas pedagógus 1944 őszétől két és fél éven át az egykori Szovjetunió lágereinek volt a lakója. Fogságának első napján szálláshelyének udvarán szétszórt jegyzettömböket talált. így lehetősége nyílt előbb a történések naponkénti jegyzetelésére, majd a papír fogytával a több napos összefoglalók készítésére. Jegyzeteit végül is sikerült hazamenekítenie. A fogolyéletről készült korrajz - Winkler Csaba szerkesztésében — áttekintést ad az olvasónak a hadifogolytáborok hétköznapjairól, az éhezésekről, a megaláztatásokról, kétségbeesésekről és reménykedésekről, valamint a lágerlakók megannyi hányattatásáról. — Bár se keze, se lába nem volt, mégis a teraszon lévő asztal felé haladt - magyarázza Bácsalmáson id. Tatics Sándor, aki a városka szavahihetőnek ismert polgárai közé tartozik. A 20-25 centiméter átmérőjű, fekete színű, mégis fényesnek tűnő, gömb alakú, s leginkább egy léggömbre emlékeztető tárgy (vagy lény) január máso- dikán reggel jelent meg az idős házaspár udvarra nyíló ablaka alatt. Korán felébredtek azon a napon, nézték a tévé reggeli adását, majd öltözködni kezdtek. A férfi kipillantott az udvarra, és földbe gyökerezett a lába. Olyasmi történt vele, ami addigi életében még soha: meglátta az ufót. Tatics bácsi felesége, Ró- zsika néni kiment a teraszra, s a Új, egységes talár viselését vezetik be a megyei bíróságokon. A tiszteletet sugárzó öltözéket a vidéki bíróságok közül elsőként Somogy és Veszprém megyében öltötték magukra a bírák a büntető és polgári fel- lebviteli, valamint a megyei elsőfokú tárgyalásokon. A Legfelsőbb Bíróságon használatostól némiképpen eltérő talár használatát más megyékben is követik majd. A fekete vékonyszövet, püspöklila bársonnyal díszített öltözet a bíró személytelenségét, semlegességét hangkeze ügyébe akadó hólapáttal akarta „megpiszkálni” a fekete gömböt. A legnagyobb meglepetés ekkor érte: a lapát végét sehogyan sem tudta 15-20 centiméternél jobban az idegen közelébe juttatni. Sőt, a fekete gömb még azzal is fokozta védekezését, hogy elzsibbasztotta Rózsika néni ujjait és alkarját. Mire az asszony lemondott arról a szándékáról, hogy kiebrudalja a hívatlan látogatót, az magától alakot változtatott - gömb formából oválisba ment át - s az asztal és a mellé állított faládák között távozott. Egy hang nem sok, annyit sem hallatott. Végül az utca túloldalán lévő ház felett megtett néhány kört, majd délkeleti irányban eltűnt a csodálkozó bácsalmási házaspár szemei elől. — prókai — súlyozza. Az ügyvédek viseletét a zöld színű zsabó különbözteti meg a bírákétól. A bírák és ügyvédek új viseletét a veszprémi Méretes Szabó Kft. készíti. Egy-egy ilyen ruhadarabhoz három és fél méter anyagot használnak fel, az ára 12 ezer ötszáz forint. A mintadarabok egyébként olyan jól sikerültek Veszprémben, hogy a talárt innen rendelik meg más megyék bíróságai is. Eddig már kettőszáz darabot készítettek, különböző méretben, és még ennyit varrnak az idén. Talárt viselnek a bírák
