Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

8 PETŐFI NÉPE 1994. január 6., csütörtök TEMETNI VAGY DICSÉRNI JÖNNEK A NATO-T? Az elnök kockázata és jelképei A Times Európa védelméről • Pillanatkép egy hadgyakorlatról, valahol Nyugat-Európában. Amire most Bili Clinton vál­lalkozik, megérdemli a sors­döntő jelzőt: kilencnapos euró­pai útja a nemzetközi stabilitás új feltételrendszerének megala­pozása szempontjából a legfon­tosabb diplomáciai missziónak bizonyulhat a hidegháborús korszak lezárulta után. Brüsz- szeli, prágai és moszkvai tár­gyalásainak eredménye éppúgy lehet üdvözítőén megnyugtató a szemmel láthatóan önmaga ren­dezettségét kereső világ szá­mára, mint végzetesen lehan­goló. Bili Clintonnak úgy kell el­oszlatnia a közép-európai or­szágok félelmeit, hogy bizton­sági érzetük megerősítésével ne vadítsa meg teljesen a medve­karmaikat felvillantó orosz na­cionalistákat. S természetesen egyáltalán nem mellékes az sem, hogy a transzatlanti kapcsolatok tenge­lyét alkotó NATO milyen sze­repet szán saját magának az új világrendben. Bili Clinton elő­dei a NATO-ban látták annak elsődleges eszközét, hogy rög­zítsék Amerika meghatározó helyét Európa politikai és gaz­dasági ügyeiben. Brüsszelben az elnöknek most számot kell adnia arról, hogy miként kép­zeli el ezt a vezető szerepet a hidegháború utáni állapotok kö­zepette, vagy legalábbis illene alternatívát felvázolnia, ha Washington az új idők szele­ként végül is úgy dönt, hogy már nem kíván annyi felelőssé­get magára vállalni. Furcsa ellentmondásnak tűn­het, de a NATO-t senki sem akarja eltemetni, noha volta­képpen megszűnt az a katonai szembenállás, amely életre • Clintont nagyon várják. hívta. De ha nem temetik, akkor meg milyen sorsot szánnak neki? Amerikai források szerint a szövetség új küldetése a „sta­bilitás és biztonság kivetítése Kelet felé”. Nyilvánvalóan nem lehet megkerülni ezeket a kérdéseket, mint ahogyan azt sem, hogy mi­lyen csomagot visz Prágába az amerikai elnök. Ha helytállóak- nak bizonyulnak a sokat sejtető lapértesülések és az ilyenkor szokásos kiszivárogtatások, Washington lecövekelte magát „a partnerség a békéért” vi­szonynál. Ez a hivatalosnak mi­nősített elgondolás korántsem jelenti azt, hogy az amerikaiak többsége egyetért vele, sőt az újságok publicistái mellett a po­litikusok is vitatkoznak a kon­cepció életrevalóságán. Ám nem mindegy, hogy a gyakorlatban mit takar a kon­cepció. Állítólag az amerikai kormányzaton belül két nézet viaskodik egymással. Az egyik szerint a Nyugatnak óvatosan, lassan kell haladnia a szövetség kibővítésével, mert az azonnali tagfelvétel egyfelől csak fel­éleszthetné Moszkva hagyomá­nyos félelmét a bekerítettségtől, másfelől a reformellenes, naci­onalista erők kezébe újabb adu­kártyát adhatna a birodalmi ér­dekek megvédésének hangozta­tására. A másik véleménypólust azok képviselik, akik azt mond­ják, hogy szinte történelmi esz- telenség nem megóvni a bim­bózó demokráciák vívmányait, és ha nem is a rögtöni tagságot, de a világosan megfogalmazott kritériumok teljesítéséhez kö­tött csatlakozást igenis egyér­telmű formában fel kellene ajánlani nekik. Újabb nagylelkű segélycso­magot nem visz magával - az Egyesült Államok 4,5 milliárd dolláros támogatást helyezett kilátásba 1994-re - sokkal in­kább arra szeretné helyezni a hangsúlyt, hogy miként lehetne hatékonyabban felhasználni a rendelkezésekre álló forrásokat. Bili Clinton először jár el­nökként Európában, de mintegy bepótolva lemaradását, az elő­zetes útiprogramjai szerint eb­ben az évben még háromszor visszatér: a szövetségesek nor­mandiai partraszállásának ötve­nedik évfordulójára, a Hetek csoportjának római csúcstalál­kozójára, és ősszel az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti tanácsko­zására. Kanadai támogatás Úgy gondoljuk, hogy a NATO kibővítése elviekben jó dolog, de azt rendkívül óvato­san kell megvalósítani - jelen­tette ki a Reuternek adott nyi­latkozatában Jean Chretien ka­nadai kormányfő. Szavai szerint Kanada azért támogatja a NATO-tagság kiterjesztését a volt szovjet blokk országaira, mert ezzel gátat lehetne szabni a nacionalista viszály további el­terjedésének Kelet-Európábán. „A NATO a biztosíték szerepét játszhatná, hogy az etnikai szembeállásból fakadó regioná­lis konfliktusok ne terjedhesse­nek át Európa más részeire” - mondta Chretien a brüsszeli NATO-csúcs kapcsán adott nyi­latkozatában. Litvánia kérelme A NATO kedden megkapta Litvánia csatlakozási kérelmét. A szóvivő közölte, hogy a szö­vetség a volt szovjet köztársa­ság kérelmét az arra alkalmas időpontban megvizsgálja. A lit­ván kérelmet szétküldték a NATO-tagállamoknak. Az egy­kori keleti blokkhoz tartozott több állam már korábban nyil­vánosan kifejezte csatlakozási szándékát az Észak-atlanti Szö­vetséghez, ám mind ez idáig Litvánia a második ország, amely hivatalosan benyújtotta tagfelvételi kérelmét. Európai lecke John Shalikashvili amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kifejtette, hogy napjainkban az ellenséget a bizonytalanság, a biztonság hiányának érzete je­lenti. - Ám, ha létezik lecke, amelyet Európában megtanul­tunk, az az, hogy senki sincs addig biztonságban, amíg va­lamennyien nem érezzük úgy, hogy elhárult fejünk fölül a ve­szély - hangoztatta, hozzátéve: - Éppen ezért nem hiszem, hogy most kellene elválasztó fa­lakat felhúzni, és újabbakkal hozzájárulni a problémákhoz. „Történelmi bűn lenne elsza­lasztani a kelet-európaiak bevo­násának a lehetőséget” - idézi Manfred Wörner NATO-főtit- kárt az amerikai Time magazin legfrissebb száma, megállapítva egyúttal, hogy a Washington vezette Nyugat éppen e bűn el­követésére készül. Számba véve a mindezt akadályozó ellenér­veket, utal azokra a washingtoni véleményekre, amelyek szerint „Jelcin a mi emberünk. Nem fogjuk egy új feltartóztatási po­litikával aláásni a helyzetét”. A mindezt vitató közép-európai vélemények kapcsán a cikk a továbbiakban utal a szerinte le­ginkább NATO-tagságra érett Cseh Köztársaság, Lengyelor­szág és Magyarország állás­pontjára. A nemzetiségi probléma főként Magyarország számára fájdal­mas - folytatódik az elemzés, és megemlíti, hogy „sok magyar védelmet akar nyújtani a diszk­riminációknak kitett szerbiai, romániai vagy ukrajnai magyar­ságnak”. Walesa NATO-védelmet kér LeelrWalesi véleménye sze­rint a NATO fennállásának leg­fontosabb döntése előtt áll: a ja­nuári brüsszeli csúcsértekezle­ten a szövetség vezetői a kom­munista rendszerek és a szovjet tömb újraéledését kockáztatják, ha nem tesznek bátor, határo­zott lépéseket Csehország, Len­gyelország és Magyarország be­fogadására. A The Washington Post keddi számában megjelent interjújában a lengyel elnök le­szögezte, hogy ha nem jelölik ki világosan az útvonalat és idő­rendet a szövetség kibővítésére, az újabb tragédiához vezet. Kifejtette, hogy javaslatának lényege: hat hónapon belül ter­jesszék ki a NATO biztonsági garanciáit a kelet-európai or­szágokra, az Európai Unió pe­dig vonja be fokozottabb mér­tékben a térséget gazdasági vér­keringésébe. A lengyel elnök elképzelését „NATO-békének” nevezte. Utalt ugyanakkor arra is, hogy nem áll szándékában elutasítani a békepartnerség koncepcióját. - Túlságosan is gyengék vagyunk ahhoz, hogy bármit is elvessünk, de nem sok jót jósolunk a kezdeményezés­nek - jegyezte meg. Nézete sze­rint a Nyugat által szorgalma­zott fokozatos kibontakozás egyszerre „rövidlátó és felelőt­len”: ha ugyanis a NATO nem veszi komolyan Kelet-Európa biztonsági igényeit, könnyen megeshet, hogy a régió országai fognak majd össze, megalakítva saját szövetségüket, például az 1700 atomtöltetet birtokló Uk­rajna vezetésével. - Ugyan, mi­ért kellene Ukrajnának megvál­nia nukleáris eszközeitől? - ve­tette fel. - Az amerikaiak sze­retnék megszelídíteni a medvét, csak éppen arra nem jönnek rá, hogy addig ez nem megy, amíg előbb nem zárják ketrecbe a vadállatot - vélekedett Lech Walesa. - Ám végső soron nem mi vagyunk veszélyben, hanem a Nyugat. Ha ma megengedi a kis dolgokat, holnap már sokkal nagyobbakkal találja magát szemben - mondta. A lengyel vezető nem értett egyet azzal a nyugati megítéléssel sem, hogy már nem fenyeget a kommu­nizmus újjáéledésének veszé­lye. 1 Megvédelmezni a medvétől? JÓ HÍR OLVASÓINKNAK! Ismét kapható lapunk a postákon Tegnap délelőtt örvendetes telefax érkezett szerkesztősé­günkbe. Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta, szegedi postaigazgató visszavonta múlt heti döntéT sét. s mától ismét hozzájut­hatnak olvasóink lapunkhoz, a megye összes postahivatalá­ban. Szerkesztőségünk és kia­dónk, ahogy eddig, a jövőben is szeretné megőrizni j<j kap-, csölatáí a postával, és. annak új lapárusító szervezetével, Délhír Rt.-vei is. Tegnapi fel­hívásunknak megfelelően to vábbra is várjuk lapárusok je lentkezését., íme, az, igazga­tónő levele: Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. Gazsó László ügyvezető igazgató úr Kecském é 1 Szabadság tér 1/A. 6000 Fax: 76 481-434 Tisztelt Gazsó Llrl Magyar Posta Értesítem, hogy a lakossági igények kielégítése érdekében - üzleti érdekeink mellőzésével - a Petőfi Népe című napilap értékesítéséhez a DÉLHÍR RT. részére a postai hálózatot 1994. január 6-tól rendelkezésre bocsátom. Döntésemről a DÉLHÍR RT. ügyvezető igazgatóját, valamint a postahivatalok vezetőit egyidejűleg tájékoztattam. Szeged, 1994. január 5. Tisztelettel: ■a Gyimesin^dr. :tíedy Sarolta igazgató Közület értesítette olvasószolgála­tunkat, hogy a megrendelt 6 példány Petőfi Népét ebben az évben még nem kapták meg. Nyilvántartásunk szerint a megrendelés megérkezett, azonban az átutalt összegről nincs tudomásunk. Szíves el­nézésüket kérjük a mulasztá­sunkért, az újságot a mai naptól a kézbesítőnk házhoz viszi. Házhoz szeretnénk vinni azoknak az intézményeknek is a lapot, akiknek csak postafi- ókcímét ismerjük. Sajnos - ahogy ezt már megírtuk - a postai rekeszekbe nem tudjuk betenni a Petőfi Népét. Kérjük, közöljék a pontos címüket. Olvasó­szolgálatunk válaszol ahová biztonsággal kézbesít­hetjük az újságot. Több esetben gondot okoz a lap elhelyezése is. Kézbesítő­ink a korai órákban zárt ajtót ta­lálnak, s ahol nincs levélszek­rény, ott a kilincs mögé, rácsok közé és más, egyáltalán nem biztonságos helyre teszik az új­ságot. Könnyen előfordulhat, hogy az ily módon elhelyezett napilap nem „várja meg” a reg­geli munkakezdést, s sajnos előbb talál gazdára Lakótelepeken a lépcső­házba bejutás sem egyszerű feladat kézbesítőinknek a haj­nali órákban. Szerencsére a la­kók ragaszkodnak a megszo­kott újsághoz, és egyre több he lyen kulcsot adnak a Petőfi Népe terjesztőjének. Égy kedves előfizetőnk tele­fonon felajánlotta, hogy lehet csengetni, úgyis olyankor ké szülődik munkába, és beengedi a kézbesítőt. Köszönjük! Terjesztéssel, kézbesítéssel kapcsolatos észrevételeikkel fordulhatnak közvetlenül az ügynökségeinkhez is, a kiadó terjesztési osztálya is készség­gel rendelkezésünkre áll. (Tele­fonszáma: 76/486-539.)

Next

/
Thumbnails
Contents