Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-06 / 4. szám

2 PETŐFI NÉPE 1993. január 6., szerda Albright és Shalikashvili budapesti missziója KÉRDŐJELEK Szaporodnak a háborúk? Igencsak aggasztó ten­denciára, egyben a század elején történtek kísérteties ismétlődésére figyelmeztet a Focus című befolyásos né­met hírmagazin: észrevet- tiik-e, hogy egyre szaporod­nak a háborúk? Míg egykor, a valóban nagyon veszedelmes ötve­nes évek minden esztende­jében átlag 12 háború folyt, a 70-es évtizedre ez a szám 32-re emelkedett, a 90-es évek elejére pedig felkúszott 90-re. S 1994-ben immár 43 háború sújtotta az em­beriséget. Miért? „Immár nem a kommunizmus és a kapitalizmus szítja az ellen­ségeskedéseket, hanem az újjáéledt nacionalizmusok" - ez a lap tömör magyará­zata. S a pápa is „a népeket egymással szembefordító, minden korlátot átlépő na­cionalizmus" fenyegetésé­ről szólt a minap. Ezek a jelek arra emlé­keztetnek minket: az elmúlt évek politikai földmozgásai az emberiség kevés gondját oldották meg, jó néhány se­bet pedig éppen hogy fel­szakítottak. De a riasztó em­lékek és árnyak újbóli fel­bukkanása ellenére sem kel­lene szükségszerűen ismét­lődniük a történelmi tragé­diáknak. Churchill annak idején tragikus, háborús órákban emlékeztette rá a világot: „ A történelemtől éppen azért nem kell félni, mert tanulni lehet belőle.” Hát tanuljunk végre: még van rá időnk. kocsis A tv-csatornákról- Magyarországnak szüksége van kétcsatornás televízióra, egy csatornán ugyanis élvezhe­tetlenné válna az adás, ha csak közszolgálati műsorokat sugá­roznánk - mondta Nahlik Gá­bor, az MTV teljes elnöki jog­körrel felruházott alelnöke az MTI-nek szerdán. A lapokban megjelent, a TV2-es csatorná­jának privatizációjáról szóló hí­rekkel kapcsolatban az alelnök elmondta: semmilyen informá­cióval nem rendelkezik erről az elképzelésről. A hét végén érkezik Buda­pestre Madelaine Albright, Clinton amerikai elnök kabinet­jének tagja, ENSZ-nagykövet. A nagykövetasszony az Egye­sült Államok elnökének külön- megbízottjaként látogat ha­zánkba, a jövő heti prágai csúcstalálkozó előkészítésének céljával. Kíséretében lesz John Shalikashvili tábornok, az ame­rikai haderő vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnöke. Mértékadó amerikai források úgy tudják: Shalikashvili tábor­nok és Albright nagykövet kö­zép-európai missziójának célja, hogy eloszlassa Prága, Varsó, Budapest és Pozsony félelmeit, miszerint a felajánlott békepart­nerség tulajdonképpen nem más, mint a régió takaréklángra állítása. Az MTI érdeklődésére Her­man János elmondta: Albright Göncz Árpád szerint Ma­gyarország különösen fontos évet kezd most, készülve a meghatározó tavaszi választá­sokra. Az országban azonban az új ciklusban is változatlanul folytatódik a piacgazdaság kié­pítése, a demokratikus intéz­ményrendszer fejlesztése. Göncz Árpád erről szerdán, a Budapesten akkreditált nagy­követek előtt beszélt, akik részt vettek az elnök hagyományos újévi fogadásán. Az Országház Vadásztermé­ben rendezett fogadáson az ál­lamfő és Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter elsőként a diplo­máciai testület doyenjének, a Szentszéket képviselő Angelo Hivatalosnak tekinthető köz­lés szerint orosz szervezett maf­fiabandák 40 ezer állami és ma­gáncég fölött gyakorolnak elle­nőrzést. Hatalmas üzleteket bo­nyolítanak le a fegyverek, kábí­tószerek és lopott gépkocsik fe­ketepiacán is. Mihail Jegorov, a belügyminiszter első helyettese egy nemzetközi szemináriumon elmondta a Reuter brit hírügy­nökség tudósítójának, hogy a bűnszövetkezetek mindinkább professzionistává válnak és és Shalikashvili budapesti prog­ramját egyelőre még nem vég­legesítették, de biztosra vehető, hogy magas szintű megbeszélé­sekre kerül sor. Ez a látogatás lesz az utolsó magas szintű köl­csönös tájékozódási lehetőség a visegrádi vezetők és Clinton amerikai elnök jövő heti prágai találkozója előtt. A békepartnerség-koncepci- óval kapcsolatban a szóvivő azt hangsúlyozta: Magyarország természetesen változatlanul arra törekszik, hogy a NATO teljes jogú tagjává váljon. Ugyanak­kor ki akar használni minden olyan együttműködési formát, amely közelebb visz a NATO-hoz. A békepartner- ség-koncepció olyan kezdemé­nyezés, amely segíti a NATO-hoz fűződő kapcsolatok erősítését - hangsúlyozta Her­man János. Acerbi érseknek kívánt boldog újévet, és fogadta a misszióve­zető jókívánságait. A köztársasági elnök köszön­tőjében kitért Magyarország külkapcsolataira is, hangsú­lyozva, hogy ezek meghatározó eleme továbbra is euroatlanti in­tegrációs törekvésünk lesz. A kapcsolatok ugyancsak kiemel­kedő elemének nevezte az ál­lamfő a jószomszédi kapcsola­tokra való törekvést és a regio­nális együttműködést. A köszöntő szavakat a dip­lomáciai testület nevében An­gelo Acerbi apostoli nuncius vi­szonozta. Kifejezte óhaját: a magyar nép és Kormány erőfe­szítéseit koronázza siker. Oroszország egyes körzeteiben már irányítják az üzleti életet. A rendőrség szerint Oroszország 1800 bankjában nagy mérték­ben folyik a bűnözés, a maffia­pénzek tisztára mosása. 1993-ban a maffia 12 üzletem­bert gyilkolt meg. Jegorov kije­lentette: az orosz rendőrség ha­vonta átlagban 10-15 túszsze- dési esetben nyomoz. Az orosz bankárok felkérték a kormányt, gondoskodjék személyes biz­tonságukról. Kormányülés A Kormány mai ülésén töb­bek között előterjesztést hallgat meg egyes jövedéki termékek reklámozásáról. A szeszes ita­lok és a dohányáruk reklámo­zása jelenleg tilos, bár a gyakor­lat nem ezt mutatja. A Kormány elé kerülő előterjesztés egyik változatában az a javaslat sze­repel, hogy az európai gyakor­latnak megfelelően csak a tévé­ben és a rádióban volna tilos e termékek reklámozása. A testü­let előterjesztést hallgat meg a tartósan munkanélküliek fog­lalkoztatása esetén a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés és költség átválla­lásáról is. A munkaadók - meg­határozott feltételek esetén - a megyei munkaügyi központok­tól igényelhetik vissza a dolgo­zók számára nyújtott utazási költségtérítést. Boross tárgyal Boross Péter miniszterelnök vezetői munkamódszeréhez magától értetődően hozzátarto­zik a folyamatos párbeszéd a parlamenti pártok és frakciók vezetőivel - mondta Juhász Ju­dit. A kormányszóvivő annak kapcsán válaszolt szerdán az MTI munkatársának kérdésére, hogy Horn Gyula pártelnök ta­lálkozót kezdeményezett a mi­niszterelnökkel. A kormányfő minden hasonló kezdeménye­zést természetesnek és fontos­nak tart, és a kétoldalú tárgyalá­sokat programjába kívánja il­leszteni. Földkimérési támogatás (Folytatás az 1. oldalról) Ennek mértéke azonban 5 hektárig hektáronként legfel­jebb 1800 forint, 5 és 10 hektár között 9000 forint és az 5 hektár feletti terület nagyságától füg­gően hektáronként 1200 forint lehet. A 10 hektárnál nagyobb területek esetében pedig a költ­ségtérítés nem haladhatja meg a 15 ezer forintot és a 10 hektár feletti terület után fizetendő hektáronkénti, maximum ezer forintot. A törvénymódosítás rendel­kezései azokra a területekre is vonatkoznak melyeket a szö­vetkezeti átmeneti törvény 1993. januári hatályba lépése után vettek birtokba a rész­arány-tulajdonosok. Diplomaták újévi fogadása Orosz maffiabirodalom? TITKOS SUGÁRKÍSÉRLETEK EMBEREKEN Sokkoló amerikai plutóniumbotrány • Súlyos sugárbeteg kezelése. Tegnap már beszámoltunk arról, hogy a Fehér Ház bizott­ságot hozott létre a titkos radio­aktív kísérletek kivizsgálására. Már az első napokban olyan té­nyek kerültek nyilvánosságra, melyek felkavarják az egész amerikai közvéleményt. íme néhány eset az elmúlt évtize­dekből: A szülőkkel aláírattak egy nyilatkozatot, hogy beleegyez­nek „az orvosi kísérletként foly­tatott új diétába”. Az árvák ese­tében még erre sem volt szük­ség. Az érdekelteknek termé­szetesen fogalmuk sem lehetett róla, hogy a massachusettsbeli Femaldban, a szellemileg hát­ramaradott gyermekek iskolá­jában, 1946 és 1956 között plu­tóniummal dúsított reggelit kap­tak a kisdiákok. Memphisben az anyák tudo­mása nélkül hat fekete és egy fehér újszülött radioktív anya­gokat is tartalmazó injekciókat kapott. Egy 36 éves vasúti munkást, sérülése után, ugyancsak plutó­niummal kezeltek: amikor pe­dig néhány nap múlva amputál­ták a lábát, a testrészt egy kü­lönleges szakértői csoport ta­nulmányozta. A beteg túlélte a műtétet, de súlyos depresszió­val, ájulásokkal és eszmélet- vesztésekkel küszködött egész élete során. Eda Schultz Charlton köny­nyebb hepatitisszel került kór­házba. Miközben azt hitte, hogy fertőző májgyulladás és követ­kezményei ellen kezelik, 1945 és 1947 között Plutónium 239-et kapott. További 17 páci­ens akkora radioaktív adagok­ban részesült, amennyi a ma megengedettnek negyvenhá­romszorosa! Az utolsó dátum 1963, ami­kor az oregoni és washingtoni börtönökben 131 fegyencet sú­lyos sugárhatásnak tettek ki, majd sterilizálták őket, nehogy az esetleges károkat átörökít­hessék az utódokra. Mindezért 200 dollárt kaptak... A szörnyű példák és esetek, amelyek most nyilvánosságra kerültek, csupán töredékét ké­pezik a valóságnak. A szigo­rúan titkos amerikai irattárak­ban vaskos aktaköteg foglalko­zik azokkal az embereken vég­zett kísérletekkel, amelyeket a második világháború utáni években hajtottak végre leg­alább ezer személyen. De miért tették mindezt? Mert azokon, akik részt vettek Los Alamosban az amerikai atombomba kifejlesztésén, s fő­ként a plutóniummal történő érintkezés következtében kü­lönböző betegségek jelentkez­tek. Ezekre sürgősen meg akar­ták találni az ellenszereket. A folyamat lerövidítése érdekében állatkísérletek helyett embere­ket használtak fel, azok tudta nélkül. Jóllehet, a vizsgálatok még csak az elején tartanak, az ame­rikai közvéleményt szinte sok­kolták a nyilvánosságra került tények. Az egyik áldozat fia ki­jelentette: — A fasizmus után fél évszázaddal ismét kísérlete­ket végeztek ártatlan embere­ken, az Egyesült Államok leg­nagyobb szégyenére. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Újabb orosz-amerikai forródrót Les Aspin amerikai és Pavel Gracsov orosz védelmi mi­niszter szerdán felavatta a két főváros között létesített új for­ródrótot, amely közvetlenül hivatali irodáikat köti össze. Ez már a harmadik lehallgatásmentes érintkezési csatorna Was­hington és Moszkva között: a két elnöki hivatalt telefonos forródrót, a védelmi minisztériumokat pedig telexvonal kap­csolja össze. A most felavatott csatorna műholdas összeköt­tetésének „biztonságáról” a beépített különleges zavaróbe­rendezések gondoskodnak. A révkomáromi gyűlés előkészületei A szlovák parlament petíciós és védelmi bizottságának tagjai kedden Révkomáromban a szombati nagygyűléssel kapcsolatos biztonsági intézkedésekkel ismerkedtek. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, a bizottság tagja úgy értékelte a városban szerzett tapasztala­tokat, hogy a járási rendőrség nem feltételezi, hogy a nagy­gyűlés résztvevői valamilyen törvényellenes lépéseket ten­nének. A rendőrség ugyanakkor minden eshetőségre felké­szül - tette hozzá. Bugár úgy vélekedett, hogy a nagygyűlés ellen beindult ellenkampány és a tervezett biztonsági intéz­kedések is a nagygyűlés fontosságát bizonyítják. A kopt pátriárka a megbékélésről Csak a katolikus egyházat kötelezi a Vatikán és Izrael múlt héten született megállapodása; a többi keresztény - or­todox és protestáns - egyház nem részese a kölcsönös elis­merésről szóló politikai aktusnak - szögezte le egy szerdán megjelent interjúban III. Senúda pápa, a kopt ortodoxok pát­riárkája. Az egyiptomi keresztényeket, az 58 milliós ország lakosainak 10-15 százalékát tömörítő közösség szellemi ve­zetője szerint a Jeruzsálemben december 30-án aláírt vati­káni-izraeli egyezmény nem jelent megbékélést kereszté­nyek és zsidók között. Német mérnök iráni halálbüntetése Az iráni Legfelsőbb Bíróság kémkedésért halálra ítélte Helmut Simkus német mérnököt - jelentette be szerdán Te­heránban az iráni főügyész. Abul-Fazl Muszavi Tabrizi főü­gyész további részleteket nem árult el az ügyről, de hozzá­tette: csak Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási vezetője ke­gyelmezhet meg a német férfinak - adta hírül az AP. Százmilliós segély a palesztinoknak Három év alatt mintegy százmillió dollár segélyben része­síti Nagy-Britannia a palesztinokat - jelentette be Douglas Hurd külügyminiszter, aki izraeli látogatása keretében ellá­togatott a megszállt, és az izraeli-palesztin megállapodás ér­telmében autonómiával felruházandó Gáza-övezetbe. Albánokra lőttek a szerb határon Az albán kormány nyomatékos tiltakozást juttatott el Belgrádba azt követően, hogy jugoszláv határőrök a jugo- szláv-albán határon agyonlőttek egy albán állampolgárt, egy másikat pedig megsebesítettek. Ezt a Reuter hírügynökség jelentette szerdán. Az albán külügyminisztérium közleménye szerint jugoszláv határőrök hétfőn megöltek egy 25 eszten­dős albán állampolgárt, aki az északkelet-albániai Zapod fa­luból kelt át a határon jugoszláv területre. Ezzel egy év alatt huszonegyre emelkedett azok száma, akiket illegális határát­lépés közben lőttek le jugoszláv határőrök. Ablaka István 1918-1994 A klasszikus hazai tipográ­fia egyik utolsó nagy szemé­lyisége, Bács-Kiskun megye ipartörténetének kimagasló alakja távozott tegnap délben hosszú szenvedés után az élők sorából. Édesapjától ta­nulta a tudást és a szépséget hirdető mesterséget, a hiva- tásszeretetet. A szegedi csa­ládi nyomda államosítása után területi és országos szakmai szervezetekben hasznosította ismereteit, mindig fogékonyan a techno­lógiai fejlődésre, mindig em­berséggel. Jól választottak 1961-ben, amikor őt, akkor a Nyomdai­pari Ellátó és Készletező Vál­lalat igazgatóhelyettesét kér­ték föl a megyei nyomda mo­dernizálására. Korát meg­előző menedzserszemlélettel munkatársaival néhány év alatt megtöbbszörözte a Bács-Kiskun Megyei Nyom­davállalat termelését. Első­sorban neki köszönhető, hogy már a hatvanas évek közepén megalapozták Kecskeméten az üzemnek később külföldi piacokat hozó csomagolóanyag-gyár­tást, a hírős város az ofszet technológia egyik vidéki központja lett. Előrelátóan a további bőví­tést lehetővé tevő városszéli területet kiválasztva és ahhoz ragaszkodva épült föl irányí­tásával 1972-re a nyomda új, az avatástól kezdve Petőfi nevét viselő telepe. Az igaz­gató széles körű ismeretsége révén válhatott úttörővé Kecskemét az öntapadó cím­kék gyártásában. Nyilvánva­lóvá vált, hogy a Petőfi Nyomda nem egy vidéki nyomda a sok közül, hanem a hazai nyomdászat műszaki és szervezeti fejlesztésének egyik műhelye. Az iparág vezető vállalatai közelébe ke­rültek a nyolcvanas évek kö­zepére. Joggal érezte kicsit magáénak is a nyomda által szerzett elismeréseket Ab­laka István. Számos kitünte­tése közül az Eötvös Ló- ránd-díjnak örült leginkább. Vezérigazgatóként ment nyugdíjba 1986-ban. Élet­művét egy új nyomda meg­szervezésével koronázta meg. A semmiből hozta létre a Hírlapkiadó Vállalat lajos- mizsei nyomdáját 1987-ben. Egészségét is veszélyeztetve sokszorosították 1991 szil­veszterén rekordidő alatt a Parlament által néhány órá­val korábban elfogadott költ­ségvetést. Azóta betegeske­dett. Már nem élhette meg a napokban befejezett vissza­emlékezéseinek kinyomatá- sát. A Petőfi Nyomda Rt. saját halottjának tekinti, temetésé­ről később intézkednek. \

Next

/
Thumbnails
Contents