Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

4 Kixl túra-művelő dés 1994. január 29., szombat Naptár Január 29., szombat. Névnap: Adél. N évnapozóknak Adél: germán rs eredetű név, jelen- tiéO tése nemes, virága a CaJ fehér jácint. Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Adele- ida, Eta, Jácinta, Jónás, Juli- ánusz, Szaléz, Szalók és Va­lér nevű olvasóinkat is! Évforduló 160 éve Kaposvá- ron született, 1911- W' ben Zircen hunyt el Vajda Ödön Pál, 'á® paptanár, a bajai ciszter gimnázium építésze, aki 20 000 forintos adományával járult hozzá a gimnázium felépítéséhez. Ökumenikus naptár A katolikus nap- ^ tárban Szent Valéri- usz, az ortodox és a görög katolikusoké z Antiochiai Szent Ignác erek­lyéinek emléknapja van. Mi, hol, mikor? 9 A Városföldi Klubkönyv­tárban holnap este fél hét órától vidám műsoros est lesz, ahol közreműködnek a kecskeméti Katona József Színház művé­szei, lesz tánccsoport-bemutató, s végül sorsolás a helyi újság, a Városföld előfizetői között. Az ajándékok sokak felajánlásából származnak. • A soltvadkerti Ady Endre Művelődési Házban a Képcsarnok kortárs festmé­nyekből rendez kiállítást. A tár­latnyitó február 3-án 16 órakor lesz. A bemutatón több Mun- kácsy-díjas festő alkotása, s tűzzománcmunkák láthatók há­rom napon át, 9-től 18 óráig. • Akasztón ma este hét órai kez­dettel rendezik meg a helyi mű­velődési házban a már hagyo­mányos SZMK-bálat, amelynek bevételét az iskolára fordítják. Jubilál az érsekcsanádi népi együttes • Nemzedékek együtt a színpadon, a hagyományok átadásának legszebb formája. A múlt szombaton nagysza­bású ünnepséget tartottak a mű­velődési házban az Érsekcsa­nádi Hagyományőrző Népi Együttes megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Adám Lajos, a csoport veze­tője megemlékezett a nagy elő­dökről. Csuka Zsigmond tanító­ról, akinek a nevéhez fűződik a Gyöngyösbokréta-csoport meg­alapítása. Paulini Bélával, az országos hagyományőrző mozgalom kezdeményezőjével együtt szervezték a Gyöngyösbokré­tát. A Csanádi együttes megsza­kítás nélkül fennáll mind a mai napig, a hatvanas években isko­lai, később ifjúsági és felnőtt A magyar kultúra napja al­kalmából kitüntetésben része­sült dr. Rékási József, a Pan­nonhalmi Bencés Gimnázium tanára. A Magyar Köztársaság Arany Érdefnkeresztjének nem csoportok formájában. A Gyöngyösbokréta egyik alapító tagja volt az érsekcsanádi egy­üttes.-Paulini Béla mindig szíve­sen jött ide, és kellemes estéket töltött a tagok körében - me­sélte a 81 éves Irázi Károlyné, aki a menyasszony volt az első lakodalmas bemutatón. A szombati ünnepi esten messze földön híres táncukat, az Érsekcsanádi lakodalmast mutatták be. Ez alkalommal az idősebb korosztály is újra szín­padra lépett. Szép példája ez a nemzedékek együttműködésé­nek, a Csanádiak hagyomány- tiszteletének. Emlékezetes ma­rad Vadai Henrietta szólósze­csak a kitüntetett, hanem a bácsalmásiak is szívből örül­nek, hiszen dr. Rékási József a helyi Hunyadi János Gimná­zium tanára volt, akire szívesen emlékeznek. replése, aki mezőségi és gyi- mesi népdalokat énekelt. Az előcsarnokban rendezett kiállí­táson örömmel szemléltük a múlt emlékeit őrző fényképe­ket. Ugyanitt volt megtekint­hető az a két tucat oklevél és érem, melyet az együttes kiváló munkájáért kapott. A lelkesedés nem szűnt meg napjainkban sem. A műsor végén percekig zúgott a vastaps, a táncosokat nem akarták leengedni a szín­padról. A Csanádi fiatalok to­vábbviszik, amit szüleiktől örö­költek. Gyönyörű, színpompás népviseletükkel, rátermettsé­gükkel, remek tánctudásukkal elkápráztatták a közönséget. Tesényi Rózsa Mesemondók A Városföldi Klubkönyvtár­ban ma 13.30órátólakecskeméti területi mesemondóverseny dön­tője lesz, valamint mesés- könyv-illusztrációk és a rajz­filmstúdió munkáiból kiállítás. Gratulálnak a bácsalmásiak Erdélyi Képeskönyv 5 Molter Károly 1940 A hegyekre épült város rapodást vehessünk észre a ki­sebbségi soron. Teher alatt nőtt pálma vagyunk, s vasárnap dél­után a székely cselédlányok százainak danája, tánca megdo­bogtatja keblünket. Míg Magyarország voltunk, észre se vettük, sőt volt, aki bosszankodott miatta: társa­dalmi fennhéjázásból. Ám a ve­szélyben gyermek lesz az em­ber, egy nép gyermeke, össze- fogódzik láncba, táncban és ritmusban felejti a fenyegető • A Vártemplom tornya négy aprót fiadzott, hogy magyar gótika legyen belőle. A megfogalmazás Molter Károlyé: a művészettörténelem költészete. Maga a város, a házak együt­tese tűzállóbb akármilyen iro­dalmi irányzatnál. Igaz, sok a boxpalotácska, a skatulyavilla, sőt még mai románstílű újgaz­dagépület is akad itt már: azon­ban a tegnap szépsége uralko­dik. sőt meghatározza Marosvá­sárhely jellegét. Valaha egyik könyvemben „Paloták forra­dalmát” írtam meg a világnéze­tek palotaforradalmának érzé­keltetésére: most látom, száza­dok sem elegendők, hogy kifor­gassanak egy helyet régi szép­ségéből. Pedig nem is a nemzet leikéből való az a sok régi ba­rokk-ház, meg az empire, vagy a Vártemplom hatalmas góti­kája. De ahogy a Vártemplom tornya négy aprót fiadzott, hogy magyar gótika legyen belőle, úgy fogadta szívébe örök-ma­gyarnak az őslakosság a Te­leki-házak, a remek Tolda- lagi-ház, a „Kőlábak” és a Rhé- dei-ház barokkját. Mint örökzöld a falat, úgy lepi el a monda az épületet, mely régi és szép és történelmet látott. Ott lakott a Teleki-ház­ban Péchy Simon kancellár a zsidólánnyal! (Bizonyára zsi­dózó, tehát szombatos szeretője volt a rajongónak!) A nép regél és mindig alappal! A Tolda- lagi-ház rózsája, a takarékpénz­tár márványtáblája Petőfire em­lékeztet, onnan szónokolt a nép nagy vatese néhány nappal se­gesvári eltűnése előtt. A „Kőlá- bak”-ról Tabéry Géza énekelt a Bolyai-regényében, a „Szarvas- biká”-ban és a félezeréves vár­helyről Jókai készített vázlato­kat, bizonyára, hogy fölhasz­nálja valamelyik el nem készült könyvében... Álmomban ma is az előre megálmodott Párizst látom, nem a később megtapasztalt va­lódit. És ébren is csak a tegnapi Marosvásárhelyt látom, nem a jól meg sem nézett mait. Elma- gánosodtunk, én is, a városom is, pedig sok a vendég nálam is, a városban is. Minél több az idegen szó, annál meghatóbb a zsoltár, a Rákóczi imája valamelyik re­formátus templomban: „Győz­hetetlen én kőszálam, Oltalma­zom és kőváram, A keresztfán drága áron, Oltalmadat tőled várom!” Mostanában, mint az itteni kisebbségi népközösség, vagy nemzetiség egyik utcai tizedese, jártam a magyar házakat, össze­írás végett. Nem volt haszonta­lan munka, mondhatom. A népi magabízásnak elemi iskolája ilyen népszámlálás. Először megcsapja az embert a magyar házikók forró összeérzése. Má­sodszor: nem kell hozzá nagy éleslátás, hogy magyar érzésben és öntudatban gyötrelmes gya­veszélyt. Azért vagyunk rajta, hogy ez a város, ez a nép ritmu­sát ne felejtse. (Folytatjuk) PERCZEL ZITA JÖN A direktor még nem döntött Perczel Zitával beszélgetett éppen telefonon Illés István, a kecskeméti Katona József Szín­ház direktora, amikor felkeres­tük. A Rómában élő, legendás hírű színésznő márciustól Csiky Gergely: A nagymama című da­rabját próbálja a hírős városban, amelynek címszerepét alakítja majd. A szövegkönyvet a na­pokban kapja meg - a darabot Szakonyi Károly dolgozta át a direktor felkérésére -, s Perczel Zita ismét megkérte Illés Ist­vánt, hogy, ha február végén megérkezik, ne szállodába, ha­nem feltétlenül a „gyerekek", azaz a színészek közelében szál­lásolja el.- A színház igazgatói állá­sára kiírt pályázat határideje január 31-e. Ón pályázik-e?- Még van néhány napom, s még nem döntöttem el. Ha pá­lyázom, akkor az elmúlt három évben megvalósított program folytatásáról szóló elképzelése­imet teszem az asztalra. Nehéz helyzetbe hozott a pályázat, hi­szen a jövő évadra szóló műsor­tervet már csinálni kellene, s a szerződtetések is megkezdőd­tek. Ha pályázom, s elnyerem az állást, a színészeim a jelen pillanatban akkor is bizonytalan helyzetben vannak, s elképzel­hető, hogy más, előnyös ajánla­tot fogadnak el. Ha nem pályá­zom, illetve nem én nyerem el a direktori széket, akkor pedig az a kérdés: hozhatom-e a leendő utódomat abba a helyzetbe, hogy kész műsortervet csinálok és szerződtetem azokat, akiket én szeretnék a következő évad­ban a színházhoz kötni. A legfá­jóbb számomra egyébként az lenne, ha ebben a bizonytalan helyzetben a színház 12 ezer bérlője közül bárkit is elveszí­tenénk.- Nem érzi provokációnak a bíráló bizottság - Babarczi László, Spíró György, Vándotfy László - összetételét? Hiszen ők másfajta színházeszményt kö­vetnek, mint ön.- Egyáltalán nem. A bíráló­kat régóta ismerem, bár előadá­sainkat még nem jöttek el meg­nézni. Azt gondolom, hogy ne­kik mindentől függetlenül, a másság tiszteletben tartásával azt kell eldönteni, melyik pá­lyázat a legjobb. Javaslatot tesznek a kulturális bizottság­nak, nem főítészek. Személyük nem befolyásol abban: pályá­zom-e vagy sem. Ábrahám Eszter SZÍNHÁZ, MOZI, VÁROSI TÉVÉK Január 29., szombat KECSKEMÉT Katona József Színház: Este 7 óra­kor: GYPSY. Blaha Lujza-bérlet. A mozik műsora Városi: 1/2 4. 3/4 6 és 8 órakor: A SZÖKEVÉNY. Színes amerikai film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: 1492 - A PARADICSOM MEGHÓDÍTÁSA. Színes angol kalandfilm. StúdióT 7 órakor: SZIGORÚAN PISZKOS ÜGYNÖK. Színes ausztrál filmvígjáték. KTV: 7.00-8.00: Képújság. 8.00- 12.00: ATV víkend. Családi maga­zin. 12.00-13.00: Képújság. 13.00- 17.00: ATV víkend. Víkend fiata­loknak. Kiskun TV: 5.00-8.00: Képújság. 8.00-12.00: Agro Tv műsora. 12.00­13.00: Képújság. 13.00-17.00: ATV délutáni műsora. 17.00-24.00: Képúj­ság. Január 30., vasárnap Katona József Színház: délután 3 órakor: MESÉL A BÉCSI ERDŐ. Ruttkai Éva-bérlet. A mozik műsora azonos a szom­batival, kivéve. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: ELEMI ÖSZTÖN. Színes amerikai film. KTV: 7.00-8.00: Képújság. 8.00- 12.00: TV Active produkció. 12.00- 16.00: TV Plusz produkció. 16.00- 17.00: Képújság. 20.00: HTV 30 (III) produkció. Kiskun TV: 8.00-12.00: Képúj­ság. 12.00-16.00: TV plusz. 16.00- 20.00: Képújság. 20.00-24.00: TV 4 műsor ismétlése. Február elsejétől új műsorrenddel jelentkezik a Kecskeméti Televízió 19 órától. Hétfőn: gazdaság; kedden: hitélet, egészségügy, sport; szerdán: várospolitika; pénteken: kultúra, szórakozás. 19.15-től hétfőn, szerdán, pénteken HÍRŐS HÍREK (információs műsor). Kapcsoljon ránk! Négy estén szól Önökről Önöknek a Kecskeméti Televízió! (2847) A SZOLNOKI CUKORGYÁR 1994. évre cukorrépa-termelési lehetőséget kínál az alábbi feltételekkel:- elérhető ár, mázsánként 370-380 Ft,- lehetőség szerint 5 ha vagy annál nagyobb, egybefüggő terület,- műtrágya, vetőmag, növényvédő szer megelőlegezése,- gépi szolgáltatás biztosítása a termeléshez,- szaktanácsadás. Bács-Kiskun megye déli körzetében az integrátor a KISSZÁLLÁSI BACSKA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET, ahol a cukorrépa termelése iránt érdeklődőknek további részletes felvilágosítást adnak személyesen vagy az alábbi telefonokon: 77/321-374 vagy Kisszállás 2 (2735)

Next

/
Thumbnails
Contents