Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-27 / 22. szám
11 1994. január 27., csütörtök Kapaszkodó TANÁCSKOZÁS A FOGLALKOZTATÁSI GONDOKRÓL Válságkezelési lehetőségek a Felső-Kiskunságban • Turistacsalogató lehet a Felső-kiskunsági főcsatorna, mely régóta a horgászok paradicsoma. Kistérségi válságkezelés lehetőségei Kunszentmiklóson és körzetében címmel rendezett tanácskozást a megyei munkaügyi központ, a Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a megyei önkormányzat és a térségbeli önkormányzatok szerdán a szabadszállási művelődési házban. A Felső-Kiskunságban volt a legsúlyosabb az elmúlt két évben a munkanélküliségi probléma. Az országos átlagot jóval meghaladó, 23%-os volt még nem oly rég a munkanélküliségi ráta. Ezért is indítottak el a helyi önkormányzatok a megyei munkaügyi központ és brit szakemberek segítségével egy regionális válságkezelő programot tavaly tavasszal. Ennek részeként 11 állástalan válság- kezelő menedzseri képzését kezdték el angol minta alapján. A tegnapi fórumon a válságkezelés eddigi nehézségeiről, és a 11 konzulens munkájának az eredményeiről cseréltek gondolatokat a meghívottak, akik között államtitkárok, polgármesterek, s gazdasági szakemberek is elmondták véleményüket. Dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta, hogy a kunszentmiklósi körzetben a foglalkoztatási gondokat beruházások és a helyi adottságok kihasználásával lehet enyhíteni. Úgy vélte, hogy mindenekelőtt a Dunán Solt felett egy új hidat lehetne megépíteni, mely nemcsak tehermentesítené a községet, hanem Bács-Kiskun északi részét összekötné Nyugat-Ma- gyarországgal. Megemlítette, hogy Dunaújvárossal szemben egy kikötőt lehetne kiépíteni. S ha emellett a kiskunlacházi tervek is megvalósulnának - azaz polgári repülőtér épülne - akkor a térség a Kárpát-medence egyik legkedvezőbb közlekedési csomópontjává válna. Ez pedig jelentősen enyhíthetné a gondokat. Az expóra utalva megemlítette, hogy a Kiskunság északi részén az idegenforgalmat lehetne fellendíteni, melynek egyik központja Tass lehetne. A falu melletti Duna-part a horgászok paradicsoma. Dr. Tóth Tihamér munkaügyi államtitkár általánosságban beszélt a foglalkoztatási kérdésekről. Megjegyezte, hogy két csoportra osztható az állástalanok tömege. Többségük keresi az elhelyezkedési lehetőségeket, a maradék azonban szívesebben tölti szabadidejét a települések közismert kereskedelmi elárusítóhelyein. megelégedve helyzetével. Majd megjegyezte, hogy azokra kell a figyelmet fordítani. akik dolgozni akarnak. Az önkormányzatok terület- fejlesztési lehetőségeiről dr. Jó- zsa Fábián belügyi államtitkár beszélt. Mondanivalójában kiemelte, hogy az utóbbi évtizedekben soha egyetlen évben sem kaptak annyi támogatást az önkormányzatok, mint tavaly. Az összeg 100 milliárdott tett ki tavaly. Úgy vélte, hogy az ön- kormányzati gazdálkodás így a tavalyi év sikerágazata lett. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak nincs arra módja, hogy a meglévő anyagi erőket összfogja. A koordinációt, maguknak az érdekelt településeknek kell elvégezniük. Dr. Zichi László szociológus, a Népjóléti Minisztérium munkatársa előadásában hangsúlyos szerepet kapott az, hogy Magyarország és ezzel együtt Kö- zép-Európa már évszázadokkal korábban elvesztette gazdasági, politikai jelentőségét. Ahhoz, hogy ismét bekerüljünk a kontinens vérkeringésébe, meg kell tartanunk értelmiségünket. Az előadó kifejtette, kormányelőterjesztés készül a hátrányos és hanyatló térségekről. Ebben szerepet kap az is, hogy az az értelmiség, amely kiszorult a gazdasági életből, ismét bekerüljön az innovációs folyamatokba. A helyi szakértelem koncentrálásával lehet előrelépni, amely megállíthatja szellemi tőkénk külföldre áramlását. Pillanatnyilag azonban nincsenek konkrét elképzelések, nincs kistérségi fejlődési filozófia. Dr. Kulcsár László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője kiemelte, a kistérségekkel kapcsolatban mindenekelőtt tisztázni kell a kistérség fogalmát. Egyebek mellett ezzel is foglalkozik az egyetem térségfejlesztési irodája. A válságkezelési programokat esetében nem elég képzési tréningeket meghirdetni, ismerni kell az adott térség erőforrásait, hiszen csak ezek hirtokában lehet hatékonyan kezelni a munkanélküliséget is. A fórumon átadták a 11 válságmenedzselő konzulens diplomáját, akik az önkormányzatok munkájában közmunkásként besegítve vesznek részt. A tanácskozás délután ért véget. N.Á-B.Zs. Foglalkoztatás bértámogatással Csaknem ezer munkanélküli számára sikerült hosszabb-rö- videbb idejű munkaviszonyt teremteni az idén Zala megyében azáltal, hogy a decentralizált Foglalkoztatási Alapból a közhasznú munkát támogatták a legnagyobb mértékben - 60 millió forinttal. Tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű igény továbbra is magas, a megyei munkaügyi tanács egyik ülésén, amelyen az ez évre rendelkezésre álló 200 millió forintos alapból 65 milliót szavazott meg e célra. Az állandó álláshoz jutás esélyét növelő képzési-átképzési támogatásra 55 millió forintot szánnak. A legdinamikusabban fejlődik Zalában a foglalkoztatást bővítő bértámogatás rendszere. Ez az idén csaknem 750 munkanélkülinek jelentett segítséget, két és félszer annyinak, mint tavaly. 1994-ben is hasonló összeg - 31 millió forint - jut erre a célra. A várakozással ellentétben továbbra sincs jelentős munka- nélküliséget „apasztó” hatása a munkahelyteremtés és a vállalkozóvá válás támogatásának. KERESNEK, KÍNÁLNAK, HÍVNAK Mennyit fizessen a munkaadó? A munkaadói szolidaritási járulék 7,2 százalékról ne 5,2 százalékra, hanem 5 százalékra csökkenjen, ráadásul ne áprilistól, hanem már márciustól - hangsúlyozta az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságának keddi ülésén a munkaadói oldal. Amennyiben ezt a kérést pénteken az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a kormányzat elfogadja, a munkaadók sem ellenzik a 7.9 milliárd forint átcsoportosítását a Szolidaritási Alapból a Foglalkoztatási Alapba. Ha a kormány nem enged az 5,2 százalékból, akkor csak 6,4 milliárd forint átcsoportosításához járulnak hozzá. A munkavállalói oldal az ülésen nem ellenezte a munkaadói szolidaritási járulék csökkentését, ugyanakkor ragaszkodott a 7,9 milliárd forint átcsoportosításához. Mint a munkavállalói oldal rámutatott: csak így jut elegendő pénz az aktív foglalkoztatáspolitikai célokra. A kormányzat képviselője is támogatta az elképzelést. Emellett javasolta, hogy a Szolidaritási Alap maradványából további 3,5 milliárd forintot tartalékként tegyenek félre a Foglalkoztatási Alap idei likviditási gondjainak áthidalására. Kunszentmiklósi állásgondok Kunszentmiklóson és körzetében az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a regisztált munkanélküliek száma. A statisztikai adatok szerint ez jelenleg 18-19 százalék. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy valóban kevesebb állástalan lenne a térségben, egyre emelkedik aoknak a száma, akiknek már nem jár a munkanélküli-járadék, így kikerülnek a rendszerből. Szinyi Károly, a megyei munkaügyi központ kunszentmiklósi kirendeltéségnek vezetőjétől megtudtuk, a térségben az országosnál hamarabb jelentkezett a munkanélküliség rohamos emelkedése, hiszen az ipari cégek elsőként a leányvállalatokat szüntették meg. A több mint 2600 munkanélküli jelentős része a mezőgazdaságban dolgozott, számukra szinte teljesen reménytelen az újbóli elhelyezkedés. Az üres álláshelyek száma alig változik, a legtöbben varrónőt, cipőfelsőrész-készítőt keresnek. Szinyi Károly szerint nem megoldás a közhasznú foglalkoztatás sem, jelenleg száz főre van kerete a helyi önkormányzatoknak. Az átképzések esetében is az egyéni képzéseknek kellene nagyobb teret biztosítani, erre van igény. Erre konrét példát is adott a kirendeltségvezető. Az egyik településen vadászmesterként alkalmaznának munkanélkülit, akinek képzését nem tudták támogatni, mert az adott céggel nem volt szerződése a munkaügyi központnak. Az illető így saját költségén végezte el a tanfolyamot. Szinyi Károly érdeklődésünkre elmondta, a legnagyobb gond az, hogy a térségben nincsenek tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyek. Kun- adacson például famegmunkáló cég létesülne a kitermelendő erdőkre, ám nincs meg a beindításhoz szükséges 8 millió forint. A kistérségi válságkezelési programot így ők is figyelemmel kísérik, információkkal segítik a konzulensek munkáját. Nagy Ágnes Bér helyett jövedelempótlás December végéig 142 ezren szereztek jogot az önkormányzatok által folyósított jövedelempótló támogatásra. Ézt egy éve kérhetik a járadékellátásból kikerülő munkanélküliek. Ezt megelőzően szociális segélyre tarthattak igényt, ennek összege 4 000 forint volt. A jövedelempótló támogatás minimális összege a mindenkori nyugdíjminimum 80 százaléka. Egy évvel ezelőtt ez 4 800 forintot jelentett, jelenleg 5 440 forint. Az állástalan akkor jogosult erre az ellátásra, ha a család egy tagjára jutó jövedelem nem éri el az előbb már említett ösz- szeget, a mindenkori nyugdíj- minimum 80 százalékát. A szociális törvény módosításával szigorodtak a segély igénybevételének feltételei. Éél éven túli segélyezést követően ugyanis három hónapra kizárható az ellátásból a munkanélküli, amennyiben nem hajlandó elvállalni az önkormányzatoknál szervezett, úgynevezett közösségi munkát. Ézt a tevékenységet települési feladatokra az ön- kormányzatok indítják. Az ön- kormányzatok lehetősége, hogy megfelelő munkakörülmények között, havonta maximum 40 órán keresztül foglalkoztassák a munkanélkülieket. Ez a munka nem egyezik meg az úgynevezett közhasznú foglalkoztatással. Hosszabb - hat hónaptól egy évig tartó - időszakra zárják ki a munkanélkülit a jövedelempótló támogatásból, ha egyértelműen kifogásolható az együttműködési készsége. Az együttműködés feltételezi, hogy a munkanélküli rendszeres kapcsolatot tart fenn az adott munkaügyi szervezettel, nem utasítja vissza a képzettségének, iskolai végzettségének megfelelő, vagy ennél egy fokozattal alacsonyabb szintű, de egyébként a jogszabályoknak megfelelően felajánlott munkalehetőséget. Ahol túl vannak a nehezén Álláskeresési módszereket oktatnak a pályakezdőknek ez évtől Sopronban a Győr-Mo- son-Sopron Megyei Munkaügyi Központ szakemberei. A fiatalokat olyan ismeretekkel látják el, amelyek birtokában közvetítő intézmények nélkül indulhatnak álláskeresésre. Az Ikva-parti városban a munka- nélküliek aránya a megyei átlagnál kedvezőbb: tavaly Sopronban 3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, míg a megyében kis híján elérte a 8 százalékot. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy az elmúlt két évben számos magánvállalkozás indult, főként a vendéglátás, a kereskedelem és a szolgáltatások területén. Az új tulajdonosok igényesek, s olyan szakembereket akarnak alkalmazni, akik alapszakmájukon kívül legalább még egy szakképzettséggel vagy idegennyelv-ismerettel rendelkeznek. Vállalkozók állástalanokból MUNKAVISZONYTÓL FÜGGETLENÜL ADÓZNI KELL Értékesíthető a munkanélküli üzletrésze A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munkaerő-közvetítő kirendetségein 1994. január 18-án az alábbi bejelentett betöltetlen álláshelyeket regisztrálták: Kecskemét: gépjárműszerelő 3, mechanikai műszerész I, épületasztalos 5, asztalos 8, kőműves 8, ács-állványozó 5, londiner 2, fegyőr 2, informatikai operátor I, hitelügyi előadó 1. húsfeldolgozó 11. jogász 1, gyógyszertári asszisztens I, belső ellenőr 2, magyar-ének szakos tanár 1, külkereskedelmi üzletkötő 1, napközis nevelő 1, cipőfelsőrész-készítő 15, szabó-varrónő 10, bolti pénztáros 1, óvónő 1, ápoló 22, titkárnő 3 fő. Baja: ápoló 4, tv-szerelő 7, kőműves 25, állatgondozó 2, varrónő 100, pék 2, gépkocsi- vezető I. lángvágó I, vasszerkezeti lakatos 10, villamosgépszerelő 5, szakács 3. pincér 4, adminisztrátor-főpénztáros 1, SZTK-ügyintéző 1, óvónő 2, építésvezető 8, könyvtáros l, matematika-fizika szakos tanár 2, magyar-történelem szakos tanár 2, műszaki tanár (szakoktató) 1, nevelőtanár 2 fő. Bácsalmás: varró szakmunkás 5, varró betanított munkás 10, esztergályos 5, marós 5 fő. Kalocsa: betanított varrónő 318, szakképzett gépi varrónő 40. édesipari termékgyártó 8, nehézgépkezelő 1, betanított bútorfényező 2, energetikus 1, számítástechnikai rendszer- szervező 1, géplakatos 1 fő. Kiskőrös: kőműves 3, szabó-varrónő 10, gépjárműszerelő 5, géplakatos 2, esztergályos 4, könyvelő 1, jogász 1, neonreklám-részlegve- zető 1, állatgondozó 1, járművezető 1, festő-mázoló, horganyozó 3 fő. Kiskunfélegyháza: biztosítási ügynök 2, betanított varrónő 3 fő. Kiskunhalas: cipőfelsőrész-készítő 10. villamosmérnök 1, kőműves 1, szakács 4, vegyesbolti eladó 3, eladó I, bolti kisegítő 1, gyógyszerész 1, ápolónő 12, gyors- és gépíró 1 fő. Kunszentmiklós: cipőfelsőrész-készítő 6, varrónő 14, esztegályos 2 fő. Tiszakécske: varrónő 40, lakatos 15, hegesztő 5, ügynök 10, biztosítási üzletkötő 10 fő. Kiskunmajsa: rendőr 2, cipőfelsőrész-készítő 10, kinder- lojás-összerakó 16. betanított varrónő 5, adminisztrátor 1. szobafestő 2, buszsofőr 1, könyvelő I, juhász I fő. Tavaly 904 munkanélküli vállalkozóvá válását támogatta a megyei munkaügyi központ. A tevékenység jellegétől függően 3-6 hónapig folyósították a leendő üzletembereknek a járadékot. Pénzhiány miatt azonban az év második felében már nem tudták támogatni a vállalkozókat, akik többsége a szolgáltatások, a kereskedelem és a mezőgazdaság területén próbál boldogulni. Ingyenes nyelvtanfolyam Ingyenes nyelvtanfolyamokat szerveznek Tatabányán a munkanélkülieknek abban a reményben, hogy a nyelvvizsgával rendelkezők nagyobb eséllyel pályáznak állásra. A város önkormányzati képviselőinek többsége tiszteletdíjának jelentős részét ajánlotta fel, e célra, s a népjóléti bizottság is hozzájárult az összeghez. Hosszú ideje nem látott tag- társammal találkoztam a hét végi állah'ásárban, mivel ö nyolc hónapja sajnos munkanélküli. Örömmel újságolta nekem. mekkora nagy üzletet csinált. Elmondta, hogy 700 ezer forintos szövetkezeti üzletrészét 40 százalékos áron adta el, amelyből vesz egy autót. Nekem is megérné ezen az áron az üzletrész megvásárlása, mivel így a már meglévő 800 ezer forintomat ki tudnám egészíteni. Kérem adjon tanácsot, mit lehet ilyenkor csinálni? A szövetkezeti üzletrész forgalomképes értékpapír, azonban adásvételénél vannak betartandó szabályok. Ezek között valóban helytálló az ön okfejtése, nevezetesen: a szövetkezetnek, ill. tagjának 30 napon belüli elővásárlási joga van. Hogyan néz tehát ki a gyakorlatban egy üzletrész adásvétele, amelynél a most hozott adójog- szabályban az ún. 20 százalékos forrásadó-befizetési kötelezettséget visszamenőleges hatállyal eltörölték a névérték alatt. Első lépés, hogy az adásvétel tényét írásban kell rögzíteni. Az üzletrész-tulajdonosnak ezt az írásos szerződést a szövetkezethez be kell nyújtani, ha 30 napon belül nem jelentkezik senki, akkor a szövetkezeti üzletrész tulajdonjoga a kívülállóra átírásra kerül, ellenben, ha másnak is kell. pl. önnek, akkor ön bejelenti vételi szándékát és a szerződésben rögzített árért helyet cserél a másik vevővel. Az eredeti vevő ekkor már nem ígérhet többet és ön sem köteles a kialkudott 40 százalékos mértéken túl fizetni, azaz egymást nem licitálhatják. A volt vevőnek visszatérítődik a 280 000 Ft-ja és ha továbbra is fenntartja üzletrész-vásárlási szándékát, nézhet másik eladó üzletrész után. Fontos tehát tudni, a szövetkezeti üzletrész tulajdonosának az írásos szerződést be kell küldeni a szövetkezetbe, és kívülálló csak akkor szerez tulajdonjogot az üzletrészre, ha a szövetkezet vagy tagjai 30 napon belül nem élnek az elővásárlási jogukkal. Pénzt ér tehát a napi jólinformáltság. Az üzletrész-adásvétel utáni befektetési kedvezményt a vevő veheti igénybe, de mivel ennek felső határa behatárolt, érdemes előre kiszámolni, milyen ösz- szegben érdemes vásárolni. Szinte minden ilyen jellegű ügyletnél hasznossá válhat az előzetes jogi konzultáció. Komoly problémák küszöbölhetők ki, ha tudja a vevő és az eladó is, mit ad el és mit vesz, de ahhoz már szakértelem szükségeltetik, hogyan kell ezt mindenkor írásban is rögzíteni. Az előzetes tájékoztatás ilyenkor azért is fontos, mert magunk is informálódhatunk az üzletrészek árfolyamáról, mert lehet, hogy a 40 százalék potom ár, és a rég nem látott tagtárs nem is csinált olyan jó üzletet, szemben önnel, aki viszont jól járt. Dr. Murányi János, Kiskunsági Mg. Szövetség Az oldalt szerkeszti: Barta Zsolt )
