Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-26 / 21. szám
1994. január 26., szerda PETŐFI NÉPE 7 CSAK JÓ VETŐMAGBÓL LESZ JÓ TERMÉS Itt a próbacsíráztatás ideje HOGYAN KÉSZÜLJÜNK A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRA? A tavaszi vetőágy, a talaj előkészítése • Hajói előkészítettük a talajt, jöhet a vetőgép. Előbb persze azt is rendbe kell hozni. A kertbarátok számára a tél sem jelent holtidényt. Ezekben a hetekben például - a tavaszi vetések előkészítéseként - hasznos elfoglaltságot jelenthet a próbacsíráztatás, azaz a vetőmagvak előzetes vizsgáztatása. Különösen nagyobb magtételek esetében fontos a tesztelés, amellyel hiteles képet kaphatunk a vetnivaló egészségi állapotáról és életképességéről. A módszer viszonylag egyszerű: egy lapos porcelán vagy műanyag tányérkára terítsünk vékony vattaréteget, arra pedig itatóspapírt vagy fehér szalvétát, esetleg papír zsebkendőt s az „altalajt” nedvesítsük át. Erre - csipesz segítségével - kis térközök tartásával minimum 10, de inkább 100 szemet rakjunk föl. A papír alátétet újra és újra nedvesítsük, spricceljük be, hogy állandóan enyhén nyirkos legyen. (Ha alufóliás takarást alkalmazunk, a száradás lelassul, ritkábban kell a vizet pótolni.) Az így vizsgára bocsájtott magvakat tegyük mérsékelten meleg helyre. A gyorsan és jól csírázó bab- és borsómagvak már 3-4 nap elteltével csírázni kezdenek; a paprika, a paradicsom, a tojásgyümölcs - és számos virág - magjának csírázása pedig 5-6 nap múlva indul meg. Tíz-tizenkét nap után kell KÖNYVJELZŐ Borvidékünkről • A könyvborítón kettőszáz éves térkép jelzi az alföldi mezőváros szőlőhegyeit. A Kárpát-medencében a szőlő őshonos növény, itt találkoznak a nyugati, a keleti és a Fekete-tenger melléki fajtacsoportok és művelési módok. A török uralom az új szőlőművelési módszereket és a vörös fajtákat (kadarkakultúrát) honosította meg. Az Akadémiai Kiadó néprajzi tanulmányok sorozatában Égető Melinda „Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig” címmel jelentetett meg igazán érdekes tanulmányt. A néprajz eredményei mellett a szőlőműveléssel és borkészítéssel összefüggő agrártörténeti, helytörténeti, nyelvészeti és szőlészettörténeti kutatások eredményeit adja közre. Az alföldi borvidék évszázadait tekinti át, téveszmék sorát cáfolja. A könyv forrásértékű publikáció, a szőlőművelés, borkészítés és a néprajz iránt érdeklődőknek egyaránt olvasmányélményt jelenthet. Időszerű, hogy vizsgáltassa meg talajának mészállapotát! Erre a növényvédő állomások laboratóriumai vállalkoznak. A talaj pH-értékének megállapítására házilag, egyszerű lakmusz- papíros vizsgálat is elegendő. Ha túl savanyú a talaj, a laboratórium által ajánlott mennyiségű mészkőpor, dolomit kiszórására van szükség. A növényzet nélküli homoktalajokat vékony rétegben alginittal és agyagporral is meg kell szórni. Ezek az anyagok nagy ásványi- anyag-tartalmuknál fogva a talaj minőségét javítják. Mindennél előbbre való azonban a pontos számvetést készíteni arról, hogy milyen az erőteljesen fejlődő, ép, egészséges, illetve a láthatóan gyöngén hajtó, beteg vagy egyáltalán nem csírázó mag aránya. Ennek ismeretében azután könnyen kiszámítható, hogy a tervezett számú növény kineveléséhez megfelelő és ele- gendő-e a vetőmag. A tapasztalt kertbarátok tudják, hogy meglehetősen kockázatos a közepesen vagy annál gyöngébb eredménnyel vizsgázott vetőmag fölhasználása. Egyebek közt azért, mert értékes idő megy veszendőbe, mire kiderül, hogy ismételni kell a vetést; a megkésett vetés pedig ritkán hoz bő és szép termést. Tudnivaló az is, hogy a korai, lassan fejlődő, hosszú tenyészidejű zöldségfajok és virágok esetében pótvizsgával, azaz pótlólagos vetéssel már egyáltalán nem érdemes kísérletezni. Meggondolandó a próbacsí- jáztatás során nem remekelt vetőmagvak fölhasználása azért is, mert a belőlük kikelő növények egészséges társaiknál rendszerint jóval lassabban cseperednek és teljesen nem is szoktak kifejlődni. Más szóval: közepes vagy gyönge minőségű vetőmagból a legjobb kertész sem tud gazdag, szép termést elővarázsolni. Dr. Komiszár Lajos A kerti zsázsa A legrövidebb tenyészidejű zöldségnövény; a vetés után 12-14 nappal már fogyasztható. Mi azonban a zsázsával mint olyan növénnyel foglalkozunk, amelyet akár az év első hetében is „szüretelhetünk". A kerti zsázsa apró, barna magját télen bármikor vethetjük. A jó minőségű, lehetőleg homokkal kevert kerti földet lapos edénybe, tálkába, tányérba, műanyag dobozba tesszük. Két-három ujjnyi vastagságú földréteg már kielégítő lesz a növény számára. A földet nyomkodjuk le, és vessük rá a magvakat. Ne takarékoskodjunk a vetőmaggal, ha sűrűn vetünk, bőséges „aratásunk” lesz. A magokat ezután fedjük el 1-2 mm vastag föld- vagy homokréteggel, és ezt is nyomkodjuk le. Az így előkészített edényt állítsuk sötét helyre, vagy fedjük le kartonpapírral, hogy a vetést ne érje a fény. A növényeket addig tartsuk sötétben, amíg kibújnak a földből. Azután már bőséges megvilágításra, napfényre van szükségük, tehát a legjobb helyük az ablakpárkány belső - szoba felé eső - részén lesz. A zsázsa kedveli a meleget, legjobban 20-22 °C-os hőmérsékleten növekszik. Ekkor bőséges öntözéssel kell őket segíteni, mert a zsázsának elsősorban sok vízre van szüksége. A vetés utáni 10-12. napon már sűrű, zöld vetésünk lesz. A növénykék két sziklevelük fölött ilyenkor már két-há- rom apró lomblevelet is fejlesztenek. Amit a növénykéből elfogyasztunk, az voltaképpen csak a szár és a rajta levő két sziklevél. A friss zsázsa a tormához hasonlóan csípős ízű, de annál sokkal enyhébb,' kellemesebb. Különösen magas a C-vita- min-tartalma és friss, üde az íze. szerves trágya, a saját készítésű komposzt, a gilisztahumusz, a Cofuna kiszórása. Ezek minden fontos tápanyagot tartalmaznak, amire a növényeknek szükségük van. Egyidejűleg éltetik a talajt, és táplálják a mikroorganizmusokat. A trágyákat és a ta- lapjjavító anyagokat lazán, a legfelső (5-6 cm mély) humuszos rétegbe kapálja be. Talaj- javításhoz mészkőporból, dolomitból m2-enként 20 dkg, Ze- olitból 1-2 kg szükséges m2-enként. Szervestrágya-fé- lékből, komposztokból, gilisztahumuszból msenként legkevesebb 2 kg-ot adjon! A talajt akkor kellene, illetve kell megművelni, amikor úgynevezett beérett állapotban van. Ez különösen kötöttebb talajoknál fontos, melyeknek rossz a vízáteresztő képessége. A mezőségi talajoknál még a rendszeresen nem művelt „tartalékréteg” is kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik, így ezeknek a talajoknak a művelése egyszerűbb. A tavaszi vetőágykészítés tulajdonképpen a megfelelő őszi szántással kezdődik. Talaj simítás Ha a szántás első - durva - elmunkálása az ekéhez kapcsolt szántáselmunkálóval nem történt meg, egy kis szerencsével a téli fagyos időszak alatt - a felső réteg 4-5 centiméteres kiolvadásakor - a szántás irányára átlósan fogazott, vagy egyéb, egymás után kapcsolt simítóval a szántás durva egyenetlenségeit taposósikár nélkül meg lehet szüntetni. A talajsimítók feladata a legfelsőbb talajrétegnek az elsimítása, az egyenletes száradás biztosítása, a finom szerkezet kialakítása, és olykor a gyomirtás is. Ezt a műveletet közepesen nedves állapotban kell végezni, de a kötött talajoknál ebben az esetben is kenődés, kér- gesedés fordulhat elő. A simí- tóknak sok fajtája van, de ezek között ma már kevés az állítható, a célnak megfelelő talajsimító. A simítókat célszerű nagy szélességben kapcsolva, húzószerkezettel alkalmazni. Ha lehet, lánctalpas traktorral, hogy a talajtömörítés minél kisebb legyen. Ezek az eszközök kisüzemi- leg is elkészíthetők, de külföldön ma is gyártanak kapcsolt, állítható simítóberendezéseket. Apró magvak vetésénél az egyenletes felszín még fontosabb. Ezekben az esetekben, ha a talaj szerkezete és nedvességi állapota megengedi, a legjobb munkát a rizstermesztésnél is alkalmazott Rome keretes simító végzi. Boronálás A lényeg az, hogy ezt a munkát a lehető leghamarabb el kell végezni, hogy a gyomnövényeknek legyen ideje kizöl- dülni, és az esetleges időközbeni csapadékkal a talaj egyenletesen átnedvesedjen. A simítok munkáját boronával is lehet kombinálni, főleg a nehezebben művelhető talajok esetében. Jelenleg megfelelő simítószerszámok nincsenek a kereskedelemben. A korábbi években a Kömyei Á. G. foglalkozott vontatott és függesztett kivitelű talajsimító-egyengető eszközök gyártásával. A boronálás a talaj felső, 3-10 centiméteres rétegének porhanyítását jelenti, de irtja a gyomokat és megszünteti a haj- szálcsövességet is. Itt szintén a középnedves talajállapotot kell Az elhanyagolt szőlők ellen Soron kívüli területkijelölést és kimérést kémek a balatonfüredi szőlősgazdák, hogy mielőbb tulajdonukba vehessék a kárpótlási liciten elnyert területeiket, és megkezdhessék az ültetvények művelését. A Földművelésügyi Minisztériumhoz, a megyei kárpótlási hivatalhoz és a földhivatalhoz címzett kérvényt harmincán írták alá, de csatlakoznak hozzájuk a balatonszőlősi, pécselyi, valamint a tihanyi gazdák is. Fellépésüket a Parasztszövetség megyei szervezete is támogatja. A szőlőtermelők attól tartanak, hogy a tulajdonba vétel elhúzódik, és emiatt a füredi borvidéken 60-70 hektárnyi szőlőültetvény is művelés nélkül maradhat. A munkák elmaradása a szántóterületekkel ellentétben a szőlőben helyrehozhatatlan károkat okoz - érvelnek. megvárni. A művelési mélység az egy boronafogra eső összes terheléstől függ. Ezt a munkát szintén átlósan - „szögben” - kell végezni, de a vetés magtakarásánál természetesen vetésirányban. A borona akkor működik jól, ha minden foga azonos mélységben dolgozik, erre nagyon ügyelni kell úgy a vontatott, mint függesztett kapcsolásnál. Ma már a borona sem olcsó, és a megfelelő borona, illetve boronafogak beszerzése is gondot okoz. A vetés utáni magtakarásra főleg aprómagnál javaslom a Jászladányon-Új- szászon gyártott és használt „malacfarkú”, gömbacélból „szövött”, speciális borona alkalmazását. De az is lehet, hogy az idén már ismét megjelenik a maszek „parcellákon” az egyszerűen elkészíthető „seprűborona” is. Traktorok Tavasszal az egyik legelterjedtebb talajművelő eszköz volt a szovjet gyártmányú szántóföldi kultúrtraktor. Egykori olcsósága, nyúzhatósága, egyszerűsége miatt elterjedt és közkedvelt volt a függesztett és vontatott változata is. Az utóbbi években megszűnt az importja, hazai gyártója nincs, és így az elmúlt két évben igen megnőtt a „becsülete” a „szabadpiacon” is. Ezt az eszközt is boronával és egyéb egyengetőszerszámmal együtt célszerű üzemeltetni. A legpraktikusabb és leggazdaságosabb azonban - ha már van - kombinált magágykészítő gépeket - kombinátor - alkalmazni, mert ezek biztosítják egy menetben a felszántott terület felső rétegének morzsalékos, egyenletes elmunkálását és az alsó réteg szoros kapcsolatát az altalajjal. Ekkor a vetőmag mindenütt azonos körülmények közé kerül. Ebben az esetben is a traktorkerekek taposása nagy gond, melynek csökkentése A varasodás (a Venturia pyrina) a körte legveszedelmesebb gombásbetegsége. Különösen érzékeny a Diel vajkörte, a Hardenpont téli vajkörte, az Erdei vajkörte, a Nyári Kálmán, a Téli esperes. A védekezést nehezíti, hogy a kórokozó gomba az almafa varasodásától eltérően nem csak a lehullott leveleken telel át, hanem a fertőzött vesszőkben, ágakban levő téli áttelelő képleteivel is. Az almavarasodás (a Venturia inaequalis) csapadékos időjárás esetén közismerten nagy kárt tehet az almafákon. Az újabban kedvelt művelésmódok - a például túl sűrűre kiképzett sövényművelés vagy a szakszerűtlenül ritkított, metszett gyümölcsfák zárt koronája - növelik a fertőzési veszélyt. A varasodás megjelenését segíti a túlzott, mérték nélküli nitrogénműtrágya-adagolás, az esőszerű igen költséges. (Alacsony nyomású, széles Terra köpenyek alkalmazása, ikerkerekek alkalmazása, rácskerék alkalmazása. Nyugaton az ikerkerekek percek alatt le- és felszerelhetőek egy speciális csatlakozóval, amelyet a szántóversenyeken láttunk a gyakorlatban.) Kombinátorok A '70-es években már gyártott FTM és MC6-4 kombinátorok jól kijavítva még ma is hasznos eszközök lehetnek. Fontos, hogy a kombinátorok simítólappal is fel legyenek szerelve, mert mert így a talaj- egyengetést is egy menetben el lehet végezni. A Rav-Kombi rendszerű kombinátorok - gyártó Agrikon Kecskemét- Kiskőrös - a nagyüzemekben teljes létjogosultságot nyertek, és a szükséges nagy teljesítményű gépkapacitás országosan is rendelkezésre állt. Ezekkel a kombinátorokkal már - a herceghalmi Huniper vegyszerező gépcsalád alkalmazásával - egy menetben megoldható a gyomirtó szerek, folyékony műtrágya, esetleg „baktériumtrágya” kijuttatása és azonnali talajba munkálása. A hazai gyártású kombinátorok mellett beszerezhetőek Rav, Lemken, Vogel-Nodt stb. igen magas technikai színvonalú magágy-előkészítő berendezések is. A Lemken cég például a ’93. évi Frankfurti Agriatech- nika kiállításon bemutatta az új 6 méteres eszközhordozóját, melyre fel lehet kapcsolni a „Smaragd” szántás nélküli talajművelő eszközt, mellyel az eke és a tárcsa kiiktatásával egyenletes, árnyékolt vetőágyat lehet készíteni, de ugyanerre a szerkezetre rá lehet szerelni a „Kompakter” vetőágy-előkészítőt, amely erre a célra ideálisnak bizonyult. A neves nyugati cégek egyre intenzívebben dolgoznak a nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek fejlesztéöntözés is. Különösen érzékeny a varasodásra a Starking és a Golden Delicious. A betegség kórokozója a lehullott, fertőzött leveleken telel át, és számára kedvező időjárás esetén innen indul a fertőzés már kora tavasszal, a rügyfakadáskor. Ha nem védekezünk időben, e kórokozó súlyosan károsíthatja a fákat, a rügyeket, a fiatal, még gyenge leveleket, később pedig a termést. A hatékonyabb védekezés érdekében nagyon fontos, hogy mielőbb pusztítsuk el a levelekben áttelelő gombaképleteket. A fertőzött leveleket ezért ne hagyjuk tavaszig a földön, hanem enyhe téli napokon a gyümölcsmaradványokkal együtt gereblyézzük össze és égessük el. Fordítsunk nagy figyelmet a téli és a kora tavaszi fatisztogatásra is! A fa alá tegyünk nagyobb papírt, hogy a kaparék sén, a hazai mezőgépiparcsőd- del, felszámolással, átalakulással küszködik. A forint folyamatos leértékelése miatt a fejlett mezőgazdasági technika árszintje szinte elérhetetlen magasra kúszott. Ezek ellenére - bízva a jövőben - a legfejlettebb technikát is figyelemmel kell kísérni, hogy „adott esetben” hasznosítani, alkalmazni, adoptálni tudjuk. A „szegény ember vízzel főz” alapon a '94. évi jó minőségű vetőágykészítés érdekében az alábbi feladatokra, lehetőségekre hívom fel a figyelmet: Jó tanácsok — A felkészülés legfontosabb része a meglévő eszközök tökéletes kijavítása, az öreg eszközöknél a gyenge pontok megerősítése, tartalékalkatrészek beszerzése. — Az új földtulajdonosok esetében kooperációk időbeni kialakítása a nagyüzemekkel, egymás közötti munkagépek vagy gépi munkák cseréjével. — Új eszközök gyártása - simítok, könnyű boronák, húzószerkezetek, egyéb gépkombinációk elkészítése. — Új gépvásárlási terv esetén az időbeni, megfelelő gépvásárlás. — Bérmunka esetén előre egyeztetni a vállalkozóval. Célszerű előzőleg a bérbe veendő eszköz munkáját már korábban megnézni, ellenőrizni és a munka befejezéséig jelen lenni a műveletnél. — A területen történő meghibásodásokra is felkészülni. (Például a nagyüzemek műhelykocsijainak igénybevétele, esetleg új vállalkozásban erre kínálat is lesz.) — Kritikus tavaszi időjárásnál több próbaművelet végzése is célszerű. Ha a talaj minősége változó - például szikes részek vannak -, a tavaszi talajmunkát több szakaszban érdemes végezni. ide hulljon. Az összegyűlt hulladékot szintén azonnal égessük el, a varasodás terjedését gátoljuk azzal is, ha gondosan kifűrészeljük a fertőzött ágrészeket és szellős korona kialakítására törekszünk. A hulladékok hamuját jól felhasználhatjuk komposzt készítéséhez vagy érett komposzt- tal keverve a málna, a szamóca trágyázására, zöldségféléknél domboságy készítéséhez. A tavalyi és a tavalyelőtti aszályos időszakban sokfelé okoztak gondot, tetemes károkat a legyengült növényeket megtámadó takácsatkák. E kellemetlen kártevők ellen hatásos védekezés a téli tojásaik elpusztítása a tél végén, rügypattanáskor. Erre a célra különösen alkalmas a téli hígítású mész- kénlé, a Nevikén, amely nemcsak az atka tojásait pusztítja, hanem a gombaképleteket is. Ha túl savanyú a talaj... Télen a varasodás és az atkák ellen
