Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-25 / 20. szám
10 Pénz, vállalkozás, piac 1994. január 25., kedd Kezdő vállalkozó Tiszaalpáron • Sándorné Drozdik Olga gondolt az indulás nehézségeire. A Ruhaipari Szakközépiskola befejezése után Sándorné Drozdik Olga úgy döntött, hogy nem varrodában próbál elhelyezkedni, hanem vállalva az ezzel járó kockázatot, az otthon kialakított műhelyben kezd el dolgozni. 1993. júniusában végzett Szolnokon, és novembertől már vállalkozóként női ruhákat készít és javít Tiszaalpáron.- A döntésnek rendkívül egyszerű magyarázata van mondja.- Már a tanulóéveim alatt és később, a szolnoki szakközépiskolában is az oktatóim végig magánvállalkozók voltak. Tőlük tanultam meg a szakma minden fogását - elsősorban a tiszaalpári mesteremtől és az igényes, pontos munkát. Amikor befejeztem a szakközépiskolát, úgy éreztem, kár lenne a hét év alatt megszerzett képzettséget félretéve varrodában elhelyezkedni. Ott nap mint nap ugyanazokat a ruhadarabokat kell készíteni. Egyébként 1991-ben egy évig dolgoztam Tiszakürtön egy készruhakészítő üzemben. Kihasználták az alkalmazottakat: napi 16 órát is kellett dolgoznunk ahhoz, hogy a normát teljesíteni tudjuk. Ezért döntöttem úgy, hogy vállalom a kockázatot. Tudtam, hogy a megrendelői köröm hiánya miatt az első hónapokban alig lesz munkám és jövedelmem. Az első hónap - múlt év novembere - valóban nagyon nehéz volt. Annyit sem kerestem, amiből a társadalom- biztosítási járulékot kifizethettem volna. Csak a baráti és a családi körnek dolgoztam.- Azóta jöttek kuntsaftok?- Igen, most már rendszeresen van munkám. Idő kellett hozzá, míg a tiszaalpáriak megtudták, hogy itt a község szélén dolgozik egy fiatal varrónő.- Nem fél attól, hogy tapasztaltabb szakmabeliek kiszorítják?- Természetesen félek, de úgy érzem, az érvényesülésem elsősorban nem a szaktársaimtól függ. Inkább azoknak az embereknek a véleményétől, akik eljönnek, hogy megismerjék a munkámat. Bármit elvállalok, divatlapok modelljei vagy saját elképzelés alapján. Sőt magam is tervezgetek ruhadarabokat - hallom a kezdő alpári vállalkozót, Sándorné Drozdik Olgát. Tóth Katalin Támogatás a falusi vendéglátásnak Mintegy 25 ezer férőhelyet lehetne vidéken felújítani a tanyai, falusi vendégfogadóknál a Területfejlesztési Alap pénzeszközeinek felhasználásával. Ez 1400 települést érintene - mondotta Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke. Az érdekvédelmi szervezet vezetője a A múlt év decemberéig a következő cégeket jegyezték be a Bács-Kiskun megyei Cégbíróságon: Inverz Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), L és R Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Hajós-Pincefalu), ADRI-AR Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), AUDITOR-’93 Számviteli, Adótanácsadó és Szolgáltató Bt. (Kiskunfélegyháza), DE-VI Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Dr. Nagy és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Bácsbokod), VILTEKI Villamos Termelő és Kivitelező Bt. (Baja), WALDORF Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Bob Commerce Export-Import Kereskedelmi Bt. (Kecskemét), PERGOMB Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kecskemét), GEMILLI-2000 közelmúltban megrendezett országos fórumon hangoztatta véleményét, amelyen azelmaradott térségek felzárkóztatása került napirendre, különös tekintettel a falusi, tanyai vendégfogadásra. A fórumon a Területfejlesztési Alap felhasználásáról tájékoztatták a szakemberek az érintett térségek képviselőit. Csáky Szerszámgyártó és Kereskedelmi Bt. (Kiskunhalas), Box és Társa Kereskedelmi Bt. (Kis- kunmajsa), Péter Szolgáltató és Termelő Bt. (Bugac), Báró- Sven Magyar-Német Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskőrös), Tégla és Faipari Termékeket Gyártó és Forgalmazó BT. (Lakitelek), Kunság Építészeti és Fenntartó Bt. (Zsana), Sid- ney-Gaál Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Baja), Burkolólap Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Soltvadkert), B&B Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Tompa), Gyenizse és Társa Földmérő Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskunhalas), Claudia Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (Kiskunmajsa), Country Tours Bt. (Nagykőrös, fióktelep: Kecskemét). Csaba azt is kifejtette, hogy a Magyar Falusi-Tanyai Vendég- fogadók Szövetsége sajátos eszközeivel igyekszik tájékoztatni a vidéken élőket lehetőségeikről. Több szervezettel is együttműködési szerződést kötöttek, így a takarékszövetkezetekkel, a gazdakörökkel, a MOSZ-szal, valamint a Medosz-szal is. Informix szoftverbemutató Az Informix nemzetközi szoftver adatbank cég március harmadikán és negyedikén szoftverbemutatót tart a magyar szakembereknek a Ramada Grand Hotelben. A H. And Prof D. ügynökség Budapestről és a Elizabeth Czerwenka-Kulmon cég Bécs- ből újfajta együttműködést alakít ki PR-piacon annak érdekében, hogy a magyar cégek könnyebben juthassanak külföldi ismertséghez, és a nemzetközi vállalkozásokat könnyebben ismerhessék meg hazánkban. Ezért a budapesti székhelyű PR-ügy- nökség Magyarországon, a bécsi vállalkozás pedig a nemzetközi piacon tevékenykedik. CÉGBÍRÓSÁGI HlREK MOGORVA MONOLÓG Más az én helyemben megőrült volna Harmincöt éves koromban felrúgtam szerény, konszolidált életemet, és egy kiszuperált Ifá- val fuvarozni kezdtem. Történt mindez a hetvenes évek végén, amikor nem nézték jószemmel a maszekokat. Két évig magam güriztem, később már csak a munkát szerveztem, öt év múlva megnyitottam első nagykereskedésemet. Önállóságom tizedik esztendejében pedig egyike voltam az ország legsikeresebb vállalkozóinak. Óriási megkönnyebbülést hozott a rendszerváltás, mert többé nem kellett attól rettegnem, mikor elégelik meg sikereimet a pártatyák. A lakóhelyemmel szomszédos állami gazdaságot az elsők között privatizálták. Egy szép napon szól nekem a gazdaság igazgatója, hogy eladják a sertéstelepet, nekem ajánlják fel elsőnek. Mennyit adnék érte? Megsaccoltam az értékét, ám csak a felét mondtam, 20 millió forintot. Jó - így az igazgató -, ahhoz tegyünk hozzá még egymilliót és az állatállománnyal együtt enyém a telep. Ilyen szerencsém soha életemben nem volt - legalábbis akkor úgy gondoltam -, szédültem, amikor eszembe jutott, hogy éppen befejezve egy nagy beruházást, nincs annyi készpénzem. De az igazgató azt mondta, nem gond, és felhívta a bankár barátját. A fülem hallatára beszélték meg, kinek kell a hitel, mennyi, mire, s a válasz az volt, hogy rendben, fáradjak be a bankba. Akkor ért az első meglepetés, amikor közölték velem, hogy pályázatot kell készítenem. Hozzá se tudtam fogni, szakemberrel kellett megcsináltatnom. Ötvenezerért. Csakhogy a bank nem fogadta el sem az elsőt, sem a másodikat, sem a harmadikat. Miközben minden újabb tárgyaláson feljebb srófolta a kamatot. A gazdaság igazgatója meg a bankár barátja Capriban nyaraltak éppen. Telefaxon kértem tőlük segítséget, tudom, hogy megkapták, de nem reagáltak. Közben az itthoniak a határidőkkel szorongattak, hajtanom kellett tovább az ügyet. Az ötödik pályázatomat fogadta el a bank, de addigra a kamatot 65 százalékban állapították meg. Mire enyém lett a telep, csúcspontjára hágott a sertésmizéria. Kiderült, hogy 40 millióért egy csődtömeget vettem meg. De, hogy a keserűség poharát fenékig ürítsem, megtudtam, másutt 8-10 millióért kótyavetyéltek el hasonló üzemeket. Más az én helyemben beleőrült volna ekkora veszteségbe. Én is közel álltam hozzá... A sertéstelep maradt meg nekem, meg a h.-i kisbirtokom, ezekkel kezdek új vállalkozásba. A bank perel engem, én meg őket, kell a pénz ügyvédre. Az állami gazdaság igazgatója azóta szépen átjátszotta a gazdaság vagyonának legjavát a saját vállalkozásába, s termékeivel elárasztotta a környékbeli piacokat. Nem halok meg addig, amíg a saját termékeimmel le nem szorítom ká- eftéjét a pályáról. Lejegyezte: Almási Márta Ez termeli, az megveszi, ő fizeti Mint köztudott, a vállalkozói szférában nem könnyű hitelhez jutni. Ha mégis sikerül, fölöttébb drága. A keletkező költség- többletet pedig az amúgy is magas árakba beépíteni már szinte lehetetlen. A nehéz időszakok áthidalására Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már régen kifejlesztették az úgynevezett „faktorálási” technikát.- Mii jelent ez a ma még sokunk számára idegenül hangzó kifejezés? - érdeklődtünk Vat- lay Richárdtól, az Első Hazai Faktorház Rt. elnökétől.- Tulajdonképpen ez egy speciális kölcsönügylet elnevezése. A faktorálással foglalkozó pénzintézet közvetít két cég - az eladó és a vásárló - között. Az ügylet lényege, hogy az eladó azonnal megkapja a terméke árát, a vevő pedig az árut. Csakhogy az eladónak nem a vevő, hanem a pénzintézet fizet. A vásárló a számlát 30-60 nap elteltével egyenlíti ki az ügyletet finanszírozó faktoráló cégnél. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a vevő feldolgozza vagy továbbadja a vásárolt árut, és az abból származó bevételből fizessen a faktorálónak. Kockázati tőkebefektetők Bemutatkozott Szombathelyen a Venture Capital Hungary B.V., valamint az Euroventures Senior úgynevezett kockázati tőkebefektetési társaság. A Holland cégek magyarországi képviselet-igazgatói, helyi vállako- zók, betéti és Rt-k vezetői előtt vázolták tevékenységüket. A befektetők esetenként 25-150 millió forinttal vennének részt hazai termelő vállalkozásokban. Ezzel lehetőséget kínálnak a tőkehiányos, de piacképes terméket gyártó cégek fejlesztésére. FEKETEPIACI ÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam Ft-ban Német márka 59,5 63.5 USA-dollár 102.2 106,5 Osztrák schilling 8,8 9,2 Francia frank 17,3 18,3 Svájci frank 68,4 72,4 Olasz líra (ezer) 60,2 63,2- Kik veszik igénybe ezt a szolgáltatást?- Általában állandó üzleti partnerek esetében járható a hitelezésnek ez a módja. A faktoráló cég mindkét féllel külön szerződést köt. A cégpáros lehet termelő és nagykereskedelmi vállalat, vagy nagykereskedő és kiskereskedő, amelyek egymásra vannak utalva, csak éppen nincs elég forgótőkéjük a hitelezéshez, illetve a vásárláshoz. Ezen az akadályon segíti át a gazdálkodókat a harmadik fél. vagyis a fizető harmadik.- Manapság a jó finanszírozási technika előnyt jelent a piacon. A 30-60 napos haladék rendkívül kedvező lehetőségnek számít a vásárlók részéről. Ugyanakkor az eladó sem nélkülözi a termékek ellenértékét, hiszen a faktoráló azonnal kifizeti. És nyilván a harmadik fél sem jár rosszul. Mi az ára ennek a szolgáltatásnak?- Á mindenkori banki hitelkamatokkal közel azonos árat számítanak fel szerte a világon. Magyarországon sincs ez másképpen. Csakhogy ez az összeg megoszlik a két fél - az eladó és a vevő - között. VégeredménySokán róják fel a folyószámlájukat, betétjüket kezelő bankjuknak, hogy sok információt kér a hitelért folyamodó ügyféltől, bizottság elé viszi a döntést, minden lépéséből szinte árad a bizalmatlanság. Való igaz, valamilyen ésszerű egyezésnek létre kellene jönnie az ügyfelek és a bankok között, de ennek reális esélye csak akkor lehet, ha kialakul a bankok megbízható üzleti köre. Kikopnak a szerencselovagok, ha a huzamos üzleti együttműködés során a pénzintézet sokoldalúan megismeri az általa finanszírozott cégek üzleti eredményeit, stratégiájának erősségeit és gyenge pontjait. Ha letisztulnak a gazdaság erőviszonyai, ha kiderül, hogy ügyfele milyen pozíciót foglal el az iparágon belül, milyen a viszonya fő vevőivel és beszállítóival, milyenek a cég vezetőinek szakmai és irányítói kvalitásai, az adott szónak mekkora súlya van mindennapi döntéseikben. Ha mindezek egyértelművé válnak, akkor majd nem kell annyiféle információt kérni egy-egy vállalatról, mert ként a kereskedelmi forgalomba kerülő áru végső ára mindössze 2-5 százalékkal nő a módszer alkalmazásával.- Milyen feltételekkel kötnek szerződést a cégpárosokkal a faktorálók?- Természetesen csak banki szempontból hitelképes cégek vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Akiknek még a megosztott hitelkamatok kifizetése is elviselhetetlen terhet jelentene, azokért a faktorálók sem vállalhatnak felelősséget.- A nyugati tapasztalatok alapján az üzleti forgalom egészében mekkora szerepet tölthet be ez a technika, illetve Magyarországon mennyiben használható?- Az arányok nemzetgazdaságonként változnak. Van, ahol eléri a tíz százalékot, van, ahol csak fél százalékot tesz ki. Azt hiszem, hazánkban rövidesen - a lízinggel együtt- a faktorálás is gyakran alkalmazott megoldássá válik. A 4—5 éves tapasztalatok azt mutatják, hogy igény van rá. Persze, ehhez bővülnie kell ennek az üzletágnak is, vállalkozókra, fizetőkész harmadikokra is szükség van. ellenőrzött adatok, jellemzések egész dossziéi állnak majd egy-egy bank, adósminősítő szervezet rendelkezésére. A cégeknek jogukban áll, hogy megismerkedhessenek a reájuk vonatkozó információkkal, s azt - megfelelő dokumentumokra támaszkodva - helyesbíthessék. Addig is mit tehet az ügyfél, hogy tisztességes adósnak tekintse a bankja? Az első jótanács: próbáljon őszinte légkört teremteni a hitelező bankfiók munkatársaival. A második: ne próbáljon senki önmagáról kedvezőbb képet festeni a valóságosnál, hiszen a tények köny- nyen kideríthetők, az adós által őszintén feltárt problémák erősítik a bizalmat, s lehetőséget kínálnak a banknak, hogy ügyfelével közösen próbáljon megoldást találni a gondokra. Egy-egy nagyobb vállalkozás előtt fontos lehet a szándékok kölcsönös megismertetése is, hogy ki-ki megtudhassa, számíthat-e a másik támogatására. Mert az adós-hitelező viszony a gazdaság egyik legkényesebb kétoldalú kapcsolata. Kényes kétoldalú kapcsolat A washingtoni honatya kemény dollárt akar • A papírdollár egyesek szerint nem bírja a gyűrődést. Jim Kolbe kongresszusi képviselő felállt a washingtoni Ca- pitoliumban és javasolt valamit, amiről egész Amerika beszél. Indítványozta, hogy a jövőben a dollár egyedül és kizárólag fémből készüljön, a papír zöld- hasúakat fokozatosan vonják ki a forgalomból! Egy átlagos USA-bankjegy élettartama ugyanis összesen 17 hónap, egy fémpénzé viszont 30 kerek esztendő. Aligha elképzelhető, hogy a Kolbe-javaslat hamarosan megvalósul. Pedig kezdetben vala a fémpénz. Most 200 éve verette George Washington a független USA első pénzérméit Philadelphiában. Az első példányok azonban hamar kikerültek a forgalomból, mert a hátlapjukon lévő sas „oly csenevész volt, hogy legyőzése egy kolibrinak sem okozott volna gondot.” Egészen más baj volt egy 1916-ban vert érmével, aminek hátlapján a Szabadság istennője fedetlen keblekkel látható. Puritán körökben nem voltak hajlandók ezt a pénzt elfogadni, így egy idő múltán Miss Liberty mindent elfedő ruházatban jelent meg ugyanezen az érmén. Azóta is így látható. Ma nem a pénz ruházatával, hanem ráncaival van baj. Miért gondoljuk - kiáltotta világgá a T. Ház pódiumáról Mr. Kolbe-, hogy az idő múlásával csak az emberi arcon jelennek meg a ráncok? A pénzzel ugyanez történik, méghozzá olyan mértékben, hogy a néhány hónapos papírbankót már a legtöbb automata nem képes befogadni. Az Egyesült Álamokban a pénzmosás csak a szó átvitt értelmében divat, a pénz vasalására még nem rendezkedtünk be.
