Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

7 1994. január 25., kedd Egészségmagazin BŐVÜLT A HALASI KÓRHÁZ Röntgenosztályt avattak A DRÁGÁBB VAGY AZ OLCSÓBB HASZNÁL? A beteg háziorvosa döntsön a kérdésben • A gyógyszerek ára és hatása is különböző. Drága az egészség és még in­kább az a betegség. A gyógy­szerárak már-már valószínűtle- nül magasra szökő árai minden­képpen helyénvalóvá teszik a megállapítást. Az árakról, a tb.-támogatás mennyiségéről és milyenségéről sok és sokféle nyilatkozat látott napvilágot az utóbbi időben. A gyógyszertá­rakban tapasztalt - átlagosan - 40 százalékos gyógysze­rár-emelkedést többféleképpen magyarázzák az illetékesek. Té­telesen kimutatják, mennyi eb­ből a termelői áremelés, mennyi írható az importanyagok és a fo­rintleértékelés számlájára és mennyit nyom a latban a támo­gatási rendszer módosulása. A gyógyszertámogatás az idén 50 milliárd forintot tesz ki. Persze a „fogyasztót”, a beteget mindez messze nem érdekli és nem is vigasztalja, csak azt ta­pasztalja nap, mint nap kese­rűen, hogy többet fizet a gyógy­szertári pénztáraknál, jóval töb­bet a korábbinál. Hiszen, ha egy korábbi gyógyszertámogatás 95 százalékról például 80 száza­lékra ment le, a térítési díj négy­szeresére növekszik, míg 80 százalékról 50 százalékra csök­kenő támogatásnál a térítési díj két és félszeresére emelkedik. Ha nem tudjuk kiváltani Nem csoda tehát, ha gyakran előfordul, hogy a beteg megtor­panva, megszégyenülve szá­molgatja pénzét, mikor fizetésre kerül sor és egyszerűen nem képes kiváltani a számára felírt, gyakran nélkülözhetetlen, élet­mentő gyógyszert.- Mit lehet tenni, miként se­gíthet az orvos, mód van-e, hogy olcsóbb készítményt ren­deljen adott esetben? A kérdést dr. Matejka Zsuzsannának, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerészének tettük fel.- Meglehetősen összetett problémáról van szó, melyben nem egyedül az orvos a fősze­replő. Az tény, hogy a támoga­tás csökken, mert a biztosító egyszerűen nem képes elviselni az ország góygyszerszámláját. Viszont ismerve a hazai jövede­lemviszonyokat, gondosan ügyeltünk arra, hogy minden gyógyszercsoportban maradjon olcsóbb és magasabb összeggel támogatott készítmény. Gondol­tak a döntést hozó szakemberek a krónikus betegségekben szen­vedőkre is, a nekik felírt orvos­ságok ártámogatása nem válto­zik jelentősen. Döntsön a háziorvos A legrászorultabbak pedig az önkormányzattól kapott köz- gyógyellátási igazolvánnyal változatlanul térítésmentesen jutnak majd gyógyszerhez.- Ez mégis meglehetősen szűk kör. A többi beteg miként „választhat” olcsóbb és drágább készítmény között?- A választás az orvos, a be­teget ismerő családorvos dolga. Persze a beteg is benne van eb­ben, hiszen a betegek nemegy­szer elvárják, sőt követelik, hogy számukra a drágább gyógyszert írja fel az orvos, mert él az a tévhit, hogy a drága jobb, hatásosabb.- És nem így van?- Nem. Ezt egyértelműen ál­líthatom. A magyar gyógyszer- fogyasztási szokások rosszak, sokan státusszimbólumként ra­gaszkodnak a legdrágább napi gyógyszeradagjukhoz és a leg­szerényebb becslések szerint is körülbelül háromszor annyi gyógyszert fogyasztanak ná­lunk a betegek, mint amennyi valóban indokolt lenne. Elké­pesztő mennyiségű gyógyszert „spájzolnak be” sokan otthon, és orvosilag nem indokolt anti­biotikumokat is raktároznak a házipatikákban. Altatókból, nyugtátokból, fájdalomcsillapí­tókból meg a szükséges egy he­lyett gyakran 3—4 tablettát kap­nak be indokolatlanul és szük­ségtelenül.- Ennek ellenére, a gyakorló orvos kímélheti-e a beteg pénz­tárcáját? A zöld olcsó, a piros drága- Mindenképpen. És ehhez mi is segítséget nyújtunk. Rövi­desen minden háziorvos meg­kapja azt a kiadványt ingyen, mely a magyar gyógyszeripar támogatásával készült el, és ABC-sorrendben, • hatástani számkód alapján tájékoztatja az orvost, milyen készítmények milyen betegségekre írhatók azonos hatással és milyen áron. Egy példa: a 80 forint alatti gyógyszerek a zöld sávban ta­lálhatók, a 300 forint fölöttiek pedig a pirosban. Az orvosnak is érdeke lesz, hogy tájékozód­jon és az olcsóbbat írja fel, mert ha a beteg nem tudja a drága gyógyszert kiváltani, visszajön, nem szedi rendszeresen a felírt készítményt és nem is gyógyul. Tehát a tb. gondozásában a gyógyszerkészítmények ren- delhetőségével kapcsolatos ala­padatok minden orvoshoz eljut­nak és alternatív lehetőségeket kínálnak.- Azonos hatású gyógysze­rek esetében mitől a nagy árkü­lönbség?- Az úgynevezett generiku- mok nem azért olcsóbbak, mert rosszabbak, hanem, mert ezek­ben már nem számítják fel a gyógyszergyárak azokat a költ­ségeket, mint az eredeti mole­kulák előállításánál. Az új gyógyszerek árában 15-20 évi kutatás-fejlesztési költség, a bevezetés, a szakmai reklám költsége is megjelenik, nem is kis százalékban. Ha a szaba­dalmi idő lejár, akkor gyárthatja ezeket bármelyik gyógyszer- gyár és olcsóbban készülhetnek a verseny közepette, de hatásuk nem változik. A biztosító viszont fix ösz- szegű támogatást nyújt, és ezt az alacsonyabb árú gyógyszer­hez igazítja, nem a magasabb­hoz. Ezért vannak szembetűnő árkülönbségek. A gyógyszergyárak vélemé­nye pedig az, hogy a régi, lejárt szabadalmú .termékek nem pó­tolhatják a magasabb tudással, technikával előállított újakat. Hiszen ez a kutatás-fejlesztés értelmét kérdőjelezné meg.- Természetesen van olyan eset, hogy a drágább az olcsóbb, és ez nem ellentmondás, mert az illető gyógyszernek keve­sebb a mellékhatása, nem kell hozzá úgynevezett segédgyógy­szert adagolni, modernebb a ha­tóanyag, gyorsabb a gyógyulás, csökken a táppénzes napok száma és még számtalan előnye lehet. így már olcsóbb a drága, hiszen ez a beteg anyagi helyze­tét is javítja és a társadalmi kia­dásokat is csökkenti. Ezért mondtam már az elején, hogy összetett probléma ez, melyben nagy szerepet játszik az orvos felelőssége, tudása, tájékozott­sága és a beteg felvilágosítása, meggyőzése is. Leopold Györgyi A halasi kórház legkorábbi elődjeként a 140 évvel ezelőtt alapított Kisdedápoldát tartja számon. 1854-ben létesült ugyanis négy ággyal az első fekvőbeteg-intézet Halason. A következő kerek jubileum het­ven évvel ezelőtti, 1924 a Bes- senyei-féle kórház létesítésének éve. Húsz esztendeje, 1974-ben épült a jelenlegi épületegyüttes, amelynek fennállása óta legna­gyobb rekonstrukciója ez a be­ruházás. A korszerűsítés ön- kormányzati pályázattal, céltá­mogatásként elnyert műszerfej­lesztéssel indult, majd magán­tőke bevonásával egy kompu­ter- tomográf beállításának le­hetőségével nagyszabású átala­kítássá teljesedett. A beruházás során Halas ra­diológiai osztálya az orvostech­nika világszínvonalára emelke­dett. Az olasz GMM cég távirá­nyítással működő — átvilágí­tásra, valamint normál és réteg­felvétel készítésére egyaránt al­kalmas — röntgengépe lábszár­tól a fejtetőig képes különböző szögből, más-más rétegben fel­vételek sokaságát készíteni a betegről anélkül, hogy az el­mozdulna. Az automatikus be­állítások gyakorlatilag kiküszö­bölik a hibás felvételek előfor­dulását, hallhattuk a próbaüze­melés alatt lévő gépek bemuta­tása során. A Siemens-cég 1993-ban ki­fejlesztett, a világon ma a leg­többet tudó komputertomog­ráfja az országban másodikként került Halasra. Ezenkívül csu­pán a szekszárdi kórház büsz­kélkedhet a párjával. A műszer attól igazán csodálatos, hogy magában rejti a továbbfejleszt­hetőség ígéretét. Anélkül, hogy új eszközre szükség lenne, hoz­záilleszthető később a spirál­vizsgálatra alkalmas CT is. Surján László a kórház dol­gozóit köszöntő beszédében elmondta, a halasi kórház évről évre gazdagszik, köszönhetően racionális gazdálkodásának. Igaz, ma úgy tűnik, lemarad a sajátáras finanszírozás követ­keztében néhány magasan do­tált társától, de ez átmeneti probléma, amelyet éppen az itt tapasztalt gazdaságos működés­sel tud hamarosan kiegyenlí­teni. — Az egészségügy éves költségvetése ma 35 milliárddal magasabb az elmúlt évihez ké­pest — mondta a miniszter. — Kérem a halasi kórház vezeté­sét, hogy az ebből rájuk eső részt elsősorban a dolgozók bé­rére fordítsák, s az valójában kamatozni fog. Dr. Kövecs Gyula, az intéz­mény orvosigazgatója fontos­nak tartotta emlékeztetni az ün­neplőket egy közel hatvan évvel ezelőtti eseményre. Dr. Monsz- part Lászlót idézte, aki arról pa­naszkodott a város elöljáróinak, hogy 1934-ben a kórháznak még nincs röntgenkészüléke, s ma­gánorvoshoz hordják a város betegeit. Tudni kell azonban, figyelmeztetett az intézmény mai igazgatója, hogy ebben a kórházban végezték el 1937. június 12-én az ország első combnyakszegező műtétjét. • A halasi kórház új komputer-tomográfia. Létezik-e természetes AIDS-védettség? Műtét és fájdalom nélkül Az árakra is figyeljenek Az orvosok ma már több helyről is megtudhatják, hogy egy-egy adott hatástani cso­portban melyik gyógyszer mennyibe kerül, de ezek a tud­nivalók a Népjóléti Közlönyben is megjelentek - tudtuk meg Matejka Zsuzsanna főgyógy­szerésztől. Példaként felhozta, hogy a reuma kezelésére egyaránt ha­tékonyan alkalmazható a 274 forintba kerülő Voltaren 50 mg-os drazsé, illetve a Diclofe­nac Pharmavit filmtabletta, amelyért csupán 40 forintot kell fizetni. Hasonlóképp különbö­zőek az azonos hatáscsosportba tartozó, szívritmuszavar esetén alkalmazott készítmények térí­tési díjai: Mexitil 200 mg-os kapszula 244,20, míg a Rital- mex 200 mg-os kapszula mind­össze 59,30 forint. Az influen­zajárvány közeledtével valószí­nűleg mind több embernek lesz szüksége például köhögéscsil­lapítóra. Ezért jó tudni, hogy itt is nagyok az árdifferenciák. Ha ugyanis az orvos Bronchopront Retard kapszulát ír fel, úgy 366,50-et fogunk fizetni a pati­kában, míg az Ambrobene 75 mg-os Retard kapszulát ennél olcsóbban, 144,50-ért is meg- vehetjük. A betegek érdekében pedig az is fontos, hogy az or­vosok a jövőben az árakra is jobban figyeljenek. Találtak olyan személyeket - igaz csekély számban - akiknek a szervezete rezisztens az AIDS-et okozó vírussal szem­ben - írta a tekintélyes brit or­vosi folyóirat, a The Lancet. Mint a cikkből kiderül: ezúttal is arra a néhány kenyai prostitu­áltra utalnak, akik - noha évek óta ki vannak téve a fertőzés ve­szélyének - a jelek szerint ellenállóak a ma még gyógyít­hatatlan betegség kórokozójá­val szemben. Több mint hétezer AIDS-szű- résből hét ugyanazon személy­nél a vizelet pozitívnak, a vér- vizsgálat pedig negatívnak bi­zonyult. A további vizsgálatok kimutatták, hogy közülük ötnek a fehérvérsejtjei immunisok a HIV-vel szemben. A védeke­zésnek ennek a formájánál nincs szükség antitestekre. A kutatók úgy vélik, hogy ez az első védelmi vonalat jelenti a szervezetben, és az csak akkor próbálkozik az ellenanyag-ter­meléssel, ha ezt az első vonalat a betegség áttöri. Ez utóbbi esetben azonban a vírus rend­szerint már annyira elterjed a szervezetben, hogy kiirtására nincs esély. Ez a felfedezés azt a követ­keztetést sugallja, hogy a sejtek által közvetített immunitás döntő tényezője lehet az AIDS elleni küzdelemnek, és a HIV-fertőzéssel szemben al­kalmazott vakcináknak inkább a sejtek ellenállását kell erősíte­nie, nem pedig - mint azt eddig gondolták - az antitestekre ala­pozott védelmet. Mi a fenti, szenzációsnak is nevezhető felfedezésről a véle­ménye dr. Füst Györgynek, az Országos Haemetológiai, Vér­transzfúziós és Immunológiai Intézet osztályvezető főorvosá­nak?- Már másfél évvel ezelőtt, a VIII. AIDS-világkongresszuson feltette a kérdést Gene Shea­rer, a Washingtonban működő Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársa: létezik-e olyan védettség, amely meg­akadályozza a vírus továbbter­jedését? Vagyis a szervezet minden külső beavatkozás nél­kül önmaga megszabadulhat-e a fertőzéstől, később „emlék- szik”-e erre - vagyis tulajdon­képpen kialakul-e a védettség - és ha újabb támadás éri, ismét elpusztítja-e a vírusokat?- És létezik ilyen képesség?- Bizonyosat nem tudunk. Azt viszont ismerjük, hogy ki­ken végezték el a fenti vizsgála­tot. Az érintettek a fertőzés ve­szélyének legjobban kitettek köréből kerültek ki, homo- vagy heteroszexuálisok, illetve olyan csecsemők voltak, akiknek éde­sanyjuk vírushordozó. Általá­ban tíz HIV-pozitív anyuka kö­zül csak háromnak a babája „örökölte” a fertőzést. A kulcs­kérdés az, hogy a fehérvérsejtek felismerik-e a fertőzést, és az immunrendszer elkezd-e véde­kezni, vagy sem? Valószínűleg az emberek többsége nem ren­delkezik ezzel a képességgel, akié viszont igen, az a kivételek közé tartozik.- A hazai szakembereknek vannak hasonló tapasztalataik?- Most készülünk egy vizsgá­latsorozatra. Mint ismeretes, még az AIDS-vírus fölfedezése előtt, a nyolcvanas évek elején nálunk is kaptak külföldi, fertő­zött vérkészítményt a hemofíli- ások. Az 55 beteg közül 28 fer­tőződött. Keressük a többi 27-et, s ha vállalják, úgy vért veszünk tőlük, azt összehozzuk az AIDS-vírussal, és figyeljük, hogy kimutatható-e a természe­tes védekezés. Minden életkorban előfordul, a 40-60 évesek körében igen gyakori, a 65 fölöttieknek pedig mintegy 80 százalékát utoléri a fájdalmas, kellemetlen beteg­ség, az aranyér. A közhit szerint gyógyítása csak műtéttel lehet­séges - ezt azonban kategoriku­san cáfolja a specialista, dr. Csatár Éva sebész szakorvos. — Voltaképp mi is ez a nép­betegségszámba menő, de sok­szor szégyenlősen titkolt elvál­tozás? — Megértéséhez tudni kell, hogy a végbélnyílástól fölfele, mintegy 4 cm magasságban ar­tériás és vénás érgomolyagok vannak, amelyeknek feladatuk a záróizom működésének segí­tése. E rendszerben pangás kö­vetkezhet be, az említett erek megnyúlnak, a nyálkahártyás borítás elvékonyodik és bevér- zik. Az úgynevezett belső aranyérben - ez szokott vé- rezni - nincs érző idegvégző­dés. A külső, vastagabb bőr­szerű borítása okán nem vérzik, viszont tele van idegvégződés­sel, ezért nagyon fájdalmas.-Hazánkban már 1968-ban meghonosította Ritter László sebész az akkori Orvostovább­képző Intézetben az operáció nélküli ambulanter kezelést - mondja az orvosnő, aki maga is az új módszer egyik sikeres folytatója és népszerűsítője.-A műtét nélküli eljárás el magyarázható a laikusoknak?- Ha az elváltozás kezdeti stádiumban van, úgynevezett szklerotizáló, elmeszesítő olda­tot juttatunk az érgomolyagok közé, amelyek ennek hatására „összeesnek” és a széklettel ki­ürülnek. Ha előrehaladottabb szakaszban van a betegség, a külső aranyér tövére speciális műszerrel gumigyűrű-elkötést juttatunk, így az is elhal, és 72 órán belül a széklettel távozik. Helyén lencsényi seb marad, amely hámosító kúptól 2 hét alatt meggyógyul. Csak a leg­végső, az úgynevezett IV. stá­diumban kell a műtéti gyógy­módhoz folyamodni.- A sebészi beavatkozást mellőző módszerek semmilyen fájdalommal nem járnak?- Gyakorlatilag teljesen fáj­dalmatlanok. A kizáródott aranyér eltávolításánál alkal­mazunk helyi érzéstelenítést. Mivel a kitüremkedett dudor valójában vénatrombózis, egy 3^1 milliméteres metszéssel a vérrögöt eltávolítjuk; a páciens hazamegy, s egy hét múlva akár el is felejtheti panaszait. A gyakran előforduló végbél- repedést, amely székelésnél nagy fájdalmat okoz, szintén szike nélkül gyógyítjuk: egy speciális „pisztollyal” varszerű réteggel vonjuk be a sérült rész, amely e takaró alatt szé­pen behámosodik.

Next

/
Thumbnails
Contents