Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-25 / 20. szám
1994. január 25., kedd PETŐFI NÉPE s A GAZDASÁG KIMOZDULT A HOLTPONTRÓL? Befejeződött a kereskedelem magánosítása MINTHA FÖLDRENGÉS PUSZTÍTOTT VOLNA Ledőlt egy fal a bajai gyakorlóiskolában Az elmúlt esztendő a vállalkozások éve volt A tavaly november végi adatok szerint tovább növekedett a gazdálkodó egységek száma. A Központi Statisztikai Hivatal, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal legfrissebb jelentése szerint 1993 novemberében az országban egyetlen hónap alatt 82 154-ről 83 645— re emelkedett a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma. Kétezerrel több lett a nem jogi személyiségű gazdálkodó. szaporodtak a költségvetési intézmények, és mintegy négyezerrel emelkedett az egyéni vállalkozók létszáma. Az elmúlt esztendő utolsó előtti hónapjában 1617 jogi személyiségű gazdasági szervezet alakult, 126 cég szűnt meg, amelyek közül ötöt felszámoltak, 36 végleg beszüntette a tevékenységét, míg 85 más gazdálkodási formában működik tovább. Novemberre 71 ezerre emelkedett a kft.-k száma, 4 százalékkal a részvénytársaságoké. az állami vállalatoké 5 százalékkal csökkent. A csődtörvény életbe lépése óta november végéig 3052 szervezet ellen indult csődeljárás. A hónap végén 3381 cég állt felszámolás alatt. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek száma az elmúlt év utolsó előtti hónapjában is emelkedett. Legnagyobb arányban (68 százalékban) a betéti társaságok „uralják a pályát", ez ma az egyik legnépszerűbb vállalkozási forma. Számuk egy hónap alatt 2215-tel nőtt. Ugyanebben az időszakban csekély mértékben csökkent a gazdasági munkaközösségek, szakcsoportok és a polgári jogi társaságok száma. A legtöbb jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet a kereskedelemben és a javítószolgáltatások terén működik (32 százalék), de szép számmal (29 százalék) vannak jelen az ingatlan közvetítésben is. Az egyéni vállalkozók egy- harmada kisiparos, illetve kiskereskedő, 28 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású, 2 százalékuk önálló mezőgazdasági kistermelő. Az egyéni vállalkozók 44 százaléka főfoglalkozásban. 43 százaléka mellékfoglalkozásban, 13 százaléka nyugdíjasként tevékenykedik. ÁTALAKÍTANI VAGY ÚJAT ÉPÍTENI? Nem tud dönteni a kécskei testület Nem tud dűlőre jutni a szociális otthon ügyében a tiszakécs- kei önkormányzat. Noha minden képviselő tisztában van az otthon jelenlegi állapotával, s mindenki már nem is egyszer kinyilvánította ezzel kapcsolatban segítő szándékát, a legutóbbi testületi ülésen mégsem tudtak a kérdésben dönteni. Az idő pedig sürget, ugyanis ha a szociális otthon létrehozásához igénybe szeretnék venni a 40 százalékos állami támogatást, ahhoz március 14-éig be kell nyújtani a már konkrét tervből álló pályázatot. Ezt többször említette Tóth Dezső polgármester is. s ezzel próbálta meggyőzni a városatyákat, de sikertelenül. Mert hiába értetlek abban egyet az elöljárók, hogy nagyobb, korszerűbb intézményre van szüksége Kécské- nek, ha az elhelyezését illetően két táborra szakadtak. A polgármester új otthon építését javasolta, mégpedig a Kun Béla utca és a Mátyás király körút közötti másfél hektáros területen. Amennyiben megkapnák az állami támogatást, valamint a megyei önkormányzattól is jönne segítség, akkor a városnak 30-40 millió forinttal kellene az építkezéshez hozzájárulni. A másik javaslat, hogy vásárolják meg a téeszirodát, a polgármester szerint gazdaságtalan, hiszen 17 millió forint az épület ára, a szakértők által elkészített kalkuláció alapján pedig az átalakítás 80 millió forintba kerülne. Albrecht Sándor jegyző elmondta, hogy Kiskunfélegyházán 55-60 millió forintból építettek egy új, 50 férőhelyes otthont, amely tovább bővíthető. Kiskunhalason hasonlóan korszerű, kényelmes intézményt láttak, ott azonban, mivel meglévő épületből alakították ki, jóval többe kerüli a beruházás. Kovács Ernő képviselő úgy vélte, minderre nincs anyagi fedezete a városnak. Akkor tudja támogatni a tervet, ha pontosan megmondják, honnan veszi az önkormányzat a pénzt. Kovács Miklósnak is ez volt a véleménye. de ő azt javasolta, hogy az öregek otthonában lakók annak adják a vagyonkájukat, akik eltartják. azaz a városnak. Az ön- kormányzat ezekből a befizetett összegekből fordíthatna az intézményre, az idős emberek pedig nem megtűrtként, hanem tulajdonosként élhetnének az otthonban. Baji Mihály, Bányai András továbbra is a téesziroda megvételét szorgalmazta. Bányai képviselő szerint a legjobb megoldás az irodaépület megvétele és átalakítása lenne, de - mint mondta - a polgármester még szakértőket is képes bevonni annak bizonyítására, hogy nem gazdaságos az épületet megvenni. Erős József hasonlóan vélekedett, és hozzátette: február 1 -jéig eladó az iroda, de az sem baj, ha nem kell az önkormányzatnak, ugyanis vannak más jelentkezők, egy házaspár például magán szociális otthon céljára szeretné megvásárolni. Tóth Dezső, mivel nem tudta meggyőzni a képviselőket az új otthon építésének gazdaságosságáról, valamint arról, hogy elő tudja teremteni az önkormányzat a pénzt, inkább visszavonta előterjesztését. S mivel semmilyen döntés nem született, így kétségessé vált az állami támogatás megpályázása. benke • A viszonylag szerencsés eset után így néz ki az iskola. (Kép és Szöveg: Gál Zoltán) Minden év végén a következő esztendőtől várunk valamiféle javulást abban a reményben, hogy gazdaságunk egyszercsak kilábal a „gödörből". Ebben jelentős szerepe lehet az iparnak és a kereskedelemnek. Mi várható ebből a szempontból a következő egy-két évben? - kérdeztük a napokban Latorczai János ipari és kereskedelmi minisztertől.- 1993-ban az ipari termelés 5 százalékkal nőtt 1992-höz képest, de a foglalkoztatottak száma mintegy 100 ezerrel csökkent. Minthogy azonban a munkanélküliek száma országosan csaknem 900 ezerrel lett kevesebb, ez azt jelenti, hogy az iparból kikerültek a szolgáltatásban tudtak elhelyezkedni, ami végül is kedvezőnek mondható. Idén is számítok az ipar termelésének további növekedésére.- Mit mutatnak a legfrissebb, januári tapasztalatok, adatok?- Ez évben talán még a szokásos januári megtorpanás sem lesz. 1994-ben olyan kormányzati intézkedések várhatók, amelyek növelik exportképességünket. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával folytatott kutatás-fejlesztések eredményei végre megértek. most már a gyakorlatban is eredményeket hoznak.-A privatizáció következtében megváltozik-e iparunk szerkezete’-Egyértelműen! A kormány azt vállalta, hogy a ciklus végére a GDP 50 százalékát a magánszektorból fogja megtermelni. Ezt már a tavalyi év végére elértük! Egészen biztos, hogy a magántulajdonos jobb eredményeket tud elérni a rendelkezésére álló termelőeszkö• Latorczai János miniszter. zökkel, mint korábban az állam tette. Nagyon remélem, hogy az idén sem torpan meg a privatizáció üteme, örülnék, ha még több külföldi tőke áramlana a magyar gazdaságba. Természetesen a hazai vállalkozókat sem szabad kizárni a magánosítás folyamatából, a bankokban heverő mintegy 1400 milliárd forintnyi megtakarítást jó volna a gazdasági fellendülés szolgálatába állítani.- A termelőüzemek egy részét privatizálják, a másik része az Állami Vagyonkezelő Rt. felügyelete alatt marad. Hogyan érvényesíti. érvényesítheti-e gazdaságfejlesztési elképzeléseit ilyen körülmények között a minisztérium?- Piacgazdaságban egy minisztériumnak egészen más szempontokat kell érvényesítenie, mint egy totalitárius rendszer keretében. Ezt a tárca időben észrevette és kidolgozta a hosszú távú iparfejlesztési koncepciót, amelyet a kormány 1993-ban el is fogadott. Megszületett az a cselekvési program is, amelynek alapján a kormányzati munkát összehangoljuk, kidolgozzuk az ágazatra vonatkozó privatizációs stratégiát. Az AV Rt.-re a tárca közvetlen befolyást nem gyakorolhat, de a kormány egyetértésével érvényesíthetjük akaratunkat e területen is. Persze nagyon nehéz egy ilyen állami holding működtetése, hisz' egyik oldalról kimondottan racionális ipari célok, másik oldalról szociálpolitikai feszültségek, a harmadikról pedig a költségvetés bevételi számai szorítják. — Hol tart a kereskedelem privatizációja és hogyan tudták az előprivatizáció során szerzett tapasztalataikat felhasználni?- Ha egy ágazatról el lehet mondani, hogy a privatizációja befejeződött, akkor a kereskedelemről elmondhatjuk. Már 1988-ban néhány meghatározó áruházlánc gazdát cserélt és ez sok esetben gondot is jelentett. Abban az időben a belpiaci kínálat eléggé visszafogott volt. Akkor hordtunk ki dollármilli- árdokat Ausztriába, hogy háztartási cikkeket hozzunk be, akkor a cégek még ragaszkodtak ahhoz, hogy külföldi árukkal töltsék meg polcaikat, mondván, hogy csak azok a jók és kelendők. Azóta változott a helyzet, de még a kapcsolat- rendszerükön nem tudtak, vagy nem akartak változtatni, ezért a magyar termékek sajnos nem a kívánt arányban szerepelnek a kínálatukban. Ezt én a nem eléggé ellenőrzött privatizáció egyik gyermekbetegségének tulajdonítom. (koós) testi épségét kockáztatva feljutott a bentrekedt gyerekekhez. Megnyugtatta őket. nehogy pánik törjön ki, sőt a tűzoltókkal együtt részt vett a gyerekek kimentésében. A rendőrségi szakértő, Mak- kai Géza elmondta, hogy ez az esemény egyenes következménye a mai építtetői felfogásnak. Arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy minél olcsóbb ajánlatokat tegyenek a kivitelezésre, majd — esetleg mértéken felül -— takarékoskodjanak a szakvéleményekkel és a szakképzett munkaerővel. A nézelődők soraiból többen szóvá tették, hogy a múlt héten arra jártukban meglepetve né/(Folytatás az 1. oldalról.) — Na, most biztos, hogy egyest kapok — súgta Jancsi a padtársának, de választ már nem kaphatott. — Talán összedőlt a világ — gondolta megszeppenve, és ahogy körülnézett az osztályban, társai is fehérek voltak, mint a fal. Csak egy pillanatig tartott, de megresz- kettette az egész iskolát. Óriási robaj, melynek nem tudták a magyarázatát. — Álljatok fel, kimegyünk az osztályból — mondta a tanárnő, és a gyerekek azonnal engedelmeskedtek. Az Eötvös József Tanítóképző Főiskola I. Számú Gyakorlóiskolája még 1943-ban épült. Időközben kicsinek bizonyult a meglevő épület, ezért a fenntartó komolyabb bővítést határozott el. Ennek munkálatait végezte a pécsi Baukomplex építő cég. Alapot készített a Be- zerédj utcára nyíló részhez. Alighogy a gyerekek a hétfői első óra után visszatértek az osztályba, hallatszott az óriási robaj. — Isten csodája, hogy nem történt baleset — mondja egy izgatott édesapa a megdöbbent nézelődők gyűrűjében. — A feleségem megérezte a dolgot. Meghűlt a gyerek, nem akarta ma iskolába küldeni. A tűzoltóság teljes apparátusával jelen van, a rendőrök biztosították a terepet. Az épületet megközelíteni nem szabad, a szakértők szerint további omlástól lehet tartani. A fiatal építésvezetőnek, a szentlőrinci Farkas Árpádnak még jó óra múltán is remeg a keze az idegességtől. Nem védekezik. Mások, hozzáértő szakemberek, úgy vélik, hogy nem egyértelmű az omlás okát a kivitelezőben keresni. Közrejátszhatott például, hogy az alap gyengének bizonyult. Talán meg kellett volna annak idején még az építéskor vasalni, mások pedig elképzelhetőnek tartják, hogy csőrepedés következtében lazult meg a talaj. Az intézmény igazgatója, dr. Cseh Béla elismeréssel szól Adolf Károly karbantartótól, aki nagy lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot. Az omlás után. • I lii Iván mutatja, hogy melyik ablakon hozták ki a gyerekeket a tűzoltók. • Mintegy nyolc méter magasan, az épület tel jes hosszában leszakadt a fal. ték az épülő tornacsarnok alapjának a főfal mellett történő kiásását. Volt, aki meg is jegyezte: — De furcsa technológiai megoldást alkalmaznak. Ebből még baj lehet! Cserháti János alpolgármester azonnal a helyszínen termett: — Könnyen elképzelhető, hogy életveszélyessé kell nyilvánítani az épületet. Ezt a most megejtendő alapos statikai vizsgálat után lehet csak tudni, hogy vajon indokolt-e, és ha igen, mely épületrészeket kell használaton kívül helyezni. Nem kis gondot jelent ez a városnak. de az önkormányzat természetesen segítséget ad a tanulócsoportok elhelyezéséhez. Kérni fogjuk az érintett minisztériumot — a gyakorló- iskola fenntartása nem a város feladata —, hogy valamilyen formában járuljon hozzá a bontási költségekhez. Délután a hatósági osztály életveszélyessé nyilvánította az épületet, és dr. Völgyesi László jegyző megbízta Briglovics Tibor osztályvezetőt és Ottenthál József főelőadót, hogy működjenek közre az iskolavezetés gondjainak megoldásában. A déli órákban ülést tartott a főiskola igazgatósága, és döntött arról, hogy a héten nem tartanak tanítást. Szerdára összehívták a tervezőket és a kivitelezőket. valamint a szakhatóságot és a szakértőket, hogy megállapítsák a felelősség kérdését. Csütörtökön tájékoztatják a szülőket a tanítás további menetéről. Pénteken a sajtót látják el információkkal.
