Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

1994. január 24., hétfő Labdarúgás ll Mérlegen az őszi idény a II. osztályban Bajnokjelöltek versenyfutása • A lakiteleki Buhács (balról) fut versenyt a labdáért. A megyei II. osztályú labda­rúgó bajnokságban évek óta ér­dekes és időnként színvonalas küzdelem folyik. Ez alól az 1993-as őszi idény sem volt ki­vétel. A két csoportban hat­száznál több labdarúgó játszott a csapatokban és az átlagos né­zőszám néhány kivételtől elte­kintve elérte, sőt olykor megha­ladta a megyei I. osztály közép­csapatainak nézettségét. Ami a megyei II. osztály lab­darúgásának színvonalát illeti, megoszlanak a vélemények. Tény, hogy az utóbbi két évben felkerült Kunszentmiklós, Ne­mesnádudvar és Hajós a megyei I. osztályban is derekesan helyt állt, de a Solti FC-nek sem kell szégyenkeznie. Az őszi idény elején mindkét csoportban nagy volt a készülő­dés. Északon a Kiskunfélegy­házi Honvéd — miután meg­szabadult a nagy vetélytársak- tól, a Solti FC-től és a KTK-tól — elsőszámú bajnokjelöltnek számított. A hírek viszont a Csengőd, a Tabdi és a Lakitelek komoly erősítéséről érkeztek. Végül azoknak lett igazuk, akik az utóbbiakra tippeltek. A 13. fordulóban — amikor éppen a Csengőd—Lakitelek rangadóra készültek, s a korán beköszön­tött havazás miatt a küzdelem félbeszakadt — a Csengőd ve­zette a táblázatot a Lakitelek előtt. A Kiskunfélegyházi Hon­véd pedig csak az 5. helyet fog­lalta el. Két újonc, a Ladány- bene és a Honvéd Radnóti SE viszont beverekedte magát az élcsoportba. A listavezető Csengőd 11 győzelemmel, két döntetlennel veretlen, de a mögötte lévő La­kitelek sem vesztett mérkőzést, csupán a döntetlenjeinek a száma több kettővel. — Csengődön talán soha nem volt még ilyen összefogás, mint most — mondta Francia László, a csapat edzője. —- So­kan támogatják az együttest és az önkormányzat nagy segítsé­get nyújt. Nyugodtan mondha­tom, hogy minden feltétel adott a megyei I. osztályban való sze­replésre és nem is titkoljuk, hogy a feljutás a célunk. Húsz labdarúgóval január 11-én kezd­tük a felkészülést. Gond, hogy kapusunk, Békési Akasztóra készül. A pályánk felújítása ja­vában folyik. Áprilisban már azon szeretnénk játszani. Addig viszont a kissé rossz talajú má­sodik pálya lesz az otthonunk. Nagy gondot fordítunk az utánpótlás nevelésére. Az ifjú­sági és serdülő csapattal Kiss István foglalkozik és saját neve­lésű fiatalokkal szeretnénk a jö­vőben szerepelni. Nagyon vár­juk a Lakitelek elleni rangadót. A Déli csoportban az idény előtt az előző évi második he­lyezett Ámor FC volt a biztos bajnokjelölt. Nagyon készült a Tompa, jelentősen erősödött az előző évben csak 11. helyezett Dusnok. a Vaskút és a Bátya. Babérokra pályázott az Északi csoportból átrándult Kecel egy­üttese is. A befutó végül iga­zolta a híreket, csupán az Ámor FC kezdett gyengébben a várt­nál. A Tompa ugyanis hatszor, a Dusnok ötször volt listavezető. Az Ámor FC csak az utolsó két héten tört az élre. A kisszállá- siak 3 pontos vezetéséből az egyik pont még bizonytalan, mert a Kiskunmajsa ellen óvás még nem dőlt el. Az ősszel el­maradt Tompa—Ámor FC rangadón, ezért még változhat a sorrend. Az Ámor FC bajnokjelölt­ként indult, és nem is okozott csalódást. Igaz, az idény elején nehezen lendült játékba. Kez­detben a 4., majd a 3. helyen állt az együttes. A 10. fordulóban a Dusnokon játszott rangadón nyert 2—0-ra, s ezzel felzárkó­zott a 2. helyre. A 11. héten, amikor a rivális Tompa Sükös- dön hagyta a két pontot, az Ámor FC élre került, s ott is ma­radt. Az Ámor FC csapata jól kihasználta az igazolás lehető­ségeit. Az együttesben több ügyes játékos szerepelt a déli szomszédoktól. A végén még arra is jutott az erőből, hogy két játékosuk — Poszavcsics és Csoszity — a Kecskeméti TE NB Ill-as együttesét segítse. Az eddigiekből kitűnik, hogy a megyei II. osztály egyik cso­portjában sem jutott senki be­hozhatatlan előnyhöz. Az él­csapatok — az Ámor FC, a Tompa, a Dusnok vagy a Csen­gőd és a Lakitelek — még nagy­jából azonos esélyekkel küzd- hetnek a bajnoki címért, sőt akad még jó néhány együttes, amely beleszólhat az imént fel­soroltak csatájába. Az őszi idény elmaradt mérkőzéseinek befejezése után forró tavasz várható a megyei labdarúgás második vonalában. LAKITELEK NAGY LEHETŐSÉGE Dobogóra pályáznak Az elmúlt évben több válto­zás történt a lakiteleki sporte­gyesületnél. A régi elnök, Gyöngyösi György lemondott. A megyei II. osztály Északi csoportjában szereplő labdarú­góknál a tavasszal még Őrző István edző dolgozott, az őszi szezonban azonban már Domo- nics József, mint játékosedző irányította a csapat munkáját. — Mit várnak az új évtől ? — érdeklődtünk Sütő László megbízott sportegyesületi el­nöktől. — Az egyesületünknek több szakosztálya van, de verseny­szerűen jelenleg csak a labdarú­gás működik. Az 1992/93-as bajnokságban a 10. helyen vé­geztünk a megyei másodosz­tályban. Most az őszi szezonban a másodikok vagyunk, s csak két pont hátrányunk van az első helyezett Csengőddel szemben. Ilyen nagy lehetősége már ré­gen volt a csapatnak. Szeret­nénk bajnokságot nyerni. Szinte minden adott ehhez. A játéko­sok állomány jó kezekben van­nak Domonics József edző irá­nyítása alatt. Pusztai Imre is komolyan foglalkozik az ifjúsági csapat­tal, jóllehet ez az eredmények­ben még nem tükröződik. Az ott végzett munkának előbb vagy utóbb be kell érni, így lesz majd utánpótlásunk. Már most is van egy-két tehetséges fiatal játé­kos, akik állandó tagjai a nagy csapatnak. Anyagi gondok is felmerültek az elmúlt év során, ugyanis még ’92-ben vásárol­tunk egy buszt az 1993-as év terhére. Ennek az összege hi­ányzott a költségvetésből. Sike­rült mégis kihúznunk az évet. Úgy néz ki, hogy amit eddig kaptunk támogatást, azt ebben az évben is megkapjuk, sőt ma­gánvállalkozók is jelezték, hogy hajlandók segíteni. Sajnos de­cemberben az egyesület egyik oszlopos tagját elveszítettük, Hankovszky Jenő személyé­ben. Több új szakosztályt is sze­retnénk létrehozni: a triatlonra, a lövészetre és az íjászatra gon­doltunk. Az íjászatnak már régi hagyományai vannak nálunk. Reméljük, anyagilag is tudjuk segíteni munkájukat. Február­ban új elnökségi tagokat válasz­tunk. Nekik kell a következő négy évben irányítani az egye­sület munkáját. Reméljük siker­rel végzik majd feladatukat. Szentirmay Tamás Délen több volt a néző A megyei II. osztályú labda­rúgó bajnokság két csoportjá­nak 208 mérkőzését 48 ezer 100 néző tekintette meg, ami 231 át­lagos nézőszámnak felel meg. Az északi csoport 104 mérkőzé­sét 22 ezer 250, a déli csoportét 25 ezer 850 szurkoló látogatta. Északon fordulónként 1712, mérkőzésenként 214, délen for­dulónként 1988, mérkőzésen­ként 249 néző volt az átlag. Délen tehát több volt a szur­koló, pontosabban akadt két csapat, ahol az eredményes sze­replés nyomán ugrásszerűen nőtt a közönség érdeklődése. Tompán általában 4-500 néző látogatott ki a találkozókra, de akadt 850, sőt a Dusnok elleni rangadón 1000 néző is. Majd­nem hasonló volt a helyzet Dusnokon. Északon az élcso­portos Lajosmizse, Csengőd, Lakitelek a sikerek dacára is csak az átlag közelében maradt. A nézőcsúcs Kunszálláson szü­letett 600 szurkolóval a GAMF elleni találkozón. A negatív csúcsot északon a H. Radnóti SE, délen a Gara tartja, ahol legtöbbször alig száz néző látogatott ki a mérkőzé­sekre. Az elsőségért játszanak Az előző bajnoki idényben még csak 6. helyen végzett, de az ősszel megerősödött a Tompa labdarúgó csapata. A nyitómérkőzésen 5—0-ra verte a Szakmár együttesét és négy forduló során nem talált legyő­zőre. A remek sorozatot először a Kunbaja elleni váratlan hazai vereség, a kelebiai 0—0-as dön­tetlen, majd a 12. fordulóban a Sükösdön hagyott 2 pont szakí­totta meg. A csapat nyilván babonás, mert többnyire ragaszkodott a 4-es számhoz. Négyszer nyert 4— 0-ra, egyszer 4—1-re, de előfordult 6—0-ás, 6—1-es, sőt 5— 0-as győzelem is. Az* őszi elsőségért nagy harc folyt a Déli csoportban a Dusnok csapatá­val, s vé^ül nevető harmadik­ként az Amor FC lett a befutó. Az őszi idény még nem zárult le, s a csattanóra, a Tompa—Ámor FC rangadóra március 6-án kerül sor. — Az őszi idény előtt, az erőviszonyok felmérése után a vezetők az 1-3. hely megszerzé­sét tűzték a csapat elé — mondta Szűcs László, a Tompa csapatának edzője. — Ennek meg is feleltünk, mert végig az élcsoportban voltunk, sőt a 2. helynél gyengébben soha nem álltunk. A végén sajnos a Sü­kösdön elszenvedett vereség miatt az Ámor FC megelőzött minket, de még nincs vége az „ősznek”. — Mikor és hogyan kezd­ték a felkészülést? — Január 9-e óta heti négy edzéssel készülünk. Erősödött a gárdánk, mert Horváth Béla és Tímár Gábor, akik Kiskunha­lason játszottak, mindketten le­szereltek és számíthatok rájuk, sőf Borbíró Sándorra is, aki Bácsalmásról érkezett. Egy vaj­dasági idegenlégiós, Rimac is itt van. Az ősszel Jánoshalmán szerepelt az I. osztályban és öt gólt lőtt. A célkitűzésünk változatlan. Sok függ az Ámor FC elleni rangadótól, mert tavasszal jóval nehezebb a sorsolásunk. A táb­lázat első hat helyén álló csapat közül négyhez mi utazunk, ami nem előnyös. Mégis úgy gon­doljuk, hogy a kitűzött 1—3. helyezésből a legjobbat, tehát a bajnoki címet szeretnénk meg­szerezni. — Ha ez sikerülne, a maga­sabb osztályhoz rendelkezé­sükre áll a megfelelő anyagi fedezet? — Az önkormányzat támo­gatja a sportot. Úgy nyilatkoz­tak. hogy biztosítani kívánják a feltételeket a megyei 1. osztály­ban való szerepléshez is. — A jelenlegi gárdát al­kalmasnak tartja-e a nagyobb feladatra? — Ha feljutnánk, akkor a tá­madósorban kellene még Szalma mellé másik gólerős csatár. Igaz, mi rúgtuk a legtöbb gólt és a legkevesebbet kaptuk, de Szalma mögött elsősorban a középpályások szereztek gólo­kat. De még nem a nagyobb cé­lokra gondolunk, hanem a tava­szi idényre készülünk. Hat elő­készületi mérkőzést tervezünk, elsősorban megyei I. osztályú csapatok ellen. Mi megteszünk mindent, ami tőlünk elvárható, a többi a pillanatnyi formán és esetleg a szerencsén múlik majd. Ä Tompa csapatában 18 lab­darúgó kapott játéklehetőséget. Legtöbbször a Tarnyák — Ko­szó, Posztronya, Dózsa, Kö- vesdi, Krizsán, Andróczki, Teleki, Szalma, Vajda, Ritt- gasser összetételű együttes lé­pett pályára, de játszott Rácz, Velez, Zorán, Barta, Varga, Takács és Elek is. Sárga lapot a fegyelmi bizottságnak? A megyei II. osztály őszi idényének sportszerű légkörét csupán egy óvás és az azt kö­vető határozat zavarta meg. A Kiskunmajsa—Ámor FC 0—0-ra végződött mérkőzést a vendégcsapat megóvta műhiba címén. A játékvezető nem állí­totta ki a majsaiak játékosát, aki a sárga lapot kikapta a játékve­zető kezéből." És ezzel (a kisz­szállásiak szerint) tettlegességet követett el, amit piros lappal kellett volna büntetni, a játék félbeszakításával. A kiskunhalasi fegyelmi bi­zottság helyt adott az óvásnak és a mérkőzés eredményét meg­semmisítve 3—0-ás gólkülönb­séggel az Ámor FC javára iga­zolta. A döntést jóváhagyta a kiskunhalasi labdarúgó szövet­ség elnöksége, de az ügy azóta sem jutott nyugvópontra. — A döntésünk ellen a Kis­kunmajsa panasszal élt a me­gyei labdarúgó szövetségnél és ennek nyomán bekérték az első és másodfokú határozat iratait — mondta Nyerges Ferenc, a kiskunhalási Labdarúgó Szö­vetség elnöke. És a vita azóta is folyik. Másodosztályú lövészek és a találatok A megyei II. osztályú labda­rúgó bajnokságban mind az Északi, mind a Déli csoportban 406 gól esett. A dolog szépség­hibája, hogy délen 403 alka­lommal szedték ki a labdát a há­lóból. Három gólt ugyanis a fe­gyelmi bizottság lőtt a Kiskun- majsának az Amor FC óvása alapján. Á góllövőlisták állása a leját­szott 13 forduló után: Északi csoport, 14 gólos: Rozmán (Tiszaalpár), Kecskés (Csengőd), 12 gólos: Erki (Nyárlőrinc), 11 gólos: Bránya (Tabdi), 10 gólos: Lapsánszki (Kunszállás), 9 gólos: Rózsa (Lakitelek), Magyar (Orgo- vány), 8 gólos: Szarka (Csó- lyospálos), Galambfalvi (Hon­véd Randóti SE), Pallagi (Kis­kunfélegyházi Honvéd), Varga (Dunaegyháza). 7 gólos: Digner (Tabdi), Szírják (Csengőd), Bleszák Cs. (Harta), Illés (Hon­véd Radnóti SE), Meszlényi (Ladánybene), Zsolnay (Nyár­lőrinc), 6 gólos: Halasi (Orgo- vány), Pásztor (Csengőd), Bíró (Tiszaalpár), Kertész J. (Kis­kunfélegyházi Honvéd), 5 gó­los: Makra (Lakitelek), Torbán (Nyárlőrinc), Antal, Palla (Solt- szentimre). 4 gólos: Rácz (Tabdi), Kovács S. (Csengőd), Domonics, Somogyi, Tóth J. (Lakitelek), Kiss (Honvéd Rad­nóti SE), Vakulya (Tiszaalpár), Csernik (Kiskunfélegyházi Honvéd), Csurka (Hetényegy- háza), Marsa (GAMF), 3 gólos: Szikszai, Fábián (Tabdi), Né­met J., Csengődi (Csengőd), Lázár (Harta), Seres, Kocsis, Baranyi, Domokos (Ladány­bene), Karsai, Lakatos (Kiskun­félegyházi Honvéd), Szeleczki (Hetényegyháza), Zsögön, Ju­hász P. (GAMF), Nagy O. (Or- govány), Tisóczki (Csólyospá- los), Rigó (Dunaegyháza), Nagy R. (Soltszentimre). Két gólt 14, egyet 54 labdarúgó szerzett. Az öngólok száma: 2. Déli csoport, 15 gólos: Szalma (Tompa), 14 gólos: Deák (Bátya), 11 gólos: Sánta Z. (Dusnok), 8 gólos: Tényi (Gara), Petrity (Bátya), 7 gólos: Molnár (Kelebia), Csehok (Sü- kösd), Kapitány (Dusnok), Varga M. (Kunbaja), 6 gólos: Tóth, Szabó G., Kovacsevics (Ámor FC), Pesti, Dózsa (Vas­kút), Farkas T. (Gara), Szabó A. (Kelebia), Sánta P. (Dusnok), Szabó, Sárdi (Szeremle), Csi­pák (Kunbaja), 5 gólos: Teleki (Tompa), Poszavcsics (Ámor ÉC), Nagy Zs., László (Gara), Beke (Szakmár), 4 gólos: And­róczki, Rittgasser (Tompa), Csög, Doszpod (Kecel), Komá­romi (Bácsborsód), Andricz, Törteli (Kiskunmajsa), Rab, Szabadi (Szakmár), Pesti (Sü- kösd), Báló (Dusnok), Hegyi Z. (Szeremle), 3 gólos: Posztro­nya, Rácz (Tompa), Baics (Amor FC), Szűcs, Kovács J. (Vaskút), Szabó F. (Kecel), Farkas Zs. (Gara), Czirkó (Kis­kunmajsa), Honfi, Sulomán, Békési (Kelebia), Mácsai, Kapi­tány, Pintér (Szakmár), Nagy (Katymár), Balázs (Sükösd). Két gólt huszonhét játékos, egyet pedig hatvan labdarúgó szerzett. • Kecskés Ferenc, a góllövőlista egyik éllovasa, lövés közben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents