Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

1994. január 24., hétfő Megyei körkép 3 Kecskeméti iskolatársulás • A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola is csatlakozott a társuláshoz. A közelmúltban Kecskemé­ten négy általános és három kö­zépiskola iskolatársulást hozott létre. A kezdeményezés lé­nyege, hogy az általános iskola utolsó két évében a diákok a tantárgyak egy részét speciális tanterv alapján, csoportbontás­ban tanulják. Amennyiben a di­ákok a két év során tudják tar­tani tanulmányi eredményüket, automatikusan felvételt nyernek a három középiskolába. Az érintett középiskolák a Kada Elek Közgazdasági, a Széchenyi István Idegenfor­galmi és Vendéglátóipari Szak­középiskola és a Bolyai János Gimnázium. Az intézmények vezetőinek véleménye szerint az általános iskola 7-8. osztá­lyában így nemcsak alaposabb képzést kapnak a gyerekek ma­tematikából, magyarból és ide­gennyelvből, hanem lehetőség nyílik arra is. hogy kialakuljon egy szorosabb kötődés a leendő középiskolához. A kezdeményező Hunyadi János és Vásárhelyi Pál Általá­nos Iskolákhoz csatlakozott a Béke téri és az Arany János is­kola is. Az elképzelés nem tel­jesen új, hiszen a város több kö­zépiskolája már korábban is igyekezett leendő tanulóit meg­nyerni magának, szakkörök, kü­lönböző tantárgyi foglalkozá­sok formájában. A társulás szándékai szerint az általános iskolák és a közép­iskolák oktatói közösen alakít­ják ki a szakmai programot. A kecskeméti önkormányzat okta­tási bizottsága meghallgatta az alapítók szándékait. A döntés értelmében a kétoldalú megál­lapodások alapján működő isko- latársulás csak a jelenlegi struk­túrában működhet, és nem lehet pénzügyi kihatása sem. N.Á. KARSAI FONTOSNAK TARTJA AZ F-KATEGÓRIÁT A jánoshalmi képviselő pontosít A pedagógusok visszaminő­sítése miatt az iskolákban elke­seredett a hangulat, így érthe­tően nagy felháborodást váltot­tak ki Karsai Péter MDF-es or­szággyűlési képviselő szavai. A hódmezővásárhelyi pedagógus­fórumon Karsai Péter azt vetette fel: legjobb lenne a sokat vita­tott F-kategóriát teljesen le­blokkolni. Szerinte a pedagó­gusok szakszervezete hazardí- rozik, amikor beadványt intéz az országgyűlés elnökéhez, hi­szen nem olyan rossz a helyzet. Jánoshalmán például, ahol ő az iskolaigazgató, egy beosztott pedagógus 77 ezer 390 forintot keres. Karsai Péter sajtónyilatkoza­tot juttatott el lapunkhoz, amelyben pontosítja, kiegészíti a Hódmezővásárhelyen elhang­zottakról készült tudósításokat. Nyilatkozatában azt írja: „Az F-kategóriát valóban jobb lett volna blokkolni, mint így, a pe­dagógusokkal való előzetes konszenzus nélkül bevezetni. Ez a vélelmem a legkevésbé sem azt jelenti, hogy az F-kate- góriát ne tartanám fontos és jo­gos kategóriának.” Nyilatkozatában kitér a já­noshalmi bérekre is. Megis­métli, hogy iskolájában valóban van olyan beosztott pbdagógus, aki több mint 77 ezer forintot keres, de olyan is, aki 20 ezer forintos jövedelemmel rendel­kezik. így tehát az iskolában az átlagjövedelem 1994-ben ha­vonta 32 ezer forint körül alakul majd. Végezetül Karsai Péter megr erősíti, hogy a tudósításban idé­zett, „hazardírozik a szííkszer- vezet” kitétel valóban elhang­zott, de ezt úgy értette: nem biz­tos, hogy sztrájkkal fenyege­tőzni jó benyomást kelt a társa­dalom más csoportjaiban akkor, amikor a közalkalmazotti bérté­teleket sikerült a ’94-es költ­ségvetésben biztosítani, s ezzel országosan 25-30 százalékos béremelést elérni az ágazatban. A POLGÁRMESTER JOGI SZEMÉLY LESZ? A honvédelmi törvényről Nem sok idő maradt az új honvédelmi törvény tanulmá­nyozására: január elsején lépett hatályba, de a februári bevonu­láskor már alkalmazni is keli az ide vonatkozó paragrafusait. A honvédelemmel kapcsolatos kö­telezettségek ilyen szintű szabá­lyozása utoljára tizenhét évvel ezelőtt, 1976-ban történt meg.- A társadalomban, az ország politikai életében azóta bekö­vetkezett változások figye­lembe vételével, az új törvény nagyon pontosan meghatározza a haza védelmével kapcsolatos feladatokat - mondja Hadarits Imre alezredes, a megyei kiegé­szítő parancsnokság parancs­noka. - Rengeteg olyan új ele­met, törvényileg korábban nem szabályzott kötelezettséget tar­talmaz, melyek ismerete az érintettek részéről elengedhetet­len. Mert például megváltoztak a honvédelemmel kapcsolatos bejentési kötelezettségek, meg­határozásra került a magántu­lajdonban lévő vállalatok, a vál­lalkozók adatszolgáltatásának a rendje, megnőtt a polgármesteri hivatalok hatásköre, a polgár- mesterek személyes felelős­sége. Mindezt néhány mondat­ban lehetetlenség összefoglalni. Ezért most csak azokra a felada­tokra kívánom felhívni a fi­gyelmet, melyeket az önkor­mányzatok hatáskörébe utalt a törvény. A honvédelem igazgatásában így megszűnt a városi honvé­delmi bizottság, szerepét a helyi védelmi bizottság vette át. En­nek a testületnek a polgármester az elnöke, tagja pedig többek közt a jegyző és még egy pol­gármester, akit az illetékességi területhez tartozó többi polgár- mester választ meg. Dacára te­hát annak, hogy választott funkciót tölt be. minősített eset­ben egyszemélyi felelősséggel vannak felruházva a polgármes­terek. Ha úgy tetszik, jogi sze­méllyé lépnek elő. Irányítja a honvédelmi felkészítéssel, a mozgósítással és a polgári véde­lemmel kapcsolatos feladatokat, összehangolja a helyi szervek tevékenységét. Elrendelheti a ingatlanok, a technikai eszkö­zök igénybevételét, valamint más gazdasági és anyagi szol­gáltatás teljesítését. De a jegyzők feladata is lé­nyegesen megváltozott. Sok más kötelezettség mellett janu­ártól például már ők bírálják el a fegyver nélküli és a polgári szolgálat teljesítésére beadott kérelmeket is. Mindezek olyan mértékű vál­tozások, melyeket csak együtt, közösen gondolkodva lehet ki­fogástalanul végrehajtani. Ezért volt hasznos az az értekezlet, melyet a napokban Bácsalmá­son szerveztek. Erre a tanács­kozásra a környező települések polgármestereit hívták meg a törvényben foglalt feladatok ér­telmezésére. Bárhova szívesen elmegyünk egy-egy ilyen meg­beszélésre. - galambos ­A Honvédelmi Törvény ér­telmezésével, a lényegesnek vélt. érdeklődésre számot tart­ható módosításokkal Kenyeres Dénes holnap kezdődő soroza­tában foglalkozunk. Rablót fogtak A kunszentmiklósi rendőrka­pitányság nyomozott abban a dunavecsei rablásban, melyet január 19-én az esti órákban követtek el. A Platán vendéglő előtt leütötték a jugoszláv ál­lampolgárságé B.Gy.-t. majd kifosztották a magatehetetlen férfit. Az órája és 1300 forintja tűnt el. A rendőrök bravúros gyorsasággal elfogták a rablás­sal alaposan gyanúsítható, du­navecsei illetőségű D.I.-t. TÖRVÉNYSÉRTŐ ÁRMEGÁLLAPÍTÁS? Vízdíjemelésre készülnek Februártól 17 százalékos víz- és csatornadíj-emelésre készül a Bácsvíz Rt. A kiskunfélegyházi önkormányzat pénzügyi ellen­őrző bizottságának ülésen je­lentette be ezt Varjú Tamás gazdasági igazgató. Két variá­ciót terjesztettek be. Az egyik 38-ról 45 forintra növelné a víz köbméterenkénti árát, a csator­nadíjak pedig 26-ról 31 forintra emelkednének. A másik elkép­zelés szerint 8 forinttal nőne mindkét tarifa. Éne jönne még rá a 10 százalékos áfa. Az ára­kat törvény által előírt módon kalkulálták ki, az infláció hatá­sát igyekeztek kompenzálni, és minimális nyereséget terveztek csupán. Ennek ellenére a bizott­ság egyhangú szavazással elve­tette a javaslatot. Indoklásként hivatkoztak arra a joghézagra, ami eldönthetetlenné teszi, ki­nek is kell kimondania az ár­emelés tényét. A vonatkozó törvény ugyanis nem rendelke­zik a gazdasági társaságok tu­lajdonában lévő vízművekről. Dr. Fehérváriné dr. Csölle Yvette jegyzőasszony törvény- sértőnek ítélte azt, ha az ön- kormányzat alkot rendeletet eb­ben a kérdésben. Egyöntetű volt az a vélemény is, hogy Kiskun­félegyházán nagyon rossz idő­pontban állt elő a vízmű az öt­lettel. A képviselők szerint a vízminőség látványos javulása előtt nem emelni, hanem csök­kenteni kellene a vízdíjakat. Az emelkedés ténye nem áll össz­hangban a szolgáltatás színvo­nalának emelkedésével. A fej­lesztés árát nem lehet a lakos­ságra terhelni jelen gazdasági körülmények között, hangzik a bizottsági állásfoglalás. Amennyiben a testület is így dönt, előfordulhat az a furcsa helyzet, hogy a szolgáltató fogja perelni a tulajdonos ön- kormányzatot. Július elsejétől a törvény értelmében ugyanis kö­telező lesz megállapítani az új hatósági árat. Talán addig az is kiderül, hogy kinek a köteles­sége. Gajdics Ottó Népszerűtlen döntés előtt A víz- és csatornadíj egysé­gesen nyolc forintos emelését - plusz áfa - ma vitatja meg Kecskemét képviselő-testülete. A Bácsvíz Rt.-nek legnagyobb, több mint 60 százalékban tulaj­donosa a kecskeméti önkor­mányzat. Ennek megfelelően a szavazati joggal rendelkező 38 helyi képviselőből öten tiszte­letdíjas tagjai a vízmű igazgató­ságának, illetve felügyelőbi­zottságának, bár a díjemelés el­fogadásához 20 támogató voks szükséges. A Kiskunfélegyházán felme­rült törvényességi kifogásról - hogy a tulajdonos önkormány­zatoknak kell-e megállapítani az árat -, korábban Szekeres István, a Bácsvíz Rt. elnök-ve­zérigazgatója érdeklődésünkre elmondta: a kérdés valóban vi­tatható, számos jogásszal kon­zultáltak. Végül azt tartották leghelyesebbnek, ha maguk a tulajdonosok döntenének. Az önkormányzatoknak kü- dött vízműves levél egyébként azzal zárul: az áremelést nem, annak elutasítását viszont szakmailag mes kell indokolni. Támogatják az alapítványt A Hetényegyházán élő Szu- lyovszky László és családja ta­valy felajánlotta a 3.3 milliót érő 1848-49-es gyűjteményét a Szabadságharc Alapítványnak. A múlt pénteki kuratóriumi ülé­sen Sódar Páltól, a Kefag Rt. vezérigazgatójától megtudtuk, hogy a cég az alapítványnak kí­vánja adni a Nyíri erdészház épületeit. Az 1,7 hektáros, er­dőgazdasági kezelésű terület az ÁV. Rt. tulajdona. Jelenleg folynak a tárgyalások, hogy ezt is megkapja az alapítvány. A kuratórium ügyvezető el­nöke, Dauner Márton, a Föld­művelésügyi Minisztérium er­dészeti hivatalának vezetője ér­deklődésünkre elmondta: az alapítvány célja a 48-as szabad­ságharc további ereklyéinek felkutatása és a március 15-ei, valamint október 6-ai méltó megemlékezés. Ismeretterjesz­tésre is vállalkoznak, elsősor­ban a fiatalok körében. Ennek jegyében a megye valamennyi • Dauner Mlárton. általános és középiskolásának rajzpályázatot írnak ki hamaro­san, 1984-49 címen. Az ünnepélyes eredményhir­detés a hagyományos, március 15-ei megemlékezésen lesz a Nyíri erdészháznál. Rüsselsheim új főpolgármestere Népes külföldi delegáció tar­tózkodott az elmúlt napokban Kecskeméten. Itt járt a német testvérváros, Rüsselsheim kül­döttsége, Ölti Geschka főpol­gármesternő vezetésével. A wi- esbadeni Lions Club 19 tagja, valamint Rüsselsheim francia testvérvárosának polgármes­tere. Megtekintették a Város és környékének nevezetességeit, szombaton délután pedig Kecs­kemét polgármestere adott fo­gadást a vendégeknek. Itt be­széltünk Rüsselsheim új főpol- gármesternőjével, Otti Geschka asszonnyal. — Milyen érzés az Opel-vá­ros első emberének lenni? — Meg kell mondanom, na­gyon jó érzés, bár még csak ja­nuár elseje óta töltöm be ezt a hivatalt. Rüsselsheim közel 60 ezer lakosú város, s az emberek egyharmada az autóiparban dolgozik. Ebben az iparágban állandó változások vannak, s úgy gondolom, sok mindent te­hetek majd a városért. • Rüsselsheim főpolgármes­tere, Otti Geschka asszony. — Ez az első hivatalos kül­földi látgatása. Hozott-e magá­val konkrét terveket Kecskemét és Rüsselsheim együttműködé­sének továbbfejlesztésére? —- Nagyon örülök annak, hogy az első külföldi utam Kecskemétre vezethetett, jól ismerem a két város kapcsola­tát. Ezt szeretnénk továbbfej­leszteni. Városunk képvi­selő-testülete egyértelműen tá­mogatja ezt. Fontosnak tartom, hogy a barátság továbbra is fennmaradjon úgy az emberek, mint a pártok, egyesületek kö­zött. Nagyon fontosnak tartjuk a nemzetközi kapcsolatokat. Mostani látogatásom során, vá­rosunk nevében szeretnék segí­teni a hátrányos helyzetben lévő, továbbtanulni szándékozó tanulóknak. — Hogyan érzi magát váro­sunkban, mint magánember? — Nagyon jól! Az elmúlt napok során olyan intenzív programban volt részem, hogy sokszor úgy éreztem, otthon vagyok. Vendéglátóink nagyon szívélyesek, s örülök a jó idő­nek is. A polgármesteri báli részvétellel egy már meglévő hagyományt folytatok, amit még az elődöm kezdett el. Mester László Kitüntetések A magyar kultúra napja al­kalmából Göncz Árpád köztár­sasági elnök a Magyar Köztár­saság Érdemrend Kiskeresztjét adta át pénteken Radó Vilmos örökös kecskeméti színidirek- tomak - írtuk szombati szá­munkban. Mádl Ferenc közok­tatási miniszter ugyanekkor pe­dagógusokat köszöntött. Apác­zai Csere János-díjat kapott dr. Pethő István, a kiskőrösi állami zeneiskola zongoratanára. Közalkalmazotti béremelés A kecskeméti önkormányzati intézmények közalkalmazottai- nak alsó bérhatárának beveze­tése idén 256 milliós többletki­fizetést jelent. Ebből az állami költségvetés fizet 81,8 milliót, az önkormányzat 92,5 milliót. A még szükséges 81,8 millió forintot az önkormányzatnak kell megelőlegeznie. Kecske­mét képviselő-testülete ma dönt arról, hogy erre vegyen-e fel hi­telt, amire az állami költségve­tés vállalna garanciát. Kossuth-évforduló Kossuth Lajos halálának szá­zadik évfordulójára készülnek Dunapatajon. Á megemléke­zésnek aktualitást ad. hogy az országban másodikként az egy­kori mezőváros állított Kos- suth-szobrot. Az 1894. decem­ber 16-ai szoboravatón jelen volt Kossuth Ferenc is. Az ön- kormányzat emlékbizottságot alakított, s a 100 éves szobor restaurálását is elhatározták. Katolikus nők szövetsége Több évtizedes megszakítás után a Kalocsa-Kecskeméti Fő­egyházmegyében is megkezdte működését a Katolikus Lányok és Asszonyok Szövetsége, a Ka­lász. A szervezet a Kálót melett - amely a férfi if jűságot karolta fel - főleg a vidéki leányoknak adott programot, készítette fel a keresztény hitvesi és édesanyai hivatásra. Mint megtudtuk, a Kalász szervezése jól halad, remélhetőleg átfogja majd az egész főegyházmegyét. Drágul a viteldíj? Még szinte meg sem száradt a magasabb tarifáért árult bérle­teken, buszjegyeken a nyomda- festék, Kecskeméti képvi­selő-testülete máris az újabb vi­teldíjemelésről tárgyal mai ülé­sén. A Kunság Volán Rt. jára­tain 28, a City-buszokon 30 fo­rint lenne a jegyár a javaslat szerint. Ha pedig a City-buszon venné az utas a jegyet, úgy 35 forintot kellene fizetnie. Ä bér­leteket mindkét társaság egy­formán emelné: az egyvonalas 680. az összvonalas 900, a ta­nuló és nyugdíjas 225, a felmu­tatós bérlet pedig 1800 forintba kerülne február 1-jétől. Aranyat loptak A kunszentmiklósi rendőrka- pitányságság nyomozói még ke­resik azt a tolvajt, aki hamis kulcs segítségével jutott be egy apostagi lakásba. Készpénzt, valamint aranyékszert lopott el, 121 ezer forinttal károsítva meg a házigazdát. KÖZÉLETI HÍR • Január 24-én a kiskunha­lasi ÁMK-ban 17 órától Pál László országgyűlési képviselő lakossági fórumot tart, melyen az MSZP gazdasági programját is ismerteti.

Next

/
Thumbnails
Contents