Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
1994. január 4., kedd Pénz, mezőgazdaság, piac 11 FINNYÁSAK A BANKOK? Hitelképtelen a mezőgazdaság A magánszektorban ma a pénztelenség okozza az egyik legnagyobb gondot. A termelés finanszírozásának egyik csatornája a hazai bankok hitelezése lehetne. Lehetne, ha működne a vidéki bankhálózat, ha a kereskedelmi bankok számára nem lenne túl kockázatos az agrárágazat finanszírozása, és nem utolsósorban: ha hitelképes partnerekkel állnának szemben. De vajon ki minósül ma hitelképesnek a mezőgazdaságban? Hol a fedezet? A banki szakemberek szerint, klasszikus értelemben véve, hitelképes az a cég, amelyik működik, van érvényes szerződése, megrendelése. Fedezettel rendelkezik arra az esetre is, ha például meghiúsul egy szerződése és nem tudja visszafizetni a kölcsönt, és olyan üzleti tervet tud felmutatni, amely garantálja a kölcsön visszafizetését. Ennek a követelménysomak ma a mezőgazdaságban működő cégeknek alig 10-15 százaléka képes megfelelni. A bankok sok mindennel - ügyleti finanszírozással, kedvezményezési szerződésekkel - „operálnak”, mert a pénzüket mindenképpen ki kell helyezniük, különben ők maguk kerülnek vészhelyzetbe, és persze a termelést is fenn kell tartani. De bizonytalanságuk, hogy a hiteleket nem fizetik vissza, napról napra nő. A pénzintézetek óvatossága nem alaptalan, hiszen a mezőgazdaságban a konszolidáció kapcsán összegzett adósságállomány mintegy 100 milliárdos nagyságra rúg. Ennek az összegnek a nagy része az elmúlt négy esztendőben halmozódott fel. Másfelől a gazdálkodó szervezetek róka fogta csuka helyzetben vannak: folyamatosan veszítik el hitelképességüket azáltal, hogy felélik vagyonukat, ugyanakkor azért élik fel a vagyonukat, mert nem kapnak hiteleket, csökken az állami dotáció. Ha ez a tendencia folytatódik, a mezőgazdaság maholnap eljut oda, hogy üzemeinek mindössze 5 százaléka marad a klasszikus értelemben véve hitelképes. Egyéniek sem Az egyéni gazdálkodók sincsenek jobb helyzetben. Ha megvizsgáljuk, hogy a pénzintézetek milyen nagyságrendben folyósítottak kölcsönt az egyéni termelők részére, kiderül: a 300 ezer új földtulajdonos közül csupán egy-két ezren jutottak mezőgazdasági hitelhez. A bankok szerint ahhoz, hogy ma egy közepes - 20-50 hektáros - méretű gazdaság (farmgazdaság) beindulhasson, a legszerényebb számítások szerint is 10 millió forintnyi tőkére volna szüksége. A gazdák, ha a birtokuk fejlesztésére hitelért folyamodnak, akkor számíthatnak csak a pénzintézetek támogatására, ha legalább 15 millió forintos vagyonuk van, azaz 150 százalékos fedezettel rendelkeznek, vagy készfizető kezességet vállal értük valaki, netán olyan garanciát tudnak felmutatni, ami a felvenni kívánt hitel 70 százalékára, de legalább a felére fedezetet jelenthet. Ezenkívül birtokában kell lenniük olyan szerződésnek is, amely bizonyítja, hogy a termésre van vevő... Egyáltalán ki? Ezeknek a feltételeknek a mezőgazdasági termelők, a gazdaságok többsége nem tud megfelelni. Egyszóval: a magyar mezőgazdaság hitelképtelen. Hadd tegyem fel e kérdést: a magyar bankok szemében egyáltalán a hazai ügyfelek közül kinek van ma hitele? (újvári) Nőtt a tojó-állatállomány • A tojás ára függ a tojóállomány nagyságától. A természeti tényezőkön túl a mezőgazdasági termelést nagymértékben befolyásolja az elhúzódó privatizáció, a váratlan piaci fordulatokkal tarkított bizonytalan export. A belföldi kereslet nem bővül lényegesen. A fontosabb őszi betakarítású növények terméseredményei Bács-Kiskunban 1993-ban igen tarkán alakultak. A legnagyobb visszaesés a cukorrépánál történt: a termésátlag háromnegyede volt csak az előző évinek - ami a korábban jött télnek is volt köszönhető -, továbbá a vetésterület is 24%-kal csökkent. Az aszály rendkívül megviselte a burgonyát, ahol a vetésterület növelése mellett a termésátlag az előző évi hattizedét sem érte el. A kukorica termésátlaga egy év alatt 3%-kal csökkent, míg 6%-os volt a vetésterület növelése. A napraforgómag termésátlaga a tavalyi szinten maradt, míg vetésterülete 7%-kal visz- szaesett. Továbbra is csökken a megye állatállománya, a jövő szempontjából viszont biztató, hogy a tehénállomány csökkenése mérsékeltebb az összes szarvasmarháénál, a tojóállomány - a tyúkfélék 10%-os csökkenésén belül - 14%-kal nőtt. A jövőbeni eredményesség reményében a kistermelők körében szintentartás (mint pl. szarvas- marha) és gyarapítás tapasztalható (tojóállomány), viszont anyakoca-állományuk 13%-kal megfogyatkozott. A nagyüzemek állatállománya is csökkent. Brandicsné Urbán Anikó KSH-tanácsos Újjáéledt műtrágyagyár Nyereséggel gyártott és értékesített műtrágyát 1993-ban, a felszámolás alatt lévő Peremar- toni Vegyipari Vállalat egyik üzemének új tulajdonosa, a Transzcenter Kft. Mielőtt az egy esztendőn át „alvó” gépeket, berendezéseket fölélesztették, milliókat költöttek a felújításra, karbantartásra, és módosították a korábbi gyártmányt is. Az újraindítás óta olyan összetett műtrágyát állítanak eló, amelynek mindhárom komponense - a foszfor, a kálium és a nitrogén - szükség szerinti arányban változtatható. Megkezdték az egyes növények speciális talajtáplálékának előállítását is, a Balaton-felvidéki szőlőknek például magas káliumtartalmú, a bakonyi burgonyatermesztőknek pedig magas nitrogéntartalmú műtrágyát kínálnak. Egy év alatt összesen hetvenezer tonnányi gyártmány hagyta el az üzemet, ebből 20 ezer tonnát az igényes osztrák és német piacra szállítottak. A gyár kilátásai jók, a kft. elnyerve az OMFB pályázatát, kedvezményes, 30 milliós hitelhez jutott, így 1994-ben megkezdik a speciális cukorrépa-műtrágya előállítását is. • Kell ez is - módjával. Ahol lopják a vizet a földművesek A közel-keleti országokban a víz értékesebb az olajnál. Egy washingtoni tudományos intézet legutóbbi jelentése szerint 26 nemzet szenved vízhiányban. Ezek közül 14 a Közel-Keleten és Észak-Afrikában van. A legtöbb szomjazó ország valószínűleg megduplázza lakosságának számát 30 éven belül. A legszomjasabb ország a térségben Jordánia. A fővárosban, Ammanban a családoknak 950 literes víztartályaik vannak a háztetőkön és három-négy naponként töltik meg azokat. A Jordán völgyének földművesei illegálisan szivattyúznak ki vizet a csatornákból. A közel-keleti vízhiány megoldásának több módja lehet. Egyes szakértők azt javasolják, hogy tartálykocsikban vagy vízi úton szállítsanak vizet Törökországból a vízszegény országoknak. Mások szerint a víztartályokat, vezetékeket és töltéseket egyetlen rendszerbe kellene összekapcsolni. A felesleges vízzel rendelkező országok, mint Törökország és Irak, pénzt kapnának a vízszolgáltatásért, a deficites országok pedig, mint például Jordánia, támogatásban részesülnének. Ezek a tervek azonban egyelőre csak elképzelések és 14 közel-keleti ország tovább szomjazik. A MINISZTER DERŰLÁTÓ Jobb termésátlagot vár Idén ismét Foodapest Az új évben ismét megrendezik a Foodapest elnevezésű nemzetközi élelmiszer-, ital- és élelmiszer-gépipari szakkiállítást. Az 1992-ben megrendezett első Foodapest kiállítás nagy sikert aratott térségünkben. Ezt bizonyítja, hogy a múlt évben 25 ország 852 cége képviseltette magát a mintegy 15 ezer négyzetméternyi kiállítási területen a kőbányai vásárvárosban. A résztvevők több mint fele külföldi kiállító volt. Az idei kiállításra ez idáig már több mint 200 hazai és külföldi kiállító jelentkezett. A rendezők törekvése, hogy növeljék a környező kelet-európai kiállítók és szakmai látogatók számát. Ennek érdekében a kiállítás előzetes propaganda- és marketingtevékenységébe be kívánják vonni a külképviseleteket, kereskedelmi kamarákat is. A Szürkebarát Japánban Sikeresen mutatkozott be Japánban a csopaki bor - köztük a Szürkebarát -, legalábbis erre utal, hogy az első szállítmány után a Suzuki cég 25 ezer palackkal vásárolt a Csopak Vin Kistermelői Pinceszövetkezettől. Kikötötte a kereskedő, hogy milyen hordóban érleljék a jövőben a nekik szánt nedűt. • Szabó János. A Földművelésügyi Minisztérium évzáró sajtótájékoztatót tartott december 29-én. Szabó János miniszter a többi közt elmondta: összesen 1,3 millió hektáron vetettek az ősszel kalászost, ebből 1 millió hektár a búza. A gazdák jobb termésátlagra számíthatnak az idén, mint az utóbbi években, ugyanis ősszel több volt a csapadék, mint máskor, s ez novemberben meg is látszott a vetéseken. A minisztérium működését értékelve Szabó János elmondta: létrejött tavaly a mező- gazdasági fejlesztési alap és a reorganizációs alap. Erőfeszítéseket tettek az aszálykárok mérséklésére, a likviditási gondok enyhítésére, működik az agrárpiaci rendtartás. Hitelfelvételi • Raskó György. lehetőségek nyíltak a gazdálkodók számára, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 10 milliárd forintos csomagja. Megkezdődött a tárcánál több igen fontos törvény előkészítése. A mezőgazdasági fejlesztési alap 1993. évi felhasználásáról Raskó György államtitkár számolt be. Négymilliárd forint állt rendelkezésre az év márciusától. Szeptemberig csak szállingóztak a pályázatok, hetente néhány. Az utolsó negyedévben havonta 300-nál több igény futott be, és csaknem 1500 pályázatra küldték el az engedélyező okiratot, közel 3 milliárd forintot felhasználva az alapból. A pályázók 60 százaléka gépet kíván vásárolni, s általában kisebb összegeket kémek. Belvíz Gara-Hercegszántó térségében • A megye Homokhátságnak nevezett részén a talaj vízháztartásában kialakult kritikus helyzet egyik fő okaként a belvizekkel való oktalan, múltbeli gazdálkodást szokták emlegetni. E tájon az aszályos években nemhogy a felszínen, még lenn a talajban is alig lehet(ett) találni vizet. December végén az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság készültséget rendelt el, mert Gara-Hercegszántó térségében mintegy 60 hektár szántót és legelőt elöntött a belvíz. A viszonylag bő csapadék következtében a levezető csatornák telítődtek, s néhány helyen a víz kilépett. A belvízhelyzetről szerdai számunkban részletesebben beszámolunk. AKTUÁLIS FÖLDÜGYEINK Minden talpalatnyinak van tulajdonosa Hazánk területén minden darab földnek van tulajdonosa, és így van ez még akkor is, amikor az gazdátlannak látszik. A földnek, szakszerűen a földrészletnek a megjelölése térképen, helyrajzi számmal, a nyilvántartásban tulajdoni lapszámmal történik. Aki gyorsan akarja a földügyét intézni, az ismerje mind a két számot. Persze, ha csak az egyiket tudja, abból a másikat kikeresik a földhivatalokban, de az időt vesz igénybe. Még akkor is eredményes a földügyek intézése, ha csak a tulajdonos nevét ismerik, de így még tovább tart. Tulajdoni lap Egy jótanács: tulajdoni lapszám és helyrajzi szám ismerete nélkül ne induljunk el földügyeket intézni. Nézzük meg, mit is tartanak nyilván a földhivatalokban a tulajdoni lapokon: a helyrajzi számot, a földingatlanok megnevezését művelési águk szerint (ezek: szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, halastó és művelés alól kivett terület), a kataszteri tiszta jövedelmet (korona és fillér pénzben), a föld minőségi osztályával együtt és a területet hektárban és négyzetméterben. Továbbá: a tulajdonos(ok) nevét és adatait (asszonyok leánykori nevét, anyja neve, születési éve, személyi igazolvány száma és lakcíme), meg a tulajdoni részarányt, törtszámmal. Ezt követően az ingatlanhoz tartozó haszonélvezők neve és részaránya lehet feltüntetve, ha van. Ha megterhelték Végül az ingatlan tehertételeit lehet megismerni a tulajdoni lapról, amit hitelként felvettek rá, vagy valamilyen tartozás fejében megterhelték. Más korlátozásokat mint építési, eladási tilalmat stb. itt jegyzik fel. Fontos figyelmeztetés a tulajdoni lapokon a széljegyzés: ami egy ügyiratszám és dátum ugyan, de az eddig ismertetett tények bármelyikének a változása is lehet, csak még nem került rá a tulajdoni lapra, mert intézés alatt van. Másik jótanács: minden ingatlanvásárlás előtt alaposan nézzük meg vagy nézessük meg a tulajdoni lapot. Egyeznek-e az adatok azzal, amit mondanak róluk. Nem elég megtekinteni az eladásra kínált „jószágot”, arról is érdemes meggyőződni, hogy csakugyan tulajdonos-e az eladó és tehermentes-e az ingatlan, mint ahogyan állítják. Persze, a jó gazda képéhez tartozik az is, hogy a saját ingatlanainknak minden adata egyezzen a valósággal. Vagyis ami hiányzik, azt pótoljuk, és ami változott, azt is közöljük a földhivatallal, mert ezen is múlik az ingatlan-nyilvántartás teljessége és naprakészsége. Ennek akkor van különösen fontos szerepe, ha hitelfelvétel fejében az ingatlanunkat ajánljuk fel fedezetnek. Bárki kaphat Az ingatlan-nyilvántartási adatok közhitelesek és nyilvánosak. Ami a tulajdoni lapon szerepel, azt ellenőrzött adatok alapján és a valóságos tények megtörténése után jegyzik be a földhivatalokban, ezért a tulajdon bizonyításának az egyetlen hiteles módja a tulajdoni lap. A nyilvánosság azt jelenti, hogy bárki betekintést és hitelesített másolatot kaphat a tulajdoni lapról. G. Gy.
