Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-20 / 16. szám
1994. január 20., csütörtök 11 Kapaszkodó A TITOKVÉDELEM BUMERÁNGJA KÖZELEBB AZ EURÓPAI ELVÁRÁSOKHOZ Mit ír alá a munkavállaló? A munkáltatók és munkavállalók viszonya sokban eltér az évtizedek óta megszokottól. A munkáltatók olyan új jogokat is élveznek, amelyekről eddig szinte nem is hallottunk. Egy ilyen jogról - a távozó munka- vállaló elhelyezkedésének korlátozásának egyedi lehetőségéről - beszélgetett a Falutévé munkatársa dr. Horváth Istvánnal, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesével. — Vegyünk egy példát. Valakinek új munkahelyet ajánlanak. Az állás igen vonzó, kiemelkedő a fizetése is, de a szerződéskötéskor aláírattak vele egy nyilatkozatot. Ennek alapján ha a munkaviszonya megszűnne, két évig nem helyezkedhet el olyan cégeknél, amelyeket ez a bizonyos nyilatkozat felsorol. Lehetséges-e ilyen korlátozás kikötése? — A kérdés nem meglepő, hiszen a korábbi munkajogi szabályok erre nem adtak lehetőséget. Az új Munka Törvény- könyv azonban módot ad arra, hogy a munkáltató és a munka- vállaló ilyen korlátozó megállapodást köthessen. Ennek alapján bizonyos ideig (a törvény szerint ennek felső határa három év), a munkaviszony megszűnése után a dolgozó korlátozva van abban, hogy milyen új cégnél létesíthet munkaviszonyt. Azonban ennek a lehetősége attól is függ, hogy milyen módon szünteti meg a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaviszonyt - magyarázta dr. Horváth István. - Itt két eset jöhet csak szóba: az egyik a dolgozó rendes felmondása, a másik pedig a munkáltató rendkívüli felmondása. Ez utóbbi a korábbi fegyelmi elbocsátással, többé-kevésbé azonos súlyú és azonos tartalmú munkaviszony-megszüntetési forma. Ezért fel kell hívnom arra a figyelmet, hogyha például valaki egy létszámleépítés miatt veszíti el az állását és vele kötöttek egy ilyen megállapo9 Mit fizethetnek a munkaadók azoknak a dolgozóknak, akiktől titokvédelmet követelnek? Az átlagnál talán többet. dást, ez őt nem köti! Hiszen roppant méltánytalan lenne, hogy valaki egyrészt önhibáján kívül az utcára kerül és még el sem helyezkedhet a szakmájában egy-két vagy akár három évig. Bár a külföldi példák azt mutatják, hogy az egytől két évig terjedő ilyen korlátozás kikötése a tipikus. —* Egyáltalán, miért van ez a korlátozó rendelkezés? — Ez egy versenysemleges- ségi szabálynak a része. Bizonyos munkakörökben szokták alkalmazni. Olyanokban, ahol a dolgozó olyan információkhoz jut például, amelyek kiszolgáltatása egy konkurens cég részére esetleg káros lenne, vagy olyan esetben, amikor a munkáltató jelentős összegeket költött dolgozója továbbképzésére. Általában ilyen körülmények között szokták előírni ezt a bizonyos korlátozó megállapodást. Amennyiben az előbb említett kétféle jogcímen megszűnik a munkaviszony, akkor ennek a külön megállapodásnak a tartalmától függően, legfeljebb három évig nem helyezkedhet el a munkavállaló az ennek a megállapodásnak a részeként felsorolt munkáltatói körben. Azt azonban nem köthetik ki, hogy a dolgozó két évig a szakmájában Magyarországon egyáltalán nem helyezkedhet el. És egy másik nagyon fontos tudnivaló: ezért a megáilapodá-, sért cserébe a munkáltató valamilyen ellenértéket köteles fizetni. Családsegítő szolgálat Bátmonostoron Az új szociális törvény alapján már a községekben is kötelező a szociális gondokkal küzdő családok gondozása. Erre a feladatra a városi családsegítő központok a legalkalmasabbak, ezért több helyen már felvették a kapcsolatot az önkormányzatok és a CSSK-k. A bajai családsegítővel először a Bátmo- nostori Önkormányzat kötött megállapodást. Az előzetes egyeztetés alapján írásba fektetett szakmai együttműködési A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munkaerő-közvetítő kirendeltségein 1994. január 18-án az alábbi bejelentett, betöltetlen álláshelyeket regisztrálták: Kecskemét: gépjárműszerelő 3, mechanikai műszerész 1, épületasztalos 5, asztalos 8, kőműves 8, ács-állványozó 5, londiner 2, fegyőr 2, informatikai operátor 1, hitelügyi előadó 1, húsfeldolgozó 11, jogász 1, gyógyszertári asszisztens 1, belső ellenőr 2, magyar-ének szakos tanár 1. külker, üzletkötő 1, napközis nevelő 1, cipőfelsőrész-készítő 15, szabó-varrónő 10, bolti pénztáros 1, óvónő 1, ápoló 22, titkárnő 3 fő. Baja: ápoló 4, tévészerelő 7, kőműves 25, állatgondozó 2, varrónő 100, pék 2, gépkocsi- vezető 1, lángvágó 1, vasszer- kezet-lakatos 10, villamosgépszerelő 5, szakács 3, pincér 4, adminisztrátor-főpénztáros 1, SZTK-ügyintéző 1, óvónő 2, építésvezető 8, könyvtáros 1, matematika-fizika szakos tanár 2, magyar-történelem szakos tanár 2, műszaki tanár (szakoktató) 1, nevelőtanár 2 fő. Bácsalmás: varró szakmunkás 5, varró betanított munkás 10, esztergályos 5, marós 5 fő. szerződést dr.Szabó Győző igazgató főorvos és Sárossy László polgármester írta alá. A szerződésben helyi, illetve a családsegítőben való ellátási forma szerepel. Előbbibe tartozik, hogy havonta kétszer fogadóóra keretében a bátmonostori Művelődési Ház klubtermében fogadják a családsegítő munkatársai a szociális gondokkal küszködő családokat, polgárokat. De közreműködnek még az intézmények által kezdeményeKalocsa: betanított varrónő 318, szakképzett gépi varrónő 40, édesipari termékgyártó 8, nehézgépkezelő I, betanított bútorfényező 2, energetikus 1, számítástechnikai rendszer- szervező 1, géplakatos 1 fő. Kiskörös: kőműves 3, szabó-varrónő 10, gépjárműszerelő 5, géplakatos 2, esztergályos 4, könyvelő 1. jogász 1, neonreklám-részlegvezető 1, állatgondozó 1, járművezető 1, festő-mázoló-horganyozó 3 fő. Kiskunfélegyháza: biztosítási ügynök 2, betanított varrónő 3 fő. Kiskunhalas: cipőfelsőrész-készítő 10, villamosmérnök 1, kőműves 1, szakács 4, vegyesbolti eladó 3, eladó 1, bolti kisegítő 1, gyógyszerész 1, ápolónő 12, gyors- és gépíró 1 fő. Kunszentmiklós: cipőfelsőrész-készítő 6, varrónő 14, esztergályos 2 fő. Tiszakécske: varrónő 40, lakatos 15, hegesztő 5, ügynök 10, biztosítási üzletkötő 10 fő. Kiskunmajsa: rendőr 2, cipőfelsőrész-készítő 10, kinder- tojás-összerakó 16, betanított varrónő 5, adminisztrátor 1, szobafestő 2, buszsofőr 1, könyvelő 1, juhász 1 fő. zett szakmai programokban is. A családsegítő központban történő ellátás részeként vállalják a hátrányos helyzetű személyek részére a jogi tanácsadást, és segítséget adnak az ügyintézésben. A két fél abban is megegyezett, hogy a szerződésbe foglaltakat évente értékelik, és javaslatokat tehetnek a módosításokra. Hasonló megállapodás várható Szeremlével is, ám más község még nem kereste meg a bajai családsegítőt. G.Zs. Kistérségi lehetőségek A kunszentmiklósi Térségi válságkezelő program eddigi eredményeiről, lehetőségeiről, problémáiról szervez szemináriumot a megyei önkormányzat és a megyei munkaügyi központ január 26-án a szabadszállási helyőrségi művelődési otthonban délelőtt 9 órától. A környéken rendkívül súlyos a munkanélküliségi probléma, csaknem 19%-os a munkanélküliségi ráta. A gondok enyhítése érdekében tavaly angol támogatással válságkezelő programot indítottak, melyben Apostag, Du- naegyháza, Dunavecse. Kuna- dacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Solt, Szabadszállás, Szalk- szentmárton, Tass és Újsolt települései vesznek részt. Pályaszélen Az év végén 3546 pályakezdő fiatalt tartottak számon a munkaügyi kirendeltségeken. A kécskei körzetben csökkent, míg Majsán nőtt a számuk. A fiatalok több mint a 90 százaléka középiskolát végzett. KERESNEK, KÍNÁLNAK, HÍVNAK Törvény szabályozza a munkavédelmet Az év elejétől sok egyéb rendelkezéssel egy időben — életbe lépett az új munkavédelmi törvény, melyet az Országgyűlés fogadott el. Mi az új benne, melyek a lényeges változások? Ezekről kérdeztük dr. Varga Lászlót, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Jogi és Igazgatási Osztályának vezetőjét, aki maga is részt vett a törvény előkészítésében. — Pontosan száz éve, 1883 december 11-én írta alá Ferenc József az első munkavédelemmel foglalkozó törvényünket, tehát ez az új bizonyos értelemben évszázados hiányosságot pótol. A munkaadó felelősségét teljesen új módon szabályozza. A szigorúság megtartása mellett nagy szabadsággal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a cél: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításához — a jogszabályok és szabványok keretein belül — milyen eszközöket használ. Szorosan kapcsolódik ehhez a munkavállalói oldal, akiknek alapvető joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. Äz állam fokozatosan kivonul tulajdonosi szerepéből, fő feladata — egyebek mellett — a munkavédelem megszervezése lesz. — Újdonságnak számít a munkavédelmi szaktevékenység, melyet közép- vagy felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyek láthatnak el. Ebbe a körbe tartozik például a súlyos balesetek kivizsgálása, veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzembe helyezése és újraindítása, egyéni védőeszközök juttatásának, belső rendjének meghatározása stb. Már megjelent a munkaügyi miniszter rendelete is (Magyar Közlöny 187. szám), mely konkrétan tartalmazza a veszélyességi osztályokat, ami alapján és a dolgozói létszámhoz igazodóan minden munkáltató nagyon egyszerűen be tudja sorolni magát a megfelelő kategóriába. A száz főt meghaladó dolgozói létszámmal egyértelműen kötelező szakember alkalmazása, alatta pedig a munkáltató saját mérlegelése alapján dönt, milyen módon tesz eleget a törvényi kívánalmaknak. , — Ugyancsak újdonság a munkavédelmi képviselők és a munkahelyi munkavédelmi bizottság megfogalmazás, mely azt takarja, hogy a dolgozók jogosultak (tehát nem kötelező) maguk közül ilyen — különböző jogokkal felruházott — személyeket választani, akik munkavédelmi érdekképviseletet láthatnak el. — Továbbra is fontos momentumként szerepel a munkavédelmi oktatás, melynek lényege, hogy a törvényben meghatározott esetekben és azon túlmenően is a dolgozó a készség és jártasság szintjén rendelkezzen a munkájához szükséges munkavédelmi ismeretekkel. — Megváltozik és egyszerűsödik a munkabalesetek kivizsgálásának, bejelentésének és nyilvántartásának rendje is. Új nyomtatványok jelennek meg, de a kezdeti időszakban elfogadják ezek fénymásolatát, sőt, rövid türelmi idővel a régieket is fel lehet használni. A baleseti jegyzőkönyvek szakmai részét kódolni nem kell, ez a feladat a felügyelőségekre hárul. Ezután nem tekinthető munkabalesetnek az úgynevezett útibaleset, mely a dolgozót a munkahelyre és lakása (szállása) között éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. A dolgozó azonban mindkét esetben jogosult a 100 százalékos tárdalombiztosítás ellátására. — A törvény keretjellege és szelleme arra ösztönöz, hogy ne következzék be baleset. Az önkéntes jogkövetőkkel valószínűleg nem is lesz különösebb probléma. A pozitív ösztönzés intézményének bevezetése 1996-ra várható, amikor a biztosítók bevonásával egyfajta bonus-malus elv lépne színre. Eszköz ugyan, de nem elsődleges szempont a munkavédelmi bírságolás, melyet a felügyeletek alkalmazhatnak súlyos esetekben a munkáltatóval szemben. Ennek összege 50 ezertől 3 millió forintig terjedhet, ugyanis a személyre szóló bírságolás eddigi rendszere egyáltalán nem volt megnyugató és visszatartó erejű. Végül, nem elhanyagolható az érdekvédelem újszerűsége és megváltozott jogköre. Ez a négy csatorna együttes működése ad garanciát arra, hogy a munkavédelem európai szinten legyen jelen Magyarországon is. S. G. KI FIZETI A TANULÓ KÖLTSÉGEIT? Az állam 955 szakképesítést ismer el Erőteljesebben igazodik a gazdaság igényeihez a szakképzések új országos jegyzéke - mondotta Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára a tárcánál megtartott sajtótájékoztatón. Az Országos Képzési Jegyzékkel kapcsolatban elmondta: a szak- képesítéseket eddig több - technikus, középfokú, szakmunkás, ágazati - jegyzék tartalmazta. Ezt az oktatás, képzés oldaláról kiinduló rendszert kellett a gazdaság igényeihez igazítani. Az új jegyzék tartalmazza az iskolai rendszerben és ezen kívül megszerezhető, az állam által elismert szakképesítéseket. Ez 955 szakképesítést foglal magába, ezek kétharmada régi, egyharmada már új. A tanulókat az új jegyzék szerint csak akkor lehet beiskolázni, ha rendelkezésre állnak az adott szakmai tantárgyak tantervei, tananyagai. így az 1994 őszén induló tanévben még a korábbi szak- képesítési jegyzékek szerint jelentkezhetnek a tanulók, az új jegyzék alkalmazására az 1995-ben induló tanévben kerülhet sor elsőként. A másik rendelet a szakmai vizsgáztatás kérdéseit szabályozza. A törvény alkalmazását segíti az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásait szabályozó miniszteri rendelet is. Aki tanulószerződés nélkül létesít tanulói jogviszonyt - az összefüggő szakmai gyakorlat idejére - díjazásra tarthat igényt. Ennek havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér 10 százalékánál. A díjazást a szakképző iskola, illetőleg az összefüggő szakmai gyakorlatot szervező gazdálkodó állapítja meg és fizeti. Megilleti továbbá a tanulót a kedvezményes étkeztetés, valamint bizonyos esetekben az útiköltség-térítés is. Munkaerőpiac Magyarországon 800000 92.11 93.01 93.03 93.05 93.07 93.09 93.11 92.12 93.02 93.04 93.06 93.08 93.10 reg.m.nélküli m.nélküli ellátott üres álláshely Az elmúlt év során minden hónapban jóval 600 ezer fölött maradt a regisztrált munkanélküliek száma idehaza. Ahogy ezt a csíkozott - legmagasabb - oszlop mutatja, februárban több mint 700 ezerre nőtt az elbocsátottak száma. (Bács-Kiskunban tavaly havonta 40-50 ezer volt a regisztrált állástalanok száma.) Közülük azonban - ahogy a kockás oszlopból kitűnik - csak félmillióan kaptak segélyt februárban. Az év vége felé, bár csökkent néhány tízezerrel a regisztráltak száma - legalább is a minisztériumi jelentések szerint - ám az ellátotti rendszerből jó másfél százezerrel estek ki. Ezért is történhetett az, hogy a szolidaritási alapban - melyből a segélyeket fizetik - több milliárd maradt meg. Azonban szó sincs arról, hogy az ellátatlanul maradt állampolgárok máról holnapra tízezrével állást találtak. A fenti ábra alapján ugyanis az üres álláshelyek száma havonta alig lehetett több - az egész országot nézve - 20-30 ezernél. Szerkesztette: Barta Zsolt