Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-20 / 16. szám
1994. január 20., csütörtök 5 Megyei körkép Félegyházán nem lesz vizsgáztatás • Ha a gyakorlati oktatásban vannak is gondok, legalább az elméleti foglalkozások feltételei adottak teljes mértékben a félegyházi gépjárművezető képző tanfolyamokon. Megvonták Kiskunfélegyháza jogát a gépjárművezetők vizsgáztatására, mivel nincs a városban párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest, s így nincsenek meg a feltételei az oktatásnak. A tanulóvezetők így kénytelenek Kecskemétre átjárni, ami az időráfordításon túl jelentősen megnöveli a jogosítvány megszerzésének költségeit. Mivel a város túlzsúfolt közlekedése amúgy is indokolttá tenné, felmerült az 5-ös főút városon átvezető szakaszának négysávossá történő átalakítása. Az ötletet a városépítészeti és környezetvédelmi bizottság nem támogatta, de Osz- topáni Mihály interpellációjának hatására kénytelen volt újra tárgyalni. Ehhez megkérték a Kecskeméti Közúti Igazgatóság szakértői véleményét is, Reibl Pál, az igazgatóság szakembere szerint az átalakításnak műszaki akadálya nincs, a 3,3 kilométeres szakasz fél- milliárd forintból megvalósítható. Számolni kell azonban azzal, hogy több vízvezetéket, csatornát, elektromos és postai kábelt át kell helyezni. Néhol jelentősen csökkenne a zöldterület, s esetenként szűkülne a járda is. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a szakértői vélemény ismeretében nem támogatja az ötletet, hisz ennyi pénze soha nem lesz a városnak. Egyébként pedig nem lenne helyes az adófizetők pénzét néhány gépjárművezetést oktató vállalkozó anyagi haszna érdekében felhasználni. Kertész Attila és Dobi Imre az oktatók képviseletében azt hangsúlyozták, hogy nekik egyáltalán nem fűződik anyagi érdekük a félegyházi vizsgáztatáshoz, hisz aki jogosjtványt akar, az a magasabb tanfolyamdíjat is befizeti, s ezzel ők csak jól járnak. Épp a város közlekedésbiztonsága, a lakosság érdekében emeltek szót, s az szinte mellékes, hogy az elképzelés megvalósulásával egy presztízst jelentő szolgáltatás visszakerülhetne a városba. Dobi Imre elmondta azt is, a Közlekedési Minisztériumba küldött pályázatára érkezett válasz arról tájékoztatta, a minisztérium a költségek nyolcvan százalékát magára vállalná. Félő azonban, hogy Kiskunfélegyháza a fennmaradó százmilliót sem tudja egyedül vállalni. A bizottság döntése viszont azt is jelentheti, hogy nem is keresik tovább a megvalósítás lehetőségeit. Márpedig az oktatók véleménye szerint ez végzetes lehet, mert a motorizáció ütemét figyelve, az autópálya megépülése sem hoz majd enyhülést a túlzsúfolt városi közlekedésben, s az is előfordulhat, hogy megbénul Félegyháza forgalmai G.O. Akik negyvenezer kéményt felügyelnek Baján, a Filantróp Vállalat Környezetvédelmi és Fűtés- technikai részlegében Bohner Zoltánt kérdeztük arról, hogy miként kezdik az új esztendőt. — A megyei önkormányzat vállalata lettünk, de a bajai ki- rendeltség csak fűtéstechnikával foglalkozik. Tízen dolgozunk a hozzánk tartozó területen, ami Sükösd és az országhatár közötti településeket foglalja magába. Kéményvizsgálat a fő feladatunk. A kémények évenkénti kétszeri ellenőrzése és tisztítása, valamint a negyed- évenkénti műszaki vizsgálata kötelességünk. Ennek ellenére nagyon sokszor előfordul, hogy nem engednek be bennünket a házba a tulajdonosok. — És ilyenkor mit tesznek? — Sajnos, semmit sem tehetünk, de a tulajdonosoknak tudniuk kell, hogy az elhanyagolt kémény jelentős veszélyek forrása. Háí’istennek, a területünkön nem történtek az utóbbi időben ebből adódó tüzek, de a kémények karbantartása ennek ellenére fontos dolog.-—Hány kémény tartozik a hajai kéményseprőkhöz? — Körülbelül negyvenezer kéményre felügyelünk, és évi 12 milliós termelési értéket állítunk elő. Nyereségünk nem képződik, de önfenntartónak mondhatjuk magunkat. A kéményseprői munkából adódóan jelentős a tisztálkodószer- és a munkaruhaigényünk, így bevételeinket fel is éljük. Foglalkozunk kéménysepréssel és a kémények bélelésének elkészítésével is. Ez utóbbi munka elsősorban a gázprogram során került előtérbe. Kevesen tudják, hogy a hagyományos kémények egy része nem alkalmas a gázfűtésre. Például Vaskúton a kémények kétharmadát át kellett alakítani. Ez általában annyit jelent, hogy a kéménybe egy alumínium béléscsövet kell elhelyezni. — Mennyibe kerül ma egy kémény vizsgálata és tisztítása? — Az új, 1994-re vonatkozó árunk egy egyedi kémény esetében 248 forint, ami magában foglalja a kémény évi kétszeri tisztítását és karbantartását. Jánoshalma tűzvédelméért A napokban kevés hírt adtak a jánoshalmi önkéntes tűzoltók, az elmúlt évben viszont annál többet. Tavaly 115-ször riasztották az egyesület tagjait, az előző évi 109 alkalommal szemben. Ebből 84 alkalommal Borota, Jánoshalma, Kéleshalom, Kun- fehértó kiterjedő működési területen kellett tüzet oltaniuk, 31 esetben pedig körzeten kívül. Ez utóbbiak között szerepel a Kele- bia melletti fenyőerdő és Tázlár térsége is. A körzeten belül 106,5 millió forint volt az általuk megmentett érték azáltal, hogy elsőként értek a kárhely- színre. Ezenkívül az államiakkal közösen, további mintegy 280 milliós értéket mentettek meg. Az idei első riasztása után beszélgettem Nagy Sándorral, az egyesület parancsnokhelyettesével, aki a többi között arról is tájékoztatott, hogy mire fordították a Magyar Tűzoltó Szövetség tavalyi pályázatán nyert 2,1 millió forintot.- A leglényegesebb számunkra a riasztás technikai feltételeinek javítása. Ezt újabb személyi hívók, és az országos rádiós hírhálózathoz illeszkedő - kisméretű - több csatornás hordozható rádió adó-vevő berendezéssel kívánjuk elérni. Ez utóbbival lehetőségünk van a kárhelyről is közvetlen kapcsolatba lépni a mentőkkel, az áramszolgáltatóval is. Ebből az összegből szeretnénk vásárolni egy amerikai műszaki mentőberendezést is, melynek segyítsé- gével a baleseteknél a beavatkozási idő lényegesen lerövidül. Kiérkezésünk után tíz percen belül el lehet szállítani a súlyosan roncsolódott autóból a sérültet a kórházba, ami az életben maradás esélyeit lényegesen javítja. Ebből a pénzből fedeztük az év végén elkészült belső átalakításokat a szertárban, hogy a későbbi többletlétszám fogadására alkalmassá tegyük létesítményünket. Bízunk abban, hogy az „államiaknak” nagy segítséget jelentő Jánoshalmi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjai a korszerűsítéssel hozzájárulnak, hogy a jövőben még több értéket sikerüljön megmenteni.-BlázsikÚj szempontok a nagymarosi lakótelepvitában Újabb fordulóhoz érkezett a helyi és a megyei önkormányzat közötti vita a nagymarosi készenléti lakótelep hasznosításának ügyében. A vita onnan ered, hogy a megyei önkormányzat az állami gondozott gyermekek részére fenntartott szobi és vác- dukai intézményt Nagymaroson kívánja a továbbiakban működtetni, a lakosság és a helyi önkormányzat azonban inkább idegenforgalmi célokra hasznosítaná a lakótelepet. Ennek érdekében aláírásgyűjtési akciót indítottak, s az 5 ezres település lakói közül 1200-an látták el kézjegyükkel a körbe adott lapokat. A nagymarosiak hangsúlyozzák: nem gyermekellenesek, hiszen eleve sok közöttük a nagycsaládos. Korábban kimunkált terveik szerint egy nemzetközi művésztelep kialakítása jobban szolgálná a helyiek és tágabb értelemben az idegenforgalom érdekeit. Üzleti terv nélkül nem lehet hitelhez jutni A kiskunhalasi Gazdaes- ték-sorozat legutóbbi rendezvényének egyik előadását Forró Pál, a Földművelésügyi Minisztérium Pénzintézeti és Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője tartotta Hitellehetőségek a mezőgazdaságban címmel. Mint a neves szakember elmondta, a legtöbb gondot az okozza, hogy az új vállalkozók jelentős hányada nem rendelkezik megfelelő eszközökkel, anyagiakkal, információkkal. E problémát enyhítené, ha a gazdák tanulmányoznák a társasági törvényt, s figyelemmel kísérnék a napi híreket, sajtóközleményeket. A hitelfelvétel feltételeire térve az üzleti terv elkészítésének fontosságát hangsúlyozta elsősorban az előadó — e nélkül ugyanis nem lehet pénA hez jutni. Ebben a vállalkozást bemutató tervben szerepelnie kell a fejlesztési tevékenységnek, a piaci információknak, s a pénzügyi eredményeknek is. A termelőnek ezzel kell meggyőznie a bankot, hogy a hitelt vissza tudja majd fizetni. Ezt követően a pénzintézetek szerepének, s a hitelhez jutás módjainak ismertetése mellett a különféle kedvezményekről, támogatási formákról is szó esett. A következő témakör Az Agrárkamara működése és feladatai a gazdálkodási tevékenység szervezésében címet viselte, Dr. Gál Gyulának, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara ügyvezető igazgatójának előadásában. A mezőgazdasági kamarai szerveződés számos nyugat-európai országban jelentős hagyományokkal bír. Hazánkban — segítve az akkori termelőket, vállalkozókat — 1922-ben létesült ilyen szervezet, de néhány évtized múltán felszámolták. A gondolat, hogy az agrárkamarai hálózatot meg kell újítani, 1989-ben született. Fontos lenne a vállalkozók számára, hogy a korábban előterjesztett kamarai törvényt elfogadja a Parlament. Az előadó kitért az agrárrendtartás kérdésére is, mert — mint mondta — ez a mezőgazdasággal foglalkozók „Bibliája”. Ez szabályozza az agrárvilág életét a nyugati országokban, s hazánkban is az lenne a feladata, hogy rendezze az exportot, importot s az intervenciós beavatkozásokat. — Ez sajnos, egyelőre csak idea itt Magyarországon — állapította meg a szakember. Az est befejezéseként az előadók kérdésekre válaszoltak. Szőlészeti prognózis az idei esztendőre A Dunántúl negyedét sújtó tavalyi aszály miatt az ottani szőlészek a tőkék termőerejének csökkenésére számíthatnak, az országrész területének nagyobbik hányadán azonban - ahol a tavalyi termés is jó-kiváló minősítésű volt - szerencsére kedvezők az idei terméskilátások is. Egyebek között erről tájékoztatta az árutermelő gazdákat a Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben Diófási Lajos igazgató, akinek vezetésével az intézet már nyolcadik alkalommal tartotta meg kedden az árutermelő gazdák szakmai felkészítését szolgáló szőlőmetszési bemutatót. A meteorológiai anomáliák évének mondható tavalyi esztendőben főleg a nyári csapadékhiány károsította az ültetvényeket. Az aszály sújtotta dunántúli területek új telepítésű szőlőiben az idén ajánlatos egy évvel elhalasztani a tőkék termőre fordítását, mert azokat valószínűleg erősen kimerítette az egymást követő két csapadékszegény nyár, s nem nevelnének szép fürtöket. Méterenként általában húsz hajtást érdemes hagyni a termőkarokon, mert a rügyek termékenysége - a rügyenkénti fürtkezdemények száma-jónak mutatkozik, s nem érdemes túlterhelni a tőkéket. A kutatók figyelmeztették a gazdákat az idén várható fokozott lisztharmat: és atkaveszélyre; utóbbi ellen már a rügyfakadást követően védekezni kell. A talaj vízkészletét az őszi-téli csapadék kellően gyarapította, így megalapozottan reménykedhetünk bő és jó minőségű idei szőlőtermésben - mondta végezetül a kutatóintézeti igazgató. Meddig és miért nem lehet Fülöpszálláson földet osztani? Fülöpszálláson nem vált ketté, nem fordult szembe egymással a falu és a szövetkezet. Itt más baj van. Megfeneklett a földkiadás ügye, mert a vezetők nem tudnak megegyezni a nemzeti parkkal. A község határában, a Kígyós csatorna és az 52-es műút mellett lévő földdarabkán folyik a vita. Szövetkezeti tulajdonban volt, a Kiskunsági Nemzeti Park, mint szakhatóság, nem járult hozzá felosztható földalapba jelöléséhez. Érdekeltségi területén ugyanis a nemzeti park védelmében vétójoga van. A fülöp- szállásiak esetében csupán 150 hektárról van szó, ami az összes területnek 2,1 százaléka. Ám amíg ennek hovatartozásáról meg nem egyeztek, addig a többit sem lehet kiosztani tulajdonosaiknak. Pedig 1700 ember várja. Ä. patthelyzetben megoldás lehetne, ha valamelyik fél engedne, de erre egyik sem hajlandó. Ki, miért nem? Kérdésemre Fülöpszálláson Cseh Szakáll Sándor polgármester, Papp János, a szövetkezet elnöke és Bíró Gábor főagronómus válaszoltak:- Bár igaz, hogy kicsi a terület, de a gyenge termőadottságú fülöpszállási határban az a 150 hektár a kevés magas aranykorona értékű területek egyike. Elvesztése akárpótlásra jogosultak 15 százalékát érintené. Pedig így is kevés a földalap. Véleményünk szerint az, amit most a nemzeti park csinál, újkori államosítás! A szövetkezetnek ebben a vitában csak véleménye lehet, a döntési jog a földkiadó bizottságé és az érdekegyeztető fórumé. Ez utóbbi elnöke a polgármester.- Ahol valóban indokolt ,a természetvédelem - mondta -, például ahol a túzokok fészkelnek, a szántókat is átengedtük. De az 52-es melletti terület védelmét semmi sem indokolja! Arra hivatkoznak, hogy a madarak élőhelye miatt el akarják árasztani azt a területet, s akkor az új tulajdonosok nem tudnak a rámenni a saját földjükre. Dehát a földkiadásnál úgyis új utakat kell kijelölni! Szerintünk üzleti célra akarja a nemzeti park azt a területet!- Mi lesz, ha továbbra sem tudnak megegyezni?- Alighanem azoknak az elkeseredett gazdáknak van igazuk, akik azt mondják, le se kell ülni tárgyalni a nemzeti parkkal, hiszen úgysem akar megegyezni! Demonstrációval kell az utakat elzárni...! Dr. Tölgyesi István, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóhelyettese:- A felosztható földalap nem kevesebb a vitás 150 hektárral sem. ezt a fülöpszállásiak is jól tudják! Nekünk viszont minden lehetőségünk akadályozva lenne a víz kormányozására, ha átengednénk azt a területet. Megbénítanánk a tájrekonstrukciót a nemzetközileg is számontartott, támogatott és a nemzetközi madárvonulás útjába eső területen. Ezt nem tehetjük, mert sem a jogszabály, sem a szakmai tisztesség nem teszi lehetővé, s mert nem vagyunk kalmárok. Mindenhol meg tudtunk egyezni a helybeli vezetőkkel, csak Fülöpszálláson nem. A faluban sokan a nemzeti parkot hibáztatják, mások azt mondják, a helyi vezetők susku- solnak valamit. Egyesek viszont arra esküsznek, hogy a földkiadó bizottság és az érdekegyeztető fórum miatt mérgesedett el az ügy annyira, hogy most már juszt se lesz megállapodás. Azaz, földosztás. Almási Márta • A gazdákat a sáros utak sem tartanák vissza attól, hogy megközelítsék a földeket.
