Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-17 / 13. szám

12 Labdarúgás 1994. január 17., hétfő Mérlegen az ősz a megyei I. osztályban Tavaszra maradt az őszi idény vége A megyei I. osztályú labda­rúgó-bajnokságban tizenhárom héten át változatos, érdekes és helyenként színvonalas küzde­lem folyt. Az élen négy együt­tes neve is felbukkant. Az első héten az Izsák volt listavezető, majd sokáig az Akasztó és a Mélykút váltogatta egymást. A 11. fordulóban aztán a fokoza­tosan javuló Lajosmizse tört az élre. Már mindenki a soron kö­vetkező, Lajosmizse—Akasztó rangadó esélyeit latolgatta, ám a találkozóra, valamint a 14. és a 15. forduló mérkőzéseire végül mégsem került sor. A vártlanul beköszöntött tél véget vetett a bajnoki küzdelemnek. A halasztásokért a megyei labdarúgó-szövetséget több bí­rálat érte. Tény, hogy a megyé­ben a pályák heteken át alkal­matlanok voltak a játékra, s a csapatoknak sem pénze, sem ereje nem volt ahhoz, hogy megszabadítsák a féltett, és leg­több helyen egyetlen gyepsző­nyeget a közel félméteres hóré­tegtől. Kísérlet ugyan történt például Lajosmizsén, ahol má­sodjára valamennyire sikerült megtisztítani a pályát, ám a többi egyesület erre nem volt képes. A szövetség vezetői ért­hető okokból ragaszkodtak ah­hoz, hogy csak akkor rendezik meg a fordulót, ha valamennyi találkozó lejátszására van lehe­tőség. Végül a december köze­pén kiadott körlevélben a 14. fordulót február 27-ére, az őszi utolsót március 6-ára tették át. Az őszi idény az újoncok meglepő sikerével kezdődött. A Solti FC simán verte az előző év meglepetéscsapatát, a Kun- szentmiklóst, a Hajós ugyan­csak győzött a Bácsalmás ellen. Az esélyesek közül csak az Akasztó és a Kerekegyháza tudta megszerezni a két pontot. Külön érdekesség, hogy már a második héten ugyanaz az öt csapat állt a táblázat élén, mint a 13. forduló után, csupán a sor­rend cserélődött fel. A félbeszakadt őszi idény végére a mezőny három részre tagozódott. A vezető Lajosmi­zse mögött az Akasztó, a Mély­kút és a Kerekegyháza alkotja az élcsoportot, s köztük mind­össze 3 pont a különbség. A kö­zépmezőnyben a 14 pontos Soltvadkert, valamint további négy 13 pontos és egy 12 pon­tos csapat van, s közöttük csu­pán két pont a különbség. Még ennél is szorosabb a tabella alsó csoportja, hiszen a 11. helyen álló Izsákot és a sereghajtó Faj- szot egyetlen pont választja. Az őszi idényben a Lajosmi­zse előretörése valójában nem volt váratlan. Kiss László edző vezetésével már tavasszal szinte a kieső helyről jöttek fel a kö­zépmezőnybe, ősszel pedig to­vább erősödve az első helyre küzdötték fel magukat. Az Akasztó, a Mélykút és a Kerek­egyháza a tőlük várt ered­ményt hozta. Az újoncok közül a Hajós váltotta be eddig a sze­repléséhez fűzött reményeket. A Solti FC — bár játékos­anyaga jobb teljesítményre hí­vatott — még nem tudta meg­szokni a magasabb osztály lég­körét. Összegezve az őszi tapaszta­latokat: az eddigi 13 forduló jó mérkőzéseket és kemény küz­delmet hozott és ez várható a folytatásban is. Gólok és a gólszerzők • Kerekegyháziak (balról): Réti, Tóth Cs., Boronkai. Az őszi idény 104 mérkőzé­sén 375 gól esett, ami meccsen­ként 3,6-es átlag. A legnagyobb különbségű győzelmet, 6—1-et az Akasztó—Bajai Tsz SK, a Soltvadkert—Kiskunhalas és a Kunszentm iklós—J ánoshalma mérkőzésen érték el. Három­szor volt 5—0-ás győzelem is. A legtöbb gólt, 36-ot az akasztói játékosok szerezték és ők kapták a legkevesebbet is. A legkevesebb gólt (16), a Solti FC és a Bajai Tsz SK rúgta, a legtöbbet (34) a Kiskunhalas kapta. A legrosszabb gólkü­lönbsége (-16) a sereghajtó Faj sznak van. A góllövőlista állása a 13. forduló után, 10 gólos: Piegel (Mélykút). 8 gólos: Kuhlevsz- kij, Agócs (Akasztó), Tóth Cs. (Kerekegyháza), Mata (Helvé­cia), Aranyos, Simon (Nemes­nádudvar), 7 gólos: Juhász (Soltvadkert), Veres (Fájsz), Sebestyén (Kunszentmiklós), Fenyvesi F. (Jánoshalma), Baj­nok (Solti FC), 6 gólos: Török (Mélykút), Csermák (Soltvad­kerti TE), Joszt (Kerekegy­háza), Vidák (Bácsalmás), Szabó, Nagy A. (Lajosmizse), Ginál (Hajós). 5 gólos: Zámbó (Mélykút), Tóth R. (Soltvad­kert), Kis-Máté (Kiskunhalas), Boronkai (Kerekegyháza), Si- mity, Rimac (Jánoshalma), Tóth (Lajosmizse), Pankovics (Bajai Tsz SK), Kinosenko, Vadászi (Akasztó), 4 gólos: Óvári (Ke­rekegyháza), Révész (Bácsal­más), Csima (Lajosmizse), Ve- rebélyi, Lantos (Izsák), Rácz (Hajós), Agatics I. (Baja), 3 gó­los: Torma (Mélykút), Szűcs (Akasztó), Csesznegi (Soltvad­kert), Gogolák (Kerekegyháza), Lovász, Bankes (Kunszentmik­lós), Kővári (Bácsalmás), Ko­vács (Lajosmizse), Lengyel (Izsák), Golovics, Mata (Helvé­cia), Hepp, dr. Koch (Hajós). Két gólt 30, egyet 52 labdarúgó szerzett. Az öngólok száma: 4. A legeredményesebb forduló a 2. és 5. volt, amikor 34 gólt rúgtak. A legkevesebbet (21-et) a 4. héten szereztek. A fordu­lónkénti átlag 29 gól volt. Lajosmizsén a feljutást tervezik • Lajosmizse labdarúgó-csapata listavezetőként várja a bajnoki folytatást. — Tavaly tavasszal, amikor a bajnoki táblázat második felé­ben vegetáltunk, csak remény­kedtünk abban, hogy a Lajos­mizse labdarúgó-csapata egy­szer még a régi szép hagyomá­nyok szerinti eredményeket ér­het el — mondta Hodermarszki János szakosztályvezető. — Akkor került hozzánk edzőnek Kiss László, aki játékosként a válogatottban sok dicsőséget szerzett, az edzői pályán azon­ban itt próbálkozott először. A tavasz még a csapatépítés je­gyében telt el. ám az őszi idényre már nagyobb célokat tűzhettünk az együttes elé. Az 1—4. hely megszerzése volt a feladat, ami reálisnak látszott. — Közben történt néhány változás is Lajosmizsén. — Természetesen nem egy- csapásra, hanem fokozatosan alakult át minden. Lajosmizsé- ből város lett. Ez egymagában még nem oldhatta meg a gond­jainkat, ám időközben Kiss László edző keze alatt a csapat is átalakult. Kemény munkát követelt, de következetes volt és tekintélye, népszerűsége ré­vén elérte, hogy a játékosok Akasztó község labdarúgó- csapata sokáig biztos tagja volt a megyei bajnokság középme­zőnyének. Az 1992/93. évi baj­nokságban elért 7. helyezése szép sikernek számított, de a változás már tavaly tavasszal megkezdődött. — Akkoriban még játékos­ként voltam tagja az együttes­nek — mondta Szlovák László edző, aki Kiskőrösről került a szomszédos község csapatához. — Csak a bajnokság végére vet­tem át véglegesen az edzői tisz­tet, s közben egészen jó kis gárda összejött. — Azt mondják, hogy az Akasztó a Kiskőrös fiókcsapata. — Több volt kiskőrösi labda­rúgó van az együttesben, s kö­zöttük akad olyan is, aki sze­retne visszakerülni az NB Il-es gárdába. Mivel Stadler úr, a Kiskőrös névadó szponzora Akasztón tevékenykedik, ez adhat okot a feltételezésre . — Milyen a kapcsolat a kö­rösiekkel? — Csak a legjobbakat mond­hatom, hiszen ha Kőrösön va­laki nem tud bekerülni a csa­patba, azt a játékost elsősorban nekünk adják át. Ha a Kiskőrös erősít —, mint most a tavaszi kezdés előtt —, akkor nyilván néhány focistának nem jut hely a keretben. — Az őszi idényben hat hé­ten át listavezetők voltak és csak a végén előzte meg az Akasztót a Lajosmizse. A foly­tatásban mi várható? — Szerintem továbbra is ki­élezett lesz a küzdelem, amelybe még beleszólhat a Mélykút és a Kerekegyháza. Hiba azt hinni, hogy csak két csapat van versenyben az első­ségért. — Az Akasztó még soha nem állt ilyen közel az NB Ill-hoz. Ha sikerülne bajnoksá­got nyerni, elő tudják-e terem­teni a magasabb osztályban való szereplés feltételeit? higgyenek benne. Zokszó nél­kül végezték a nagy terhelésű edzéseket. Sikerült az erősíté­sünk is. Labanics, aki kölcsönbe jött az FTC-ből valamint Kulik, a Törekvésből erősségei lettek a csapatnak. Kár, hogy az ugyan­csak a Törekvésből jött Szent- jóbi hamar harcképtelenné vált, Ulicska pedig még az előkészü­leti mérkőzések során sérült meg. Kialakult azoban egy ütő­képes gárda. A legtöbbször a Csontos— Mátéfi A., Csima, Sörös, Buda, Labanics, Kulik, Szabó, Mátéfi L., Nagy A., Tóth összetételű csapat szere­pelt. Ebből sajnos katonai be­vonulás miatt a végén Budai ki­esett, de Kovács és Rigó pó­tolta. — Úgy tudjuk, nem csak a csapat változott. —• Nem bizony! Sokáig megoldhatatlannak látszó gon­dokkal küzdöttünk, ám ma már lényegesen más a helyzet. A vá­ros önkormányzata minden te­kintetbem támogat bennünket, és van már szponzorunk is. A Nervus Kereskedelmi Bt. aján­lotta fel segítségét. A legutóbbi teremtorna, amelyen a Vasas is — Jelenleg csak a megyei bajnokságban való szerepléshez vannak meg az anyagi feltéte­lek, de azt his;zem, ha sikerülne bajnokságot nyerni, akkor Stad­ler úr segítségével összejönne a legszükségesebb anyagi forrás. Mindez csak feltételezés. Hi­szen még azt sem tudom, hogy tavasszal én ülök-e a csapat kis- padján. Igaz, a szerződésem a szezon végéig szól, és nem ta­pasztaltam jelét annak, hogy elégedetlenek a munkámmal, de ezen a pályán semmit sem lehet biztosra venni. — Azért akad támogatója is az együttesnek? — Természetesen, többen is. Valójában azonban nem olyan szép a „menyasszony”, mint ahogyan sokan hiszik. Amíg részt vett, az ő segítségükkel került megrendezésre. — A hírek szerint ismét erő­södött az együttesük. — Sikerült Ozsváthot meg­szereznünk. A labdarúgó, aki a KSC-ből Siófokra, majd onnan Kaposvárra került, tavasszal már nálunk játszik. Helvéciáról Pataki és Golovics érkezik, a Tiszakécskéről igazolt Kovács Zoltánnal megoldódik a másik kapusposzt kérdése is. — A félbeszakadt őszi idény tavasszal az Akasztó elleni rangadóval folytatódik. Eldől­het-e ezen a feljutás sorsa? — Az őszi elsőség kérdése valószínűleg eldől, de ez még csak részfeladat. Most, hogy az első helyen állunk, ott is szeret­nénk maradni. Lajosmizse már volt NB Ill-as csapat. Újra adot­tak a feltételek a magasabb osz­tályhoz, így megpróbáljuk ki­harcolni a feljutást. A küzdelem — bár szoros az élcsoport — véleményem szerint köztünk és az Akasztó közt dől el. Nem is­merem a tavaszi sorsolást, de lehet, hogy az őszi elmaradt rangadó után néhány hétre is­mét a rivális ellen játszunk. megy a csapatnak és a bajnoki címért küzd, addig sokan van­nak mellettünk, ám ha kudarc ér bennünket, akkor könnyen egyedül maradhatunk. Volt erre már példa a megyében. Sokan emlékeznek a Miske tündöklé­sére és bukására. — A tavaszi idényre válto- zik-e a csapat? — Az már biztos, hogy Schindler a Vasasba megy, Kuhlevszkij pedig nem tér visz- sza. Bizonytalan a kapus kér­dése is, mert Szentesi az ősszel csak szívességből védett nálunk és nem biztos, hogy marad. A csapat többi tagjára viszont számíthatok, sőt esetleg Kiskő­rösről még Szauer is hozzánk igazol. A felkészülést január 11 -én kezdtük. Sárgák és pirosak A megyei labdarúgó-bajnok­ság őszi idényének eddig leját­szott 13 fordulója során a fel­nőttmérkőzéseken 307 sárga és 34 piros lapot mutattak fel a já­tékvezetők. A 34 kiállításra 64 hetes eltiltást szabott ki a fe­gyelmi bizottság. Az ifjúságiaknál 161 sárga és 25 piros lap került elő a játék­vezetők zsebéből és a 25 kiállí­tott játékos 61 bajnoki vagy ku­pamérkőzéstől kapott eltiltást! S ezzel hátrányos helyzetbe hozta saját csapatát is. A sárga lapokról, valamint a kiállításokról sportegyesüle­tekre bontva még nem készült kimutatás, hiszen az őszi idény tavasszal folytatódik. Csökkent a nézőszám A megyei labdarúgó-bajnqk- ság őszi idényének 13 forduló­jában 34 ezer 750 nézőt jelentet­tek a tudósítók. Az átlagos né­zőszám így a 104 mérkőzésre elosztva, találkozónként 334. A tavalyihoz viszonyítva ez mint­egy 10 százalékos visszaesés, ám az is igaz, hogy az elmúlt évben a Kalocsai FC tábora nö­velte a statisztikát, s a többi kö­zül ősszel csak Akasztón követ­kezett be javulás. A csúcs a ne­gyedik fordulóban az Akasztó—Soltvadkert rangadó 1200 nézője volt. A csapatok sorrendje az átla­gos nézőszám alapján: 1. Akasztó 600, 2. Kerekegyháza 517, 3. Hajós 443, 4. Kun­szentmiklós 367, 5. Mélykút 366, 6. Solti FC 364, 7. Nemes­nádudvar 343, 8. Lajosmizse 329, 9-10. Jánoshalma és Hel­vécia 286, 11. Soltvadkert 267, 12. Izsák 264, 13. Bácsalmás 250, 14. Bajai Tsz SK 225, 15. Kiskunhalas 217, 16. Fájsz 208 átlagos nézőszámmal. Ez becslés, a belépőt váltot­tak száma kevesebb volt. Az idény válogatottja Az ősszel lejátszott 13 for­duló során a tudósítók javaslatai alapján minden héten elkészítet­tük a forduló válogatottját. Eb­ben összesen 85 labdarúgó sze­repelt, ami arra vall, hogy bérelt helye nem volt senkinek a leg­jobbak között. A legtöbb változás a kapus­poszton fordult elő, ahol kilenc név is felbukkant, s közülük kétszer csak négyen kerültek a csapatba. A többi poszton álta­lában 8-8 játékos neve került a listára, csupán a beállós helyén volt hét, és a baloldali középpá­lyás poszton hat jelölt. Az azo­nos válogatottságot elért játéko­sok közül az került az őszi idény csapatába, akinek az e- gyüttese a táblázaton jobb he­lyet foglal el. Az őszi idény válogatottja 13 mérkőzés alapján: Csontos (La­josmizse)— Facskó (Mélykút), Csesznegi (Soltvadkerti TE), Beregszászi (Akasztó), Boron­kai (Kerekegyháza), Nagy J. (Kerekegyháza), Kis-Máté (Kiskunhalas), Piegel (Mély­kút), Oláh (Helvécia), Óvári (Kerekegyháza), Illés (Mély­kút). Az őszi csapatból háromszor volt a forduló válogatottjában Beregszászi, Boronkai, Nagy J., Kis-Máté, Oláh, Óvári, Illés. A többi játékos két válogatottság­gal került az együttesbe. Az összeállítás érdekessége, hogy a listavezető Lajosmizse együtteséből csupán Csontos kapus került a csapatba. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a kiegyensúlyozott együt­tesekből a játékosok felváltva nyújtottak jó teljesítményt. Akasztón nagy küzdelemre számítanak

Next

/
Thumbnails
Contents