Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

1994. január 4., kedd PETŐFI NÉPE 5 DÖNTÖTT A TISZAKÉCSKEI TESTÜLET Szociális otthont épít a város > Az idősek otthona a jelenlegi állapotában. Lesz-e gyermekotthon? A szakemberek szerint a ti- szakécskei szociális otthon sem szakmai, sem a tisztiorvosi szolgálat által előírt feltételek­nek nem felel meg. A szobák túlzsúfoltak, egy-egy lakó már a folyosón alszik, nem megoldott a betegszoba, a szennyes- ruha-gyűjtő, a mosókonyha, s különböző raktárak hiányoznak. Holott egyre több idős ember szorul ellátásra, pillanatnyilag tizenheten várnak a bejutásra, négy embert sürgősen az ott­honban kellene elhelyezni. A helyzetet nehezíti, hogy az új törvény szerint a megyei ön- kormányzat nem biztosíthat helykijelölést azoknak a telepü­léseknek, ahol szociális ottho­nok működnek. így Tiszakécs- kén is kénytelen a város bőví­teni, korszerűsíteni az erre hiva­tott intézményt. A szociális otthon vezetője, Uhrin Katalin már több ízben kérte a képviselő-testületet, hogy vásárolja meg az önkor­mányzat a Solohov Szövetkezet irodaépületét, szerinte ugyanis Kécskén pillanatnyilag ez fe­lelne meg leginkább az idős­korúak otthonának. A testület egy része azonban ódzkodik az irodaház megvételétől, ezért a testület felhatalmazásával Tóth Dezső polgármester szakembe­rek véleményét kérte az épület átalakítási lehetőségeiről. A Bácsterv Kft. tanulmány- terve a legutóbbi ülésen került a képviselők elé, akik megdöb­benve olvasták, hogy azon túl, hogy 20 millió forintba kerülne az irodaház megvásárlása, még több mint 80 millió forintot kel­lene az átalakításra fordítani. De ha ez megtörténne, akkor sem jelentene végleges megol­Amennyiben nem vezetnek be világszerte a széndioxid ki­bocsátását csökkentő intézke­déseket, és elmarad a széndio­xidot elnyelő erdők védelme, akkor az ebből adódó felmele­gedés, tengerszint-emelkedés komoly gondot okozhat. Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az éghajlatváltozásról szóló ENSZ-keretegyezményt. Ennek fő célkitűzése az üveg- házgázok kibocsátásának csök­kentése, a felmelegedés mérsék­lése. Az üvegházgázok - legin­kább a széndioxid - a felszín hosszú hullámú kisugárzását el­nyelik, s ez jelentős energia- többlettel jár a légkör alsó ré­szében. A modellszámítások szerint 2030-ra akár egy Cel- sius-fokkal emelkedhet az át­laghőmérséklet és 20 centimé­terrel a tengerek szintje. A ko­rábbi évszázad iparosítása miatt már jelenleg is egynegyedével magasabb a széndioxid-kon­centráció a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőzően. Intézkedések nélkül 2030-ra akár e korábbi szint kétszeresét is elérheti a koncentráció. Mivel a széndioxid-molekulák min­tegy 200 év alatt tűnnek el a magas légkörből, így a korábbi dást, hiszen csak 40 férőhelyes lenne, holott máris több az igény a városban szociális elhe­lyezésre. Tóth Dezső ezért úgy vélte: inkább építsenek 150 mil­lióért új otthont, amelyhez 40 százalékos állami támogatást, valamint a megyei önkormány­zat segítségét is kérhetnék. A képviselők véleménye megoszlott a kérdésben. Kovács Ernő az építést szép gondolat­nak tartotta, csak előbb azt kell megbeszélni - mondta -, hogy honnan teremtsék elő a pénzt. Pólyák Albert és Bányai András továbbra is a téeszépület meg­vásárlását szorgalmazta, míg Juhász András és Kovács Mik­lós ellene szólt. Juhász képvi­selő úr szerint inkább a végle­ges megoldást kell keresni, Ko­vács Miklós pedig a mostani szociális otthon bővítését java­solta, hozzátéve, hogy a Vízmű Rt. ideiglenes használatában lévő épületet és a kenyérgyárat is megszerezhetné a város erre a időszakok széndioxid-kibocsá­tása évszázadokig hatással van az éghajlatra. A már Magyarország által is törvényerőre emelt keret­egyezmény szerint a fejlett és az úgynevezett átalakuló orszá­gok (ide tartozik az egykori szocialista országokkal együtt hazánk is) vállalják a gazdasági tevékenységből származó üvegház-gáz kibocsátás mér­séklését, az erdők védelmét. A fejlett országok pénzügyi-mű- szaki-tudományos segítséget adnak a fejlődő országoknak az előírt feladatok teljesítéséhez. Ez a segítségnyújtás az egyez­mény szerint az átalakuló or­szágok részéről nem kötelező. Több európai ország már ko­rábban vállalta, hogy 2000-re az 1990-es szintre korlátozza, il­letve ezen a szinten befa­gyasztja a széndioxid-kibocsá­tást. Mivel az 1990-es szint vál­lalásában nem volt egyetértés az egyezmény megkötése előtt, a dokumentumban már csak azt rögzítették, hogy a „történelmi” szintre korlátozzák a széndio­xid-kibocsátást. Az átalakuló országok lehe­tőséget kapnak a korlátozások rugalmas bevezetésére. Ennek részleteit később határozzák meg. célra. Anka Vince helytelení­tette, hogy nincs átgondolt kon­cepció, a sok problémát, ame­lyek összefüggenek, külön-kü- lön akarja megoldani a testület. Anka úr szerint az irodaépületet arra kell használni, amire való, így az ugyancsak helyhiánnyal küszködő rendőrséget, mentő­ket és a tűzoltókat is oda lehetne helyezni. A szociális otthon mostani területén pedig, mely több szempontból is igen elő­nyös, további épületeket épít­hetnének a környező települé­sek összefogásával. A vita végén hat igen és hat nem szavazattal az eredeti pol­gármesteri előterjesztés maradt érvényben, tehát nem vásárolja meg az önkormányzat a szövet­kezet irodaházát. A műszaki osztályt viszont megbízták, hogy január közepére tegyen javaslatot az otthon helyére, a szociális bizottság pedig készít­sen alapos szociális felmérést a városban. Benke Márta Marad az emlékmű A Szabadság téri szovjet em­lékmű eltávolítása nem tartozik a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság hatáskörébe - mondta Bodrácska János, budapesti rendőrfőkapitány. Mint a sajtó már hírül adta, Pongrátz Ger­gely, az ’56-os Magyarok Vi­lágszövetségének elnöke levelet intézett a főkapitányhoz, amelyben az emlékmű eltávolí­tását követeli. Hivatkozásának alapja az a törvény, amely Ma­gyarországon tiltja a totalitárius rendszerek jelképeinek haszná­latát. Bodrácska elmondta: a moszkvai és a budapesti ön- kormányzat már korábban meg­állapodott arról, hogy a Szabad­ság téri emlékmű - egyedül a H. világháborús szovjet emlékmű­vek közül - a helyén marad. A főkapitány mindazonáltal felve­szi a kapcsolatot az önkor­mányzattal és a műemlék-fel­ügyelőséggel, az emlékmű to­vábbi sorsát illetően. Bodrácska János véleménye szerint az ’56-osokat bizonyára a szovjet címer zavarja. Ezért megoldást jelenthetne például, ha az utód­államok címereit helyeznék el rajta. Bodrácska hozzátette: a törvény szerint neki egyébként kötelessége gondoskodni az em­lékmű védelméről. Szuper­gazdagok A 90-es években sem válto­zik érdemében a világ képe: sok a szegény, és ezek zöme a déli földtekén él. A „szupergazda­gok”, a gazdagok és az átlagos­nál jobb körülmények között élő emberek száma együttvéve a Föld több mint 5,2 milliárd la­kosából maximum 790 millió. A középmezőnyhöz 645 mil­lióan tartoznak - országként ide számítják Magyarországot is -, a „szegények és legszegényeb­bek” kategóriája viszont népes: több mint 3,8 milliárd fő. A statisztika tanúsága szerint a jövedelmek megoszlását mu­tató piramis csúcsán északi or­szágok helyezkednek el, mi­közben az alighogy tengődő, il­letve éhínséggel, nyomorral súj­tott 3,8 milliárd ember délen ta­lálható. A ravaszul folyósított segélyek, kölcsönök, az állami protekcionizmus „gondoskod­nak” róla, hogy minden úgy maradjon, mint eddig, azaz az emberiség egyötöde pazarul él­hessen, miközben négyötöde a puszta életben maradásért küzd. A világgazdaságot igazában 136 millió „szupergazdag em­ber” érdekei kormányozzák. A kárpótlási törvény megszü­letése után már tudni lehetett, hogy óriási teher hárul majd a földhivatalokra. Fokozottan ér­vényes ez a bácskai térségre, ahol a lakosság jelentős része foglalkozik földműveléssel és egyéb mezőgazdasági munká­val. Baján ráadásul az év végén költözött új helyre a hivatal, ami szintén sok gonddal, plusz néhány napos munkaszünettel járt. Az eseményekben gazdag óév tapasztalatairól és a jövő reményeiről Horváth Lajost, a bajai földhivatal vezetőjét kér­deztük.- Szerencsére a költözködést gyorsan sikerült lebonyolítani, emiatt csak tíz napig kellett szüneteltetni a hivatali munkát. Az új helyünk nagyobb, mint a régi volt, viszont kevesebb az iroda. Ez még gondot fog okozni, mivel az első kárpótlási törvény országgyűlés által elfo­gadott újbóli benyújtási határi­deje - február 15. - ismét renge­teg ügyfelet jelent a hagyomá­nyos tevékenység mellett. Ezért kértünk az önkormány­zattól egy földszinti helyiséget ideiglenes használatra, de nem kaptuk meg. Pedig véleményem szerint a magyar történelem legnagyobb arányú föld­reformját hajtják végre a szak­hatóságok, ezért nagyobb fi­gyelmet, valamint erkölcsi és anyagi elismerést kellene bizto­sítani. Ami a munkát illeti, decem­ber 1-jéig 13 ezer 100 ügyirat fordult meg a hivatalban, ez 15- 18 százalékkal több, mint 92-ben volt. Kiadtunk 26 ezer 500 tulajdonlap-másolatot, ami körülbelül 25 százalék növeke­dés tavalyhoz képest. Novem­ber 1-jéig 145 ezer aranyko­rona-értékű földterület árve­résre történő fölmérési, előké­Demonstrációt szerveznek Nagymaros polgárai tiltakozá­sul a Pest megyei önkormányzat tervbe vett döntése ellen, amely szerint a Duna-parti üresen álló lakótelepen gyermekotthont szándékoznak elhelyezni. Az épületeket eredetileg a nagyma­rosi vízierőmű-beruházás ré­szeként emelték az építkezésen dolgozók számára. A kormány nemrég úgy döntött, hogy a Kísérleti jelleggel vállalko­zásba adta egyik bölcsődéjét a nyíregyházi önkormányzat. A hétfőtől magánintézményként működő bölcsőde természete­sen továbbra is számíthat a vá­ros támogatására, a 46 gyer­mek ellátásához a polgármes­teri hivatal személyenként évi 150 ezer forintot ad. Berende­zéseivel és az úgynevezett fo­gyóeszközeivel együtt térítés- mentesen kapta meg az egyéni vállalkozó az ingatlant is. A képviselő-testület félmil­lió forint összegű külön támo­gatást is megszavazott a vál­lalkozónak a gyermekintéz­szítő munkáját végeztük el, ez 6500 hektárt jelent. Ugyanak­kor az elárverezett földeknek csak 20 százalékát tudtuk geo­déziaiig kimérni. Elfogyott ugyanis az a központi keret, amelyből finanszírozni lehetett a külső vállalkozókkal való szerződéseket. Pedig jogszabály írja elő, hogy az elárverezett és kitűzött ingatlanokat a földhiva­talnak kell birtokba adni. Ez az eljárás hátrányt szenved, mert a jogszabály végrehajtásának fel­tételei - a kitűzések elmulasz­tása miatt - nincsenek meg. Ami a helyzeten enyhíthet, az a most hatályos kormányrende­let, mely feljogosítja a települé­sek földrendező bizottságait, hogy ideiglenes jelleggel hasz­nálatba adhatják az elárverezett földeket. Igaz, csak akkor, ha az árverési jegyzőkönyv és a tér­képvázlat elkészült. A hagyományos ügyiratok in­tézése 3^1 hónapos átfutással szobi gyermeknevelő intézet épületét visszaadja a lazarénus rendnek, s ennek fejében a nagymarosi lakótelep tulajdon­jogát átruházza Pest megyére. A megyei tervek szerint az épüle­tek kihasználására itt helyeznék el a szobi és a vácdukai nevelő- intézet lakóit, valamint a po- mázi Teleki-kastélyban mű­ködő gyermek- és ifjúságne­velő intézetet. mény működésének megindítá­sához. A szerződés szerint a bölcsőde négy évig lesz ma­gánkézben, s utána döntenek a további működtetés formájáról. A vállalkozó egyébként az in­tézményben - az alaptevé­kenység mellett - más szolgál­tatást is nyújthat bevételeinek növelésére. Ezzel a lehetőség­gel már él is, jelenleg naponta 25 személy szociális étkezteté­séről gondoskodik. Az óvoda vállalkozásba adásával a nyí­regyházi önkormányzat - az évi csaknem 7 millió forintos támogatás ellenére - több tíz­millió forintot takaríthat meg. történik, de minden segítséget megadunk abban az esetben, ha olyan hitelfelvételhez kell a földhivatali határozat, mint például 93-ban a jelenleg is fo­lyó gázprogram. Ez területün­kön hat községet érint. Priori­tást élveznek továbbá a lakó- házépítéssel, felújítással kap­csolatos kölcsönökhöz szüksé­ges hatósági ügyiratok kiadása. Jelentős fejlesztés veszi kez­detét ebben az évben egyébként a hivatal munkájában. A Közös Piac által finanszírozott PHARE-program keretében az ingatlan-nyilvántartást átviszik számítógépre. Ezáltal megvál­tozik a digitális egységes föld­kataszteri rendszer. Vagyis egyszerűen fogalmazva biztosí­tani tudja majd a földhivatal a valósággal való egyezőség el­vét, mely jelenti a természet­beni, térképi, nyilvántartási rendszer egységét. Géczy Zsolt 9 Ügyfelek a bajai földhivatal félfogadásán. • A szobák zsúfoltak: mindegyikben öten-hatan laknak. A föld védelmében ÜGYIRATOK TÍZEZREI A HIVATALBAN Nincs pénz a földek kitűzésére • Dr. Horváth László, a földhivatal vezetője. Bölcsőde - vállalkozásban

Next

/
Thumbnails
Contents