Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-15 / 12. szám

Siker, szériában Schütz Iláról mostanában kevesebbet hallani, csak a színházjáró törzsközönség tudja, hogy alighanem élete egyik legnagyobb sikerszériá­ját éli. November 27-én mutat­ták be a Radnóti Színházban a Vőlegényt, amelyben a mama szerepét alakítja. Parádésan. Szombaton volt a premier, a következő hétfőn már a József Attilában próbált, ahol az Olimpia premierjére készültek. (Ez a premier éppen ma, szombaton este van. Látatlan­ban akár előre is gratulálhatunk a napokban az 50. születésnap­ját ünneplő művésznőnek.) A próba közben percekre si­került elérnem, hogy megkér­dezzem: mire készül, hogy van?-Jól. Most, hogy szabadú­szó lettem, kedvemre vállalok szerepeket.- A Vőlegényben a kritiku­soknak nem annyira tetszett, a közönségnek annál inkább. Kinek higgyünk? - Őszinte le­gyek? Életem egyik legkedve­sebb szerepe ez, s hogy a kriti­kusok mit mondanak róla? Nem akarok odafigyelni rájuk. Bosszant a tehetetlenség, hogy nem tudok visszapofázni. Pre­mierem után a férjem - aki a menedzserem is -, hogy ne mérgelődjek, eldugdosta elő­lem a lapokat. Amíg fel nem tűnt, hogy napok óta nem lát­tam újságot. Szerintem a kriti­kusok - tisztelet a kivételnek- afféle civilek. Kívülállók, a szónak valami elfajult értelmé­ben. Mert mire véljem, hogy olyan előadásokat, amelyeken a közönség könnyesre kacagja magát, szemrebbenés nélkül lehúznak?- A Vőlegényre célzott?- Például. Egyébként em­bertelenül nehéz jól játszani ezt a darabot. Borotvaélen táncol a valóság, a burleszk, a mélylé­lektan felett. Furcsa szerzet ez a Szép Ernő, nagyon kell fi­gyelni rá! Régi kedvencem, hi­szen vagy két évtizede a Ma­dách Színházban Haumann Pé­terrel - ő most a papa - játszot­tuk ugyanebben a darabban a fiatalokat. Én Koméit, ő a vő­legényt. —.A Madách előadása is si­kerszéria volt.- Az már történelem! 1967-ben mint főiskolás gya­kornok debütáltam ezzel a sze­reppel. Akkor nem szerződtet­tek, mert nem volt státusz. El­mentem a Mikroszkóphoz, épp kezdtem volna játszani, amikor megkeresett Ádám Ottó: Szo- mory Dezső Hermelinjében nekem szánta Julis szerepét, így indultam a Madáchban. • A férfiak rosszaságáért is a nők a hibásak? A férfi sokkal, de sokkal go­noszabb, mint a nő. Az a tény, hogy minden tíz bűntény közül kilencet férfiak követnek el, alá­támasztja a kijelentést. A férfi azonban nem tehet róla, hogy ilyen, a felelősséget a körülmények alakulásában kell keresni, melyek alapos változta­tásával senki sem törődik. Igaz, hogy a gazdasági nehézségek mindkét nemet egyaránt sújtják, ide számítva a munkanélkülisé­get is, és mégis az erősebb nem bizonyul gyengébbnek a bűn kí­sértésével szemben. A nők, a természetük szerint jobbak lennének? Szó sincs róla, a válasz úgyszólván pofo­negyszerű. A mama mellett fel­növő lányok akaratlanul is a régi modell szerint alakulnak nővé, a háziasszony szerepet tanulják, ha tetszik, ha nem. Míg a fiúk sohasem látják, hogy a család bármely férfitagja va­laha is söpört, mosott, vagy pad­lót tisztított volna. így aztán csak azt tanulják meg, hogy mit nem csinálnak a felnőtt férfiak; vagyis azt, ami a nők dolga. Olyan ez, mintha egy nagy űr venné körül a fiúkat, ebből ere­dően csak később találkoznak az élettel, mint a lányok, és emiatt nem is képesek szembe­szállni a kihívásokkal, belesod­ródnak a bűnbe. Az angol Angela Phillips teó­riája ez, aki foglalkozására nézve kutató, a szerepe szerint pedig háziasszony. Aztán jött a többi: Shaw-tól a Sosem lehet tudni. Őrületes si­kerem volt Dolly szerepében. A bolond lány, A pillangók szabadok, a Régimódi törté­net...- Mégis eljött a Madách- ból... — Ennek főként személyi okai voltak, de erről nem aka­rok beszélni. Most az Olimpiá­ban megint egy jó lehetőséget kaptam. Hegyi Barbarával, Sztankay Istvánnal, Szom- bathy Gyuszival, Torday Teri­vel játszom. A József Attila Színházba úgy jövök, mintha hazajönnék. 1968-ban szere­peltem itt először a Mona Mari mosolyában Bodrogival, Voith Ágival. Évekig sikerünk volt.- Magánélet?-Jó kérdés. Egyelőre éj­jel-nappal próbálunk, se kará­csony, se szilveszter. De ez mindig így megy. Soha sincs elég idő a próbákra.- Utána?- Fejes Endre már írja A fél város megbolondul című da­rabját a József Attilának. A Radnótiban készülünk a nyári kabaréra, már együtt a csapat. Közben volt egy szerepem a szilveszteri Szerencsekereké­ben. Ennyit a magánéletről. Nincs szabad estém. Pedig olyan kellemes kis házunk van Újpesten! Szerettünk volna kutyát, macskát, hát vettünk nekik egy házat... Eljött a farsangi vigasságok ideje! • A farsangi vigasságokban az idősebbek is erőt gyűjthetnek a napi nyavalyák elviseléséhez. A keresztény erkölcsi felfo­gás az év bizonyos időszakai­ban nem nézi jó szemmel, ese­tenként kifejezetten ellenzi a za­jos mulatságokat, dáridókat. Van azonban az esztendőnek egy olyan szakasza, amelyben a dalos, táncos szórakozás, viga- dás a keresztény egyházak hiva­talos felfogása szerint is he­lyénvaló. Ez a vízkereszttől hamvazószerdáig terjedő ciklus, amely most február 16-ára esik, a farsang. Pontosabban a ham­vazószerda előtti, úgynevezett húshagyókeddig tart, hiszen hamvazószerdával már meg­kezdődik a nagyböjt. A farsang szó német eredetű, a faschingból magyarosodon. Első írásbeli megjelenését 1283-ból ismerjük. A farsango­lás szokása már a középkorban is dívott. Elsősorban a királyi udvarban, másodsorban a városi polgárság körében, amely tud­valévőig helyenként szászok­ból állt, harmadsorban pedig a jobbágyságnál. A farsang legjellemzőbb eseménye az álarcos- vagy jel­mezes bál. Ezeket valamikor a farsang három utolsó napján rendezték. Számos helyen már a húshagyókedd előtti héten el­kezdődött a vigalom, tánc, de általában a farsang három utolsó napján rendezték az iga­zán nagy mulatságokat. Ezek közül is a legzajosabb dáridó a húshagyókeddi volt, amely - horribile dictu - éjfélig tartott. A farsang valamelyik napján rendezték meg a páros és nős bálokat is. Fejér megyében a zártkörű - csak meghívottak ál­tal látogatható - mulatságokat bátyus báloknak nevezték, ahol mindenki magával hozta az enni-innivalót. Palócföldön há­romnapos farsangi ivót tartot­tak. A sokacok - délszlávok - farsangi busójárásának, vagyis álarcos felvonulásának eredete újabbkori, amennyiben a török hódoltság idejét nem soroljuk a régmúlt történései közé. Rémes kilátások • Michael Jackson hátat for­dít szülőföldjének és Svájcba költözik, barátnője, Liz Taylor szomszédságába. • Whoopi Goldberg - filmbéli szerepéhez, az Apácashow-hoz hasonlóan - kolostorba vonul és abbahagyja késői, de sikeres karrierjét. Mi­előtt olvasóink kétségbeesné­nek: mindezt amerikai jósok he­lyezik kilátásba a sztároknak. Akinek túl sok szerep jut a filmben Hoolywood legifjabb, mind­össze néhány hónapja felfede­zett sztárja, a mindössze hatesz­tendős Mason Gamble a leg­újabb családi mozi, a Dennis, a komisz főszereplőjeként lopta be a nézők szívébe magát a ten­geren innen és túl. A hollywoodi komédiák egyik legkitűnőbb rendezője, John Hughes a tradíciókhoz hí­ven nem túlságosan bonyolult, de mégis könnyen szerethető személyiséget teremt kis hősé­nek. Dennist, azaz Mason Gamble-t nem volt könnyű megtalálni, keresése közben az ország egész területén húszezer videofelvételt készítettek. Vé­gül a filmbeli partnerével, a Walter Matthau-val játszott próbajelenet döntött. Matthau egy interjújában úgy jellemzi az általa játszott figurát, mint olyan embert, aki sohasem akarja belátni, hogy szereti a gyerekeket. Tipikus példája az öreg, zárkózott, mogorva em­bernek. Titokban persze nagyon is élvezi a kisfiúhoz fűződő kapcsolatát. Partnere, a hétéves Gamble nagyon élvezte a forgatást, s Matthau társaságát, akiről úgy nyilatkozott, hogy az életben egy kedves bácsi. Komoly prob­lémát jelentett, hogy sokoldalas • Mason Gamble belopja magát a szívekbe. dialógusokat kellett megtanítani a kisfiúval, aki még nem is­merte a betűket. Gamble szülei esténként felolvasták a másnapi forgatókönyvrészletet lefekvés előtt, majd ugyanezt elismétel­ték reggel is. Három-négy is­métlés után kívülről fújta az egészet. Dennis csak annyit fűzött az egészhez: anyu, nekem túl sok a szerepem ebben a filmben! • Schütz Ila, akiért évtizedek óta érdemes színházba menni. Ma este a József Attila Színházban az Olimpia premierjén is biztos sikert arat. Ili Fordítók nagy gondban II. János Pál nevéhez fűződik a katolikus egyház új katekiz­musának elkészítése, amely ta­valy váltotta fel az egyház négyszáz éve érvényben volt doktrínáját. Az új katekizmus­nak már kilenc nyelven készült el a hivatalos, a Szentszék által jóváhagyott fordítása, de az an­gol változat késiL Az Egyesült Államokban a feminista mozgalom hadjáratot kezdett a nyelvben uralkodó férfiközpontúság ellen. A har­cos amerikai hölgyek elérték, hogy hivatalosan tilos az em­berre általában vonatkozó kije­lentésekben a „man” szót hasz­nálni. (Az angol „man”, akár­csak az olasz „uomo” egyaránt jelent „embert” és „férfit”.) Te­hát, például a „minden ember egyenlő” megfogalmazásban az amerikaiak akkor járnak el a törvény szerint, ha a „man” szó helyett a „people” (nép, ember) kifejezést használják. A teológia úgy tanítja, hogy amikor Isten fia, Krisztus meg­fogant Szűz Máriában, „emberré vált” (si é fatto uomo - ahogy olaszul mondják). Az amerikai fordítók egyike, Douglas Clark atya Georgia államból, arra a megoldásra talált, hogy a kate­kizmus szövegének angolra ül­tetésében a „man” helyett a „human” (emberi) szót alkal­mazza. Krisztus emberré válása viszont a katolikus tanítás egyik legfontosabb alappillére, és a Vatikán egyelőre hallani sem akar arról, hogy az amerikai püspökök, akik már kivívták a pápa neheztelését azzal, hogy el­fogadhatónak tartják a nők pappá szentelését, most holmi földi törvényekre hivatkozva megváltoztassák az Isten fiának személyiségjegyeit. A TARTALOMBÓL Őssejt­átültetés 10. oldal Horoszkóp 10. oldal Az elefántokról 10. oldal Kereszt­rejtvény 11. oldal Pezsgő parfümsiker 11. oldal Slágerlista 12. oldal Miért gonoszak a férfiak?

Next

/
Thumbnails
Contents