Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

3 1994. január 4., kedd Megyei körkép Törvénnyel az egészségért A VÁLLALKOZÓI KEDV ERŐSÖDÖTT KECSKEMÉTEN Nehéz évet zárt az egészségügyi ágazat Szánk - helyi adó nélkül Ünnep után következett a takarítás A szilveszteri mulatságok után minden nagyobb települé­sen nagytakarítást kellett tar­tani. Budapest utcáiról száz köbméter szemetet szállítottak el a Fővárosi Közterület-fenn­tartó Vállalat dolgozói. Minde­nekelőtt a tereket, valamint a Váci, a Kossuth Lajos utcát, il­letve a Rákóczi utat és a köruta- kat, aluljárókat tisztították meg a szerpentintől, a konfettitől. Lehet építeni külterületen Kecskeméten az Országos Építésügyi Szabályzat változása miatt az elmúlt két évben nem adhattak ki építési engedélyt a város külterületén lakóház, il­letve tanya építésére. A kecs­keméti képviselő-testület azon­ban - felhatalmazásával élve - megalkotta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy Kecskemét külterületén épít­kezni lehessen. A rendelet öve­zetekre osztja a külterületet, s meghatározza a beépítés feltéte­leit. A helyi szabályozás azonban, - tudtuk meg Öveges Lászlótól, az önkormányzat építési bizott­ságának elnökétől - nem elégíti ki az igényeket, mert az OÉSZ, amelyhez a helyi rendeletet kel­lett igazítani, túl szigorú meg­kötéseket tartalmaz. Eszerint meg kell lennie 3, illetve bizo­nyos részeken 6 ezer négyzet- méteres minimális területnek ahhoz, hogy ott építeni lehes­sen. Kivétel Hetény, ahol to­vábbra is érvényes a minimális 1500-2000 négyzetméteres te­leknagyság. Kemény kötöttség, hogy a földterület 5, illetve 3 százalé­kát lehet csak beépíteni, tehát egy 3000 négyzetméteres terü­leten 100 négyzetméteres lehet az épület. Az előterjesztő bizottság a szabályok enyhítése érdekében továbbra is folytatja a tárgyalá­sokat a minisztériummal, bár az eddigi megkeresések eredmény­telenek voltak. A kétéves tiltás­hoz képest Öveges László azonban így is nagy eredmény­nek tartja, hogy - bár szigorú kötöttségekkel -, lehet épít­kezni Kecskemét külterületén. Több a határsértő a déli országhatáron Az elmúlt évben sok gonddal találtuk magunkat szembe, rendkívül nehéz év volt, ennek ellenére az egészségügyi bizott­ság sikeresnek értékeli az ága­zat szempontjából az esztendőt - válaszolta kérdésünkre dr. Molnár Ilona, a kecskeméti ön- kormányzat egészségügyi bi­zottságának elnöke. El tudtuk fogadtatni a képviselő-testület­tel, hogy előterjesztéseink meg­alapozottak és jogosak. Első lé­pése ennek az volt, hogy bizott­ságunk is rendelkezhetett saját felhasználású bizottsági pénz­alappal, amit pályáztatáson alapuló egészségügyi fejleszté­sekre fordíthattunk, magántőke bevonásával. Már tavaly meg­nyílt egy saját tulajdonú orvosi rendelő, amelybe négy körzetet telepíthettünk. A közeljövőben indul a második magánrendelő, amiben további négy háziorvos kezd dolgozni.-A rendelők felújítására ju­tott-e pénz?- A Czollner téri rendelő fel­újítása megkezdődött, a hunya­divárosié gyakorlatilag befeje­• Dr. Molnár Ilona ződött, s a Madách téri rendelő felújítása is bekerült a költség- vetésbe. Fontos előrelépés, hogy új orvosi rendelő épülhet az elavult Rákóczi úti rendelő kiváltásaként.- A rendelők gép-műszer fel­szereltsége javult-e?-A rendeletben előírt mini­mális felszerelés mindenütt megvan, sőt, minden orvospár­nak van modem, jól működő EKG-gépe, minden orvosi ren­delőben van számítógép, s mo­dellkísérletként elindult egy program, a Czollner téri rendelő és a megyei kórház kardiológiai osztálya között. Az alapellátás­ban dolgozó orvos a nap bár­mely szakában konzíliumot kérhet az EKG-görbe átadásá­val, egy telefonvonal segítségé­vel a kórház szakembereitől.- Sikerült-e a gyermek házi­orvosi körzeteket fejleszteni?-Két körzetet tudtunk fej­leszteni, a magánrendelők bein­dulásával összefüggésben. A körzetek bővítése azonban nem jelenti azt, hogy a betegeknek orvost kell váltani, a választott orvos ugyanaz maradhat a kör­zethatárok módosításával.-Katonatelepen 1993-ban sem épült orvosi rendelő..- A pályázat sikertelen volt, az e célra elkülönített 4,5 millió forintot fejlesztésre fordítottuk. Remélem, az idén lesz olyan pá­lyázó, aki saját tőke bevonásá­val, önkormányzati segítséggel felépíti a rendelőt. A.E. Táncdalfesztivál ’94 Ismét lesz táncdalfesztivál, az új vetélkedő január 15-én, szombaton este 20.15 órakor a TV 1-es csatornáján indul. Az előzsűri 963 dalból választotta ki azt a 45-öt, amely majd a 90 perces műsorokban elhangzik. Az eddigiektől eltérően a pro­dukciókat összességében - nem külön a zeneművet, az előadói, a hangszerelői teljesítményt - fogja értékelni a zsűri. • A község Petőfi Sándorról elnevezett utcája. Nem sok település dicseked­het el vele, hogy ezt a választási ciklust megúszta helyi adók be­vezetése nélkül. Néhány akad, amelyik kihúzta az utolsó évig, de Szánk büszkén mondhatja - ahogyan tette is nevében Zaka László polgármester az óév utolsó napjaiban megtartott közmeghallgatáson -, hogy nem kellett a lakosság zsebei­ben turkálnia a képviselő-testü­letnek. A zárszámadó falugyű­lésre közel nyolcvanan jöttek el, s többen hozzá is szóltak az el­múlt esztendő gazdálkodásáról, illetve a jövő év terveiről tartott beszámolókhoz. Felmerült — a szövetkezetek magántulajdonba kerülésével egyre figyelmezte­tőbb súllyal - a tanyán élők sorsa. így a dűlőutak karbantar­tása, valamint az egykor tsz-há- lózatként üzemelő tanyavilla­mosítások felújítása, amelyek a jövő év feladatai lesznek. Döntött a közgyűlés a falu egyetértésével a következő évi fejlesztésről is. Jövőre pályázik az önkormányzat céltámogatá­sáért egy kerékpárút megépíté­sére, de nem zárkózik el a belte­rületi úthálózat esetleges to­vábbfejlesztésétől sem. Mind­ezekhez némi pénzügyi fedeze­tet szolgáltathat majd a már el­adott nyolc lakás alatti üzletsor értékesítése is. • Ha esik, ha fúj, ha hó födi a vidéket, a zöldhatáron sokan megpróbálnak átjutni. Sajnálatos tény, hogy egész Európában nálunk a legalacso­nyabb a születéskor várható élettartam: a világátlagot jelentő 74 esztendővel szemben mind­össze 69 év. Különösen aggasz­tóak a férfiak kilátásai. Ha nem következik be lényeges gazda­sági, társadalmi változás, akkor egy most születő fiúcsecsemő nem éri meg a 65. életévét sem. A lányok életkilátásai jobbak: az előrejelzett 73,7 évvel köze­lítenek a világátlaghoz. Az egészségbiztosítási pénz­tár jövőre mintegy 2,5 milliárd forintot költ a betegségek meg­előzésére. A járulékokból elkü­lönített pénz mellett a központi költségvetésből is juttatnak erre a célra: létrehozzák a nemzeti egészségfejlesztési alapot. A Népjóléti Minisztérium erről szóló előterjesztését a kormány már elfogadta, és az a közeljö­vőben kerül a parlament elé. A legfontosabb cél a népes­ség egészségi állapotának javí­tása, az idő előtti halálozás megelőzése. Mivel a betegsé­gek jelentős része az egészség­telen életmód következtében alakul ki, elsősorban a helyes életvitel megismertetésére for­dítják majd az alap pénzét. A korszerű táplálkozás népszerű­sítése, a túlzott mértékű do­hányzás és alkoholfogyasztás megakadályozása, a kábítósze­rek és bódító hatású gyógysze­rek visszaszorítása mellett je­lentős összeget fordítanak a környezeti ártalmak megszünte­tésére is. A törvényjavaslat sze­rint a költségvetési tervben meghatározott összeg mellett 1995-től az egészségkárosító termékek éves fogyasztásiadó­bevételének 2 százalékát szin­tén az egészségfejlesztési alap­nak utalják át. Várhatóan külön törvény rendelkezik majd arról, hogy a tiltott dohány- és alko­holreklámok miatt kiszabott pénzbírság meghatározott része is az alap vagyonát gyarapítsa. Természetesen számítanak a polgárok egyéni befizetéseire, felajánlásaira is. Amennyiben a parlament el­fogadja az előterjesztést, akkor a népesség életmódjának egész­ségesebbé tételét elősegítő programok megvalósításához támogatást kérhetnek az alaptól a helyi önkormányzatok, a munkahelyek és az egyesületek. Az egyes emberek egészségi ál­lapotát felmérő és a leggyako­ribb betegségeket megelőző ak­ciók támogatására az egészség- ügyi intézmények is kérhetnek pénzt ebből a forrásból. Hason­lóképpen támogatják a kutatási és fejlesztési elképzeléseket is. Pályázni azonban csak akkor lehet, ha a kérelmezők a céljuk megvalósításához szükséges teljes összegnek legalább 20 százalékával maguk is rendel­keznek. A nyilvános pályázati felhívást minden év április 30-ig a népjóléti miniszter teszi majd közzé. Jövőre, az első esz­tendőben, szeptember 30-áig kell benyújtani a kérelmeket. Mozgalmas volt az új esz­tendő első három napja a Kis­kunhalasi Határrendészeti Igaz­gatósághoz tartozó déli ország­határ mentén. Az utasforgalom ugyan a három esztendővel ez­előtti szintre csökkent - a szom­széd országban bevezetett in­tézkedés hatására - a határsér­tők száma viszont megnöveke­dett. Tegnap hajnalig 24 határ­sértőt fogtak, s adtak át a jugo­A 9600 forintnál magasabb minimálbért csak akkor tartják reálisnak a munkaadók, ha eredményeket érnek el a kor­mánnyal folytatott kétoldalú tárgyaláson. Vörös Tibor, az Érdekegyeztető Tanács munka­adói oldalának titkára el­mondta, hogy korábbi ajánla­tuknak megfelelően a jelenlegi 9000 forintos minimálbért feb­ruártól emelnék 9600 forintra, a mezőgazdaságot kivéve, mert ott múlt évben is csak egy ké­sőbbi időpontban álltak rá a 9000 forintra. A februári idő­pont azért fontos részükre, mert a vállalkozók egy részének a társadalombiztosítás szempont­jából a januári bevezetés hátrá­nyos. Amennyiben sikerül megegyeznünk a kormánnyal a vállalkozások terheinek mér­séklésében, akár már február­szláviai szerveknek. Kátai Jó­zsef ezredestől, a kiskunhalasi határőrség parancsnokától meg­tudtuk, hogy az év eddigi leg­nagyobb fogása a kelebiai vas­útállomáson történt, ahol öt af­rikai személyt állítottak elő. Va­lamennyien a zöldhatáron átjöt­tek be hazánkba, egy csem­pésznek fejenként 100-100 né­met márkát fizettek. Az ember­csempészt a kiskunhalasi rend­ban hajlandóak ismét tárgyalni a 9600 forinton felüli újabb mi­nimálbér-emelésről. A munkaadók és a kormány közötti kétoldalú tárgyalások már a jövő héten folytatódnak. A tervek szerint elsőként a szo­lidaritási alapba befizetendő munkaadói járulék csökkenté­sének lehetőségeit vitatják meg. A munkaadók sérelmesnek tart­ják, hogy miközben csökken a munkanélküliség, számukra nem mérséklődik a járulék. A munkavállalók 2 százalékos já­rulékát 1,5 százalékra csökken­tették, a munkaadók viszont a korábbi 7 százalék helyett 7,2 százalékot fizetnek, valamint további 0,3 százalékot az úgy­nevezett bérgarancia-alapba. A bérek járulékainak emelése rontja a versenyképességet. A munkaadók a járulék 1-4 száza­őrkapitányság őrizetbe vette, az afrikaiakat pedig, akik végső úticélként valamelyik nyu­gat-európai országba szerettek volna eljutni, visszaküldték Ju­goszláviába. A kiskunhalasi határőrséghez tartozó átkelőhelyeken - így Hercegszántón, Kelebián, Röszkén és Tompán - az elmúlt évben 19 millió utast léptettek ki, s 3100 határsértőt fogtak el. lékos csökkentését kezdemé­nyezték. A munkaadók nem tartják el­fogadhatónak a minimáladó in­tézményét sem. Amennyiben nem sikerül elérniük ennek visz- szavonását, legalább az induló vállalkozásoknál 3 éves mentes­séget tartanak indokoltnak. Mindezek mellett tiltakoznak a gazdasági jellegű minisztériu­moknál tapasztalható létszám­emelési tervek, a központosított bevételekből finanszírozott új intézmények, apparátusok létre­hozása ellen. Szintén nehezmé­nyezik, hogy a befektetői prefe­renciákból kizárólag a kis- és középvállalkozásokat rekesztet­ték ki. A takarékbetéteknél és az állami értékpapíroknál csökkent a forrásadó, a vállalkozói oszta­léknál viszont nem - hangsú­lyozta Vörös Tibor. A munkaadók a minimálbér-emelésről Vakond a jutalom Versenyt hirdetett a Tűz- és Polgári Védelem Országos Pa­rancsnoksága általános és kö­zépiskolások részére. A vetél­kedő első része, melyben a leg­kisebbek közreműködtek, lezá­rult. Mint Rimóczi István tisza- kécskei polgári védelmi alezre­destől megtudtuk, Kecskemét körzetéből százötven 1-4. osz­tályos tanuló vett részt a Mandi, a kisvakond című játékban, kö­zülük száztizenketten Tisza- kécskéről, Lakitelekről, Szent­királyról és Nyárlőrincről. Min­den játékos golyóstollat és nap­tárat kap jutalomként, a szeren­csésebbeknek egy plüss kisva- konddal is kedveskednek a szervezők. A kécskei körzetben tizenketten nyertek vakondot: Tiszakécskéről Bagó Dániel, Dombi Zsuzsanna, Kiss Erzsé­bet, Lódi Ferenc, Petrik Berna­dett, Szűrszabó Csilla és Vonák Julianna. Lakitelekről Fűz An­dor, Nyárlőrincről Kiss Ferenc és Tóth Péter, Szentkirályról pedig Agárdi Márta és Kiss Nóra. A verseny, melynek célja, hogy a legelemibb polgári vé­delmi ismereteket megszerez­zék a gyerekek, januárban foly­tatódik. A körzetből eddig há­rom oktatási intézmény, a tisza- kécskei Kiss Bálint szakmun­kásképző és a speciális iskola, valamint a lakiteleki általános iskola jelentkezett. A Liberté bérlője Kecskemét képviselő-testü- lete a polgárnő rt hatalmazta fel, hogy a Liberté kávéház bér­letére kiírt pályázatot elbírálja. Merász József döntése szerint a hét pályázó közül a Murányi Kft. lett a nyertes, évi 10,5 mil­liós bérleti díjjal. Január 15-étől vehetik birtokba a kávéházi részt, de a szerződési feltétele­ket még ezen a héten egyeztetik. Kisebb támogatás A kormány csökkentette a mozgáskorlátozottaknak egysé­gesen járó évi 12 ezer forintos közlekedési támogatást. Idén a hároméves kor alatt nem jár tá­mogatás, a súly . « mozgáskorlá­tozott szén iy< " "or jogo suit a 12 ezer forintra, iia iő cs 60 év közjtti Ear/’ 'tataiad illetve enrél idősebb mozgás­korlátoz iák évi 6 ezer forint támogat ér járműszer­zési rendelet is módosult. A tá­mogatás mértéke változatlanul a gépkocsi vételárának 60 száza­léka, de legfeljebb 240 ezer fo­rint. Szigorodnak azonban a jo­gosultság feltételei: a súlyosan mozgáskorlátozott személynek, az ő házastársának, vagy súlyo­san mozgáskorlátozott gyermek esetén a szülőnek adható támo­gatás. A kormány döntése ér­telmében változik a mozgáskor­látozottság orvosi elbírálásának rendszere is. A támogatások tel­jes körére a súlyosan mozgás- korlátozottak lesznek jogosul­tak, a mozgáskorlátozottak csak parkolási engedélyt kapnak. A támogatásra jogosító orvosi szakvéleményt első fokon a há­ziorvos adja ki, és csak másod­fokon állapítja meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ille­tékes bizottsága. Jövőre gyökerest Bár még nem érkezett el Víz­kereszt napja, a karácsonyfa­bontás ideje, Kecskeméten a szemeteskonténerek mellett már halmozódnak a kiszolgált fenyőfák. Az ünnep emelkedett napjai után elgondolkoztató egyes környezetvédők vélemé­nye, hogy a gyökeres fenyőfa méltóbb lenne az ünnephez. Ta­lán jövőre.

Next

/
Thumbnails
Contents