Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

1994. január 13., csütörtök Kapaszkodó 11 NEMZETKÖZI FELMÉRÉS KELET-EURÓPÁBAN A minimálbérek jelentősen a létminimum alatt • Az érdekképviseletek hetek óta arról vitáznak, mennyi is legyen ez évben a minimálbér. A je­lenlegi 9 000 forintos összeget legalább 10 600-ra kellene emelni ahhoz, hogy az inflációt fedezze. A VASUTALLOMAS EJJELRE BEZÁR Hajléktalanok a lépcsőházakban A minimálbérek alacsony szintje emberek millióit dönti nyomorba Kelet- és Közép-Eu- rópában - állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) - Budapesten mű­ködő térségi csoportja. A cso­port képviselői a régió több or­szágában elemezték a minimál­bérből élők helyzetét. A felmé­rés tapasztalatairól kedden a budapesti irodában tartott sajtó- tájékoztatón számoltak be. A szakemberek megállapítot­ták, hogy a térség országaiban általában a dolgozók 10 száza­lékának a fizetése nem haladja meg a minimálbért, de a mun­kanélküliek és azok széles köre is, akik valamilyen más jutta­tásból tartják fenn magukat, lé­nyegében minimálbér szintű, vagy még az alatti ellátásban ré­szesülnek. A felmérés szerint Oroszországban például a mi­nimálbér a létminimun 20 szá­zaléka, Ukrajnában még keve­sebb. Albániában a minimális megélhetési költség 24 százalé­kára," Romániában kevesebb mint 50 százalékára nyújt fede­zetet a minimálbér. Valamivel jobb a helyzet Bulgáriában, ott 60 százalék ez az arány, Észtor­szágban 61 százalék, Magyar- országon 64 százalék, Lengyel- országban több mint 70 száza­lék. Az ILO szakemberei sze­rint valamennyi országban leg­- Feleségem és én friss szakmunkás-bizonyítvánnyal kezdtük az életet egy állami cukrászüzemben. A sors azon­ban úgy hozta, hogy tulajdo­nosváltás révén tölünk, fiatalok­tól szabadultak meg leghama­rabb. Most munkanélküli-jára­dékon vagyunk. Eddig a nagy­szülőknél laktunk, most szeret­nénk saját lakást, mert úgy hal­lottuk, jelentős kedvezmények léptek életbe január 1-jétől. lgaz-ez?-Ha az ez évi szociálpoliti­kai kedvezmények megváltozá­sára gondol, akkor igen. Azok a fiatal házaspárok, akik 1994. január 1 -je után kötnek új la­kásvásárlásra vagy építésre szerződést a pénzintézettel, kaphatnak szociálpolitikai ked­vezményt. Ennek mértéke kü­lönböző. Első gyermek után 50 ezer Ft, második gyermek után 250 ezer forint, harmadik gyennek után 200 ezer forint. (Három gyerekre tehát 900 ezer forint vehető igénybe). Ha a házaspár (mindkét A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ munka­erő-közvetítő kirendeltségein 1994. január 11-én az alábbi be­jelentett, betöltetlen álláshelye­ket regisztrálták: Kecskemét: gépjárműszerelő 5, mechanikai műszerész 1, épületasztalos 5, asztalos 10, kőműves 5, ács-állványozó 5, londiner 2, fegyőr 2, informati­kai operátor 1, hitelügyi előadó 1, jogász 1, gyógyszertári asz- szisztens 1, belső ellenőr 2, ma­gyar-ének tanár 1, külkereske­delmi üzletkötő 1, cipőfelső­rész-készítő 15,- szabó-varrónő 10, bolti pénztáros 2, óvónő 1, ápoló 20, titkárnő 3 fő. Baja: ápoló 6, tévészerelő 7, kőműves 25, ács 3, állatgon­dozó 2, varrónő 100, pék 1, gépkocsivezető 2, kazánfűtő 1, lángvágó 1, víz-, gázszerelő 6, adminisztrátor-főpénztáros 1, SZTK-ügyintéző 1, óvónő 2, építésvezető 8 fő. Bácsalmás: varró szakmun­kás 10, varró betanított munkás 30 fő. Kalocsa: betanított varrónő 297, szakképzett gépi varrónő 40, géplakatos 1, asztalos 2, te­hergépkocsi-vezető 1, felszol­gáló 3, szakács 2, konyhai dol­gozó 1, kórházi segédápoló 3, betanított bútorfényező 2, ener­alább a létminimun 100 száza­lékára kellene emelni a mini­málbért. Kifogásolják azt is, hogy a szociális ellátásokat a minimál­bérhez viszonyítva állapítják meg. Több országban így a mi­nimálbért alacsony szinten tartva a szociális kiadásokkal is takarékoskodnak. Illetményük minimálbérhez igazítása több tagja) 35 év alatti, két gyer­mekre lehet előszerződést kötni. A szociálpolitikai kedvezmény akkor is megilleti a lakásvásár­lót, vagy építtető házaspárt, ha banki kölcsönre nem tart igényt. Annak megítélése, hogy önöket, mint munkanélkülieket a pénz­intézet milyen adósnak minősít, ha például hitelt igényelnének, nem tudom. Tanácsolnám azonban azt, hogy legalább az egyikük legyen munkaviszony­ban, azaz rendelkezzék biztos keresettel. Ellenkező esetben a jövőt tekintve nagy kockázatot vállalnak. A munkanélküli-já­radékban való részesülésnek je­lenleg is van maximált időtar­tama, azaz 12 hónap. A járadék- folyósítás összege az említett időtartam második felében csökken. Azt javaslom, hogy a fentebb említetteket vegyék fi­gyelembe a döntésüknél.- Volt munkáltatómtól, ahol jogutód nélkül mondták ki a megszűnést, munkanélküli-já­radékra kerültem. Egy ismerő­söm viszont felvilágosított, hogy getikus 1, számítástechnikai rendszerszervező 1, édesipari termékgyártó 8 fő. Kiskörös: kőműves 1, szabó-varrónő 10, gépjárműsze­relő 7, gépjárműlakatos 1, gép­lakatos 7, esztergályos 4, me­chanikai műszerész 2, he­gesztő-lángvágó 2, könyvelő 1, jogász 1, neonreklám-részleg- vezető 1, adminisztrátor-írnok 2, állatgondozó 1, segédmunkás 4, járművezető 1 fő. Kiskunfélegyháza: üzletkötő 5, varrónő 10 fő. Kiskunhalas: cipőfelső­rész-készítő 11, villamosmér­nök 1, rádió- és tévéműszerész 1, húsipari munkás-hentes-mé- száros 3, felszolgáló 1, szakács 3, vegyesbolti eladó 3, eladó 1, bolti kisegítő 1, gyógyszerész 1, ápolónő 12, éjjeliőr 1, gyors- és gépíró 2 fő. Kunszentmiklós: cipőfelső­rész-készítő 2, varrónő 10, szakképzett varrónő 10, eszter­gályos 10 fő. Tiszakécske: varrónő 40, el­adó 1, lakatos 15, hegesztő 5, üzletkötő-ügynök 10, felszol­gáló 1 fő. Kiskunmajsa: rendőr 2, ci­pőfelsőrész-készítő 10, kinder- tojás-összerakó 18, betanított varrónő 2, konyhai dolgozó 1, adminisztrátor 1, szobafestő 2, buszsofőr 1 fő. országban a köztisztviselőket is kedvezőtlen helyzetbe hozta. Nagy elmaradást mutat, ha a minimálbért az átlagkeresetek­kel vetik össze. A legkisebb a bér Oroszországban, az átlag­bérnek mindössze 10 százaléka, Bulgáriában ennek a 31 száza­léka, Magyarországon a 9000 forintos minimálbér a 28 ezer forintos bruttó átlagkeresetnek járadék helyett jobban jártam volna, ha a korengedményes nyugdíjt választom. En azonnal be is mentem ezután érdeklődni, azonban azt mondták, erre nincs lehetőségem, hamarabb kellett volna?- Sajnos kár volt elkapkodni az intézkedését. Önnek is tudnia kell, ha utólag is, hogy fogal- koztatáspolitikai célú koren­gedményes nyugdíjazáshoz egy közös megállapodásra van szükség. Természetesen más szempontokat, feltételeket is teljesíteni kell. Ilyen megálla­podást azonban csak az köthet, aki munkaviszonyban áll, s már csak rövid ideje van hátra a nyugdíjaztatásáig. Önnek saj­nos a volt munkáltatójánál meg­szűnt a munkaviszonya, így a korengedményes nyugdíj be­nyújtásának első feltételével sem rendelkezik. (Munkanélkü­liséggel kapcsolatos leveleiket kérjük, hogy a szerkesztőségbe küldjék olvasóink.) Kissné Kollár Eszter Kiskunsági Mg. Szövetség Szabadságolás Németországban Németországban jelenleg 70 szakmában mintegy 13-14 ezer magyar munkavállaló dolgozik. Ha a már hosszú idő óta tapasz­talható gyakorlat szerint év vé­gén, év elején hosszabb szabad­ságot vesznek ki, célszerű ezt jelezniük a Német Szövetségi Munkaügyi Hivatalnál - tájé­koztatott az NGKM engedélye­zési főosztálya. Elmondta: azért előnyös az év végi munkaszüne­teltetést bejelenteni, mert a sza­badságon töltött idővel arányo­san növekszik a vállalkozási szerződéses kontingens, s ez kü­lönösen jelentős a mostani szű­kös hazai és külföldi munkavál­lalási lehetőségek mellett. Elbocsátások Az év végén a munkáltatók 283 dolgozó elbocsátását jelez­ték a munkaügyi kirendeltsége­ken. Egyharmada a vízi szállítás területén foglalkoztatottakat érinti majd. De a nagykereske­delmi cégek is jeleztek jelentős létszámleépítést. A felmondá­sok nagy részét a cégek szerve­zeti átalakítással, s a gazdaság visszaesésével indokolták. nem sokkal több, mint 30 száza­léka. Megítélésük szerint a mi­nimálbér növelése a termelé­kenységet is javítja, a jobban fi­zetett dolgozók ugyanis na­gyobb teljesítményt nyújtanak. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a magasabb bérek miatt nagyobb a piaci kereslet, ez a vállalati szféra eladási lehe­tőségeit javítja. Százmilliók közmunkára A most elkészült előrejelzés szerint tovább mérséklődik a munkanélküliség Pest megyé­ben. Idén a munkaügyi központ 800 millió forintot fordít erre a célra, amiből átképzésre, a munkanélküliségből vállalko­zóvá vált polgárok támogatá­sára, de emellett a közhasznú munkákat is támogatják. Ez utóbbi tevékenységre az jpn- kormányzatoknak pályázat út­ján adható juttatást a 200 millió­ról 300 millió forintra emelik. A regisztrált munkanélküliek száma az év végén 40 050 volt, többet, mint novemberben. Ez azonban nem fedi teljesen az ál­lástalanok számát. Ugyanis több ezren lehetnek azok, akik, miután lejárt a segélyezésük, már nem tartják a kapcsolatot a munkanélküli-kirendeltségek­kel. Részben ők azok, akik beje­lentés nélkül dolgoznak, külön­böző megbízásokat elvégezve. Idénymunkában aránylag jól keresnek, mert a munkaadó, mivel nem fizet utánuk se adót, se tb.-járulékot, viszonylag job­ban fizet, mint egy nehéz hely­zetben lévő - ám tisztességesen adózó - vállalat, vállalkozó. Az ilyen megbízásokat elvégző Továbbra is megoldatlan a hajléktalanok helyzete Baján. Hiába működik már évek óta különböző formában az átme­neti szálló, újra és újra gondok merülnek fel elhelyezésükkel. A jelenleg működő menhely csak tíz fő fogadására alkalmas, így szinte állandó a telt ház. Rá­adásul nem is mindenki haj­landó igénybe venni ezt a lehe­tőséget. A családsegítőnek nyolc kli­ense lakott a két ünnep között a vasútállomáson. Az új rendelet értelmében viszont a pályaud­vari váró este tizenegy órától hajnali háromig zárva van. A hideg téli éjszakában azonban nem szívesen sétálgatnak az otthon nélküliek, inkább az üre­sen álló házakat, és a belvárosi lépcsőházakat veszik birtokba. Ottlétükről cigarettacsikkek, szemét és kosz árulkodik a la­kóknak. Van, ahonnan erélye­Az elmúlt évben 25 ezer kül­földi állampolgártól vonták meg a magyarországi tartózkodási engedélyt különféle okok miatt. Közülük 2-3 ezerre tehető azok száma, akik illegálisan vállaltak munkát - mondta Czégény Juli­anna rendőr ezredes, az ORFK igazgatásrendészeti főosztályá­nak vezetője, a Munkaügyi Mi­nisztériumban rendezett sajtótá­jékoztatón. Matoricz Anna, a Munkaügyi Minisztérium ellenőrzési főosz­tályának vezetője ugyanakkor azt ismertette, hogy az elmúlt évben csupán a fővárosban 400 olyan munkahelyet ellenőriztek, ahol külföldieket, szám szerint több mint 12 ezer személyt, fog­lalkoztatnak. Az ellenőrzött munkahelyek felénél találtak szabálytalanságot, s ezért 48 millió forintos bírságot kellett fizetniük a munkaadóknak. A jelenlegi szabályozás szerint a külföldiek engedély nélküli fog­lalkoztatásakor a külföldi ál­lampolgár bérének kétszeresét munkásnak azonban nincs munkaviszonya, mely a nyugdíj kiszámolásánál fontos szem­pont lesz. Nincs egészségügyi biztosítása, azaz, ha baleset éri, a legegyszerűbb vizsgálatért is komoly összegeket kell majd fi­zetnie. S lehetne még sorolni azokat a hátrányokat, melyek a be nem jelentett dolgozót érint­hetik. A megyei munkaügyi ki- rendeltség elemzési csoportjá­nak a fenti ábráján jól látható, hogy a felső vonal a regisztrált munkanélküliek számát mu­tatja, az alsó pedig azokat jelzi, akik még segélyt kapnak ha­vonta. A 40 050 állástalanból 22 651-en kaptak járadékot, melynek az átlagos összege sen kiparancsolják őket, ám a fagyos éj helyett ilyenkor új házba költöznek. Hogy mi lenne a legjobb megoldás, arról megoszlanak a vélemények. A fennálló helyzet viszont a lehető legrosszabb, mivel a város polgárainak min­dennapi nyugalmát zavarja. Felmerült, hogy újra ki kell nyitni egész éjszakára a vasútál­lomás váróját. De ez ellen jog­gal berzenkedik az állomásfő­nök, mivel az ottani mellékhe­lyiségek az utazóközönség számára vannak fenntartva, és nem a hajléktalanok mosodájá­nak. A hajléktalanok szállásá­nak bővítése sem enyhítene a kialakult helyzeten, mivel több állomáslakó is úgy nyilatkozott, hogy oda semmiképpen sem menne. Ennek oka, hogy az ott érvényben lévő minimális sza­bályok betartását sem vállalják. Géczy Zsolt kell a munkaadóknak a foglal­koztatási alapba befizetni. A tervek szerint e szankció to­vábbi szigorítása is várható. Elmondták a tájékoztatón azt is, hogy több megyében már hosszabb ideje jó munkakapcso­lat van az igazgatásrendészeti és a munkaerőpiaci ellenőrzést végző szakemberek között. Az idén egy éven belüli munkavál­lalásra mintegy 9 200, egy éven túli munkavégzésre pedig több mint 2 700 személynek adtak ki tartózkodási engedélyt, a mun­kaügyi központok munkaválla­lási hozzájárulása alapján. A munkaügyi központok alaposan mérlegelik minden esetben a munkavállalási igényt. Ha az adott munkának megfelelő kép­zettségű, s arra vállalkozó hazai munkanélküli szerepel nyilván­tartásukban, akkor nem adják meg a hozzájárulást. A legtöbb munkavállaláshoz szükséges tartózkodási engedélyt román állampolgároknak adták ki mintegy 4 000 esetben. 9 518 forint volt. Ez nagyjából a minimálbérrel egyezik meg, s fele a hazai létminimum szint­jének. Hogy miből élhet a csak­nem 18 ezer ember, akinek nincs járadéka, munkahelye? Részben a jövedelempótló tá­mogatásból. Bács-Kiskunban 8 038-an kapnak havonta 6 000 forint körüli összeget az önkormányzatoktól, melyet igencsak nehéz beosztani ha­vonta. Nem csoda, hogy több­ségük a lengyelpiacok vásárlói, ahol, még ha silányabb árut is, de olcsón tudnak vásárolni. Az oldalt szerkeszti: Barta Zsolt MUNKANÉLKÜLIEK FIGYELMÉBE Korengedményes nyugdíj elbocsátás helyett KERESNEK, KÍNÁLNAK, HÍVNAK EZREK TENGŐDNEK FIZETÉS HÍJÁN SEGÉLYEN Miből élnek a munkanélküliek? Olcsóbb a külföldi munkaerő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents