Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-13 / 10. szám

1994. január 13., csütörtök Megyei körkép 5 Termőföldjeink lassú halála • A kecskeméti szeméttelep - amely a közegészségügyi előírásoknak megfelel. Magyarország legnagyobb értékű megújuló, illetve meg­újítható természeti erőforrása a termőföld. A földellátottság mértékét az egy főre jutó, hasznosítható mezőgazdasági terület nagysá­gával adják meg. Ez a mutató hazánkban 0,65 ha. (Dániában 0,64; Bulgáriában 0,67; Len­gyelországban 0,60; Ausztriá­ban 0,36; Hollandiában 0,18). Hazánk területének közel 70%-a mezőgazdasági terület és ez a legkedvezőbb helyzetű or­szágok közé sorolja a földellá­tottságot illetően. Általános tendencia a termő­talaj felületének csökkentése. Az okok közismertek: a közel­múltban történt gyors és erőlte­tett iparosítás, a bányászat in­tenzív fejlesztése, a települések és az infrastruktúra fejlesztése, a talajok fizikai szerkezetének leromlása (nagy súlyú erőgé­pek, szállítóeszközök, munka­gépláncok alkalmazása) az eró­ziós folyamatok (szél- és víz­erózió) okozta károsodások. A veszélyesebb tényezők Az utóbbi időkben sokkal ve­szélyesebb tényezők okozzák a termőtalajok tönkremenetelét. Ezek a kémiai, illetve fizi­kai-kémiai tényezők nehezen ismerhetők fel, látszólag a talaj jó minőségű és szerkezete nem változott meg, a talajba bekerült vegyszerek és veszélyes anya­gok azonban hosszú távon fejtik ki a talaj tönkretételét. A kémiai, illetve fizikai-ké­miai hatások: műtrágyák, gyo­mirtó és rovarirtó szerek túlzott használata (ezek miatt évente 16-18 000 ha termőtalaj káro­sodik súlyosan). Benzinkutak, iparvállalatok föld alatti tartá­lyaiból elszivárgó szénhidrogé­nek (benzin, olaj), valamint oldó- és tisztítószerek (tri- klór-etilén, triklór-etán, per- klór-etilén). Ezek a vegyüle­tek, belekerülve a talajba, elérik a talajvizet, részben úsznak a ta­lajvíz felszínén, részben oldód­nak, és ha sűrűségük nagyobb a vízénél, keresztülmennek a víz­tükrön és a vízzáró rétegnél fel­halmozódnak. A légszennyezés is káros a talajra! A közlekedési utak mentén elsősorban a talaj felső 10 cm-es rétegében gyűlnek össze és koncentrálódnak azok a szennyezések, amelyek a gép­járművek üzemanyagának elé­getéséből származnak (szén— monoxid, nitrogén-oxidok, ko­rom és ólom, szénhidrogének) és ugyanitt károsodik a talaj a téli jégmentesítésre használt konyhasótól. Az ipari tevékenységből eredő légszennyezés (kén-dio- xid, nitrogén-dioxid, ülepedő por) fokozza a talajsavanyodást. A folyamat káros hatása abban nyilvánul meg, hogy erősen csökken a termőképesség, a hasznos talajbaktériumok tevé­kenysége lanyhul. Jelentős kör­nyezeti veszélyt jelent a szennyvizek okozta talaj- és vízszennyezés. A közcsatornán elvezetett szennyvíz 1/3-a ré­szesül biológiai fokozatú keze­lésben, 55%-a tisztítás nélkül kerül elvezetésre. A csatorná­zatlan településeken a települési folyékony hulladék (szippantott iszap) kezelésének és elhelye­zésének, esetleges hasznosítá­sának elmaradása veszélyezteti a vízkészleteket is. Szelektáljuk a szemetet! Továbbra is egyik legkénye­sebb és megoldásra váró kérdés maradt a szemét- és hulladékle­rakók által okozott talajszeny- nyeződések mérséklése, illetve megszüntetése. Magyarország évi hulladékhozama kb. 20 mil­lió köbméter, amelynek tömege 5 jnillió tonna. Jelenleg 2600 le­rakóhely (depónia) működik, amelynek 60%-a nem felel meg a közegészségügyi előírások­nak. Sajnos, sok az ellenőrizet­len, illegális szemétlerakó. Évente egy-egy lakos átlagosan 0,8 kg veszélyes hulladékot „termel”, ami csaknem teljes mennyiségben a lerakókba ke­rül. A tennivaló: meg kell aka­dályozni termőföldjeink to­vábbi elszennyeződését. Ez a hulladékokkal kapcsolatban a következőt jelenti: minden vá­rosban, településen fokozatosan be kell vezetni a szelektív hul­ladékgyűjtést. Sürgős és radikális megoldásokat! A szelektív gyűjtés előnye az utólagos szétválogatással szemben az, hogy az egyébként is külön termelődő hulladékfé­leségek nem keverednek egy­mással, tehát nem szennyeződ­nek, így könnyen jutunk a tiszta, újrahasznosítható anya­gokhoz és a szemétlerakóra már csak az eddigi hulladékmennyi­ségnek a töredéke kerül. Ez hármas haszonnal járna: termőterületet takaríthatnánk meg, megállíthatnánk a talajok (és az ivóvízkészletek) elszeny- nyeződését, anyag- és energia­megtakarítást érhetnénk el a hulladékok újrafeldolgozásával. Tervszerű és tudatos hulla­dékgazdálkodást kell megvaló­sítani. Manapság mintegy szá­zezer kémiai anyag van forga­lomban és évente 1000-2000 új vegyi anyagot állítanak elő. Ä I legális és illegális lerakóhelyen | „kémiai találkahelyek” alakul­nak ki az évek folyamán. A fentiek sürgős és radikális megoldásokra kényszerítik az önkormányzatokat és a gazdál­kodó szervezeteket. Erőfeszíté­seik csak a lakosság támogatá­sával lehetnek sikeresek. Dr. Csupor István főiskolai tanár PLUSZ EZER FORINT AZ ASZÁLYKÁROK UTÁN Miért késik az állami támogatás? Több magángazda jelezte szerkesztőségünknek, hogy késve érkezik az őszi vetések és az aszálykárok után járó állami támogatás. Megkérdeztünk né­hány önkormányzatot, milyen ütemben kápják az utalványo­kat. Csikérián Lapostyán Fe- rencné ügyintéző elmondta, hogy néhány gazdának megér­kezett a pénze, de sokan várnak még rá. A mutatott számlák alapján kitöltötték az igénylőla­pokat. Ezekből nem volt hiány, mert az APEH hozzájárult az igény szerinti fénymásoláshoz. A földművelésügyi hivataltól a papírok az adóhivatalhoz kerül­tek. Az utalványokért az ön- kormányzat képviselője utazott Kecskemétre. A pénzért sem kellett az igénylőknek a legkö­zelebbi OTP-fiókhoz beutazni, az önkormányzat felvette az összeget Bácsalmáson és a gaz­dáknak helyben fizetett. Mátételkén Pálmai Lajosné jegyző elmondta, hogy az idén még nem érkezett utalvány. Ér­deklődtek az adóhivatalnál, ahol azt a választ kapták, hogy elfogytak a csekkek. Amint az utánrendelés megérkezik, azon­nal elkezdik az utalványok kiál­lítását. Katymáron Vuity Jó­zseftől ugyanezt az információt kaptuk. Hozzájuk megérkezett néhány igénylő pénze, a többiek szinte naponta érdeklődnek az önkormányzatnál. Felhívtuk Madari Jenőt, a megyei földművelésügyi hiva­tal vezetőjét és megkérdeztük, mit tud a késés okairól. Madari úr elmondta, hogy a megyében több tízezer igénylést adtak be a gazdák. A földművelésügyi hi­vatalnál egy-két hetet töltenek el a papírok, majd az igények jogosságának igazolása után ke­rülnek az adóhivatalhoz. Madari úr azt is hangsú­lyozta, hogy a támogatást meg­ítélő rendelet határidőket nem ír elő, az igényléseket folyamato­san be lehet adni, az ügyintézés is próbál folyamatosan igazolni. Az FM hivatal apparátusa azonban nem ekkora tömegű igénylőlap elbírálására van mé­retezve, ezért tart néha két hétig is az igazolás. Szívesen adnak bárkinek névre szóló felvilágo­sítást ügye állásáról, egyben a gazdák türelmét kérik. Madari Jenő arról is tájékoztatta lapun­kat, hogy azok a gazdák, akik­nél ötven százalék feletti aszálykárt mutattak ki, hektá­ronként ezer forinttal többet, te­hát 3500 forintot fognak kapni. Akik már beadták az igénylőla­pot, az önkormányzatokhoz megküldött lista alapján érdek­lődhetnek. Akik ezután tervezik a támogatást igényelni, a teljes összegre állíthatják ki, ameny- nyiben kimutatható aszálykáruk meghaladta az ötven százalékot. Az APEH illetékesét, dr. Fe­leki Pálnét is megkérdeztük, miért késik az utalványozás. Az osztályvezető elmondta, hogy valóban technikai akadálya van a támogatások elszámolásának, nevezetesen: elfogytak az utal­ványok. Az utánrendelést még tavaly november közepén el­küldték. A visszajelzés értel­mében a nyomtatványok tegnap érkeztek meg a hivatalhoz. Re­mélhetőleg ezután felgyorsulhat az utalványok kiállítása és min­den igénylő hamarosan meg­kaphatja az őszi vetések, vala­mint az aszálykárok után járó állami támogatást.-pásztor­SOK SZÁZ CSALÓDOTT, FELHÁBORODOTT PEDAGÓGUS Az F kategória csak keveseknek jár • A pedagógustól elvárjuk, hogy erkölcsi tartást is közvetítsen! Ezekben a napokban tudják meg a pedagógusok, hogy a közalkalmazotti bértáblázat mely kategóriájába sorolják őket. Munkatársaink a megye négy városában néztek utána, hogy az intézményvezetők és a helyi önkormányzat miként döntött a pedagógusok ügyében- Huszonkilenc pedagógust érint hátrányosan az F fizetési kategória befagyasztása, illetve szűkítése Kecskeméten, a Ka­tona József Gimnáziumban - válaszolta kérdésünkre az iskola igazgatója, Baltás Dániel. A legtöbben egyetemi végzettség­gel rendelkeznek, s az átsorolás 7-8 ezer forintos bércsökkenést jelent. Az elkeseredett hangulat oka azonban nem csak ez, ha­nem az alacsony, 1992-ben megállapított 8 ezer forintos szorzó, ami egyáltalán nem tart lépést az inflációval. Egy 37-38 évnyi munkaviszonnyal rendel­kező pedagógus mindössze 1-2 ezer forinttal kap többet akkor, ha a - törvénymódosítás alapján - az F kategóriából most át kell minősíteni az El3 kategóriába, míg az F-ben maradva bruttó 44 ezer forintra növekedhetne a fi­zetése. Ez az összeg azonban - mondja az igazgató - még min­dig nem tekinthető a jó munka elismerésének, csupán az inflá­ció szerény kompenzálása. Súlytalan a bértábla A bérbesorolás annak idején azért született meg, hogy a vég­zettséget és a jó munkát elis­merje. A 8 ezres szorzó azonban az egész bértáblát súlytalanná teszi - mondta Széki Bálintné, a kecskeméti Mátyás Király Álta­lános Iskola igazgatója. Ebben az intézményben is rossz a han­gulat, elégedetlenek a pedagó­gusok. Hét tanár közül kettő maradhatott a törvény két dip­lomára vonatkozó rendelkezése alapján az F kategóriában, a jó munka elismeréseképp az F-be kerülő 13 pedagógus bérrende­zése pedig egyelőre kérdéses. Információink szerint Kecs­kemét 3000 közalkalmazott pe­dagógusa közül több mint 600 fő került volna - tartósan jó munkája elismeréseként - az F kategóriába. Fizetésük ebben az évben közel 140 millió forint többletterhet jelent a városnak,- erre a központi költségvetés ugyanis nem ad fedezetet - s ez az összeg a jövőben még emel­kedhet. A teljesítményt kell elismerni Kiskunfélegyházán is a legmagasabb, „F” fizetési kate­góriába kerülhetnek azok a pe­dagógusok, akiket intézmény- vezetőjük tartósan végzett, ki­emelkedő tevékenységük elis­meréseképpen javasolt. A mű­velődési, ifjúsági és sportbizott­ság döntött így legutóbbi ülésén azzal a megkötéssel, hogy ezen pedagógusok száma intézmé­nyenként nem haladhatja meg, középiskolák esetén, az összlét- szám egyharmadát, általános iskolákban az egynegyedéi. A közalkalmazotti bértábla bevezetéséről szóló rendelet módosítása nagyon sok dolgo­zót megfosztott a legmagasabb fizetési osztályba kerülés jogá­tól. Ezért a vezetőknek egyetlen lehetőség maradt a magasabb teljesítmény elismerésére: az adható „F” kategória. Ezt vi­szont teljes egészében az ön- kormányzat kénytelen finanszí­rozni. így a vitában az is felme­rült, hogy Félegyházán nem él­nek ezzel a lehetőséggel a pénzhiány miatt, ám ezt a bi­zottság elvetette. Visszaadni a tanárok hitét Alács Tibor képviselő hang­súlyozta, vissza kell adni a pe­dagógusok hitét, munkakedvét. Egyetemet, főiskolát végzett emberek fizetése épphogy meg­haladja a létminimumot, mi­közben elvárjuk tőlük, hogy ne csak tudást, de erkölcsi tartást, emberiességet is közvetítsenek gyermekeinknek. A rendeletet alkotók „falhoz állították” az önkormányzatokat, amikor nyakukba varrták a finanszíro­zás felelősségét. Ennek ellenére a bizottság egyhangúan támo­gatta az igazgatók hosszas elő­készítő munka során kiforrott javaslatát a besorolásra. Bíznak abban, hogy a képviselő-testület is szem előtt fogja tartani sok­szor hangsúlyozott felelősségét intézményei és a bennük dolgo­zók iránt. Kiskunhalas önkormányzata megbecsülését fejezte ki közal­kalmazottai iránt az elmúlt esz­tendő végén. Rendelete - amelyben jóváhagyta az előter­jesztett besorolásokat, és vál­lalta a bérek 80 százalékának megfelelő juttatás kifizetését — azt a záradékot tartalmazta, hogy az esetleges törvénymó­dosítás esetén a dolgozókat érintő-hátrányt magára vállalja. Ha a város fizet... Jelen esetben tehát Halason még az általános iskolás kétsza­kos tanár is, aki decemberben munkaviszonyban volt — bár a törvény alapján most visszami­nősül D kategóriás besorolásba - bérét tekintve F kategóriásnak számít. Pontosabban az F kate­góriás bér nyolcvan százalékáig az önkormányzat fizeti a külön- bözetet. További rendelkezés, hogy azokat, akik 1993 júliusa és 1994. december 31. között vonulnak nyugdíjba, az F kate­gória százszázalékos fizetésébe sorolták. Baján a bérkülönbözet - ami az átsorolásból keletkezett volna - körülbelül 160 millió forintot tett volna ki évente az előzetes számítások szerint. Az új becslés szerint ez az összeg 120 millió forintra csökkent. A 130-140 pedagógus helyett leg­feljebb 10-15-en kerülhetnek az F kategóriába. Minden gyerekre számítógép jut • Kalocsán, a Dózsa György Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskolában három számí­tógépterem szolgálja az oktatást. A foglalkozásokon tanulónként külön gép jár. (Fotó: B. F. I.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents