Petőfi Népe, 1994. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-12 / 9. szám
6 PETŐFI NÉPE 1994. január 12., szerda. KOLOZSVÁRI HÉTKÖZNAPOK A pilótajáték fantomja • Magyarok körmenete a kolozsvári főtéren. Tegnapi számunkban a Mátyás király kolozsvári szobrát fenyegető veszélyről és a Fu- nar-birodalom új, monumentálisnak szánt emlékművéről írtunk. Ezúttal a Caritas pilótajáték végnapjairól és a magyar nyelvű lapokról olvashatnak kolozsvári riportunkban. A Caritas pilótajáték csodája elröppent, a kolozsvári sportcsarnok elől eltűnt a pénzt hozó és még több pénzt vivő tömeg. A Mesagerul Transilvaniei című lap, amely sajtótörténeti kuriózummá vált tavaly nyáron, amikor naponta oldalakon közölte a betétjük nyolcszorosára jogosult nyerők névsorát, visz- szaolvadt régi terjedelmére, még ha a csődöt nem is jelentették be. A Caritas fantomja még létezik, a Mesagerul naponta közöl még egy-kétszáz nevet, most már vagy két hónapja a július 5-i betévők közül, ezek felvehetik az összeg négyszeresét. A július 6-iak viszont nyugtalanul várják, sor kerül-e rájuk valaha is, az október végéig a Ca- ritasba pénzt vivő további százezrek pedig alighanem minden reményt feladtak már. Közben a takarékpénztár vagy ötven olyan lakás elárverezését tűzte ki, amelyre tulajdonosaik korábban pénzkölcsönt vettek fel, hogy játszhassanak a Caritasban - abban a hitben, hogy a határidőre úgyis visszanyerik. Mindenesetre, mivel a Caritas hivatalosan még működik és loan Stoica, a tulajdonos napról napra ígéri a feltámadást, egyelőre nem került sor a csalódottak erélyesebb fellépésére - csak egyszer vonult a városháza elé néhány tucat ember, no meg megalakult a Caritas áldozatainak érdekszövetsége. A pénzügyi csoda szappan- buborékja azonban elpattant, megszűnt a pénzáradat, amely sajátos helyi inflációt teremtett (az országos tetejébe): ez feledtette a szegényes infrastruktúrát, az utak nyomorúságos állapotát, a polgármesteri hivatal bosszantó ötleteit. Az egykori Caritas-széllel magyarázható viszont, hogy a főtéren, a Szent Mihály templom bejáratával szembeni járdán ma is szinte több a valutaspekuláns, mint a járókelő, nyíltan és támadóan ajánlva-véve dollárt, márkát és forintot is (16-17 lej a vételár). A polgármesteri hivatal közben eredeti módokon is próbál pénzt szerezni: például az üzlethelyiségek privatizálására meghirdetett licitben előnyt élvezett volna elképzelése szerint az a pályázó, aki társulna a városházával és minél magasabb részesedést ajánlana fel számára. A város magyarsága számára az év elején azért akad jobb újság is: az első maga a magyar nyelvű napilap, a 12 ezres példányszámú Szabadság, amely januártól új köntösben, számítógépes szedésben, ofszet nyomással jelenik meg. Négy év megtakarítását fektette be e változtatásba a lap gárdája, mondja el Orbán Ferenc helyettes fő- szerkesztő. Míg a régi lap kisebb formátumban, szürke, nehezen olvasható betűkkel jelent meg napi 4—6 oldalon, az új naponta nyolcoldalnyi anyagot nyújt, pompásan olvasható és gyönyörűen érvényesülnek benne a fotók. A szerkesztőség azonban - alig nyolc újságíró és három főnyi kiadói gárda írja, s most már számítógépen tördeli is a lapot - még az átállás sokkját nyögi és aggódva számolja, megbír-e majd a kétszeresére emelkedett előállítási költségekkel. Ezeket csökkenteni már alig lehet, a papír és a nyomda ára adottba fizetések helyi viszonylatban is olyan alacsonyak, hogy bár fájó szívvel, de több veterán munkatárs is távozott. A többiek pedig az új technikával viaskodva folytatják a napi küzdelmet a kényszerű áremelések ellenére is mindmáig hűséges olvasótáborért. Hogy kik olvassák a Szabadságot? A város hagyományos magyar polgársága, jobbára idősebb emberek, akiket, mint Orbán Ferenc fogalmaz, ittfelejtettek az áttelepedett fiatalok. A Kolozs megyei magyarságnak azonban csak a fele, mintegy 75 ezer ember él a Szamos-parti városban, ám vidékre csak mintegy kétezer példány jut el, olyan rossz a posta terjesztő munkája. A Korunk, s a többi kolozsvári magyar folyóirat szintén megváltozott helyzetben kezdi az új esztendőt: miután a városháza, illetve a városközpont épületeiből a Funar-féle vezetés kiszorította őket, most rendezkednek be a kiharcolt új helyiségekben. Remélik, hogy ezekben hamarosan megnyílik az új Korunk képzőművészeti galéria is, s Funarék szándéka ellenére kialakul a kolozsvári magyar kultúra egyik új központja. Baracs Dénes A magyarok kilátásairól Magyarországon négyévi recesszió után az idei esztendőben újra megindulhat a növekedés - írja gazdasági mellékletében a Le Figaro című francia lap. Az újság január eleje óta sorozatot közöl a világgazdaság egyes szereplőinek idei kilátásairól, s kedden Magyarország került sorra. A lap idézi a Világbank becslését, miszerint a bruttó hazai termék idén és a következő években (a tavalyi 1-3 százalékos visszaesés után) 3-4 százalékkal bővülhet. Ez azonban nem nagyon fogja gátolni a munkanélküliség növekedését, amely az idén az aktív lakosság 15-16 százalékára emelkedhet. A súlyos szárazságnak, illetve az EK protekcionizmusának köszönhető az erős exportcsökkenést ebben az évben a kivitel növekedése válthatja fel. Volt egyszer egy híd FORDULÓPONTON OLASZORSZÁG A pápa rendhagyó levele Építették 1566-ban és 1993. november 9-én, egy keddi nap délelőttjén, 10 óra 30 perckor semmisült meg. Élt 427 évet, a hercegovinai főváros, Mostar óvárosában ívelte át a Neretva folyót. Csaknem fél évezreden át kavargóit rajta és körülötte a Balkán tarka etnikai áradata. Régi köveit törökök, szerbek, horvátok, bosnyákok, albánok, görögök, osztrákok, magyarok taposták - s muzulmánok, zsidók, katolikusok, görögkeletiek. A hidat sokan elsiratták, de Szlavenka Drakulics, az egykori Jugoszlávia írónője csak most csatlakozott az elnyújtott rekviemhez: amikor egy lapban meglátott egy mostari képet, amiről kiretusálták a híd maradványait. Az írónő számára ez volt az a pillanat, amikor nem tudott tovább hallgatni. Elmondta, apja 1953-ban küldött Mostarból egy anzikszot. A fehér híd mögött karcsú minaret, fölötte valószínűtlen kék ég, íve alatt zölden hömpölyög a folyó, a távolban hegyek bamállanak. Kislány volt, amikor ez a képeslap megérkezett és ő elhatározta, egyszer megnézi majd ezt a hidat. Nem sürgős - gondolta már felnőttként is -, a hidak megvárják az embert. Nem ő tehet róla, hogy tévedett. A hidak nem mindig várják meg az embert, a négyszáz évesek sem, különösen a Balkánon. Szlavenka Drakulics azt írja, most már nem tehet mást, mint azt, hogy elmeséli a kislányának: volt egyszer egy híd, ami évszázadokon át összehozta, összekötötte a nagyon különböző embereket, aztán az emberek egyszercsak lerombolták azt, ami oly sokáig szolgálta őket. S új anzikszot készítettek... Az idősebbek közülünk látták a Dunába roskadni Budapest hídjait, de látták azt is, amint újjáépítve ismét átívelik a Neret- vánál szélesebb folyót. Pedig annak idején mi is azt éreztük, amit Szlavenka Drakulics most: „ha látjuk egy halott asszony fényképét, megsiratjuk, s közben arra gondolunk, meghalt valaki. Valaki más. De a híd - mi vagyunk”. Ez a biztosíték a feltámadására. Nem tudni, mikor, de egyszer Mostarban is így lesz. Ha Szlavenka már nem is, a lánya még kaphat Mostarból olyan képes levelezőlapot, amin ismét a régi-új híd íveli át a folyót - és a múló századokat. II. János Pál pápa hétfőn - az olasz sajtó által egyöntetűen példa nélkülinek nevezett - hosszú levélben fordult az olasz püspökökhöz és üzenetében a katolikus politikai erő szükségességére figyelmeztetett, a kereszténydemokraták és az ország egységének megőrzésére szólított fel. A pápa levele ugyanis alig néhány nappal azelőtt született meg, hogy sorsdöntő, újjászervező kongresz- szust tart a tekintélyét és politikai súlyát veszített keresztény- demokrata párt, hogy rendezze sorait a várhatólag még ezen a héten kiírásra kerülő új általános választások előtt. A több mint négy évtizede hatalmon lévő párt már új nevet választott (ezentúl Néppárt elnevezés alatt szerepel), de az új főtitkár által meghirdetett mérsékelt centrista program vitája annyira megosztotta a vezetőséget, hogy az esetleges pártszakadást már sokan kész tényként kezelik. Emellett ezen a héten várható, hogy Luigi Oscar Scalfaro államfő- feloszlatja a törvényhozást és kihirdeti az előrehozott választások várva várt időpontját - azaz hivatalosan is bejelenti az első köztársaság megszűntét. Levelében a pápa arra emlékeztetett: a II. világháború végétől napjainkig a katolikus erő - a többi demokratikus erővel együtt - múlhatatlan érdemeket szerzett a szabadság és a demokrácia megvédésében, abban, hogy Olaszország a világ hét legfejlettebb ipari államának elitklubjába került. II. János Pál szerint téves az az értékelés, amely szerint az új politikai szakaszban már nincs szükség „a keresztény ihletésű erőre”. Ellenkezőleg, a keresztények feladata az, hogy egységesek maradjanak és a keresztesháború hevülete nélkül nyitottak legyenek „a nemzet minden egészséges erejével való őszinte együttműködésre”. II. János Pál fellépése nem előzmények nélküli. Karácsonyi üzenetében - az előre elkészített szövegtől eltérve - már síkra szállt az egységes Olaszország megőrzésének szükségessége mellett. Nem sokkal később a Vatikán hivatalos lapja vitte tovább a pápai gondolatot azzal, hogy az olaszok új közös otthonának megteremtéséből a katolikusokat nem lehet kizárni. magyar Állampapír Kamatozó Kincstárjegy 1995/1. Legyen akár megfontolt Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra kedvező kamatot nyújt, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/1. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. január 10-14-ig jegyezhető. Évi bruttó kamata 23%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névérték kerül visszafizetésre. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegy minden hónapban kibocsátásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp.( Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 5., Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Izsák, Jánoshalma, Kecel, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Mélykút, Soltvadkert, Tiszakécske, Hajós • Polgári Bank Rt. 9300 Kalocsa, Szent I. király u. 30. *1*1 AT o> A L L A M P A P í B lllllllll í
