Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-09 / 287. szám
PETŐFI NÉPE 8 |gy osztrák cég közvéleménykutatást végzett a fővárosban: jó dolog-e, hogy Budapesten világkiállítást tartanak. A megkérdezettek 77százaléka jónak vagy nagyon jónak mondta, 9 százaléka kifejezetten ellenezte az Expo 96 megrendezését. ^ A fizikai dolgozók 91 százaléka úgy véli, hogy az Expo ösztönzést ad a magyar gazdaságnak. ^ A diákok 87 százalékának véleménye szerint a világkiállítás új munkaalkalmakat teremt. ^ Az értelmiségiek 87 százaléka szerint a világkiállítás esélyt ad Magyarországnak arra, hogy a világ jobban megismerje. ^ A nyugdíjasok 40 százaléka attól tart, hogy a kiállítás idején közlekedési dugók lesznek a fővárosban. ^ A megkérdezett pincérek, szállodai alkalmazottak és taxisofőrök 98 százaléka úgy véli, hogy a világkiállítás miatt nő majd az idegenforgalom. r • • Es On mit gondol az Expóról? Kérjük, írja meg! Világkiállítási Programiroda 1054 Budapest lukory u. 3. B U D A T 1993. december 9., csütörtök TRÜKKÖS KERESKEDŐK ÉS PANGÓ MAGYAR AUTÓPIAC A vevő nem választ, de jó sokat fizet • Létezik, hogy Magyarországon, ahol egymással versengenek az autókereskedők, különböző trükkökkel akar plusz pénzhez jutni egy szalon? Pang az új autók piaca, amit mi sem bizonyít jobban, mint a kereskedők versenyfutása a vevőkért. Egymásra licitálnak a kedvezményekben. Csak néhány példa az elmúlt napok hirdetéseiből. „Visszanyerheti gépkocsija árát, ha ... autót vásárol. További nyeremények: 10 napos és egyhetes nyaralás Cipruson, autórádió, lábszőnyeg.” Egy másik cég a másik típust ausztriai utazással igyekszik eladhatóbbá tenni. De van olyan kereskedő, aki egy fehér M. kisautót sorsol ki a vevők között, és a GL-hez 100 ezer forint, a GIX változathoz 30 ezer forint felszerelési kedvezményt ad. Természetesen itt is sorsoláson vehetünk részt és nem kizárt — állítják —, hogy visszanyerjük új autónk árát. Nem adom, csak ha... Ez persze a felszín. És csak kevesen tudják, hogy nem olyan „ártatlan a menyasszony”, mint ahogy gondolnánk. Ki hinné például ma azt a Magyarországon, hogy egyik-másik kereskedő még mindig úgy véli: ő diktál. És azt mondhatja a vevőnek: nem adom a kocsit, csak ha... A kipontozott részen a cég igen változatos kívánságai következnek. — A Bács-Kiskun megyei T.-n rendeltem meg egy ...autót a jó nevű, sokat hirdető cégtől — mesélte el történetét egy vevő a minap szerkesztőségünkben. — A kocsi jó, a kereskedő és munkatársai végtelenül udvariasak, előzékenyek voltak, nekem „csak” fizetnem kellett a végén. Az előleget, merthogy részletre vettem a kocsit. Na most, a problémák ebből adódtak. Közölték, hogy ők a ...biztosítóval dolgoznak, ezért a kocsim Cascóját velük kell megkötnöm. Tehát nem választhatok a különböző biztosítók között: azt kell szeretnem, amit adnak. A következő diktátum már ebből következett: a biztosító — úgymond — ragaszkodik a riasztóhoz. Ezt pedig a kereskedőnél szerelik be. Hiába magyaráztam, hogy egy jó ismerősömnek Kecskeméten riasztószakműhelye van. Ott nyilván olcsóbban és jobb készüléket kapnék. A válasz az volt: másképpen nem tudják átadni a kocsit. Döntsem el, kérem vagy nem kérem. Ki választ biztosítót? Olvasónk példája egyáltalán nem egyedi, bármennyire is hihetetlen. Telefonon hívtuk fel az egyik ceglédi márkakereskedőt, aki egyébként Bács-Kiskunban is érdekelt. Arról érdeklődtünk, milyen feltételekkel vehetünk a cégnél részletre kocsit. Pontosítottuk az árat, az előleg öszszegét, majd a havi törlesztőrészletet. Legvégül a biztosításról és a riasztóról kérdeztük a szalon munkatársát. — Addig, amíg a hitelt nem fizette ki, kötnie kell egy teljes körű Casco-biztosítást. — Bármelyik biztosítónál...(!?) — Nem, mi itt mindent elintézünk. — Melyikkel? — A Colonia biztosítóval. —-És ha én, mondjuk, az Állami- Biztosítóval vagy a Hungáriával akarok szerződést kötni?------Hát...nézze, mi megkötjük a Coloniával és akkor ön esetleg kér egy hónap múlva módosítást. — Értem. Riasztó nem kötelező? — De kell a kocsiba. Ön dönthet, hogy vagy egy jeladót építünk be 12 ezerért, vagy pedig riasztót, ami 7950 forint, illetve 19 600 forintért egy belső ultrahangos védelmet, távirányítós kapcsolóval. — Én tudok Kecskeméten egy riasztószakműhelyt, ahol ennél nagyobb a választék. — Nem tudjuk kiadni nélküle. Addig mi nem adjuk ki a kocsit a szervizből, amíg a riasztó be nincs építve, illetve ennek egy munkalapszámot kell bevinni és így tudjuk átadni az autót. Casco-biztosítással, kötelező biztosítással. Tehát önnek tulajdonképpen annyi az egész, hogy ennek a költségeit rendeznie kell... Háromszoros árakon A magyar piacgazdaságban tehát a vevőnek csak egy feladata maradt — mondja a kereskedő: fizetni. Rendezni a költségeket. És hogy ezek a költségek milyenek? Láttunk olyan számlát, amelyen a 9-10 ezer forintos nagykereskedelmi árú riasztót 29 ezerért adták el a kecskeméti B. szervizben. Természetesen felszámolták a lábszőnyeget is, hiszen a másfél milliós kocsin szerzett több tízezernyi (százezernyi?) haszon már „nem bírja el” a mintegy ezer forintos kiadást. A biztosítók cáfolják, hogy bármelyikük is kényszerhelyzetbe hozná a vevőt egy-egy autószalonban. Az azonban tagadhatatlan, hogy beépített ügynökeik ott vannak a szalon alkalmazottai között. Ki rámenősebben, ki óvatosabban dolgozik meg a jutalékáért. Az sem fedi a valóságot, hogy a részletre vásárolt kocsi csak riasztóval gördülhet ki a szervizből. Egyetlen biztosító sem köti ezt ki — jóllehet velük „takaróznak” a szalonok. A valóság az, hogy riasztó nélkül lopásra nem szól a Casco. (Egyébként éppen a Colonia az, amely a riasztóhoz nem ragaszkodik, de a karc jeladóhoz, illetve az ablakokba bekarcolt rendszámhoz igen.) Van persze olyan biztosító, ahol a Casco feltétele a riasztó, ám az nyilván nevetséges lenne, ha előírnák: csak akkor „él” a szerződés, ha „X” műhelyben szereltet a megrendelő... Megveszem a másiknál! — És a riasztó? — tettük fel ugyancsak telefonon a kérdést próbaképpen az egyik kecskeméti kereskedés képviselőjének. — Ha kéri, akkor teszünk be helyben, de lehetőség van arra is, hogy másutt szereltessen. Ebben az esetben a beszerelésről utólag egy számlát kell bemutatnia. Az igazsághoz tartozik, hogy igen sok autókereskedőt egyáltalán nem érdekel, kinél köti meg a vevő a Cascót, és kinél mit szereltet a kocsiba. Itt gondolják úgy, hogy a vevőkért ők vannak és nem próbálják trükkökkel kicsalni a pénzét. A vevő pedig diktál, hiszen mondhatná a „zsarolóknak”, azoknak, akik átvernék, csak feltételekkel adják át a megrendelt kocsit: akkor nem kell... Megveszem másnál. Lehet, hogy ezek a vevők nem tudják: Magyarországon autóból ma már túlkínálat van? Noszlopy Eletet az éveknek Kecel múltja és jelene Majdnem hatszáz nyugdíjasklub képviselteti magát azon a közgyűlésen, amelyet december 10-én tartanak a fővárosi Láng Művelődési Központban. A hazánk minden részéből érkezett klubvezetők számbaveszik, megvitatják az idei tevékenységüket, kijelölik a jövő évi feladataikat, különös tekintettel az érdekvédelemre, a szociális tevékenységre. Tervezik, hogy a településeken létrehozzák az idősek tanácsát, a nyugdíjasok szabadegyetemeit. Programjuk között szerepel, hogy a helyi önkormányzatokkal erősítik a kapcsolataikat, s Nagykőrösön megrendezik az Arany János irodalmi vetélkedőt, amelyen nagyszülők—unokák közös csapattal vesznek részt. A szociális tevékenység sem hiányozhat a programjaikból. Igyekeznek minél több kedvezményes gyógyüdülési akciót is szervezni. Bővíteni szeretnék a nemzetközi kapcsolataikat, s bemutatják a Nyugdíjas Klubok és Idősek Életet az Éveknek Országos Szövetsége Híradójának legújabb számát, amit havonkénti rendszerességgel szeretnének kiadni. Bács-Kiskunból is • Az idősekkel való törődés nem csak a gondozók feladata. több klubvezető részt vesz ezen a találkozón, amelynek tapasztalatait hasznosítani fogják, figyelembe véve a megyei sajátosságokat, az adott településen élő idősek helyzetét. A már hagyományossá vált virágkiállítás és kötészeti verseny kitűnő alkalmat adott arra, hogy az idén városi rangot kapott Kecel múltját és jelenét áttekintsük a számok tükrében. Az önkormányzat megbízásából a kutatási munkát is kedvelő, elemző statisztikusok kis csoportja mintegy félszáz oldal terjedelemben készítették el az új kiadványt. A bevezetőben Schindler János polgármester szól az olvasókhoz, buzdítva a lakosságot összefogásra egy modemül gazdálkodó, fejlett infrastruktúrával rendelkező kisváros színvonalának elérésére, amelynek alapjai már adottak, legalábbis ez derül ki a kötetből. Az elemző munka a település változásának folyamatait három oldalról mutatja be. A földrajzi jellemzők utalnak az alapvetően homokhátsági tájra, a védett természeti értékekre. Kecel soha nem volt külterületies település, nem alakultak ki jellemzően csoportos lakott helyek, ma a belterülettől távolabb a lakosság 6 százaléka él, 1949-ben ez a szám 42 volt. Látható a kiadványban a lakásállomány, azok felszereltségi színvonalának mutatói, az infrastruktúra jellemzői. A népesség korösszetételére az öregedés a jellemző, folyamatosan csökkent a házasok száma éppúgy, mint mint az élve született gyermekek aránya. Látványosan javult viszont az iskolai végzettség. Az egészségügyi alapellátás szintén javulást tükröz. Az elemzés színesen bemutatja Kecel gazdasági fejlődését a régmúltban és a közelmúltban ismert gazdálkodó szervezetek működésének alapján. Ebből kiderül: a szőlő- és a kertkultúra jelentős a városban. A kereskedelmi ellátottság a város méretéhez és korábbi községi mivoltához képest is sokat fejlődött. A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának munkatársai a kiadványt áttekinthetően szerkesztették, számítógéppel kivitelezett ábrák teszik látványossá, a részletekről pedig táblázatokból lehet tájékozódni. A kötet felelős szerkesztője: Sántha Józsefné dr. okleveles közgazda Magyarország és az Unió Az Európai Unió - az Európai Közösség utódszervezete - létrejöttével és a társult országokkal kötött szerződések életbe lépésével várhatóan felgyorsul a kontinens egységesülése; megvalósul az országok gazdasági, politikai integrációja. így ítélik meg a Külügyminisztériumban a Ferenczy Europress számára adott tájékoztatóban a maastrichti szerződés életbe lépése után kialakuló helyzetet. Magyarországnak - mint a felvételre váró többi államnak - végső célja a teljes jogú tagság elnyerése, miközben már a társult tagságból fakadó kötelezettségek teljesítése is gazdasági elmaradásunk részleges felszámolásával és biztonsági garanciákkal kecsegtet. Ebben az átmeneti időszakban az Európai Unió azt a célt tűzi a társult országok, így Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária elé, hogy szilárdítsák meg a többpárti demokrácián alapuló politikai intézményrendszerüket, garantálják a kisebbségi és emberi jogok érvényesülését, s teremtsék meg a működő piacgazdaság alapjait. Jellemző a szigorú feltételekre, hogy Görögországnak húsz évig kellett várnia a felvételre. A magyar politikai vezetés azzal számol, hogy az ország már az évtized végére teljesíti az Unió előírásait, s az elsők között cserélheti fel a társult státust az „igazival”. Szakértők nem tartják megalapozottnak azt az aggodalmat, hogy a nyugat-európai integráció új szakasza ronthatja esélyeinket, s emiatt időben kitolódhatna felvételünk. A társult országok - így Magyarország - szemszögéből most az a legfontosabb, hogy használni tudják azokat az eszközöket, amelyek elősegítik integrálódásuk folyamatát. Ezek közé tartoznak azok a már működő és később létrehozandó fórumok, amelyek térségünk és az Unió közeledését szolgálják. A kétoldalú testületek közül várhatóan januárban alakul meg a társulási parlamenti bizottság, amely a magyar országgyűlés és az Európa Parlament közös szervezete lesz, valamint a társulási bizottság és a társulási tanács, amelyek felügyelik majd az integrációval kapcsolatos fejleményeket, s szükség szerint döntéseket hoznak. A teljes jogú tagságra váró volt szocialista országok már most regionális együttműködés keretében hangolják össze az európai egységért teendő lépéseiket. A politikai dialógus mellett témakörök szerint vitatják meg többek között a közlekedés, a távközlés, a környezetvédelem és a nukleáris biztonság „összeurópai” megoldásra váró kérdéseit. Csatlakozásunk Európához döntően befolyásolja az elkövetkező nemzedékek életét. A kormány ezért átfogó stratégiát dolgoz ki, hogy megismertesse az országgal az integrációs törekvések távlati céljait. Az ismeretek átadására, a társadalmi támogatás kialakítására oktatási programot dolgoznak ki, a tévé pedig tizenkét részes sorozatot tervez. Nagyvárosokban „Európa-napokat” rendeznek, hogy felvázolják a legfontosabb „európai ismereteket”. Versmondó gyerekek Az akasztói könyvtárban — a gyermekkönyvhét alkalmából — a helyi általános iskola a napokban körzeti szavalóversenyt rendezett. A már hagyományos versmondók találkozóján Kiskőrös három iskolájából, Kecelről, Soltvadkertről, Imrehegyről, Csengődről, Soltszentimréről, Fülöpszállásról és Tázlárról jelentkeztek a diákok. Természetesen a rendezők is képviseltették magukat. Az alsósok közül első lett Hambalkó Orsolya (Akasztó), második Turn Dávid (Csengőd), harmadik Szathmáry Anna (Kiskőrös, Vasvári Pál Általános Iskola). A kisebbek közönségdíját a felső tagozatos versenyzők ítélték oda Katzenbach Petrának (Kiskőrös, Petőfi Sándor Általános Iskola). A nagyobbak versenyét Papp Katalin (Tázlár) nyerte. Egyébként ő kapta meg a közönségdíjat is. A további sorrend: második Nagy Sándor (Akasztó), harmadik Torgyik Edina (Kiskőrös, Vasvári Pál iskola).
