Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-08 / 285. szám
8 MEGYEI KÖRKÉP 1993. december 8., szerda A LEVEGŐBEN ÁLL MEG A GÉP Harangmanőver MiG-29-el Az 1989-ben Párizsban, majd az angliai Famborough-ban megrendezett repülőbemutatón Anatolij Kvocsur berepülő pilóta MiG—29 típusú elfogó vadászrepülőgéppel úgynevezett harangftgurával kápráztatta el a repüléstechnikai •bemutató résztvevőit, nézőit, de a repülő szakembereket is. Ezt a ..harangrepülést” akármilyen típusú repülőgéppel ugyanis nem lehet végrehajtani. A manővert az alábbiak szerint kell végezni: a pilóta vízszintes repülésből - maximális tolóerővel - függőleges emelkedésbe kormányozza a repülőgépet, majd a tolóerőt csökkentve „koptatja” a sebességet, amíg a repülőgép megáll a levegőben. A pilóta ekkor leveszi a gázt, s a gép süllyedő mozgásba kezd a farokrész felé. Ezzel egyidejűleg az orr-rész a függőleges irányból a horizont alá süllyed. Majd ezt követően a tolóerő egyidejű növelésével a repülőgép sebességet gyűjt és a beviteli magasságon befejezi a manővert, magasságvesztés nélkül. A repülőgép orr-részszel a föld felé fordul, majd felgyorsulva ismét kormányozhatóvá válik. Természetesen ez a manőverfajta csak kellő repülési magasságban végezhető biztonságosan. Megfelelő repülőjártassággal, gyakorlati tapasztalattal rendelkező pilóta képes ezt a repülési gyakorlatot hibátlanul kivitelezni. Ez a manőver igen nagy harcászati lehetőséget biztosít a vadászrepülőgép-vezető számára. A figura váratlanul, rendkívül gyorsan végrehajtva megtévesztő lehet az ellenséges gép személyzete részére. A harang nevet onnan kapta, hogy a mozgás alakja adja ki a harangformát. A Magyarországon lévő gyári szakértők, gyári pilóták elmondták, hogy ők többször is versenyeztek egymással a manőver végrehajtásában. A cél mindig az volt, hogy melyik berepülő pilóta tud hosszabb ideig megállni a levegőben a gépével. Kenyeres Dénes A főkonstruktőr Kecskeméten ' ” """J 1 — 1 • A Szentgyörgyi Dezső repülőezredhez látogatott tegnap R. A. Beljalov, a MiG repülőgépeket tervező Mikojan iroda főkonstruktőre. Elkísérte a repülőgépgyár igazgatója es főmérnöke. Felvételünkön egy MiG-29-es. ÖTSZÁZ NYEREMÉNY Újra indul a Szerencsekerék Népszerű Szerencsekerék-játékunkat a januári előfizetők számára indítjuk. A fődíj: egy mosógép, egy mikrohullámú sütő és egy porszívó. További 499 értékes műszaki cikk is szerencsés gazdára vár a december 10-én kezdődő nyereményjátékunkban. Ha ön előfizetője a Petőfi Népének, nincs más teendője, mint a több alkalommal megjelenő részvételi szelvényt kitölteni, és eljuttatni a kiadóba. Ha még nem előfizetőnk, a megrendelőlap kitöltésével és beküldésével azzá válhat, örömmel várjuk előfizetőink táborába. PETŐFI NÉPE MEGRENDELŐLAPJA Meerendelem a Petőfi Népe újságot és kérem, hogy 1994. január 1-tól azt az alábbi címre kézbesítsek: Név: ............................................................................................................... Irányítószám, helység:............................................................................... Út, utca. tér...:............................................................................................ Emelet, ajtó:............................................................................................... Vállalom, hogy az előfizetési díjat I a kiadó kézbesítőjének készpénzben adom át számla ellenében 2.1 az OTP Rt-nél vagy egyéb, és pedig pénzintézetben vezetett átutalással egyenlítem kf számú folyószámláról a. az új megbízást az előfizetésről személyesen továbbítom a pénzintézet címere b. / átadom a kiadó kézbesítőjének. Az alábbi időszakra kívánok rendszeresen előfizetni: 1 hónapra negyedévre félévre egy évre Jomásul veszem, hogy a díjfizetés elmaradása az előfizetés autó tikus megszűnését vonja maga után. előfizetési díj kiegyenlítése érdekében a kiadó kézbesítője ->bi időpontokban keressen fel. az hónap eleje □ hónap közepe D lónap vége H K Sze CS P Szó V De.____j-----l-------1----------- ---------------Du. I__________i----------------1------- i estei ~l ;_________|_____i___ 199............................................. hó..........nap kézhesiió előfizető — —1— _____ iyq..................................... hő Csuklyás rablók támadása Dusnokon A Kalocsa-Baja között félúton lévő Dusnok történetének egyik legsúlyosabb bűncselekményét követték el nemrégiben. A környék bűnügyi krónikájában keresve sem találni olyan klasszikusnak mondható rablótámadást, amelynek elkövetői helybéliek. így aztán érthető, hogy a dusnokiak nem szívesen beszélnek a történtekről. A buszmegállóval szembeni, szombat délután szúfolásig megtelt vendéglő közönsége visszafogott. Hiába próbálunk konkrétumokat megtudni, csak annyit mondanak; az elágazás után, a Zalka Máté utcában, új házak között találjuk a megtámadott idős bácsi, Purak Ádám portáját. Már éppen beszállunk a kocsiba, amikor egy fiatalember jön utánunk. „Ne csodálkozzanak, hogy senki nem tud semmit — mondja. Az egyik letartóztatottnak berni iszik a nagybátyja, azért nem mondanak többet.” Páratlan betyárok a faluban — Négyen voltak. Mind falubeli, rác gyerek. Egyik-másik többször bukott, ezért még általános iskolás. Mindent csináltak, csak nem tanultak. Jó, ha együtt kijárták a nyolc osztályt. Most kezd kiderülni, amit eddig még csak nem is sejtettünk: páratlan betyárokkal lakunk együtt a faluban. Már semmin sem csodálkozunk, de ez mégiscsak sok! — igazít útba bennünket alkalmi ismerősünk. Amint belépünk a hagyományos parasztház verandájára, majoránna illata csapja meg orrunkat. A padlásdeszkák közül a mozaikra hulló majoránnaszemek ropogva törnek össze lépéseink alatt. Talán erre figyel fel a szobában is téli kucsmát viselő Purak Ádám, aki ősz haja ellenére egyenes derékkal, határozottan nyitja előttünk a picinyke ajtót. A fűtetlen előtérből a szobába invitál bennünket. A szeneskályha ontja a meleget, a berendezésen látszik, hogy télen itt él az öreg. A kicsit nehezen beszélő, 88 éves kora ellenére fürgén gondolkodó Ádám bácsi mondanivalója közben sem hagyja abba a krumplipucolást. Mint mondja, kell a holnapi levesbe. Kést tartottak a torkomhoz — Tudják, sok mindent átéltem már a közel kilenc évtized alatt. A faluban én vagyok a legöregebb férfiember, talán az asszonyok között van egy-két idősebb. Amióta a rablók megtámadtak, többen kérdezik tőlem: Ádám bácsi, nem zárja be az ajtót? Én bizony nem! Nem félek én senkitől és semmitől. Legyen, aminek lenni kell! Azon a pénteki éjszakán sem féltem. Nehezen tudok elaludni, amint birkóztam az álommal, arra lettem figyelmes, hogy a verandán mocorgás van. Kutyám nincs, az nem lehet, hát fülelni kezdtem. Feszegetés ütötte meg a fülem, ezért gatyában meg • Dusnok történetének egyik legsúlyosabb bűncselekménye volt. ingben kilopóztam a konyhába, és fölkapcsoltam a kinti villanyt. Jó határozottan megkérdeztem: Van itt valaki? — de választ nem kaptam. Tudtam én, hogy valaki lehet, így aztán kizártam az ajtót, s kiléptem. Alig tettem ki a lábam, hátulról máris elkaptak. Abban a pillanatban kést szorítottak a torkomhoz, s azt mondta egy, a fején fekete csuklyában lévő alak: hallgassak, vagy levágja a fejem. Azzal megkaptak, s máris vonszoltak be a konyhába. Átkutatták a szobát, a kéményt — Arccal lefelé rányomtak a sezlonra. Egyre azt kérdezték, hová rejtettem a pénzemet. A benti szobában, az asztalon volt a pénztárcám — most is ott van —, abban volt talán száz forint. Azt mondtam, több nincs! Erre párszor jobban a torkomhoz nyomták a kést, a nyoma még mindig megvan. Mindenáron azt akarták, áruljam el, hová dugtam az összeget. Hogy nyomatékot adjanak a dolognak, többször is torokvágással fenyegettek. Én meguntam ezt a rffegalázó helyzetet, s azt mondtam nekik: ha el akarjátok vágni a nyakam, hát tessék! De ne fenyegessetek. Amíg az egyikük sakkban tartott, a másik kettő, majd később egy harmadik is, mindent felforgatott. Még azokat a helyeket is, ahová korábban a pénzemet dugtam. Igen mérgesek voltak, amiért nem találták. Közben mindennek elhordták, de azon kívül, hogy a kést a nyakomon tartották, nem bántottak. Ä koromnyílásba is benéztek, persze eredménytelenül. Közben meg-megnyomták a nyakamon a kést, amelynek nyomán kiserkent a vér. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy féltem. Azt mondtam magamban: a jó Isten segített eddig. Ha most meg kell halnom, meghalok, de akkor sem adom nekik, amiért jöttek. A kutatás egy jó félóráig tarthatott. Mindenemet öszszedobáltak, még a matracokat, kabátzsebeket is átnézték. Tudtam, hogy most az egyszer jó helyen vagyok, mert a sezlon, amire döntöttek, abban rejtettem el a pénzem. A mindvégig csuklyában lévő rablók pont akkor mentek el, amikor éjfélt ütött a toronyóra. Gondoltam is magamban, a szellemek helyett rablók jöttek. Mielőtt elmentek, rámparancsoltak: nehogy merjek mozdulni, mert ha megteszem, visszajönnek és agyonütnek! Egy kis idő múlva, amikor már gondoltam, hogy nincsennek a környéken, félig megfagyottam mert gatyában, meg egy kis ingben voltam a hidegben, felkeltem. Leoltottam a villanyokat, majd lefeküdtem. A nagy hóban nem akartam menni sem a lányomhoz, sem a fiamhoz, a történteket csak másnap jelentettem. Tolvajok jöttek a pénzért Akkorra már összeállt bennem a kép. Ugyanis eddig valamit nem mondtam. Jó egy évig arra lettem figyelmes, hogy hol a kabátzsebemből, hol a matracból, ahová egy borítékban a pénzemet rejtettem, hiányzik 20-30 ezer forint. Először arra gyanakodtam, hogy öregember létemre feledékeny vagyok. Ám amikor csak az üres borítékot találtam, már gyanakodni kezdtem. Nem szóltam a gyerekeimnek, legalább ők ne bánkódjanak, de azért nagyon foglalkoztatott a dolog. Egyszercsak a szomszédok azzal fogadtak, hogy a K. gyereket látták, amint egy másik, úgy 17 éves fiúval átmásznak a kerítésemen. Kérdőre is vonták őket, de feleletet nem adtak. Napközben az öregek otthonában vagyok, ezért én nem láttam őket. Az eset után még egyszer szóltak: látták a gyerekeket, amint tőlem másznak ki. Nem tettem feljelentést. Fiatalokról lévén szó, elmentem a szüleikhez. Ott aztán nemhogy a gyerekeket vonták volna kérdőre, inkább nekem estek. Mit gondolok én, hogy az ő fiuk tolvaj, rá van szorulva az én pénzemre? Nem tudtam mást csinálni, szégyenszemre hazajöttem. Akkor mondtam el a dolgot az unokámnak. Az nem szólt semmit, csak cselekedett. Utólag elmondta, hogy beszélt a K. gyerekkel, meg a szülőkkel. Megmondta, ha nem adják vissza a pénzt, holnap a rendőrségre megyek. Másnap kora reggel az unokámmal együtt állított be. Nem szólt semmit, csak a kezembe nyomott 51 ezer forintot, amit egy év alatt ellopott tőlem. Tudta, hol a kulcsom. Kizárta az ajtót, s úgy elvitte a pénzem, hogy végig arra godoltam, elfelejtettem, hová tettem. Megszidtuk a fiút, de feljentést nem tettünk. Mint kiderült, ez volt a baj. A gyerek egy galeri tagja volt. Elkottyantotta, hogy mennyi pénzt adott vissza. A nagyobbakban ekkor fogalmazódott meg: most biztosan van pénz, csak el kell menni érte. Két nap alatt elfogták a bandát — A helyszínelést végző rendőrök, a kalocsai nyomozók nagyon rendesen viselkedtek. Bár másnap jelentettem,' azonnal orvoshoz vittek, látszott rajtuk, nem hagyják annyiban a dolgot. Én is segítettem. Elmondtam nekik a K. gyerekkel megesett történetet. Azt is tanácsoljam, nem árt, ha megszorongatják. Éreztem, hogy valami kapcsolat lehet a két eset között. Persze, nem szorultak azok az én tanácsaimra. Egy-kettőre fülöncsípték az utcabeli 17-18 éves bűnözőket. Mert azok! Azt már a szomszédoktól tudom, hogy nem egyedüli öreg vagyok, akinek így tűnt el pénze. Az is hírlik, hogy több betörést is elkövettek. Higgye el, még olyan is van közöttük, akinek az apja, anyja tele van pénzzel. Tudják, leginkább az bánt: én vagyok a falu legidősebb embere, s annyi szenvedés, nélkülözés után, amikor jobb lenne, ezt kellett megélnem... Zsiga Ferenc NINCS EGYETÉRTÉS A PÁRTOK KÖZÖTT Ki számít magyarnak? A választási törvény módosításának során napirendre került egy javaslat, mely szerint a külföldön élő magyar állampolgárok is urnához járulhatnának az 1994-es választásokon. A törvényjavaslat készítői szerint tulajdonképpen ki számít magyar állampolgárnak? — kérdeztük dr. Zsuffa Istvánt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát. — A világ jogrendszerében két elv érvényesül. Áz egyik a területi elv, amely szerint az állampolgárság a születés helyétől függ. Ha például a gyerek Angliában, akár csak angol hajón születik, az ottani törvények szerint brit állampolgár lesz, még akkor is, ha a szülei nem azok. Magyarországon a leszármazási elvet követjük: minden magyar állampolgár leszármazottja — gyereke, unokája, dédunokája — magyar állampolgár, ha csak azt valamilyen oknál fogva el nem vesztette, vagy le nem mondott róla. Ebből az következik, hogy például annak a 48-as honvédnek, aki a múlt században kivándorolt Amerikába, az unokái, a dédunokái — bár amerikai állampolgárként születtek és feltehetően nem is beszélik a magyar nyelvet —, mindaddig magyar állampolgárnak tekintendők, amíg a család valamelyik tagjánál ez a vonal meg nem szakad. — Ezek szerint ma fel sem lehet mérni, hogy e szabály értelmében hol, hány magyar állampolgár él? — Ez így van, de ebből gyakorlati problémák nem adódnak, hiszen a külföldön élő második, vagy harmadik generáció már csak hallomásból tudja, hogy ősei Magyarországról érkeztek. Egyes emigrációs területeken — az USÁ-ban, Kanadában és néhány európai országban — élnek olyan csoportok, amelyek demonstrálni kívánják magyarságukat, elsősorban anyanyelvűk ápolásával. A jelenlegi választási törvény kimondja, hogy a külföldön élő, vagy hosszabb ideig ott tartózkodó magyarok csak itthon szavazhatnak. — Most ezen kívánnak változtatni? — Igen, de kiderült, hogy az ellenzéki pártok ezzel nem értenek egyet, mert kiszámíthatatlan, mekkora tömeg fog szavazni. A másik alapvető ellenérv, hogy olyan emberek döntenek a parlamenti mandátumok sorsáról, akiknek nincs állandó kapcsolatuk a hazai élettel. — Köztudott, hogy az alkotmány módosításához kétharmados többségi szavazat szükséges. Nem lehet közömbös tehát, hogy mit javasolnak az ellenzéki pártok... —1- Az SZDSZ kezdetben azt mondta, hogy azok a külföldön élők, akiknek nincs Magyarországon lakóhelyük, ne szavazhassanak. Tíz nappal ezelőtt módosították álláspontjukat: eszerint az állampolgárságukat igazolni tudó minden külföldön élő magyar szavazhatna — de csak itthon! Áz MSZP-nek is ez az álláspontja, a két javaslat között csak technikai eltérés van. A Fidesz viszont semmilyen formában sem ért egyet a külföldön élők szavazati jogával. (koós) Merkur-per A Legfelsőbb Bíróság december 14-én hirdet határozatot a Merkur Vállalat ellen indított perben. Mint ismeretes, a károsultak azzal vádolták meg a céget, hogy tisztességtelen piaci magatartást tanúsított, amikor az 1991. január 21-i áremelését megelőző hetekben a gépkocsikat nem adta át a fogyasztóknak. Első fokon — 1992 decemberében — a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma helyt adott a Fogyasztók Országos Tanácsa és a Gazdasági Versenyhivatal keresetének. Összesen 3 191 gépkocsira állapították meg az áruvisszatartást, és az árkülönbözet megtérítésére kötelezték a Merkúrt. BAJA. Születtek (nov. 25. és dec. 3. között): Schindler József (anyja neve: Geiger Erika) Hajós, Aradi Richárd (dr. Fehér Pálma) Baja, Simon Ákos (Dobler Judit) Hajós, Trangucz Alexandra Erika (Jurinák Erika) Madaras, Bácsi Gábor (Hóman Rita Tünde) Baja, Nagyhegyesi Kitti (Nagyhegyesi Rózsa) Tataháza, Gál Balázs (Kakány Katalin Erika) Csátalja, Rajcsits Patrik (Borsodi Edina) Baja, Rajcsits Vivien (Borsódi Edina) Baja, Vida Barbara (Gyenes Edit Mária) Baja, Geiger Alex (Halászi Hajnalka) Madaras, Rácz Tamara (Horváth Erika) Sükösd, Rápity Bettina (Budai Edit Erzsébet) Baja, Füstös Szabolcs (Nyisztor Ildikó Irén) Bácsbokod, Orsós Marianna (Orsós Mária) Baja. Házasságot kötöttek (nov. 27-Magyar filmnapok Marosvásárhelyen Magyar filmnapok lesznek december 9. és 12. között Marosvásárhelyen. Az esemény keresztmetszetet ad a magyar filmművészetről az érdeklődőknek: félszáznál több játék-, dokumentum- és rövidfilmet mutatnak be. A játékfilmek közül levetítik az 1958-ban készült Vasvirágot, az 1970-ből való Szerelmet, valamint az ugyancsak klasszikusnak számító Szegénylegényeket és a Szindbádot. A felvonultatott dokumentumfilmek zöme a 80-as és a 90-es évekből valók. A seregszemlén neves filmrendezők is részt vesznek. én): Fújsz Tamás és Lohri Hajnalka, Kámán László és Likár Ágnes, Volf Mihály és Mstzinger Anna, Vidákovics Róbert és Péter Erika, Galicz László és Kasza Zsuzsanna. Meghaltak (nov. 25. és dec. 3. között): Kuruczné Tomsity Mária (Vaskút), Szabó József (Nagybaracska), Németh József Sztrikáncz Mária (Sükösd), Pummer Gyuláné László Irma (Baja), Hambalkó Sándor (Baja), Gaján Sándor (Baja), Tamás Lászlóné Rácz Julianna (Baja), Lelkes Péter (Baja), Csili György (Bátmonostor), Jekosevity Marin (Hercegszántó), Pozsár József (Dusnok), Halter György (Baja), Görbe Ferencné Király Klára (Baja), Tokodi Sándomé Varga Veronika (Baja). ANYAKÖNYVI HÍREK
