Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-08 / 285. szám
” 1993. december 8., szerda MEGYEI KÖRKÉP 5 ANGELI NEMZETSÉGTALÁLKOZÓ NÉMETORSZÁGBAN Az ősi nyelvet a császártöltésiek őrzik Egy egész autóbusznyi látogató, pontosan 45 császártöltési fiatalabb-idősebb ember kerekedett útra a közelmúltban, hogy egyhetes látogatást tegyen a németországi Ummendorfban. Nem lenne ebben semmi különös, hiszen tudjuk, hogy Császártöltésen ma is mémetajkú lakosság él, tehát nyilvánvalóan sok rokoni és baráti kapcsolat van a hajdani őshazával. Bánáti Miklós jeles falukutató monográfiájában olvastam, hogy Császártöltésen egészen 1752-ig kizárólag németek laktak. Akik 1744-ben szálltak hajóra, illetve sahtelre, egy dereglyeszerű alkotmányra Ulm városában. A kéthetes hajóutat első ízben kilencvenen tették meg. Amint a telepesekről szóló népi vers mondja: Az elsők a halált, a következők a szükséget, és csak a harmadszorra érkezők találták meg Magyarhonban a kenyerüket. Az első sváb honfoglalókkal érkezett Császártöltésre Angeli János és hitvese, Krisztina is. • Az Angelik címere. Az ő leszármazottaik kerekedtek útra, hogy Ummendorfban, a most 45. alkalommal megrendezett nemzetségnapon találkozzanak a szerte a világban élő Angele nagycsalád — a nevük így változott meg az évszázadok során, kivéve a magyarországiakét — háromszáz tagjával. Amint a császártöltésiek mesélik, leírhatatlanul megható és szívélyes volt a fogadtatás. A csoportot vezető Angeli Mátyás rendezésében film készült a látogatásról, mely pályázaton hivatott a kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez való anyagiakat megteremteni. A kitűnő alkotásról csak annyit: érdemes mindenkinek megnézni. Tudományos értéke mindenekelőtt abban rejlik, hogy a filmen hallható, az őshazából hozott sváb nyelvjárást ma már csak a császártöltésiek beszélik egyedül az egész világon. A nagyszerű munkáért Angeli Mátyáson kívül dicséret illeti a felvételeket készítő idősebb és ifjabb Angeli Jánost, Christiane Wöhrlet, a film vágási munkálataiért pedig ifj. Angeli Jánost és Bolvári Csabát. Gál Zoltán A NAP INFORMÁCIÓJA A parlamentben a mezőgazdaság (Folytatás az 1.oldalról) Az érdekképviseletek is várakozással tekintenek a tanácskozás elé, hiszen hosszú előkészületek után érték el, hogy a vitanap egyáltalán létrejöhessen. A MOSZ először ez év májusában vetette fel az agrárvitanap szükségességét, júniusban a Szövetkezeti Napok alkalmából Győr-Sopron-Bereg megyében kilátásba helyezték a határ lezárását is, amennyiben nem születik döntés a mezőgazdaság, és az abból élők helyzetének javítására. Ugyanebben a hónapban a termelők érdekképviseletének a „nyomására”, jókora késéssel ugyan, de megkezdődtek a tárgyalások a kormányzat és a kilenc érdekvédelmi szervezetet tömörítő Agrárkoordinációs Fórum között a szükséges intézkedésekről. Mivel azonban a tárgyalások nem vezettek eredményre, szeptemberben megtartották az agrárdemonstrációt. A résztvevők petíciót nyújtottak át az Országgyűlés elnökének, melyben kérték, hogy külön vitanap keretében, átfogóan tekintse át a parlament az agrárgazdaság helyzetét, és foglaljon végre állást a halaszthatatlan kérdésekben. Kérték továbbá, hogy a vitanapot még a jövő évi költségvetés vitái előtt rendezzék meg. Az érdekképviseleti szervek ezért felfüggesztették a kormánnyal való tárgyalásukat, illetve annak folytatását a vitanap eredményességétől tették függővé. Jóllehet az 1994. évi költségvetést a parlament már elfogadta, a törvénybe foglalt mezőgazdasági keretszámokon már nemigen lehet változtatni, a termelők és szövetkezők érdekképviseleti szövetsége még bízik abban, hogy nincs késő, a kormány a parlamenttel közösen meghozhatja a legszükségesebb döntéseket. Jó lenne, ha intézkedés születne a mezőgazdaság finanszírozásának új módjairól, az adóskonszolidáció elindításáról. Kitűnő alkalom a vitanap arra is, hogy az Országgyűlés számon kérje a kormánytól az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény végrehajtásának hiányosságait, különös tekintettel arra, hogy a garantált árakat még mindig nem sikerült bevezetni. Jó volna tisztázni azt is, miért nem érvényesül az exportnál az alapanyagok és feldolgozott termékek közel azonos mértékű támogatása. Döntésnek, törvényi és kormányzati intézkedéseknek kellene születniük a kárpótlási törvény eltérő értelmezéséből származó, a szövetkezeti üzletrész-tulajdonosokat érintő vagyoni károk orvoslására is. Ezt az intézkedést még az éves gazdálkodási mérleg elkészítése előtt meg kell hozni, különben a halogatásnak a jövő évi termés látja kárát. És mint sokan állítják, dönteni kellene az állami tulajdonú földek kárpótlási célra való mielőbbi kijelöléséről is, hogy végre pont kerülhessen e folyamat végére. Ferenczy GONDOZÓHÁZ HARKAKÖTÖNYBEN Második karácsony együtt Tavaly nyáron a helyi önkormányzat képviselőinek kezdeményezésére gondozóház létesült Harkakötönyben. Az azóta eltelt időszakról, a gondozottak és a gondozók mindennapjairól beszélgettünk Péter Dénesnével, az intézmény vezetőjével. — Kik lakhatnak itt, a gondozóházban? — Azok, akik kérik a felvételüket, s valamilyen formában ápolásra szorulnak. A helyek száma jelenleg tíz. — Kizárólag harkakötönyiek jelentkezhetnek? — Nem, a környékbeli településekről bárki. Sőt, jelen pillanatban egyetlen helybéli sem lakik nálunk. Kiskunhalasról három, Balotaszállásról kettő, Zsanáról és Imrehegyről egy-egy fő érkezett hozzánk. — Ki tartja fenn az intézményt, s mennyi pénzből gazdálkodnak az idén? — Gondozóházunk a helyi polgármesteri hivatalhoz tartozik. Az önkormányzat az idén 387 ezer forintot biztosított számunkra. Ez kiegészül a normatív támogatással, amely fejenként 87 ezer forint. Az intézményi térítési díj 6400 forint, ugyancsak fejenként. — Mire elegendő ez a pénz? — Egy fő napi étkeztetése 171 forint, ez egy hónapban összesen körülbelül 5100 forint. A fennmaradó mintegy 1300 forintot a rezsi kifizetésére, mosószer, tisztálkodási eszközök és egyebek vásárlására fordítjuk. — Hogyan telik egy napjuk? — Reggel fürdetéssel indul, ezt mindig az egyik gondozónő végzi. Nyolc órakor reggeli, majd ágyazás. Utána beszélgetéssel, tévénézéssel, újságolvasással telik a délelőtt hátralévő része. Délben ebéd, majd csendespihenő háromig. Ezt követően levélírás, tévézés, s akinek kedve van, fonalat gombolyíthat. — Mit ért ezen? — Nos, erről egy kicsit bővebben kell beszélnem. Évente három-négy alkalommal ellátogat hozzánk a tanítványaival Keszler Erzsébet, katolikus hitoktató. Ilyenkor énekelnek, s bibliai történeteket mesélnek az itt élőknek. Mindig szívesen látjuk őket. Azokat a maradék fonalakat, amelyeket ők hoznak, felgombolyítjuk, és kis négyzetekre kötjük. Ezekből csinos kis gyermektakarók készülnek, amelyek a hitoktatónő által a Máltai Szeretetszolgálathoz kerülnek. — Hányán látják el a gondozással kapcsolatos feladatokat? — Négyen, két műszakban, tizenkétórás váltással. A gondozónők közhasznú munkások, nem szakképzettek. Igyekszünk munkanélkülieket felvenni. — Közelegnek az ünnepek. Hogyan töltik a karácsonyt és a szilvesztert? — Csakúgy, mint tavaly, az idén is készítünk egy kis ünnepi vacsorát. Itt is meg kell említenem Keszler Erzsébetet és tanítványait, akik műsorral és ajándékokkal kedveskedtek az időseknek. Reméljük, az idén is eljönnek hozzánk. Köszönet illeti a Kötönyfa Kft.-t is — tőlük karácsonyfát kaptunk. Tavaly hárman maradtak itt a szentestén, most hatan lesznek. Az elmúlt szilveszterkor nagyon jól éreztük magunkat. A helyi idősek klubjának tagjai közül az idén azok is velünk lesznek, akik egyébként egyedül lennének otthon. Beszélgetünk, tévézünk, s egy kis enni-innivaló is lesz. Éjfélkor koccintunk — így együtt köszöntjük majd az újévet... Ádám Miklós Az átlagnál több lakásbetörés — Az elmúlt hét viszonylag csendesnek bizonyult — mondotta dr. Varga István százados a hétfői bajai rendőrségi sajtótájékoztatón. Öszszesen 21 lakossági bejelentés érkezett, ebből 14 lopással kapcsolatban. Főként betöréses, lakásból vagy családi házból való lopásról van szó, a betörők nagy összegeket vittek el. Két súlyos, nyolc napon túl gyógyuló testi sértés történt. Három öngyilkossági kísérletet nők követtek el, gyógyszerekkel. A bajai rendőrkapitányság 2 könnyű sérüléses és 15 anyagi káros gépjárműbalesetet regisztrált. Ebben a számban benne vannak a megegyezéses esetek is. A közlekedési alosztály felhívja a figyelmet az út- és időjárási viszonyoknak megfelelő közlekedésre. Gyakori, hogy a járművezetők roszszul választják meg a sebességet. Az óvatosság nemcsak a balesetek elkerülése végett ajánlatos. Aki nem vigyáz, annak jövőre erőteljesen megemelkedik a biztosítási díja, ezt ne feledjük el. A körzeti megbízotti alosztály a kerékpárok lezárását kéri. A járőrök gyakran találkoznak őrizetlenül hagyott, értékes kétkerekűkkel, elsősorban a játéktermek környékén. Kezdődik az ünnepi bevásárlás. Ne hagyjunk a gépkocsiban semmi olyasmit, ami vonzza a tolvajokat. Győződjünk meg, vajon lezártuk-e az autónkat. Sokan nemcsak az ajtót hagyják lezáratlanul, de még a gyújtáskulcsot is a kapcsolóban felejtik. Nem henyéltek a betörők a múlt hét végén sem. A vaskúti, úgynevezett kuglizó presszónál 30 ezer forintot vittek el. Hétfőre virradóra, ugyancsak Vaskúton, az egyik élelmiszerboltot törték fel. A Magyarországi Németek Művelődési Központjában rengeteg rendezvényt tartanak. A látogatók jó alkalmat teremtenek a kerékpárlopásra azáltal, hogy lezáratlanul teszik le a járművüket. Az edzések alkalmával nagyértékű kabátok és dzsekik tűnnek el. G.Z. A TÁRSADALMI IRÁNYÍTÁSÉRT Kamarák központja Halas A Magyar Pedagógus Kamara regionális központot létesített Kiskunhalason. Michler Istvánt, a városi kamara elnökét kérdeztük: — Mi lesz a feladata a regionális központnak? — A megyénkben működő pedagógus kamarák tevékenységének összehangolása, hatékonyságuk növelése. Talán még ennél is fontosabb, hogy segítséget adjunk újabb pedagógus kamarák szervezéséhez. — Miért esett Kiskunhalasra a választás? — A halasi pedagógus kamara az ország egyik legjobban szervezett, legeredményesebben működő szervezete. Ezt ismerte el idén júliusban a Magyar Pedagógus Kamara Közgyűlése, amikor megválasztottak alelnöknek, és Kiskunhalast regionális központnak minősítették. — Mi a pedagógus kamarák szerepe a társadalom átalakulási folyamatában? — Létre kell hozni azokat a civil szférákat, amelyek egyensúlyozó szerepet töltenek be a társadalomban a központi akarattal szemben. Ezért javasoljuk, hogy a pedagógus szakkamarai törvénytervezet időben — a közoktatás szabályozásával összhangban — kerüljön megalkotásra. Véleményünk szerint csak így garantálható a közoktatás irányításának társadalmasítása. Fel kell ismernünk, A beteg gyermekek amerikai gyógykezeltetését szervező Children’s Aid Alapítvány a nyíregyházi megyeháza épületében nyitja meg magyarországi Irodáját. Az erről szóló együttműködési szándéknyilatkozatot kedden írta alá Thomas J. Grosser, az alapítvány, és Medgyesi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke. A Children’s Aid egy orvoscsoport javaslata alapján választja ki azokat a gyógyítható beteg gyerekeket, akiknél a szükséges műtéti beahogy a magára maradt pedagógus nem tudja hatékonyan megvédeni szakmai, emberi hitelét, társadalmi presztízsét. Az orvos és jogász kamara azért erősebb, sikeresebb a miénknél, mert lényegesen többen vannak. A pedagógusok hatalmas táborának kamarája pillanatnyilag megosztott és gyengécske. A készülő törvényben is deklarálni kell, hogy a pedagógus olyan szakértelmiségi, aki szaktárgyának egyedüli szakértője, ugyanakkor vállalja a szakmai szabadság mellett az etikai, szakmai felelősséget. — A kiskunhalasi pedagógus kamara milyen segítséget tud adni a régióban működő pedagógusoknak? — Érdeklődő pályatársainknak részletes felvilágosítást tartunk, és a szervezésben minden segítséget megadunk, amennyiben megkeresnek bennünket. Akik levélben fordulnak hozzánk, 6401 irányítószámmal, postafiók 48. címen megtalálnak. Telefonunk, faxunk pedig a következő: 77/322-433. Azoknak a jelentkezését várjuk, akik elfogadják alapelvünket. A pedagógus kamara pártsemleges, szigorúan vett szakmai érdekvédelmi szervezet, amelynek az a célja, hogy tanulót, iskolát, tanárt érintő kérdésekben nélkülünk, helyettünk és felettünk senki ne dönthessen. L. Molnár Anna vatkozásokra a magyar egészségügy még nem készült fel. A kórházak gyermekosztályainak javaslatát a nyíregyházi iroda gyűjti össze januártól. A tervek szerint negyedévenként egyelőre nyolc gyermeket visznek majd amerikai gyógyintézetekbe. Az alapítvány az operáció szervezése mellett segít abban is, hogy a műtét után a lábadozó tizenéveseket az utógondozás idejére magyarul tudó családoknál helyezzék el az USÁ-ban. A Children’s Aid a világ 21 országában segíti a beteg gyerekeket. Több száz tanya nem kap áramot? (Folytatás az 1.oldalról) Mi lesz hat hónap múlva? Kié lesz az a villamosvezeték, amely valamikor úgy gyarapította a téeszvagyont, hogy a szövetkezetnek nem került semmibe? S vajon a Démásznak van-e kötelezettsége azok felé, akik eddig becsületesen fizették az áramdíjat? A választ még Szentkirály polgármestere, Szabó Gellért sem tudja. Szerinte a két érdekelt a fogyasztó és a Démász, a közvetítő ftinkciót a szövetkezet látja el. Mivel azonban a vezetékek fenntartására és felújítására anyagi helyzete miatt nem képes, így az önkormányzatra hárul ez a feladat. Ez azt jelenti, hogy a Démász nulla vagyonértékben átvenné a hálózatot s a felújítási költség 75 százalékát fedezi. A 25 százalékot viszont a községnek kell állnia mégpedig oly módon, hogy az önkormányzat fizeti a 25 százalék felét, a másik felét pedig az áramfogyasztók. A község — pályázat útján — kérhet támogatást abból az 5 millió forintos alapból, melyet a megyei közgyűlés szavazott meg a tanyás körzetek villamosítására, de csak abban az esetben kaphat pénzt, ha a ráháruló részből legalább a felét, a 6,25 százalékot ő adja. Mit jelent ez még pontosabban? Az említett 40 kilométeres villanyhálózat felújítása tavalyi árkalkuláció alapján 37 millió 725 ezer forintba kerülne. Ebből az önkormányzatnak 2 millió 357 ezerrel, az érintett fogyasztóknak pedig 4 millió 715 ezer forinttal kellene hozzájárulniuk a korszerűsítéshez, azaz egy családra 17-20 ezer forint jutna. Óriási teher ez mind az önkormányzatra nézve, mind az egyes em-Ökumenikus közgyűlés A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa kedden tartotta évi rendes közgyűlését a Budapesti Evangélikus Gimnázium dísztermében. Harmati Béla evangélikus püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke megnyitójában elmondta: „Az evangéliumi igazságok, a keresztyén értékek nem tankönyvbe foglalt dogmák vagy az élet materiális, politikai dimenziói fölött lebegő morális tényezők módjára képzelhetők és használhatók, hanem ahogyan Jézus emberré lett, megtestesült...úgy kell bennünk ma megtestesülnie a szeretetnek, megbocsátásnak és békességnek..., A mai közéletet elborító gyűlölethullám és hazugságtenger fölveti közéleti felelősségünk kérdéseit. ... Az egyháznak politizálnia kell, azaz a szó eredeti értelmében foglalkoznia kell a köz dolgaival, de nem szabad pártpolitizálnia”. A Duna-híd első elemei Kedden, a 120 tonnás Clark Adam úszódaruval beemelték a Lágymányosi Duna-híd pesti oldalánál az első két - összesen 160 tonnás - hídelemet. Schneller István főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a terveknek megfelelő ütemben zajló építkezés során a Ganz-Mávag által készített 10 méter hosszúságú vaszszerkezeti elemeket a jövő évben folyamatosan a helyükre emelik, így várható, hogy 1995 elejére már teljesen elkészül a híd vasszerkezete. A hídelemek beemelésével párhuzamosan épülnek a vízben a hídpillérek is. Milyen kötelességei legyenek a földtulajdonosnak? A kormány második olvasatban is megtárgyalta és elfogadta a termőföldről szóló új törvényt. A javaslat a magántulajdonú földek túlsúlyára figyelemmel szabályozza a termőföldek forgalmát, használatát, hasznosítását és védelmét. A legtöbbet az előző kettőről beszélünk, pedig a termőföldek hasznosításának és védelmének szabályozása is nagyon fontos. Mit mond a törvényjavaslat a földek hasznosításáról? - kérdeztük dr. Szabó János földművelésügyi minisztert. — A törvényjavaslat szerint nem tennénk kötelezővé a tulajdonosoknak, hogy a földjüket mezőgazdasági hasznot hajtó módon műveljék, de kötelesek lennének olyan állapotban tartani azt, hogy termőértékét megőrizze. Ezen azt értjük, hogy a föld tulajdonosa köteles időnként felszántani és gyommentesen tartani birtokát. — Aki ezt elmulasztja? — Szigorúan vennénk az ilyen hanyagságot, és jelentős . bírságot szabnánk ki az illetőre. — A földvédelemmel kapcsolatban is tartalmaz új vonásokat a törvényjavaslat? — A termőföld védelmét két oldalról is biztosítani kívánja a törvény. Egyik oldalról a föld biológiai és kémiai összetételét a legszigorúbban védeni akarjuk azzal, hogy kőkemény büntetést helyezünk kilátásba annak, aki azt elszennyezi, termelésre alkalmatlanná teszi. A másik igen fontos része a törvénynek, hogy tiltja a termőföld területének csökkentését. Csak nagyon szigorú feltételek mellett és csakis engedéllyel lehet a termőföldet bármilyen építkezésre igénybe venni, és • Dr. Szabó János. akkor is jelentős megváltási díjat kell majd fizetni érte. Meggyőződésünk, hogy minden beruházás megoldható anélkül, hogy termőföldet foglalnának el. Aki ezt engedély nélkül teszi, arra igen szigorú büntetés vár, és nemcsak fizetnie kell, hanem természetesen vissza is kell állítani a terület eredeti állapotát. — Ha a tulajdonos szíve joga eldönteni, beveti-e földjét vagy sem, ezzel nem kerülhet-e ellentétbe a földvédelem szándékával? — Nem. Ha nem is folytat mezőgazdasági hasznot hajtó tevékenységet, de a törvény ide vonatkozó előírásait betartja, attól a birtokában lévő föld még termőterület marad — mondotta Szabó János földművelési miniszter. (koós) i Ez a major is a szentkirályi szövetkezeté volt, de eladták. berekre, akiket a téesz tönkremenetele azzal is sújtott, hogy munkanélkülivé váltak. Arról már nem beszélve, hogy valamikor 15 ezer forintot fizettek fejenként az áram bevezetéséért, az áramdijjal pedig nemcsak az energiát, hanem — legalábbis úgy gondolják — a hálózat fenntartását is finanszírozták. Az önkormányzat pénztárcája ugyancsak sovány. A jövő évi költségvetési koncepció szerint még 6,6 millió forintra lenne szükség a falu működtetéséhez, s erre egyelőre nincs meg a fedezet. Honnan vegyék hát a villamoshálózatra fordítandó két milliót? Szentkirály bizonyára nincs egyedül ezzel a gonddal a megyében. Tudvalevő, hogy több mint 600 kilométer hosszú villamoshálózat tartozik — a többnyire agonizáló — szövetkezetek tulajdonába. Sok helyütt nemcsak korszerűsítésre, hanem vezetékek kiépítésére lenne szükség, hiszen nem egy külterületre még ma sem jut el a villanyáram. Hogyan birkóznak meg az önkormányzatok ezzel a problémával? S vajon elegendő-e a megyei önkormányzat 5 milliós támogatása? Mi lesz a szentkirályiakkal? Ha hat hónap múlva nem fizetnek, több mint kétszáz tanyában kikapcsolják a villanyt? A szentkirályi polgármester összefogásra ösztönözné a hasonló gondokkal küzdő településeket. Hogy milyen eredménnyel, az heteken belül kiderül. A témára hamarosan visszatérünk. Benke Márta Gyógykezelés Amerikában
