Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-07 / 285. szám

6 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. december 7., kedd A MAGYAR NEMZETI BANK ALELNÖKE SZERINT Növekedtek hazánk devizatartalékai • A devizabevételünk az idén várhatóan 11 milliárd dollár körül alakul. Hazánk nettó külső államadóssága az 1989-es szint óta gyakorlatilag nem változott. Idén augusztus végén 15,3 milliárd dollárt ért el. Az ország bruttó külső adóssága a rendszervál­tás időszaka, 1989 vége óta is annyi­val emelkedett, amennyivel deviza­­tartalékaink növekedtek. Ha jövőre egyetlen dollárhitelt sem vennénk fel külföldön, akkor is tudnánk úgy telje­síteni az éves külső tőkefizetési és hi­teltörlesztési kötelezettségeinket, hogy még mintegy 3 milliárd dollár devizatartalékunk maradna. Mindezt Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nem­zeti Bank alelnöke nyilatkozta ha­zánk külső adósságának alakulásáról. Az alelnök elmondta: 1989 végén bruttó külső adósságunk 20,3 milliárd dollárt, nettó külső adósságunk pedig mintegy 15 milliárd dollárt ért el. Idén augusztus végén a külső bruttó adósság 23,8 milliárd dollár volt, mi­közben a nettó külső adósság 15,3 milliárd dollárt ért el. Egy ' ország devizahelyzetének megítélésében igen lényeges adat a devizatartalékok nagysága. Deviza­tartalékaink a 89-es év végén mind­össze 1,7 milliárd dollár körül alakul­tak, jelenleg már 6 milliárd dolláros szinten állnak. Tavaly és az idén is az éves kamatfizetési teher 1,2 milliárd dollárt jelentett. A tőketörlesztés és a kamatteher együtt tavaly és idén is 3,5-4 milli­árd dollár körül alakul. Tavaly 13- 14 milliárd dolláros devizabevétele volt hazánknak az exportból és a szolgáltatásokból, ez évben ez a szám valamelyest csökken, 11 milli­árd dollár körül lesz. Mind az elmúlt évben, mind az idén is mintegy 1,5 milliárd dollár összegű külföldi mű­ködötöké jön be az országba. így az ország éves kamatterhe mindössze a GDP 3-3,5 százaléka, ami nemzet­közi szinten is elfogadható mérték­nek számít. Az alelnök jelentős sikernek érté­kelte az ország külső fizetési hely­zete szempontjából, hogy az MNB által külföldön kibocsátott kötvé­nyek lejárati szerkezetét sikerült ki­terjeszteni. A jegybank egyre hosz­­szabb futamidővel tud kibocsátani külföldön kötvényeket. Ez évben például az Egyesült Államokban már 20 éves lejárattal dobtuk piacra az úgynevezett jenkikötvényt. Leg­utóbb pedig 10 éves futamidővel bocsátottunk ki MNB-papírt a né­met pénzpiacon. Az ország fizető­­képessége tehát stabilnak tekinthető, devizahelyzetünk, tekintettel a devi­zatartalékok nagyságára, megnyug­tató - összegezte Hárshegyi Frigyes. Bankjaink a számok tükrében A hazai bankrendszer 37 pénzin­tézetének együttes mérlegfőösszege ez év június 30-án 2396 milliárd 498 millió forint volt, ez 9,3 százalékkal, azaz 204 milliárd 727 milló forinttal magasabb, mint az egy évvel koráb­ban elért összesített mérlegfőösszeg. A hazai pénzintézetek adózás utáni összesített „eredménye” azonban félévkor 13 milliárd 282 millió forint veszteséget mutatott az előírt céltar­talék képzés után. Mindez az Állami Bankfelügyelet (ÁBF) összegző je­lentéséből derül ki. Az ÁBF jelentése rávilágít arra, hogy igen különböző mértékben já­rultak hozzá a pénzintézeti rendszer eredményeihez a különböző hazai pénzintézetek. A hazai nagy. többsé­gében állami tulajdonú bankok ese­tében a mérlegfőösszeg éves növe­kedési üteme 8 százalékos, a külföldi és vegyes tulajdonú pénzintézeteknél 26,7 százalékos, a többségében ma­gyar tulajdonú, de kisebb pénzintéze­teknél mindössze 2,1 százalékos a növekedés az egy évvel ezelőtti adathoz képest. Ä 37 pénzintézet együttesen, mintegy 205 milliárd fo­rintos mérlegfőösszeg növekedésé­hez 32 milliárd forinttal járult hozzá a pénzintézetekkel szembeni követe­lések növekedése. A kockázatos esz­közök 74 milliárd forintos, a köt­vény- és értékpapír-állomány pedig 102 milliárd forintos többletet mutat. Az összesített adatok szerint az első félévben a pénzintézeti összes nyereség 49 milliárd 848 millió fo­rint volt, s ennek 85 százaléka a ka­matjövedelemből, 15 százaléka pe­dig egyéb pénzintézeti nyereségből származott. A bankok általános üz­leti költsége 34 milliárd 559 millió forintot ért el június 30-ára, s e tétel levonása után az üzleti tevékenység nyeresége összességében 15 milliárd 289 millió forint volt. Az üzleti tevé­kenység eredménye együttesen 21 milliárd 192 millió forint nyereség­ből és 5 milliárd 903 millió forint veszteségből adódik. A pénzintézeti eredményt terhelő 26 milliárd 865 millió forint összegű céltartalékkép­zés, valamint a rendkívüli kiadások és az adófizetés után a 37 kereske­delmi bank első félévi összesített adózott „eredménye” 13 milliárd 282 millió forint veszteség lett. A nagy­bankok összesen 16 milliárd 208 mil­lió forint összegű, a hazai kisbankok pedig 296 millió forint összegű adó­zás után veszteséget produkáltak. A külföldi, illetve vegyes tulajdonú pénzintézetek adózás utáni nyere­sége 3 milliárd 222 millió forint volt. Az expo pénzügyi kilátásai Újabb kötvények Németországban Idei harmadik egymilliárd márkás kötvénycsomagját bocsátotta ki a német piacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - közölte az MNB frankfurti képviselete. A futamidő ismét tíz év, ám javult a kamatkondí­ció a legutóbbi, augusztusi kibocsá­táshoz képest: akkor 8,75 százalék volt, most kereken nyolc százalék. A kibocsátási árfolyam 101,80 száza­lék, továbbá: szűkült a kamatrés a német államkötvényekhez viszo­nyítva. Mint a bankképviselet veze­tője, Fonyódi János elmondta, ezzel a kibocsátással az MNB az idén már közel ötmilliárd dollár értékben he­lyezett el kötvényt a nemzetközi tő­kepiacokon. Sikertelen árverés Miután a harmadik árverési pá­lyázat is sikertelennek bizonyult (egyetlen érdemleges ajánlat sem érkezett a Békéscsabai Konzervgyár teljes vagy részbeni megvételére), januártól megkezdődik a hatszáz dolgozó fokozatos elbocsátása - je­lentette be a magánosítási kísérlet újabb kudarcát követően a vállalat felszámolási biztosa, Vári Csaba. Az egy éve felszámolás alatt álló csabai konzervgyár eladására a most lezá­rult pályázat már a harmadik próbál­kozás volt, s a hitelezőinek majdnem négymilliárd forinttal tartozó, egy­milliárd forint értékű vállalat értéke­sítésére várhatóan márciusban írnak ki újabb pályázatot. Ez már azt is je­lenti majd, hogy ha nem lesz az egész üzemre érdeklődő, technoló­giánként - tehát gépsoronként, le­szerelésre - adják el a gyárat. Az új idényre már nem köthetett szerződést a konzervgyár, így a kö­vetkező egy-két hónapban a meg­lévő rendeléseket teljesítik, januártól pedig megkezdődik a létszám leépí­tése. Gazdasági kutatók vizsgálatai sze­rint az elmúlt évek világkiállításai különböző pénzügyi mérleggel zár­tak, közülük ilyen szempontból csak a sevillai tekinthető igazi bukásnak. Az 1996-os budapesti expóról is ké­szült már gazdasági előrejelzés, amit a nagy tapasztalatokkal rendelkező, világhírű Bechtel cég készített. Esze­rint a kiállítással kapcsolatos beruhá­zások az 1992-től 1997-ig terjedő időszakban - mai árakon számítva - mintegy 29 milliárd forinttal növelik majd a magyar állam bevételeit. Ez a becslés csupán azokat az összegeket tartalmazza, amelyek közvetlenül be­folynak az államkasszába. A 29 mil­liárd forintban nincsenek benne azok a jövedelmek, amelyek az 1996-os expo építése és működése révén megélénkült gazdaságból közvetve származnak. Tizenkét százalékos, tisztes nyereséggel számolhatnak a beruházásban részt vevő vállalkozók. Az államnak az expóból jelentős forgalmiadó-bevételei is származ­nak. A jegyek árában és a kiállítás lá­togatóinak fogyasztásában 25 száza­lék az adó, s a Bechtel által készített előrejelzések szerint legalább 12 mil­lió látogatóra számíthat Budapest és a világkiállításhoz kapcsolódó szá­mos vidéki rendezvény. A feltételezések szerint minden lá­togató a belépőjegye mellett átlago­san 1500-1600 forintot költ majd ét­kezésre, ajándéktárgyak vásárlására, így a jegybevételeknél 15 milliárd, a helyszíni kereskedelemből 18,75 milliárdnyi bevételt terveznek, s en­nek áfa-vonzataként 6,75 milliárd fo­rint lenne az állami haszon. A gazdasági prognózisok szerint nem szabad azonban lebecsülni az expo közvetett gazdasági hasznát, il­letve azokat a megtakarításokat sem, amelyek minden bizonnyal javítják az államháztartás mérlegét. Például jó néhány termék - az alkohol, a do­hány, a benzin - többletfogyasztásá­ból származó, úgynevezett jövedéki adóbevételeket, s a külföldi látogatók kiállításon kívüli költekezésének vonzatait. • A magyaroknak sikeres volt a sevillai expo, ám a házigazdák az elem zések szerint egyértelműen negatív mérleggel zártak. Vállalkozásfejlesztés és szerkezetátalakítás A magyar gazdaság tartós növe­kedési pályára állításában elsősorban saját magunkra, a társadalom szoli­daritási és alkotókészségére kell számítani. Ezért a kormány legfonto­sabb feladata a vállalkozások támo­gatása. Ezt hangsúlyozta vitaindító beszé­dében Soós Károly Attila, az Or­szággyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának elnöke az OECD kezdeményezésére rendezett Vállalkozásfejlesztés és szerkezetát­alakítás című nemzetközi konferen­cián, amelyet a közelmúltban rendez­tek meg a Parlament épületében. A költségvetési bizottság elnöke ugyanakkor elismerte azt is, hogy a fejlődés elképzelhetetlen külső forrá­sok bevonása nélkül. Utalva arra, hogy a kelet-európai országokat megsegítő Marshall-terv valószínű­sége igen csekély, a közvetlen kül­földi tőkebemházások fontos szere­pét hangsúlyozta. A magyarországi külföldi befektetések ösztönzése mi­att is fontos a gazdasági jogrendszer korszerűsítése, az állami elvonások csökkentése, és az inflációs veszély elleni határozott állami fellépés. A külföldi előadók sorában Carlo Borgomecr. a Római Vállalkozásfej­lesztési Intézet képviseletében a vál­lalkozásfejlesztés egyik olasz mód­szerével ismertette meg a hallgató­kat. A szervezet egy törvény alapján mintegy 2 milliárd dollárt fordítha­tott fiatalok által indított magánvál­lalkozások segítésére. De nemcsak pénzügyi segítséget nyújtanak a hozzájuk forduló kezdő vállalko­zóknak, hanem egy olyan, már mű­ködő céget is keresnek, amelyik se­gítheti őket saját vállalatuk beindítá­sában. A támogatást alapos üzleti elemzés után kaphatják meg a fiata­lok, és a működésüket is rendszere­sen ellenőrzi az intézet. AVU-hírek Több mint kilencvenhárommillió forintért adta el a Deák and Deák Pénzügyi Tanácsadó Kft. a Közle­kedési Műszergyártó Kft.-ben lévő állami tulajdonrészt. A vevő a Hul­lámhossz Kft. A befektető a vételá­rat egzisztenciahitellel és kárpótlási jeggyel egyenlíti ki. Az elektrome­chanikus készülékeket gyártó cég­nél a dolgozók is vásároltak üzlet­részt. xxx Elkelt az Agroker Eger Kft.-ben lévő állami tulajdonrész. A belföldi befektetők 112 százalékos árfolya­mon vették meg a közel kétszázmil­lió forintnyi tulajdonrészt. A Bena­­gosa Műszaki és Gazdasági Ta­nácsadó Rt. egzisztenciahitelt és kárpótlási jegyet használ fel a vételár kiegyenlítésekor. xxx Az ÁVÜ igazgatótanácsának döntése __ alapján elvonják a Győri Közúti Építő Vállalat Győri Útépítő Kft.-ben lévő 483 millió forint né­vértékű üzletrészét. Azt követően pedig megszüntetik a céget. SZAKKÖNYVTÁR Tárgyaljunk eredményesen csolataink alapvető eleme. Akár újabb szerződést szeretnénk kötni régi partnerünkkel, akár fontos ügyfe­let szeretnénk megnyerni, szükséges a tárgyalás fő szabályainak betartása. Hogyan jelöljük ki céljainkat; miként mérjük fel, kivel állunk szemben. A Park Kiadó Menedzserek kis­könyvtára sorozatban megjelent kö­tetben P. Fleming a tárgyalás sorrend­jét, a tíz legfőbb lépést így sorolja: Alakítsuk ki a megfelelő tárgyalási környezetet. Ismerjük fel és jelöljük ki céljainkat. Határozzuk meg az egyes tárgyalópartnerek szerepét. Nyissuk meg a tárgyalást. Tudjuk, mikor kell beszélni és mikor kell hallgatni. Tegyünk javaslatot. Foglal­juk össze az elhangzottakat. Zárjuk le a tárgyalást, erősítsük meg az ered­ményeit. Mérjük fel erősségeinket és gyengéinket. Fejlesszük tovább kész­ségeinket, bontakoztassuk ki képes­ségeinket. A szerző ezeket a teendő­ket ossza el a hét napjaira, és suly­kolja belénk. alapjai - hét leckében ttofr*ú j4l$l|űkld ctf|Afeiknt7 Miként mérjük NI, kivel állóik fffftmtW'i? UH ran jswmlattkftt teflyünk? M mádon űrjük Icalárgyabit, és rög irts ük zviiurt. eredmény wii.7 PETER FLEMING MOGORVA MONOLÓG Fokozatosan feléltük a tőkénket Meggyőződésem, hogy nem a vál­lalkozót minősíti, ha pitiáner dolgon bukik meg, hanem a gazdaságpoliti­kát, illetve azt a társadalmi, gazda­sági környezetet, amelyikben hajszá­lon múlik egy bevezetett vállalkozás sikere. Jól menő élelmiszerboltot üze­meltettem a külvárosban három évig. Abban a helyiségben korábban is bolt volt, a háziaké, de bezárták, mert nem ment nekik. Én is majd­nem egy évig küszködtem, mire be tudtam szoktatni a vevőket. Utóbb tudtam meg, hogy az elődömék na­gyon arrogánsak voltak és nem so­kat törődtek az üzlettel, azért vadí­tották el onnan a vevőket. Szóval, nékem végül bejött, hárman alig győztük a forgalmat. De azért a be­vételből tartalékolásra alig futotta. Munkatársaimat, ha nem is busásan, de elfogadhatóan megfizettem: bruttó 25 ezret kaptak fejenként. Ennyit számoltam magamnak is, de csak papíron, mert a valóságban maximum húszezret vettem ki a kasszából (az adót, tb.-járulékot, stb.-t is ebből fizettem). Ugyanis az alapvető élelmiszereket a saját bol­tomból szereztem be. Sosem írtam fel, mennyit ér, amit hazaviszek, az mindig csak annyi volt, amennyi hármunknak - a két lányomnak és nekem - beosztva kellett. Egy idő múlva igen kellemetlen helyzetbe kerültem. A háziak ugyanis elvárták, hogy rendszeresen hitelezzek nekik, túl azon, hogy a nem kevés bérleti díjat pontosan fi­zettem. Udvariasságból megcsinál­tam egyszer, kétszer, aztán többé nem. Attól kezdve a legkülönfélébb módon betartottak, akadályoztak, végül felmondtak. De addigra már annyira elengedték magukat, hogy kikapcsolták a villanyt, és más egyéb módon tették lehetetlenné a nyitva tartást. A rendőrség nem avatkozott a dologba, azt mondták, menjek a bí­róságra... A kiolvadt hűtők miatt 50 ezer fo­rint ára tennék ment tönkre. Mivel azonnal költöznöm kellett, nem tud­tam kiárusítani, kénytelen voltam az árukészletet nagyker. áron átadni egy kollégámnak. Emiatt 250 ezer forint lett a bevételkiesésem. A két munka­társamnak ki kellett fizetnem a fel­mondási időt, a bérpótlékkal együtt ez 75 ezer forintot vitt el. A hurcol­­kodás is belekerült tizenötezerbe. Miközben egy fillér bevételem sem volt, tehát a saját szükségletünkre is a forgótőkéből tudtam vásárolni. El­képesztően sok pénzt éltünk fel egy hónap alatt, a rezsivel együtt 30 ezer forintot, pedig semmi luxust nem engedtünk meg magunknak. Egy hó­napig rohangáltam bérlemény után. Ahol valóban szükség lett volna élelmiszerboltra, ott megfizethetet­len bérleti díjat kértek, ahol meg el­fogadható volt az ár, ott a környék teli volt bolttal. Mégis ez utóbbi le­hetőséget választottam, mert már annyira megcsappant a pénzem, hogy élelmiszerüzletet nem tudtam volna nyitni belőle. Húsbolt nem volt a környéken, azt gondoltam, barom­fiüzletet nyitok. Csakhogy a Köjál olyan követelményeket állított, amit félmillión alul nem úsztam volna meg. Papír-írószerbolt nem volt a környéken, azt nyitottam. Kibővítet­tem a kínálatot dohány- és bazáráru­val, édességet, újságot is árultam. Alkalmazottat sem tudtam felvenni, ha ügyeimet kellett intézni, bezártam a boltot. Ami a saját megélheté­sünkre valót sem hozta. Az árukész­letem, azaz a forgótőkém egyre apadt, mert fokozatosan feléltük. Ami még maradt, most bent van a bankban, de abból már nem kezdhe­tek kereskedésbe. Most varrásból próbálom eltartani magunkat. Lejegyezte: Almási Márta Cégbírósági hírek Emelkedett az ÁV Rt. tőkéje Az Állami Vagyonkezelő Rt. részvénytőkéje június végén 665 mil­liárd 663 millió 013 ezer forintra emelkedett. A növekedés 74,4 milli­árd forint az 1992. évi zárómérleg adatához képest - állapítja meg az Rt. idei első féléves tevékenységéről szóló beszámoló, amely e héten kerül az Országgyűlés napirendjére. Mezőgazdasági szolgáltatóház Mezőgazdasági szolgáltatóházat avattak a napokban Szekszárdon. A létesítményben a vetőmagvak és kis­gépek boltjától az állatorvosi ambu­lanciáig szinte minden megtalálható, amire a gazdáknak, kistermelőknek szükségük lehet. A városközpontban egy régi épület átalakításával, 60 mil­liós költséggel létrehozott szolgálta­tóházban gépekből, kertészeti eszkö­zökből elsősorban hazai termékeket kínál a tulajdonos cég, a Vetőmag Kereskedőház Rt. Az épületben az állatorvosi ambulancia mellett állat­patikát is kialakítottak. Ez év október végéig a következő kft.-két jegyezték be a Bács-Kiskun megyei cégbíróságon: Golden Bell Élelmiszerek Ma­gyarországi Kft. (Kecskemét), Sze­relvénybolt Kft. (Kecskemét), Aranyhomok Szálloda Kereskedelmi Idegenforgalmi Kft. (Kecskemét), MOBILFERR Kereskedelmi Szol­gáltató Ipari Kft. (Soltvadkert), Majsa-Sör Termelő és Kereskedelmi Kft. (Kiskunmajsa), FÁ-Z-ig Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft. (Kiskun­halas), Rico-Tex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kecskemét), QUATTRO-COOP Kereskedelmi Kft. (Bátya), Kecel TEL-KER Ter­melő és Kereskedelmi Kft. (Kecel), Syscar Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Baja), Botond Amerikai-Ma­gyar Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kiskunhalas), NIKK Kecske­mét Nemzetközi Információs és Ke­reskedelmi Központ, Szolgáltató, Vagyonkezelő Befektetési Ex­port-Import Kft. (Kecskemét), Kör­­nyezetkínélő Szolgáltató és Keres­kedelmi Kft. (Kecskemét), HELTA Mérnökiroda Ipari Szolgáltató és Ke­reskedelmi Kft. (Érsekcsanád), Pi­­koló-Kecskemét Kereskedelmi Kft. (Kecskemét), HOLTMEX Termelő és Kereskedelmi Kft. (Tiszakécske), WARMIX Trading Kereskedelmi Kft. (Baja), RENEW Gazdasági és Kereskedelmi Kft. (Kecskemét), IN­­TERPRO Sportszer Kereskedelmi Kft. (Kecskemét), Sáma-X Gazda­sági Szolgáltató Kft. (Bócsa), FER-KLÁN Vagyonkezelő és Ke­reskedelmi Kft. (Kecskemét), TEK-SZOL Kereskedelmi és Szol­gáltató Kft. (Kiskőrös), Rézmű Ipari és Kereskedelmi Kft. (Kecskemét), GMP-TRANS Nemzetközi Szállít­mányozó és Fuvarozó Kft. (Tisza­kécske), CKY Szolgáltató és Keres­kedelmi Kft. (Solt), MAGIC ’94 Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft. (Kis­kőrös), RIVINI Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Baja), ANTAVIRA (Termelési, Kereskedelmi, Raktáro­zási Kft. (Kecskemét), A1 Homsi Ke­reskedelmi Kft. (Baja), AUTÓ­­PROMT Autóalkatrész Kis- és Nagykereskedelmi Kft. (Kecske­mét), FLEXTERM Kereskedelmi Kft.(Kecskemét), Duna Ablakgyártó és Kereskedelmi Kft. (Baja), HOR-SA Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft. (Hévíz, fióktelep: Baja), NAMISZ Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft. (Baja), HYTOP Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. (Baja), Göngyöleggyártó és Forgalmazó Kft. (Budapest, fióktelep: Izsák). A tárgyalás a vevőkkel, a szállí­tókkal, a kollégákkal fenntartott kap-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents