Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-30 / 299. (304.) szám
2 PETŐFI NÉPE 1993. december 30., csütörtök KÉRDŐJELEK BOROSS PÉTER KORMÁNYFŐ NYILATKOZATA Számvetés és politikai örökség A megbékélés parancsa? Hosszú évtizedekre visszatekintő hagyomány, hogy a neves amerikai hírmagazin, a Time - saját szakértőit és olvasóit egyaránt megkérdezve - minden esztendő végén megválasztja az „év emberét". Mennyi fejtörést igényelt idén a méltó jelölt kiválasztása? Csupán a végeredményről értesülve ezt nem tudhatjuk. De hogy 1993-ban jól sikerült az értékelés, az bizonyosnak tűnik, bár kompromisszumos megoldásként végül nem egy, hanem négy politikus mellett voksoltak a szerkesztők: Nelson Mandelát, Willem de Klerket, Jichak Rabint és Jasszer Arafatot nevezték meg az év embereiként. Aligha lehet kétségbe vonni indoklásuk megalapozottságát. Elvetni az erőszakot? Lezárni az apartheid gyászos fejezetét? Kiutat keresni a közel-keleti konfliktus ingoványából? Az amerikai hírmagazin vezetői ezeket a törekvéseket méltatták, amikor a két politikuspárost avatták az esztendő legkiemelkedőbb államférfiaivá. Elvégre éppen ez, a megbékélés parancsának felismerése köti össze az egyébként olyannyira eltérő múltú és hátterű, karakterű és indíttatású négy személyiséget. Mit jelent ez a világnak? Egyértelműen biztatást, annak jelét, hogy a legelmérgesedettebb válságokban is benne rejlik a rendezés reménye, s ha el lehet(ett) indulni a történelmi kiegyezés felé oly véráztatta térségekben, mint a Közel-Kelet vagy Dél-Afrika, bekövetkezhet ugyanez máshol is. Mondjuk Szomáliában, Eszak-írországban vagy - hogy egy fájóan közeli válsággócot említsünk - a délszláv polgárháború harcterein. Bár az e térségekben bekövetkezett kedvező fordulatok miatt lenne nehéz 1994 végén a Time címlapkészítőinek feladata! Az antalli örökség mellett tett hitet Boross Péter miniszterelnök, aki hivatalba lépése óta első ízben adott hosszabb interjút a televíziónak. A Létkérdések című műsor különkiadásaként, kedden este sugárzott beszélgetés során Boross Péter először arról beszélt, hogy több évtizedes, politizáló jellegű kapcsolat, barátság fűzte Antall Józsefhez, nem kell tehát számvetést készítenie ahhoz, hogy folytassa a politikai örökséget. A miniszterelnök megrázónak és meghatónak nevezte aa Antall József halálát követő országos gyászt, hangsúlyozta, hogy ez utólagos kárpótlás volt a sorstól az elhunyt miniszterelnök számára is. Személyes politikai irányvonalával kapcsolatban Boross Péter újólag leszögezte: soha nem adta jelét szélsőjobboldali hajlamoknak, nem is érti tehát, mire alapozódnak az olykor elhangzó, ezzel kapcsolatos feltételezések. Csurka István politikájával kapcsolatban már korábban kifejtette álláspontját, éles vitába is került az író-politikussal, s a miniszterelnökijelölésnél sem „nyerte el” Csurka István szavazatát. A hitvallás mibenlétét firtató kér-Bolgár vádak Önkényeskedéssel vádolta a magyar rendőrséget a Duma című szófiai napilap szerdán „Bolgárok zárták el a Budapest és Bécs közötti utat” című cikkében. Azt állította, hogy kedden három autóbusznyi bolgár turista zárta el a Budapest-Bécs autópályát. A Duma szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy tizenöt centiméteres hó akadályozta a közlekedést az úton, ám a magyar rendőrök nem engedték tovább a bolgár buszokat. Öt magyar gumibotokkal megverte turistáinkat, akik tiltakoztak az önkényeskedés ellen - írta a lap. A magyar rendőri szervek nem tudnak az esetről - közölték az MTI kérdésére. désre Boross Péter két irányzatot emelt ki. Elsőként szólt a nemzeti jellegről, arról, hogy a magyarság sorsa - a határoktól függetlenül is - a kormányzati munka középpontjában áll. Másodikként említette azt a fajta európai kultúrát, amit keresztény” jelzővel szoktak ellátni, s amelynek ezeréves hagyománya van nálunk. A beszélgetés jelentős részét tette ki az elmúlt három és fél év értéker lése. Boross Péter politikai abszurditásnak nevezte azt az állítást, amely szerint a kormány rosszabb helyzetben adja majd át az országot, mint amikor átvette. Emlékeztetett arra, hogy 1989-ben hazánk a fizetésképtelenség határán volt, a termelőszövetkezetek nagy részét csőd fenyegette, s az emberek nagy többsége nem érezte a tulajdonosi felelősséget. Boross Péter szerint Németh Miklós vonzó megjelenése, és az, hogy szót értett az országgal, nem feledtetheti, hogy az akkori kormány semmiféle reformprogramot nem volt képes összeállítani. „Vonzó módon hátrált a vezetés, amely tudta, hogy az ország a szakadék szélén áll” - fogalmazott a miniszterelnök. Nem tagadta ugyanakkor, hogy a kormány Göncz Árpád köztársasági elnök az Országgyűlés téli ülésszakát megelőző napokban teszi közzé határozatát a választások kiírásáról. Ez lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés közvetlenül a téli szünet után megválassza az új Országos Választási Bizottság titkárát és négy tagját. Mint ismeretes, törvény kötelezi az Országgyűlést arra, hogy ezt a választások kiírását követő 10 napon belül megtegye. Ugyenehhez a hírhez tartozik, hogy a Fidesz elnöke szerdán is hozott hibás döntéseket. Ezek között megemlítette, hogy az első időszakban nem volt elég dinamikus a vállalkozókat segítő hitelezés, a csődtörvényben túl szigorúan vettünk át külföldi modellt, és a bankok konszolidációját is előbb kellett volna napirendre tűzni. Szólt a keleti piac megszűnése, a délszláv válság és az aszály okozta mérhetetlen károkról, ugyanakkor elmondta, hogy kevéssé hangoztatott, jelentős eredményeket is felmutathat a kormány. Utóbbiak között kiemelte: amíg 1985 és 1989 között az előző kormányok 9 milliárd dollárral növelték az államadósságot, 1990-91-92-ben úgy csökkent a külső teher, hogy közben megtörtént a tulajdonviszonyok dinamikus átalakítása.-Amit tettünk, azért tiszta lelkiismerettel vállalhatjuk a felelősséget, és állunk a választók elé. Én remélem, hogy az ország nagy része felismeri: ez a három és fél év, ami Antall József miniszterelnöksége alatt eltelt, a jövő ígéretét hordozza magában, a felvállalt átmeneti áldozatokkal együtt. Én pedig ennek az örökségnek a folytatója igyekszem lenni - mondotta végezetül. levelet küldött a köztársasági elnöknek, amelyben indítványozta: Göncz Árpád a jövő évi választások időpontjáról előzetesen konzultáljon valamennyi, a Parlamentben képviselt párt vezetőjével. Orbán Viktor és a Fidesz ezzel azt kívánja elérni, hogy a választásokat egy általánosan elfogadott időpontra írja ki a köztársasági elnök. Az értesülés szerint a javaslat azt szorgalmazza, hogy a konzultációkra a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor. Külügyi bizottsági tájékoztató Göncz a választásokról Továbbra is tagad a győri fogorvos szlovákiai gyilkosa Tagadja tettét a horvát állampolgárságú Januzi Nedat, aki februárban Besztercebányán közvetlen közelről főbelőtte Dr. Mihálkovics Árpád 26 éves győri fogorvost. Időközben a gyilkosság szemtanúi is módosítottak vallomásukon. Januzi Szlovákiából Horvátországba szökött, ezért az ügyet átadják a horvát ügyészségnek. Az áldozat édesapja, Mihálkovics Tivadar, a Magyar Állami Operaház főtitkára közel egy esztendeje harcol azért, hogy fia gyilkosát megbüntessék. Küzdelme eddig eredménytelen maradt. A horvát állampolgárságú, albán nemzetiségű szlovákiai vállalkozót a szlovák hatóságok kétszer is szabadlábra helyezték. A gyászoló apa, aki időközben a strasbourgi emberjogi'bírósághoz és Habsburg Ottóhoz is levélben fordult segítségért, Mihálkovics Tivadar a közelmúltban levelet kapott Dr. Jaroslav Ivor ezredestől, a szlovák belügyminisztérium vizsgálati osztályának igazgatójától, aki az ügy eddigi, zömmel ismert fejleményeiről tájékoztatta őt. Ebben leszögezi, hogy a Januzi Nedat ellen szeptember 3-án kiadott nemzetközi elfogatóparancs máig eredménytelen maradt, s feltehetően Zágrábban tartózkodik. Tettét annak ellenére tagadja, hogy a „tanúk vallomásaikban és a szembesítés során elmondták: Nedat volt az, aki a besztercebányai Lux szálló előtt pisztolyával közvetlen közelről az áldozatra lőtt. A tanúk állítását a vádlott kezéről vett anyagminta bizonyítja, s nem kétséges, hogy a vádlott használta fegyverét.” A drámai eseményt követő vallomásaikat az ismételt kihallgatások során a tanúk olyan értelemben változtatták meg, mely szerint nem tudják pontosan, vajon ki lőtt, noha ezt eredeti vallomásaik szerint még határozottan tudták — áll a levélben. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága az eltelt esztendőben eleget tett a törvényhozási munkából reá háruló feladatoknak, és a külpolitikát illetően olyannyira fontos konszenzus újrateremtésének fórumaként is jól vizsgázott. így értékelte a testület idei munkáját Kovács László, a bizottság elnöke szerdán megtartott sajtótájékoztatóján. A bizottság konszenzusteremtő ténykedésének példájaként a Szlovákia, illetve Románia európa tanácsi felvételével kapcsolatos magyar álláspont kialakítását említette a politikus. Egy kér-Egyelőre egyetlen rendőr ellen sem folyik vizsgálat a Zsidó Múzeum kirablása miatt - cáfolta ismételten a sajtóban megjelent híreket Sógor Zsolt, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. Ugyanakkor, vizsgálat van folyamatban annak megállapítására, hogy történt-e rendőri mulasztás. A múzeum riasztója a rendőrségen egy alkalommal jelzett. Az úgynevezett készenléti aldésre válaszolva Kovács László nagyon károsnak ítélte, hogy a liberális pártok megtorpedózták a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének eredeti tervezetét. Hozzátette: nem is tudja igazán, hogy a két liberális párt miért nem fogadta el a tervezetet. Kérdésre válaszolva Kovács László kitért Magyarország és a NATO viszonyára is. Véleménye szerint Közép-Kelet-Európa valós biztonsági igényeinek megfelel a Clinton elnök által előterjesztett Partnerség a békéért koncepció. osztály ki is ment a helyszínre, de kint az utcán nem láttak semmit. A nyomozás során a rendőrség jelenleg a tanukat hallgatja ki és az információkat rendszerezi. Még mindig nem tudni pontosan mekkora értéket képviselnek a Dohány utcából eltűnt műkincsek, hivatalos árverési katalógusok alapján határozzák meg mennyit érhet az ellopott 194 műtárgy. Tanúkihallgatás a múzeumrablás ügyében Érvényes-e a vatikáni-lengyel szerződés? • Vatikán. Vajon hogy alakul a lengyel kapcsolat? Mind több szó esik Lengyelországban a Suchocka-kormány által már aláírt, de a parlamentben még nem ratifikált konkordátumról. Ez ugyanis nem csupán a lengyel és a vatikáni állam viszonyát szabályozó nemzetközi szerződés, hanem meghatározza a lengyel állam és a lengyel katolikus egyház kapcsolatrendszerét is. Aláírását kritikával fogadta a baloldal. Ez a tábor azzal érvel, hogy tartalmáról addig, amíg a kormány el nem fogadta, nem rendeztek társadalmi vitát, és a közvéleményt sem tájékoztatták megfelelően. Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter azonban emlékeztetett, hogy a nemzetközi szerződések előkészítésénél ez a hagyományos módszer. A lengyelek egy részét mindamellett nem az okmány államközi vonatkozásai nyugtalanították, hanem az a hely, szerep és kiváltságok, amelyeket az országon belül biztosít a római katolikus egyháznak. Miután a kormány és a Vatikán már jóváhagyta a szerződés szövegét, a szejmnek nincs joga a módosításra, csupán elfogadhatja vagy elvetheti az egészet. A lengyel egyházi hierarchia vezetői nem hajlandóak belemenni semmilyen módosításba, és várhatólag a Vatikán sem; különösen azután nem, hogy II. János Pál pápa minden ország elé példaként állította a lengyelekkel aláírt konkordátumot. E kérdésben nézetkülönbség van a kormánykoalíció két ereje, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) között. Waldemar Pawlak, a parasztpárti miniszterelnök parlamenti beszédében a konkordátum mielőbbi ratifikálása mellett foglalt állást, s e kérdésben pártja álláspontja a^óta sem változott. Az azóta lassan elülő nyilatkozatháborúban új fejezetet nyitott a Radio Zet keddi híre, amely szerint a kormány egy olyan szakvéleményt juttatott el a püspöki karhoz, amely szerint a konkordátum 16 lengyel törvénnyel nem egyeztethető össze. A püspöki kar titkársága cáfolta a hírt. Grzegorz Rydlewski, a minisztertanács politikai kabinetjének titkára mindazonáltal közölte, hogy öt jogi szakvéleménnyel rendelkeznek a konkordátumra vonatkozólag; ezek közül egyet továbbítottak az egyházi vezetőkhöz. Wlodzimierz Cimoszewicz igazságügy-miniszter szerint a szerződés preambulumában található egy olyan megfogalmazás, amellyel politikai szempontból lehet ugyan egyetérteni, de jogi következményei beláthatatlanok. E mondat azt az állítást tartalmazza, hogy Lengyelország csak a rendszerváltással nyerte el függetlenségét. Ez viszont szerinte jogi értelemben megkérdőjelezi az összes korábban hozott törvény érvényességét. Több lengyel törvénynyel is ütközik az a pont, amelynek értelmében megszűnne a házasság anyakönyvvezető előtti megkötésének kötelezettsége, s elegendő lenne, ha egyházi esküvő után a pap csupán értesítené a tényről az anyakönyvi hivatalt. Válás esetén ez ugyanis a vagyonmegosztás és esetleges más problémák polgári jogi megoldását tenné lehetetlenné. A PSL álláspontjában koalíciós partnerének tett némi engedmény fedezhető fel Aleksander Luczak miniszterelnök-helyettes kedd esti rádióinterjújában. Ébben kitartott amellett, hogy a konkordátumot eredeti formájában jóvá kell hagyni, de hozzátette: tisztázni kell, mit jelent a szerződés ratifikálása a házasság intézményét, a vagyonjogi kérdéseket és a közoktatást szabályozó lengyel törvények szempontjából. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Irakban már mindenki gyanús A Szaddám Húszéin elleni merényletkísérlet kivizsgálásakor gyanúba keveredett az iraki elnök több közvetlen munkatársa, köztük családtagok is - közölték jólértesült arab üzletemberek és nyugati diplomaták, nevük elhallgatását kérve. Szeptember 24-én a merénylők egy traktorba rejtett bombát robbantottak fel Bagdad külvárosában, amint Szaddám Húszéin és kíséretének hét autóból álló konvoja elhaladt mellettük. A robbanáskor megsebesült az iraki elnök egyik testőre, Szaddam Huszeinnek azonban nem esett baja. A merényletkísérlet óta csaknem 60 magas rangú katona- és rendőrtisztet hallgattak ki. A kihallgatásokat Szaddám Húszéin legkisebb fia. Kuszái irányítja, aki egyben a titkosszolgálat főnöke. Meg nem erősített jelentések szerint eddig 20 tisztet végeztek ki. . Szabadkőműves maffiakapcsolat? Egyes szabadkőművesek közvetítettek a maffia és az államhatalmi ' szervek között. E régóta gyanított kapcsolatra találtak bizonyítékot, amikor az olasz hatóságok egy maffiaellenes nyomozás eredményeként letartóztattak 10 neves palermói személyiséget. Az őrizetbe vett szabadkőműveseket, köztük egy közjegyzőt, egy volt polgármestert és két rendőrt, azzal vádolják, hogy kapcsolataikat felhasználva érték el a maffiavezérek ellen hozandó bírósági ítéletek enyhítését. A bűnözők lebukását ezúttal nem bűnbánó maffiózók vallomása, hanem telefonbeszélgetések lehallgatása tette lehetővé. A lehallgatott beszélgetésekből kiderült, hogy a maffiózók számíthattak a titkosszolgálatokba beépített embereik támogatására is. Aknára futott török teherautó Legkevesebb tizenkét török katona vesztette életét kedden este, amikor egy katonai teherautó aknára futott Törökország délkeleti részén. Az aknát a szélsőséges Kurd Munkapárt (PKK) emberei helyezték el a Dargecit Mardinnal összekötő országúton -jelentette az Anatolia török hírügynökségre hivatkozva az AFP. Feltehetően ugyancsak a PKK-t terheli a felelősség azért a pokolgépes merényletért, amelyet szerdán egy diyarbakiri egyetem menzáján hajtottak végre, s amelyben tizenhat személy, köztük több egyetemista is megsebesült. Újabb idegen áldozat Algériában Egy belga nemzetiségű asszony és algériai férjének holttestére bukkantak szerdán thameri otthonukban, mintegy 120 kilométerre Algírtól. Ezzel szeptember óta 24-re emelkedett az Algériában meggyilkolt külföldiek száma - jelentette a Reuter hírügynökség. Csupán decemberben tizenhét külföldit öltek meg iszlám fundamentalisták, akik korábban felszólították az idegeneket: december elsejéig hagyják el az ország területét. Beleszólás a királyság ügyeibe Fahd szaúd-arábiai uralkodó szerdán az ország történetében először megnyitotta a konzervatív királyság konzultatív testületét - jelentette a szaúd-arábiai hírügynökség nyomán a Reuter. A hatvan fős Sura tanács tagjai hétfőn tették le az esküt. A tagokat nem választották, hanem Fahd király nevezte ki, a régóta ígért politikai reformok keretében. A tanács, amelynek tagjai nem tartoznak a szaúdi uralkodócsaládhoz, beleszólást biztosít majd a szaúdi állampolgároknak a királyság ügyeibe, de nem tart nyilvános üléseket. Egyesek attól tartanak, hogy a Sura tanács nem lesz több névleges parlamentnél. Nem kapott vízumot Zsirinovszkij Nem kapott német beutazó vízumot Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőséges nacionalista orosz pártvezető - közölte szerdán a német külügyminisztérium. Az orosz politikus 18 napos látogatást tervezett Németországba, a bonni hatóságok azonban „a német államérdekek veszélyeztetése” miatt elutasították vízumkérelmét. Korábban Helmut Kohl szóvivője kijelentette: nem akarják, hogy Zsirinovszkij Németországból tegyen szélsőjobboldali nyilatkozatokat. A pártvezér Bulgáriában is nemkívánatos személynek minősült, és kedden kiutasították az országból. Szófiából Moszkvába utazott Vlagyimir Zsirinovszkij, miután Németország bulgáriai konzulátusa nem adott vízumot neki. • Szerencsekerék. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érvényben: 1993. december 29-é Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 11 egységre, forintban angol font 148,89 150,29 151,69 ausztrál dollár 67,25 67,87 68,49 belga frank (100) 280,06 282,39 284,72 dán korona 14,87 15,00 15,13 finn márka 17,28 17,48 17,68 francia frank 17,06 17,20 17,34 görög drachma (100) 40,32 40,74 41,16 holland forint 51,84 52,27 52,70 ír font 141,92 143,22 144,52 japán yen (100) 88,98 89,58 90,18 kanadai dollár 74,40 75,10 75,80 kuvaiti dinár 331,96 334,71 337,46 német márka 58,10 58,58 59,06 norvég korona 13,37 13,49 13,61 olasz líra (1000) 58,68 59,32 59,96 osztrák schilling (100) 826,33 833,13 839,93 portugál escudo (100) 57,01 57,56 58,11 spanyol peseta (100) 70,61 71,37 72,13 svájci frank 68,65 69,19 69,73 svéd korona 11,97 12,10 12,23 USA-dollár 99,03 99,81 100,59 ECU (Közös Piac) 112,35 113,33 114,31
