Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-28 / 302. szám

1993. december 28., kedd 7 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC NEM LESZ GAZDAGABB A KASSZA Mit várhatunk az 1994-es költségvetéstől? Egészségügyre sem jut több pénz a jövő esztendőben. Minden esztendőben egy sajátos alkufolyamat eredményeként osz­toznak az állam fenntartásának terhe­­iben az önálló keresők, a munkaadók és a munkavállalók. Ezt a sokszor borotvaéles szópárbajba torkolló al­kut költségvetési vitának nevezik. Mindenkinek húsbavágó kérdésekről kénytelen dönteni a Parlament, ami­kor például a következő évi adóter­hek mértékét kell meghatározni. Mit várhatunk e téren a következő esz­tendőben? Ezúttal a társasági adót fizetők, a társasági formában működő cégek kaptak öt százalékpontos mérséklést, ugyanakkor a nyereség nélkül vagy veszteségesen dolgozó cégek - ame­lyeknek egy része csak feltüntet, de nem szenved ténylegesen vesztesé­get, netán nulla nyereséget mutat ki -átalányadót fognak fizetni, pusztán azért, hogy ne játszhassák ki az adó­fizetési kötelezettséget. Ha másért nem, azért fizessenek, mert a piacon voltak. Az alacsony keresetűeknek nyúj­tott jövedelemadó-mérséklés valójá­ban nem akkora, amennyit az inflá­ció indokolna, viszont azok, akiknek az adóköteles jövedelme meghaladja az egymillió forintot, öt százalék­­ponttal nagyobb adókulcsra számít­hatnak, mint amennyit az idén fizet­tek. Az adóváltozások közvetlen ha­tását tekintve azt lehet mondani: az történt, ami a szegény családokban lenni szokott, mindenki kapott egy falattal többet, de senki sem lakott jól. A költségvetési bevételek növeke­désének közvetett hatásai is vannak, nem is kicsinyek. Az államháztartási deficit finanszírozása miatt a megta­karításokat szinte teljesen le kell csapolni, tehát jövőre is kevés marad a vállalkozások tőke- és hiteligénye­inek kielégítésére. Ami a privatizációs bevételeket il­leti, azok bizonyára jól jönnének a privatizált vállalatok feljavítására, de hogy valójában mennyi is jut majd e célokra, az még a jövő titka. A tőke- és hitelhiány miatt - no meg az inflá­ció okán - most indokoltan magas kamatok nem kedveznek a beruházá­soknak, az új cégek alapításának, te­hát nem élénkítik a foglalkoztatást sem. Az inkább cseppen, mint csurran elve vonatkozik a kiadási oldalra is: egyetlen markáns új vonást, valami­féle koncepcióváltás szándékát, az államháztartási reform első lépésé­nek felfogható intézkedést nem lehet benne felfedezni. Nem növekednek jövőre azok az összegek sem, amelyekre pedig égető szükség volna, például az ex­port előmozdítása vagy az innováció segítése céljából. Nem lesz több pénz az infrastruktúra fejlesztésére, sem az oktatás, sem az egészségügy, sem pedig a szociálpolitika lehetőségei­nek szélesítésére. Jövőre aligha tu­dunk áttérni a rászorultsági elvek ér­vényesítésére. Az egyetlen markáns gazdaságpo­litikai kormányakciónak a bank- és adóskonszolidáció ígérkezik, amely­nek módjáról azonban vitatkozni le­hetne. Lényegében hosszúlejáratú ál­lamhitellé alakították e kintlévősé­geket, s ez a változás aligha fogja ér­zékelhetően érinteni a jövő esztendő költségvetését. Bácskai Tamás Újraindítják a széntermelést A hazai kőszénbányászat legré­gebbi, több mint két évszázados üzemének, a mecseki Vasbányának a bérbevételéről végleges szerződést kötött az osztrák, szlovák, ukrán, román és bolgár érdekeltségű kft. Vezetői a híradásokból értesültek az üzem két hónappal ezelőtti leállásá­ról, amire a bánya bezárására vonat­kozó korábbi kormánydöntés alapján került sor. A szénbányászatot azon­ban mégsem temették el végleg Va­sason. Az európai piacot jól ismerő Antracit fizetőképes vevőket talált a magas kalóriaértékű mecseki fekete­szénre, és bérleti ajánlatot tett a fel­számolás alatt álló Mecseki Szénbá­nyáknak. Egy hónappal ezelőtt elő­szerződést kötöttek, majd végleges szerződés született az üzem bérbea­dásáról, amely lehetővé teszi, hogy négyszáz vasasi bányász eddigi munkahelyén dolgozhasson tovább. Az Antracit Kft. újraindítja a pé­­csújhegyi szénmosót is, amely a Du­nai Vasmű megrendelései híján évek óta kihasználatlanul áll. Terveik kö­zött az is szerepel, hogy francia ve­gyes vállalatot alapítanak a korszerű szénelőkészítőmű brikettüzemmel történő bővítésére. A frontfejtés vár­hatóan májustól termel, s nyár végéig szeretnék elérni a napi 800 tonnás teljesítményt. Horvát és német meg­rendeléseik már vannak. A jelenlegi létszámot később a munka nélkül maradt nógrádi bányászokkal szeret­nék gyarapítani. A céget majdan részvénytársasággá alakítják, amely­nek részvényesei - a tervek szerint - negyven-ötven százalékos arányban maguk a bányászok lehetnek majd. Külkereskedelmi bank Veszprémben A Magyar Külkereskedelmi Bank megnyitotta veszprémi fiókját, a vá­ros belvárosában egy patinás múenv­­léképületben. Az űságíróknak szer­dán sajtótájékoztatón mutatták be az MKB új vidéki kirendeltségét, amellyel közelebb kerül ügyfeleihez, a keleti és nyugati kereskedelemben egyaránt érdekelt Veszprém, Fejér és Zala megyei nagy- és középvállalko­zásokhoz. Az új bankfiókban auto­mata pénzváltó és széfszolgáltatás is van, amelyet a nyáron a Bala­­ton-partra érkező külföldiek is igénybe vehetnek. A későn záró üzle­tek, vállalkozások részére a bank éj­szakai trezorszolgálatot is biztosít. Nőtt a gazdálkodó szervezetek száma Nőtt a gazdálkodó szervezetek száma novemberben - állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Ezen belül a jogi és nem jogi személyiségű szervezetek száma gyarapodott leginkább. Az elmúlt hónap során 1617 jogi személyiségű gazdasági szervezet alakult, és 126 cég szűnt meg. így november végén 83 645 jogi szemé­lyiségű gazdálkodó egység működött az országban. Negyvenhét százalé­kuk 10, vagy annál kevesebb dolgo­zóval működik, s csupán 7 százalé­kánál éri el a létszám a 300 főt. Ennél több alkalmazottja csak a társaságok 2 százalékának van. A korlátolt felelősségű társaságok száma novemberben 1434-gyel nőtt, s így 71 ezerre emelkedett. A rész­vénytársaságok száma négy száza­lékkal gyarapodott, s így jelenleg 2282. November végéig még 1028 vállalat volt, öt százalékkal keve­sebb, mint egy hónappal azelőtt. A szövetkezetek száma novemberben elérte a 8162-t. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek többsége, harmincöt százaléka kereskedelemmel, javítás­sal foglalkozik, szám szerint huszon­­kilencezer ilyen gazdálkodó egység van. Az iparban működők száma is jelentős, meghaladja a 16700-at, s ez húsz százalékot tesz ki. Magas még a szolgáltatással, ingatlanügyletekkel foglalkozó szervezetek száma is: el­éri a 15 ezret. A jogi személyiség nélküli gazda­sági szervezetek száma november végén elérte a 96300-at, ez 2 száza­lékkal több, mint az előző hónapban. Közöttük legnagyobb arányban a be­téti társaságok képviseltetik magu­kat, 65 500-as létszámukkal a szer­vezettípus 68 százalékát teszik ki. Csekély mértékben csökkent no­vemberben a gazdasági munkakö­zösségek. szakcsoportok, polgári jogi társaságok száma. A legtöbb jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet a kereskedelem és javítás ágazatában működik, ez 32 százalékot tesz ki. A szervezetek 29 százaléka ingatlanügylettel és egyéb szolgáltatással foglalkozik, míg 14 százalékuk tevékenykedik az ipar­ban. A költségvetési és társadalombiz­tosítási szervezetek száma alig válto­zott, 14 800 ilyen szerv működik. Az egyéb, nem nyereségérdekeltségű szervezetek sem gyarapodtak jelen­tősen. számuk meghaladja a 38 400-at. November végén az APEH csaknem 400-zal több. összesen 686 200 egyéni vállalkozót tartott nyil­ván, amelyeknek 35 százaléka volt kisiparos vagy kiskereskedő. Növekvő értékű lakossági devizaszámlák Novemberben 2.4 milliárd forint értékben növekedett a lakossági de­vizaszámlák forintértéke, amely így meghaladta a 200 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Banknál hét­főn elmondták, hogy a lakossági de­vizaszámlák forintértéke november 30- án 200 milliárd 700 millió forint, mintegy 2 milliárd dollár volt. A be­fizetés 31,7 milliárd forint, a kifize­tés pedig 29,4 milliárd volt a konver­ziókkal együtt. Az idén a növekedés 50 milliárd forint értéket tett ki, de ennek fele az összességében mintegy 15 százalé­kos forintleértékelésből származik. Cégbírósági hírek Ez év szeptemberéig a következő betéti- társaságokat jegyezték be a Bács-Kiskun megyei cégbíróságon: Ziccer Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. Kecskemét, Póti Német-Magyar Kereskedelmi Bt. Tiszakécske. DÉR Építőipari Szolgáltató és Kereske­delmi Bt. Kelebia, Motion Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. Kecskemét, Szabó és Herlacher Kereskedelmi Bt. Kecskemét, Renomé '93 Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. Kecskemét, Sipos & Kis Tervező Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. Kecskemét, Sa­­nyo-Ker Kereskedelmi és Szolgál­tató Bt. Kecskemét, AD-KRISTAL Kereskedelmi Bt. Bátmonostor, Ba­log Mihály és Társai Általános Ke­reskedelmi Bt. Kiskunmajsa, GOL­­SER Mezőgazdasági Termékeket Előállító és Forgalmazó Bt. Kecske­mét. AJETROS Termelő Kereskedő és Szolgáltató Bt. Bácsalmás, HU­­SZIK Irodagéptechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. Kiskunfélegy­háza, Tavasz Kereskedelmi és Szol­gáltató Bt. Kecskemét, L & P Keres­kedelmi és Szolgáltató Bt. Kecske­mét, ANIMAX Kiadó Kereskedelmi Külkereskedelmi Szolgáltató Művé­szeti Bt. Kecskemét, MATAK Commerce Kereskedelmi és Szolgál­tató Bt. Baja. BIOTROP Termékelő­állító Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. Tiszakécske. Harcos Építőipari Kozmetikai Szolgáltató Bt. Baja, OS1-GAME '93 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Kiskunhalas. Juhász és Forgó Kereskedelmi és Szolgál­tató Bt. Kiskunhalas. Soros milliárdjai Ha megszólal, a pénzvilág feszül­ten figyel, a jegybankok félnek tőle, a befektetők szívesen fogadják taná­csait. Ezek a meghatározások Né­metország egyik legtekintélyesebb lapjában, a hamburgi Welt am Sonn­­tag-ban jelentek meg Soros György­ről. A lap még hozzátette: aki 1969— ben rábízott 100 ezer dollárt, ma csaknem 100 millió dollárral rendel­kezhet. Tavaly 70, az idei első 8 hó­napban 43 százalékos nyereséget könyvelhetett el. A New York-i Central Park-nál levő főhadiszállásán 65 munkatársa foglalkozik a piaci folyamatok elem­zésével. Naprakésznek kell lenniök, mert naponta ezer milliárd dollár ér­tékű deviza cserél gazdát. Ennek el­lenére érik meglepetések. 1987-ben például arra számított, hogy először Tokióban következik be tőzsdekrach, de New York-ban dőlt le az első do­minó, ami 800 millió dolláros veszte­séget okozott. Ám ezt sokszorosan behozta, amikor kihasználta a német újraegyesítéssel kapcsolatos pénz­ügyi hibákat, majd az angol font leér­tékelése körüli késedelmeket. Azoknak, akik spekulánsnak ne­vezik, azzal válaszol, hogy törvény­telen dolgot nem tesz, viszont haj­landó kockáztatni. Azt teszi, ami egybevág a gazdasági realitásokkal, ha ezt nem is szívesen ismerik el. Német tájékoztató szaklap Januártól havonta kétszer Wirts­chaftsrecht Ungarn Aktuell címen új folyóirat jelenik meg, amelyik hírt ad a magyar gazdasági jog változásairól. A kiadvány folyamatosan tájékoz­tatja olvasóit a gazdasági tevékeny­séget befolyásoló adózási, vám- és külkereskedelmi, társadalombiztosí­tási, számviteli, munkaügyi jogsza­bályok legújabb változásairól. A lap segíteni szeretné az előírások értel­mezését is, hatósági útmutatások, al­kotmánybírósági határozatok és a gazdasági bírói gyakorlatból szár­mazó esetek ismertetésével. A folyóirat elsősorban azokhoz a külföldi üzletemberekhez szól, aki­ket közvetlenül érintenek a magyar­­országi gazdasági jogi változások: szakmai és pénzügyi befektetőkhöz, tartósabb gazdasági kapcsolatokat kiépítő vállalkozókhoz. Hasznos for­rásként szolgál azoknak a külföldi tanácsadó cégeknek, ügyvédi iro­dáknak, bankoknak és pénzintéze­teknek is, akiknek ügyfélkörét üzleti kapcsolatok fűzik Magyarországhoz. A kiadó a Janni end Kúti Kft. bu­dapesti székhelyű társaság, melynek tulajdonosai Janni Magdolna és dr. Kúti Anna évek óta segítik a kül­földi, elsősorban a német nyelvterü­letről érkező befektetőket gazdasági, társaságalapítási és adózási taná-Továbbképzés válalkozóknak Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala, az USAID az amerikai kormány által finanszíro­zott debreceni Kisvállalkozás Fej­lesztési Központ közreműködésével továbbképző programot tart Debre­cenben banki szakemberek és vállal­kozók részére. A szemináriumot az USAID-dal szerződéses viszonyban álló amerikai Managament Advisory Services Inc. tartja. A program során a magyar banki szakemberek megismerkedhetnek a kölcsönkérelmek különböző elbírá­lási módszereivel és a kockázatkeze­lés gyakorlati kérdéseivel. A vállal­kozók ezzel párhuzamosan hasonló témájú előadásokon vesznek részt, melyeken a kölcsönkérelmek be­nyújtásának formai követelményeit tekintik át. Az év elején a Postabank Rt. és a Hitelgarancia Rt. képviselői már résztvettek egy hasonló szemi­náriumon. Akkor fogalmazódott meg először a debreceni szeminá­rium gondolata. KIEGYENSÚLYOZOTTABB GAZDÁLKODÁS HERCEGSZÁNTÓN Jövőre is megmarad a szövetkezet A rendszerváltás után Herceg­­szántó elsők között volt, ahol éltek a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekből történő kiválás lehetőségével, és egy új, közös gazdaság alakult. A tagok zöme a ma is működő szövet­kezetekben maradt, mely az esemé­nyek előtti években közepes szinten gazdálkodott. A mezőgazdaságot sújtó nehézségek egyre nehezebb helyzetbe hozta a vezetést. Az 1991 és az 1992-es évek veszteséggel zá­rultak, ehhez pedig a tagság nem volt hozzászokva. Ez az időszak sok fejtörést okozott Császár György elnöknek, aki a megoldást kereste akkor-ts»- Igazgatóságunk megvizsgálta a veszteség okait - meséli az elnök. - Az objektív okok - agrárolló, az aszály (1992-ben 32 millió forint volt a kiesés) - mellett őszintén meg kell mondani, a gazdálkodásunkban is voltak gondok. Veszteséges volt a szójatermesztés, ezt abbahagytuk. A szarvasmarha-ágazatra egy év alatt 13,5 millió forintot fizettünk rá, a közgyűlés döntése alapján tavaly fo­lyamatosan felszámoltuk. Mindezek ellenére az 1993. évi gazdálkodást elég nehéz pénzügyi helyzetben kezdtük. Ez azt is jelentette, hogy az őszi kalászosok vetése előtt hitelt kellett felvennünk. A februári zárszámadó közgyűlé­sünk alapszabályban rögzítette a földbérleti díjat, valamint a tagok részére szóló föld juttatásának mér­tékét. Szövetkezetünkben ez mér­földkő volt, hiszen ez azt jelentette, hogy tagjaink nem kaptak háztáji kukoricát. Ami természetesen a leg­több tag nemtetszését váltotta ki. A közgyűlést megelőzően az igazgató­ság gazdasági kalkulációt végzett. Javaslatukra a közgyűlés hosszú vita után arra az álláspontra jutott, hogy a földbérleti díjat több mint duplájára, 150 forint/aranykoronára emelte. Továbbá szabad vállalkozási lehető­séget biztosított 1 hektár szántóföld műveléséhez. Ezt 200 tag ki is hasz­nálta: áru- és vetőmagkukoricát ter­meltek rajta. A háztáji kukorica megszüntetése, az átszervezések és az önkéntes kilé­pések miatt csökkent a taglétszá­munk, a földkivitel meggyorsult. Te­rületünk kisebb lett, 3650 hektár szántóra zsugorodott. Becslésünk szerint 1994-ben 2600, maximum 3 ezer hektáron gazdálkodhatunk. Most, az év vége felé járva - foly­tatja értékelő gondolatait az elnök - megállapíthatjuk, hogy februárban az igazgatóság gazdasági kalkulációit az idő igazolta. Újból fizetőképesek lettünk. Ellentétben a korábbi évek­hez, az idén már novemberben kifi­zettük a földbérleti díjat. Igazgatósá­gunk-jelenlegi legnagyobb gondja az, hogy rendkívüli vadkár érte a közös gazdálkodást. Ennek az lett a követ­kezménye, hogy a tagság részére csak korlátozva tudtunk kedvezmé­nyes áron biztosítani kukoricát. A növénytermesztést óriási aszálykár sújtotta, emiatt a szövetkezet 250 tonna kukoricavásárlásra kényszerül. Az 1993. évi gazdálkodásunk mu­tatói szerint veszteségünk csökken, valószínű, nullára zárjuk az évet. A jövő évi termelés alapjait saját erőből tudtuk lerakni. Régóta tervezzük nyugdíjasaink érdekeit közelíteni a szövetkezetéhez. Most lehetőség nyílt részükre egyszeri 4000 forintos támogatást nyújtani. Jó hír az is, hogy a közel egy éve vajúdó üzem sorsa is megoldódott. Októberben egy kft.-vei bérleti megállapodást kö­töttünk. egy diszkont áruházat és egy benzinkutat működtet. — bár a gazdálkodásunk kiegyen­súlyozottabbá vált - összegzi gondo­latait a szövetkezet vezetője -, igaz­gatóságunkat továbbra is foglalkoz­tatják a Parlament előtt lévő földdel, a kárpótlással és a kiválással kapcso­latos kérdések, valamint a meglévő tagságunknak a szövetkezetről alko­tott véleménye. Ez utóbbit annyira fontosnak tartjuk, hogy összehívtuk őket — lehetőséget adva annak az el­döntéséhez, hogy a jövőben kíván­­ják-e a közös gazdálkodást vagy sem. A kérdésre a tagság november 26-án és 29-én adott választ, ahol a szövetkezeti fonnára mondott igent. « Tölgyesi Gábor Gazdaköri tervek Elsősorban a magángazdák érdek­­képviseletének erősítését, a szakta­nácsadási hálózat országos kiterjesz­tését, a gép- és eszközbeszerzés segí­tését és egy olcsó bolthálózat megte­remtését szeretnék elérni a gazdakö­rök a jövő évben. Erről adott tájékoz­tatást Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségé­nek alelnöke. A szervezet vezetője elmondta: je­lenleg 500 gazdakör működik az or­szágban. A tagság létszáma eléri a 30 ezret. 14 megyében működik a gaz­daköri mozgalom, ám a hiányzókban is folyamatban van a megyei szövet­ségek megalakítása. A gazdakörök mindenekelőtt azért szállnak síkra, hogy a mezőgazdaságban mielőbb rendeződjenek a tulajdonviszonyok, s ennek során a mezőgazdasági szö­vetkezetek és a magángazdák egymás tevékenységét kiegészítve dolgoz­hatnak. A gazdakörök szerint ehhez elengedhetetlen a szövetkezeti tör­vény módosítása, amely megterem­tené az újabb kiválások lehetőségét. Annak érdekében, hogy a magán­gazdák anyagilag megalapozottan gazdálkodhassanak, az érdekvédelmi szervezet az OTP-vel és az Állami Fejlesztési Intézettel együttműkö­désben erkölcsi hitelgaranciát vállal a gép- és eszközvásárlásra. A hitel fe­dezetéül a megvásárolt gép, illetve eszköz szolgál továbbá a gazdaköri kezesség. Emellett a gazdálkodókat oly módon is támogatják a gazdakö­rök, hogy tanácsadó hálózatot mű­ködtetnek, valamint segítenek a gép és műtrágya beszerzésében is. A jobb gépkihasználás érdekében úgyneve­zett gépköröket szerveztek. Méhészképzés Gödöllőn Az elméleti ismereteket távoktatás keretében, a gyakorlati tudnivalókat tangazdasági stúdiumokon sajátíthat­ják el a méhészet iránt érdeklődők a Gödöllői Agrártudományi Egyetem által érettségizettek számára szerve­zett szaktanfolyamon. A jövő év márciusától kezdődő képzésen 8-10 hónap alatt szerezhetők meg azok a szakmai alapismeretek, amelyek fel­tétlenül szükségesek egy saját méhé­szet alapításához. Az egyetem illeté­kesei szerint foglalkoztatási szem­pontból is indokolt lenne, hogy a szakmunkás-bizonyítványt felmutató méhészek, amennyiben méhészvál­lalkozóként kívánják a kenyerüket megkeresni, a helyi önkormányza­toktól adókedvezményt, a pénzinté­zeteknél hitelt kaphassanak. 1 A méhek gondozásához nagy türelemre és hozzáértésre van szükség AGRÁRVILÁG

Next

/
Thumbnails
Contents