Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-23 / 299. szám
Dunaegyháza • Dunavecse • Fülöpszállás • Kunadacs • Kunpeszér • Solt • Szabadszállás • Szalkszentmárton • Tass • Újsolt Kunszentmiklós és vidéke ÚJ HELYTÖRTÉNETI MUNKA LEMONDOTT A PÁRTBAN VISELT TISZTSÉGÉRŐL Azok a boldog békeévek Most, karácsony előtt egy héttel tűnt föl a kunszentmiklósi üzletekben, újságárus-pavilonban Galambos Sándor új helytörténeti munkája. Az 55 oldalas tanulmány a tavaszon díjat nyert a Lakitelek Alapítvány pályázatán, s ezt követően merült föl a könyv alakban való közreadás gondolata. Hamarosan kiadó is akadt és mecénásokat is sikerült találni. A Lakitelek Alapítványon kívül a Bács-Kiskun megyei közgyűlés, a kunszentmiklósi önkormányzat, a katolikus egyház, a helybeli ipartestület és a Kalória Kft. is támogatta a kötet megjelentetését. A mű nagyjából húsz évet fog át, s Kunszentmiklós két világháború közötti történetébe vezeti be az olvasót. A régmúlt rövid felvázolása után a húszas, harmincas, negyvenes évek történelemformáló eseményei elevenednek meg a lapokon, majd a korabeli társadalmi osztályokkal, urakkal, parasztokkal és polgárokkal ismerkedhetünk meg. Ezután a településen működő egyesületeket mutatja be a szerző — szám szerint huszonkettőt —, a Szívgárdától a Kálvin-szövetségig. A függelékben pedig dokumentumok, fényképek, színlapok, meghívók illusztrálják a leírtakat. Ez a tizedik helytörténeti munkája Galambos Sándornak. írásait 11 al-C.ALAMBGS SÁNDOR KUNSZENTMIKLÓS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT «910 - 1940) • A könyv borítólapja. kálómmal díjazták, művei sok kunszentmiklósi könyvespolcon megtalálhatók. A „gyütt-mönt”-ből kunszentmiklósi lokálpatriótává vált nyugdíjas iskolaigazgató nehéz, de fontos feladatra vállalkozik: a múltunkkal igyekszik megismertetni bennünket. Hírek szerint már dolgozik tizenegyedik tanulmányán. Sitkéi Béla Kunszentmiklósi jogász a Vöröskereszt élén Dr. Horváth László közismert személyiség Kunszentmiklóson, nemcsak az Építő és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójaként, de önkormányzati képviselőként is. Jogvégzett lévén, az önkormányzat ügyrendi bizottságának elnöke. Helyi ügyvivője az SZDSZ-nek és a szabaddemokraták megyei elnöke. Aki ennyi tisztséget visel, annál nem meglepő, ha megpályáz egy újabbat is. Legföljebb akkor, ha új feladatköre távol esik eddigi pályájának állomásaitól. S ezúttal ilyesmi történt: dr. Horváth Lászlót 1994 januárjától kinevezték a Magyar Vörökereszt Bács-Kiskun megyei titkárává. — Hogy lesz egy kft. vezetőjéből megyei vöröskeresztes titkár? — Például úgy, hogy olvassa az újságot. Én a Magyar Hírlapot böngésztem, ott bukkantam rá a pályázati felhívásra. Jelentkeztem és négyőnk közül engem választottak. — Sokan most úgy vélik, a kunszentmiklósi sportcsarnok építése körüli viták, esetleg az általad vezetett kft. kilátástalan helyzete váltotta ki elhatarázásodat. — Sem az egyik, sem a másik. A csarnok műszaki átadása rendben megtörtént, a társaságunk helyzete • Dr. Horváth László pedig egyáltalán nem reménytelen. Jelentős munkák vannak kilátásban, úgymint az Akkumulátorgyár átépítésében, a rendőrkapitányság új székházának felépítésében, a gimnázium bővítésében és a tassi tornacsarnok létesítésében való részvétel. — Akkor hát mi az oka a jelentős pályamódosításnak? — Egyszerűen csak az, hogy a humán szféra közelebb áll hozzám. Egykor a városházán gyámüggyel, az autógyárban munkaüggyel, a VÁV-ban szociális ellátással foglalkoztak. Ezek az évek nem múlták el nyomtalanul. És most szeretnék újra mások hasznára lenni. —Mi a feladata a megyei titkárnak? — Ő a Vöröskereszt egyszemélyi felelős vezetője a megyében. Köztudott, hogy az utóbbi években alaposan megcsappant a véradók száma, így elsősorban ezen a területen kell valamit tenni. De úgy általában is sok mindent újra kell gondolni, mert a Vöröskereszt a szűkre szabott állami támogatásból ma már képtelen fönnmaradni. A forrásokat saját vállalkozások bevételeivel kell kiegészíteni, s e téren talán nem jön rosszul a kft. ügyvezetőjeként szerzett gyakorlat. — Mi lesz a többi tisztségeddel? — A Magyar Vöröskereszt alapszabálya kimondja, hogy a szervezet vezetői semmilyen politikai szervezetben nem viselhetnek tisztséget, így az SZDSZ-ben betöltött funkcióimról december 1-jén lemondtam. Ám helyi képviselői mandátumomat a ciklus végéig megtartom. Hogy akkor indulok-e? Ezt még nem tudom. Sitkéi Béla Viták a solti közgyűlésen Lehet, hogy már a városiasodás jele, de egyre indulatosabb testületi ülésekről számolhatunk be Soltról. Lassan lefut a gázbevezetéssel kapcsolatos problémák és gondok özöne, de a képviselők továbbra sem maradnak munka nélkül. Ma slágertéma a településen az Aranykulcs tér rendezésével kapcsolatos tervek megvalósítása. Parázs vita alakult ki a Faház bisztró létéről, és egy új, kulturált vendégfogadó és buszváró megépítésének szükségességéről. Napirenden volt a fürdő építése is, de az építkezéshez szükséges tisztiorvosi engedélyek még mindig váratnak magukra. A víz minősítése, annak szakvéleményezése hosszú időt vesz igénybe, így az elképzelés megvalósítására még sokáig kell várni. A Solti FC a jövő évre is kétmillió forint támogatást kér az önkormányzattól és még körülbelül egymilliót az új öltöző-fürdő felépítéséhez. A testület úgy döntött, hogy a sport- és kulturális egyesületek, csoportok és egyházi közösségek részére a költségvetésben e célra tervezett mintegy 2,2 millió forintos keret szétosztását pályázatok alapján fogja biztosítani. A polgármester javaslatára megszavaztak 190 ezer forintot a Kunszentmiklóson megnyíló vállalkozásfejlesztési iroda támogatására, mert ez a község vállalkozóit és munkásait is szolgálja. A szennyvízhálózat tervezése és kiépítése olyan sokba kerülne, hogy arra a községnek még állami céltámogatás mellett sem lenne elegendő pénze, s mivel a lakosság terheit tovább fokpzni nem lehet, a képviselők úgy döntöttek, hogy a szennyvízhálózat építését néhány éVre elhálaszF' ják. Nagy vita alakult ki az egészségügyi centrum építése körül. Mivel ez mintegy 15-20 millió forintba kerülne, a képviselők többsége nem támogatta, helyette a meglevő rendelőknél a WC-k, vizesblokkok megépítését javasolják 1994-ben. A végső döntés a közmeghallgatásra vár. A testületi tagok legközelebb december 30-án ülnek össze, és várhatóan izgalmasan tölthetik el az év utolsó munkanapját. F. P. ÉJSZAKÁBA NYÚLÓ TANÁCSKOZÁS Szűkös a vecsei költségvetés Késő éjszakába nyúlt a legutóbbi testületi ülés Dunavecsén. Az igyekezet azonban kevés kézzelfogható eredményt hozott, hiszen a fő napirendi pontokban most sem születhetett jogerős határozat. Mint már az év folyamán annyiszor, most is a református iskola ügye volt a legtöbb és legkevesebb vitára késztető napirendi pont. A fenntartási összegek előteremtéséhez nélkülözhetetlen lenne az önkormányzati támogatás, amit az önkormányzat csak más állami intézmények számára tudna biztosítani. Elvileg mindenki egyetértett egy egyházi mezőgazdasági középiskola létesítésével is, de az ehhez szükséges anyagiak megteremtése bizonytalan. Mivel még a jövő évi költségvetés irányszámai nem ismeretesek, így a képviselők többsége csak elvi támogatásáról biztosította az egyházi iskola vezetőjét. Állást foglalt a képviselő-testület abban is, hogy a megüresedő önkormányzati lakások lehetőleg ne kerüljenek kiutalásra, hanem meghirdetés után értékesítésre. Lakossági felszólalás során ismét szóba került a községi piac helyének kijelölése. Eladók és vásárlók egyaránt a Platán tér melletti - központi - helyet tartanák alkalmasnak. Á felvetés megvitatására idő hiányában nem került sor, így várható, hogy jövő évben a piac ügyét ismét napirendre tűzi a képviselő-testület. A legközelebbi testületi ülést már csak a jövő évben tartja az önkormányzat. F. P. A tanyán élők érdekében A Felső-Kiskunság térségében ugyan már nem annyira, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de még ma is jellemző a tanyasi élet. A tanyákon azonban majdhogynem csak idős, sokszor magányos emberek élnek, akik a családi birtokhoz való kötődésük és ragaszkodásuk miatt nem költöznek be a településre. Nincs ez másképpen Kunadacson sem, ahol Halcsik Antal polgármesterrel beszélgettem a tanyai lakosság helyzetéről. — A Népjóléti Minisztériumnak volt egy kiírása a tanyán élők életkörülményeinek javítására. Erre mi is benyújtottunk egy pályázatot, amit el is nyertünk. így egymillió forintot kaptunk egy szocális étkeztetésre szolgáló, és arra alkalmas gépjármű beszerzésére. Ez már meg is történt. — Kunadacs hogy áll a tanyák villamosításával? — Foglalkozunk a tanyák villanynyal való ellátásával. Főleg azért, mert a tanyák a magángazdálkodás miatt újra előtérbe kerülnek, és emiatt létkérdés a villany. Mi ezt mindenféleképpen biztosítani akarjuk. Három tanyacsoportot — Alsó-Adacs, Felső-Adacs, Pereg-Adacs — érint mindez Kunadacs térségében. Az annak idején már megépített, úgynevezett tsz-vezeték teljes rekonstrukciója 11 millió forintba kerülne. És szakértői vélemények szerint abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a vezeték felújítva még évtizedekig használható lenne. A költségek 75 százalékát egyébként a Démász Rt. fedezi, és a megyei önkormányzat is hozzájárul 6,25 százalékkal, ha ugyanenynyit hozzátesz a helyi önkormányzat is. —más Egy város, ahol törődnek a vállalkozókkal Kunszentmiklóson a közelmúltban önkormányzati ülésen meghallgatták az IPOSZ helyi szervezete elnökének tájékoztatóját a vállalkozók érdekében kifejtett munkáról. Mint Gőgös István elmondta, több mint száz hagyományos, kétkezi vállalkozó tagjuk van, s rajtuk kívül még ennél is többen váltottak ki engedélyt. Igaz, közülük már tizenheten vissza is adták. A helyi IPOSZ-t héttagú társadalmi elnökség irányítja, s székházukban naponta tartanak ügyfélfogadást, aminek szükségességét az ügy' felek száiná igazolja? Tevékenységi területük ugyanis a városon kívül kiterjed Kunpeszérre, Kunadacsra, Tassra, Szalkszentmártonra és Dunavecsére. E térségből különféle ügyekben — igazolások, javaslatok, kérelmek, kezdő és már működő iparosok felvilágosítása, hitelügyek, szakmunkástanuló-tartás, mester- • vizsgáztatás, társadalombi ztosítás, személyi jövedelemadó, áfa, és sorolhatnánk — keresik fel az ipartestületet és kémek segítséget. Az ipartestület fő anyagi forrása a tíz éve változatlan tagdíj, s ehhez társul még az év második felétől a Kecskeméten vásárolt üzlethelyiség bérleti díja. Központi anyagi támogatást nem kapnak, így marad a jó gazda szemléletű beosztás, s ezért is minden fillérre odafigyelnek. Fizetést csak a főállású alkalmazott kap. Tiszteletdíjat senki nem vesz fel. A székház felújítása és karbantartása is társadalmi munkában történik. Ebben az évben a fent jelzett munkára betörés után került sor. Ájpli Mihály rácsokat készített, Hajdú Gábor riasztót szerelt, Turóczi Gábor pedig villanyszerelést végzett. Az iparostársak segítségét majd tavasszal, a székházuk felújításakor ismét igénybe szeretnék venni. Ekkor egyébként évfordulót is ünnepelnek. Sajnos az eredeti székházukat kártalanítás nélkül elvették. Visszaszerzését már 1989-ben kezdeményezték. A tagság a kárpótlások rendezése során igazságtalanságnak tartja a megkülönböztetést. Az ipartestület anyagi lehetőségeihez mérten segít a tagjainak, s minden évben megrendezik a Télapó-ünnepséget és közös kirándulást is szerveznek. Rendszeresen tartanak szakmai tájékoztatókat, továbbképzéseket. Jó kapcsolatuk van az IPOSZ-szal, a polgármesteri hivatalokkal és a termelő vállalatokkal is. Gőgös István említést tett a gondokról- is, idesorolva a tőkehiányt, a pénzintézetek magas kamatait, amellett, hogy még 150 százalékos fedezetet is kémek. A kontárság sem kerüli el a térséget, nehezítve a kezdő vállalkozók munkalehetőségeit. Molnár Péterné Mozgássérültek karácsonya Három a sakkozó kislány... Karácsonyra, a szeretet ünnepére megáll az élet. Mindenki behúzódik a családi fészkébe, igyekszik magát egy kis időre túltenni a mindennapi problémákon. A kunszentmiklósi fejlesztő napközi tagjai Szappanos Zsigmondné vezetésével szinte egy nagy családi közösséget alkotnak. Hiszen az intézménynek van két mozgássérült bentlakója, és jó néhányan ott is dolgoznak és tanulnak. — A karácsonyt mindenki igyekszik saját családja körében tölteni - magyarázza Szappanosné. - Két bentlakónk is elmegy, így néhány napra üresen marad a ház. Az egyikük az édesapjával, másikuk — mivel ő teljes árva — pedig egy ismerős mozgássárült házaspárral tölti az év utolsó, és talán legszebb napjait. Az utoljára itt, és együtt töltött napon közösen meggyújtunk egy gyeregyát, majd rövid időre búcsút veszünk egymástól. Tehát ugyanúgy, ahogy mindenki, mi is leállunk a munkával. Egyébként — mivel az intézmény szövetkezetként működik — negyvenféle tevékenységet végezhetnénk, ha mindegyikre lenne módunk. Amire azonban lehetőségünk van, azt igyekszünk a lehető legjobban csinálni, így ma már sok saját termékkel büszkélkedhetünk. Szőnyegeink iránt például nagyon nagy a kereslet, ami bizonyítja szövetkezetünk jó hírét. Ezen kívül rengeteg bérmunkát is vállalunk, amiből kiveszik részüket bedolgozóink is. Az igazság az, hogy az ilyen jellegű intézményeknek Magyarországon nincsen múltjuk, ezért elég sok a tisztázatlan dolog. Ilyen például az, hogy a bentlakóink után egyelőre nem kapunk fejkvótát. Pedig azoknak a sérült embereknek, akiknek szinte senkijük nincs. De visszatérve a karácsonyra azt tehát közülünk is mindenki családi körben tölti, aki csak teheti. Mert íiiába élünk mi itt szinte egy nagy családként, az igazi családi légkör utánozhatatlan, és csak a hozzátartozók körében lehet azt megtalálni. S. T. • Szabó Zsuzsa, aki megnyerte a versenyt. • Gergely Nóra 1 Gergely Éva Gergely Éva, Gergely Nóra, Szabó Zsuzsa. Tízévesek, a kunszentmiklósi ÁMK tanulói és a városban erőteljes fejlődésnek indult sakksport ifjú reménységei. Az idén megnyerték az országos sakkolimpia alsó tagozatos csapatbajnokságát és ebből az alkalomból bensőséges ünnepségen vehettek részt Kecskeméten december 8-án. Itt egyebek között Fekete László, a Bács-kiskun Megyei Tesnevelési és Sporthivatal vezetője köszöntötte őket és elismerést kaptak edzőik: Bege Márton és Kurucsai István is. És a napokban ismét bizonyítottak. A Kunszentmilóson 290 résztvevővel megtartott országos diák sakkfesztiválon és a Pedagógus Kupán korcsoportjában Zsuzsa első, Nóra negyedik, Éva tizenkettedik lett. Tf Orgonaavató a gyülekezetben Zsúfolásig megtelt az Evangéliumi Pünkösdiek imaháza Kunszentmiklóson 199L december 18-án. A gyülekezet ünnepélyes keretek között avatta fel az új hangszert. Kurdi János, a gyülekezet vezetője zsoltárral köszöntötte az egybegyűlteket, majd Bernhardt Gyula, Kurdi Zoltán, Papp János és Vass Edina adtak elő részleteket egyházi zeneművekből. A jelenlévők szép énekeket hallhattak a Pappné Ficsor Hella vezette kis énekkartól. Az igehirdetést Kecser István, a közösség elnöke végezte. Beszédében kiemelte az ének-zeneszolgálat fontosságát a gyülekezetben. Hangverseny Szabadszálláson Szép hagyományként immár negyedik alkalommal lépett ádvent idején az érdeklődők elé a szabadszállási Napsugár gyermekkórus. Idei hangversenyüket december 16-án a református templom patinás falai között rendezték Földváriné Gyerman Katalin lelkes irányításával. A kórus tiszta gyermekhangjait szerencsésen egészítette ki a női kamarakórus, melynek hét tagja a helyi általános iskola pedagógusa. A műsor programjában — a hagyományőrzés jegyében — latin nyelven előadott liturgikus énekek, népi és klasszikus dallamok csendültek fel. A dalok között a magyar irodalom legszebb karácsonyi versett szólaltatták meg a szereplők. A meghitt hangulatú előadás után a kórus tagjai és a hallgatóság együtt vonultak ki Szabadszállás főterére a nagyközségi vezetés szimbolikus ajándékához a mindenki karácsonyfájához. Az est befejezéseként dr. Bak István polgármester megemlékezett Antall József miniszterelnök haláláról, majd fellobbantak a kegyelet és az ünnepvárás gyertyalángjai. Kártyás telefon Dunavecsén Ismert, hogy a Duna melléki települések nélkülözni kénytelenek a világgal összekötő „köldökzsinórt’', a távhívásos telefont. Kálmán Attila, a Magyar Távközlési Vállalat szegedi műszaki igazgatója eljött a helyszínre, ahol személyesen hallgatta meg a panaszokat. És az eredmény máris kézzelfogható! Dunavecse főterén már áll a település legnagyobb Matáv beruházása, egy darab kártyás telefonfülke a készülékkel. Kezdetnek nem rossz, de reméljük, senki nem hiszi azt, hogy ezzel megtaláltuk a megoldást. A gondoskodó Apostag Bármilyen szűkösek is az anyagi lehetőségeink, nem tehetjük meg. hogy segítség nélkül hagyjuk a rászorultakat, falunk öregeit, betegeit — vallja Szabó József, Apostag polgármestere. A lakosság igényeinek megfelelően december 24-én este, a községházánál együtt emlékeznek meg az 1944. év karácsony estéjén. Dunapentelénél áldozatul esett apostagiakról. Ünnepi műsorral kedveskednek a mozgáskorlátozottak szervezetéhez tartozó lakótársaiknak, az idős polgárokat ezer forint értékű ajándékcsomaggal lepik meg. Az Idősek Klubja tagságát pedig vásárlási utalvánnyal segítik. Az eddig is oly híres apostagi összefogás az idei évben sem merült feledésbe. Az oldalt a NEXUS BT. készítette. Levélcím: Kunszentmiklós, Wesselényi u. 5—7. Telefon: 76/351-342 Felelős vezető: Sitkéi Béla
