Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-21 / 297. szám
1993. december 21., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 7 Bővülő német-magyar technológiai együttműködés A bővülő német-magyar tudományos, technikai együttműködés jó példája a Bay Zoltán Alapítvány, amely 1993 őszén Szegeden Paul Krüger szövetségi kutatási miniszter jelenlétében megnyitotta az első biotechnológiai intézetet. Az alapítványt 1992-ben a magyar kormány hozta létre az alkalmazott kutatást támogató német Fraunhofer Társaság mintájára. Az alapítvány célja, hogy a modem ipari állam kialakulásához vezető úton hidat verjen a tudományos kutatás, valamint a piacgazdálkodási feltételek mellett megvalósuló ipari fejlődés között. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának a Fraunhofer-modell értelmében a kis- és középvállalkozásokat kellene támogatnia. A szegedi intézet tizenkét vezető munkatársa 1992-ben két hónapos tanulmányúton vett részt Németországban a Fraunhofer Társaság intézményeiben. A kétoldalú együttműködést megkönnyítette, hogy dr. Nemcsák. intézetvezető biokémikusként nemcsak német kollégái körében tett nagy hírnévre szert. Kifejlesztett például egy olyan kísérleti eljárást, amely során a halak fizikai állapotából a vizek szennyezettségi fokára lehet következtetni. Szegeden most dolgoznak ki az élelmiszer-készítés, orvostudomány és kömyezetechnológia széles területén fennálló problémákra piacképes megoldásokat. A kijelölt kutatás súlypontja: szennyvíztisztítás mikrobiológiai módszerekkel. Dr. Kálmán, egy Amerikából hazatért tudományos munkatárs, főként géntechnikával foglalkozik. Még 1993-ban két további Bay Zoltán-intézet kezdi meg működését: Miskolcon logisztika és termelésrendszerek, Budapesten pedig anyagkutatás lesz a profilja. A jövő esztendőben nemzetközi szemináriumot rendeznek, ahol a Frauhofer-modellel kapcsolatos magyar tapasztalatokat átadják más közép- és kelet-európai érdeklődőknek. Őszi szakmai bemutatók után Százszázalékos amerikai tulajdon a Pioneer Hi-bred Magyarország Kft., amely mintegy hetven helyen folytat az országban fajta-összehasonlító kísérleteket. Azzal a nem titkolt céllal, hogy nyilvánosan összemérjék hibridkukoricáik terméseredményeit más fajtákéval. A sikeres őszi bemutatóknak már utána vannak, a kis- és nagyüzemek láthatták, mely fajtáikat ajánlják köztermesztésre - tájékoztatott Kara Béla területi képviselő. Ilyenkor télen elővásárlási lehetőséget nyújtanak a termelőknek, némi árbeli kedvezménnyel. A december végéig tartó időszak után, januártól vevőtalálkozókat szerveznek. A Bács-Kiskun és Pest megyében tevékenykedő képviselő előadásokat tart gazdakörökben, más helyeken a hibridkukoricákról - nem csak a cége által kínáltakról. A Pioneer Kft. minden forgalmazott vetőmagot magyar gazdaságokkal termeltet meg, tehát megrendelőként is kapcsolódik a hazai agrárszférához. MOGORVA MONOLÓG Az adótanácsadó magányossága Több mint tíz évig főkönyvelő-helyettesként dolgoztam egy vállalatnál, amit 1990-ben felszámoltak. Hetedik hónapja voltam munkanélküli, amikor jelentkeztem arra a tanfolyamra, amit a munkaügyi központ szervezett adószakembereknek. Ugyanis az volt az elképzelésem, hogy adótanácsadóként önállósítom magamat, s ehhez tisztában kellett lennem a legeslegújabb jogszabályokkal is. A mérlegképes könyvelői képesítésemért sem tanultam sokkal többet, mint akkor, a vállalkozásomat megelőzően. Nem a jogszabályokat bifláztam be, hanem csak az összefüggéseket, illetve azt, hogy mi, hol taláható. De amíg korábban ezeket az ismereteket elsajátította az ember, most, alighogy tudomást szereztél valamiről, gyorsan el kell felejtened, mert jönnek a módosítások, meg azoknak a módosításai. Pedig ez a mai adórendszer módosítások nélkül is nagyon bonyolult. Sok mindenhez szakhatósági véleményt is kérni kell, mert a jogszabályok nehezen, illetve többféleképpen értelmezhetők. A nehezebbik része mégis ezután következett. A végkielégítésként kapott pénzből fél évre előre kibéreltem egy helyiséget, volt telefon, üzenetrögzítő, később titkárnő is lett, mert a frissen érettségizett lányomat beültettem az irodába. Csak éppen ügyfél nem akadt. Pedig szembetűnő cégtáblát csináltattam, hirdettem minden újságban, írtam vállalkozóknak. Dehát ebben a szakmában már telített a piac. Közel százezer forintot költöttem reklámra, mégsem ennek, hanem a szerencsémnek köszönhetem, hogy beindult a szolgáltatásom. Találkoztam ugyanis a volt főnökömmel, aki vállalkozói tanfolyamot vezet és engem javasol tanítványainak. Mivel nem önmagámnak, hanem másnak köszönhettem a forgalom beindulását, lelkifurdalást éreztem. Ezért nagyon meg akartam felelni ügyfeleimnek, olyan dolgokat is megcsináltam, ami nem az én feladatom volna. Pénzt pedig nem fogadtam el érte, még az alapszolgáltatásaimért is keveset kértem, mert szinte kivétel nélkül mind szegény ördög volt. Ezeknek a mai vállalkozóknak a zöme egyik napról a másikra él. teljes bizonytalanságban, s a háttérben ott a család, gyerekekkel. Nem tudtam megkeményíteni a szívemet, több ügyfelemtől már soha nem fogom megkapni a munkadíjamat... Két évig rengeteget dolgoztam, háztartást, családot hanyagoltam, miközben nem kerestem többet egy rosszul fizetett adminisztrátornál. De amikor én kerültem bajba, rajtam senki szíve nem esett meg. Az történt, hogy az egyik ügyfelem adóbevallását tévesen készítettem el. Végül is az én figyelmetlenségem miatt, de ha az a - kivételesen nagy pénzeket forgató - ügyfelem nem akar „sumákolni”, szólt volna, hogy vigyázzak. Nem tudom elhinni, hogy nem vett észre kétmillió forintos tévedést! Dehát nem tudom rábizonyítani, így - mivel a szerződésünk értelmében a saját munkámban az anyagi felelősséget én vállaltam - a tévedés értékének 20 százalékát nekem kell bírságban kifizetnem. Később indíhatok ugyan pert a vállalkozó ellen, dehát nem bízom benne, hogy akár csak egy fillért is visszakaphatok a pénzemből... Lejegyezte: Almási Márta Államilag minősített növényfajták T anácsadók a Rábában A francia Bemard Krief-konzultánscsoport szakemberei megérkeztek Győrbe. Egy évig dolgoznak együtt a Rába vezetőivel a győri nagyvállalat korszerűsítésén. A francia cég nyerte el a tanácsadói pályázatot, amely céljául tűzte ki a Rába átszervezését a piacgazdaság követelményeinek megfelelően. Az egymillió ECU értékű tanácsadói közreműködést az Európai Közösség finanszírozza, s megfigyelőként részt vesz a programban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szakértője is. Mintegy félszáz növénynemesítő kapott engedélyt a napokban a Mezőgazdasági Minősítő Intézetben arra, hogy a tulajdonát képező fajtavetőmagját, szaporítóanyagát forgalomba hozza. Az erről szóló okirat ünnepélyes átadása kapcsán Neszmélyi Károly, az intézet főigazgatója az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács titkára elmondta: az eseménynek azért van nagy jelentősége, mivel a magyar növényfajták közül több is megállja a helyét a nemzetközi versenyben. A magyar memesítők szaktudása világszínvonalú, ám e szakterületen is szemléletváltásra van szükség. A korábbi mennyiségi szemléletet minőségi szemléletnek kell felváltania. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet munkatársai e szellemben bírálják el a minősítendő fajtákat. Csütörtökön többek között új szántóföldi, zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és dísznövényfajták kapták meg a minősítő okiratot. Mintegy 300 fajtára állították ki ezt a nélkülözhetetlen okmányt. Az újonnan minősített fajták és a .nemesítők nevét bejegyzik az 1916 óta vezetett fajtaelismerési törzskönyvbe, amely egyben a minőség garanciája is. A fegyvergyártók nem válogatnak • A fegy vergyártók a nehézségek ellenére a legtöbbször megtalálják a módját, miként adjanak túl halálosztó termékeiken. Miután a hét elején felfedeztek egy Lengyelországból az ír terroristák számára küldött fegyverrakományt, növekedett az aggodalom a Kelet-Európából kiinduló illegális fegyverkereskedelem miatt. A kommunista rendszerek összeomlása után nagy mennyiségű katonai felszerelés került a feketepiacra. Nyugati titkosszolgálatok és rendőrségek éberségre intenek - írja a Reuter brit hírügynökség. A lengyel, a korábbi csehszlovák, a bolgár és a román fegyvergyáraknak új piacokat kell felkutatniuk. A szomszédos országokban ugyanis már aligha helyezhetik el gyártmányaikat. A Varsói Szerződés, idején virágzott fegyvergyártás válságban van. A korábbi Szovjetunió hatalmas hadiiparral rendelkezik, és ezért importban nem érdekelt. A védelmi katonai doktrína miatt egyébként is kisebb a fegyverszükséglet. Ezenfelül: azokat a piacokat, ahová legálisan lehet fegyvert szállítani, a nyugati hadiipar kihasználja. Lengyelországban, ahonnan a Nagy-Britanniában a hét elején leleplezett fegyverszállítmány származik, a hadiipar már régóta nem számíthat kormányrendelésekre. A védelmi minisztérium költségvetésének csak 11 százaléka szolgál fegyvervásárlásra. 1986-ban ez az arány még több mint 30 százalék volt. A hadiipar 60 ezer dolgozója vesztette el munkahelyét. A térség más országaiban hasonló a helyzet. Szlovákiában 1992-ben a fegyvergyárak kapacitása csupán hét százaléka volt kihasználva, Bulgáriában a termelés a korábbinak a felére csökkent. Gépvásárlási hitelakció Borsod-Abaúj-Zemplén megye magántermelői - a benyújtott 112 pályázat alapján - csaknem 130 millió forint értékű mezőgazdasági gépet vásárolhatnak kedvezményesen - hangzott el azon a hétfői, Mályiban megtartott tanácskozáson, amelyen az Agroker Rt. és a gazdálkodók képviselői értékelték a társaság 1993. évi tevékenységét. A mályi székhelyű Agroker Rt. gépvásárlási hitelakciót kezdeményezett, s mint azt Dienes Imre, a cég vezérigazgatója elmondta: az akció keretében 90 traktort, 25 szállító járművet és 320 egyéb mezőgazdasági gépet értékesítenek a magántermelők körében, akiknek csupán a vételár 20 százalékát kell kifizetniük. További 30 százalékot az Agroker által garantált kedvezményes hitelből finanszírozhatnak a gazdák, a fennmaradó részre pedig kamatmentes hitelt biztosít az állami fejlesztési alap. A tanácskozáson bejelentették, hogy a vállalat privatizációs tenderére benyújtotta pályázatát a cég MRP-szervezete, tíz mezőgazdasági szövetkezet közreműködésével. Amennyiben sikerrel járnak a 147 millió forint értékű részvénycsomaggal, a kezükbe kerül a társaság vagyonának 60 százaléka. AGRÁRVILÁG Jövőre nem kell engedély a gabonakivitelhez • A szaktárca reméli, hogy a hazai gabonaárak hamarosan közelíteni fognak a világpiaci árakhoz. Jövőre megszűnik a gabonatermékek exportengedélyezési kötelezettsége. Az év elején már döntöttek az élő állatok, a sertés és vágómarha szabad exportálásáról, jövőre a gabonatermékek kerülnek sorra. 1994. január 1-jétől az étkezési és takarmánybúza kivételével a gabonatermelők szabadon értékesíthetik termékeiket bármelyik külföldi piacon. Rieger László, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának vezetője ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy az intézkedésre azért került sor, mert a bonyolult exportszabályozás következtében a belföldi árak mára teljesen elszakadtak a világpiaci áraktól. Az exportkorlátozás csökkentésével a szaktárca lehetőséget kíván nyújtani a termelőknek, hogy áruikat ott értékesíthessék, ahol a legtöbbet kapják érte. A szaktárca reméli, hogy az intézkedés nyomán a hazai gabonaárak közelíteni fognak a világpiaci árakhoz, a piac automatikusan - nem pedig adminisztratív eszközök hatására - kiegyenlítődik. A hivatal vezetője szerint az exportengedélyezés rendszere termelőellenes eszköz, az ilyen módszereket általában azokban az országokban alkalmazzák, ahol valamilyen módon a fogyasztókat kívánják preferálni a mezőgazdasági termelők rovására. A minisztériumnak az az álláspontja, hogy az exportengedélyezést csak azokban a termékkörökben kell fenntartani, ahol nagyon erős érdek fűződik ahhoz, hogy a hazai árak alacsonyabbak legyenek a világpiaci áraknál. AZ 1994-ES KÖLTSÉGVETÉS MARGÓJÁRA A mezőgazdasági termelők keveslik a pénzt Ez a költségvetés nem az a költségvetés, amelyet a mezőgazdasági termelők szerettek volna. Érdekvédelmi szervezetük, a MOSZ szerint ésszerű átcsoportosítással lehetett volna egy s másra forrást találni, a meglévő kereteket növelni. Mint ismeretes, a nemzetgazdaság ez évi exportja jelentősen csökkent, a legnagyobb mértékben, 1 milliárd dollárral, az élelmiszer-gazdaság kivitele esett vissza. A megelőző két évben egyaránt kétmilliárd dolláros pozitív külkereskedelmi mérleget mutatott fel az élelmiszer-gazdaság. A szövetség szerint az idén a kivitel visszaesésén túl a növekvő élelmiszerimport is közrejátszott a külkereskedelmi egyenleg romlásában. Ezt az importot a költségvetés, a pénzügyi tárca rendszeresen alultervezi. A valós szükségleteket fedező importtal és a külföldi termékek behozatalának némi szigorításával az ország költségvetését 7 milliárd forinttal lehetne tehermentesíteni. Az élelmiszer-gazdaságból származó költségvetési bevételek zömét az élelmiszerek és az élvezeti cikkek után fizetendő fogyasztási adó, illetve áfabevételek adják. Nem kell jóstehetség annak a megállapításához, hogy ha jövőre tovább csökken a belföldi fogyasztás, akkor a bevételi oldalon ismét elszámolta magát a pénzügyi tárca, mintegy 10 milliárd forinttal kevesebbre számíthat, mint amennyi a tervekben szerepel. A reorganizációs alap forrását sem tartják elégségesnek. A szövetség szerint indokolt lett volna azt legalább 2,5 milliárd forinttal bővíteni. Hasonlóképpen a mezőgazdasági fejlesztési alapot is, hiszen a termelők jelentős része ma ki van zárva a támogatásból. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az évi 150 milliónál magasabb árbevételt elérő gazdálkodók nem részesedhetnek ebből a forrásból. A mezőgazdaság általános válsága közepette az ilyen megkülönböztetésnek nincs helye, véli a MOSZ. A gazdák a jelenleginél lényegesen magasabb és szélesebb kört érintő vetési és termelési támogatást tartanának indokoltnak. Úgy vélik, hogy a kedvezőtlen adottságú földterületeken ne csak az elmaradott térségekhez tartozó gazdálkodók jussanak nagyobb mértékű támogatáshoz, hanem mindenki más is, aki ilyen adottságok közepette földet művel. Mindezt figyelembe véve javasolták, hogy az agrár termelési támogatásokat tizenegy milliárd forinttal emelje a kormányzat. Indokoltnak tartanák továbbá egy ötmilliárd forintos katasztrófaalapnak a létrehozását is a nem biztosítható - például aszálykárt szenvedett - termelők megsegítésére. A MOSZ azt szorgalmazza, hogy a földkiadó bizottságok működésére a kormány legalább 1 milliárd forintos alapot különítsen el a költségvetés mezőgazdasági fejezetében. Törkölyből értékes szerves trágya 0 Napjainkban felértékelődnek a természetbarát biotrágyák. Csodák és csodaszerek nincsenek! Az, hogy a Biovin mégis szinte csodákra képes, az anyagát alkotó természetes szerves anyag sajátos öszszetételének, különleges fizikai szerkezetének és biológiai hatásainak köszönhető. Az anyagnak fizikailag olyan különleges szöveti szerkezete van, amely más anyagokhoz képest sokszoros fajlagos aktív felületet tartalmaz, mely ideális a talajban zajló bonyolult kémiai és biológiai folyamatok kedvező lezajlásához. Kémiailag kizárólag a növények számára fontos természetes anyagokat tartalmaz, ritka nyomelemekkel és a csírázást elősegítő anyagokkal együtt. Mindezek mellett biológiailag elősegíti a talajélet kialakulását. A Biovin tisztán természetes alapanyagból, az érett szőlőfürtök kipréselése után visszamaradó törkölyből készül. Osztrák szabadalom alapján állítják elő, mesterséges adalékanyag hozzáadása nélkül, különleges erjesztéssel, érleléssel. Hazai gyártása ez évben indult meg Balatonbogláron. Ami a környezeti hatásokat illeti, a Biovin a természetre még erőteljes túladagolás esetén is veszélytelen. Sőt, elősegíti a környezetet terhelő agrokémiai anyagoktól, azaz a növényvédő szerektől, műtrágyáktól meggyötört termőföld regenerálódását. Összefoglalóan azt mondhatjuk, minden olyan területen használhatjuk, ahol vagy magát a termőföldet, vagy a vele kapcsolatba kerülő növényeket valamilyen stresszhatás érte, illetve természetes fejlődésük során kritikus helyzeteket kell leküzdeniük. A legszélsőségesebb eset a termőföld rekultivációja, ahol a Biovin képes a szeméttelepekre, meddőhányókra terített nyers földben megindítani a talajéletet és azt a növényi élet befogadására alkalmassá tenni. Jótékony hatása megmutatkozik egyhébb esetekben, a kémiai szerekkel károsított talajélet regenerálásában is. A növények számára az egyik legnehezebb élethelyzet az átültetés okozta megrázkódtatás, illetve amikor a magvak csíráznak és alkalmazkodniuk kell a környezethez. A már ismertetett csírázást elősegítő tápanyag- és mikroelem-tartalom révén a Biovin elősegíti a csírázást, a talajélet kondicionáló hatásával pedig javítja a frissen átültetett növények gyökereinek eredményes regenerálódását. Ezért kertészeti palánták tápkeverékében, vetőágyakban, a szőlő, valamint gyümölcsfacsemeték átiskolázásakor, nevelésekor, erdészeti csemetekertekben egyaránt alkalmazható. Nemcsak a nevelőiskolákban hasznos, hanem ültetvények létesítésekor is képes az átültetési sokk leküzdésének elősegítésére. A Biovin fizikai finomösszetétele speciális, kémiai finomösszetételéhez hasonló sajátos anyagot pedig nem ismerünk. A magcsírázáshoz szükséges gazdag mikroelemek mellett alkohol, glicerin, tanninanyagok, borkősav, citromsav és még igen sok fontos nyomelem, szerves anyag, sajátos faji összetételű gazdag gombavalamint baktériumtömeg található. A mai kor embere megengedhetetlen mértékben éli fel a föld erőforrásait, ezért legnagyobb és legsürgetőbb feladatunk, hogy önkorlátozó, környezet- és természetkímélő módon rendezzük át életünket. B. I.
