Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-18 / 295. szám
Antall József Miniszterelnök a magyar történelmi középosztályból Antall József 1989. június 13-án az MDF politikusaként lépte át a parlament kapuját, s az első szabad választás után miniszerelnökként vette kezébe az ország kormányrúdját. A magyar történelemben ő volt a harmadik magyar köztársaság első miniszterelnöke. Édesapjától örökölhette politikusi adottságait, aki a Horthy-korszakban belügyminisztériumi tanácsos, majd menekültügyi kormánybiztos volt. A háború után pedig újjáépítési miniszterként, kisgazda politikusként szolgálta a demokráciát. A családi környezet jelentősen hatott politikai gondolkodásmódjára. Az ELTE bölcsészkarát elvégezve levéltárosi, tanári, muzeológusi diplomát szerez. Részt vesz az 56-os forradalomban, mely után eltiltják a tanítástól. Könyvtárosként dolgozik, majd 1974-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója. 1988-tól kezd újból aktívan politizálni. Előbb a kisgazdák felé közeledik, majd szeptembertől az MDF tagja, 1989-ben a párt elnöke. Miután az MDF megnyeri a választásokat, Antall József alakíthatja meg a rendszerváltás első kormányát. Nyugaton Kelet-Európa nyugodt emberének tekintették, idehaza távolságtartó, karizmatikus egyént láttak benne tisztelői. Öszszeállításunkban Magyarország 54. miniszterelnökére emlékezünk. Barta Zsolt # Az MDF vezető politikusa a kerékasztal-tárgyalásokon. • A pártelnök szavaz az első szabad választáson. • Antall József, a harmadik magyar köztársaság első miniszterelnöke 1990. május 22-én ismerteti kormányprogramját a parlamentben. • A magyar kormányfő Helmut Kohllal, a német miniszterelnökkel. An tall a külkapcsolatok kiépítése során, a történelmi hagyományokhoz kö tődve, a német orientáció megerősítését szorgalmazta a külpolitikában. • Antall József Párizsban egyenrangú partnerként tárgyalt 1990 novemberében a szovjet csapatkivonásról Gorbacsov pártfőtitkárral. magyar és európai államférfiu • Bajára is ellátogatott, s beszédet mondott a politikus, # Antall József tudta, hogy a köztársaság első miniszterelnökeként hatalmas terhet vállal. A rendszerváltás eddig történelmileg ismeretlen útján kellett ugyanis elindítani Magyarországot. KECSKEMÉTI BESZÉLGETÉS A MINISZTERELNÖKKEL 1992-BEN Régóta ismerem a Duna-Tisza közét Antall József miniszterelnökként többször járt Bács-Kiskunban. Tavaly júniusi látogatása során részt vett a Kecskeméten rendezett, keresztény politizálásról szóló konferencián, melyen beszédet mondott. A rendezvény után Heltai Nándor készített interjút a kormányfővel, melyből rövid részletet közlünk.-A városházi találkozón is szó esett az alföldi megyék hátrányos helyzetéről. Sanyarú történelme és körülményei miatt miniszterelnök úr szerint is elmaradottabb táj hazánk? — Nagyon nehéz így szemlélni sx régiókat. Mondják, hogy a török megszállás és más okok miatt tovább él a hajdani Pannónia és a Barbaricum közötti különbség. Nem hiszem, hogy így van és különösen nem hiszem, hogy a Duna-Tisza közére érvényes e megállapítás, annak ellenére, hogy északi felének homokos a talaja. (Közismert, hogy milyen jó a föld a Bácskában.) Ha végignézünk ezen az egész Duna-Tisza közi tájon, akkor itt, a tanyarendszer mellett. Kecskemét mezőgazdasági termelése nagyon is a fejlődés irányába mutatott. Ha azt nézzük, hogy mennyi megtakarított pénze volt a lakosságnak. akkor nem lehet azt mondani, hogy egészében véve ez a táj szegényebb lett volna.- Milyen felemelkedési lehetőségekre számíthatnak a kiskunsági gazdák? — A teljesség igénye nélkül említek ezekből néhányat, bár az itteni szakemberek is biztosan ismerik ezeket. Egyre többet jelenthet a kialakuló piaci helyzetben például Budapest viszonylagos közelsége. Itt, ebben a térségben is, ebben a megyében abból kell kiindulni, hogy az Európai Közösség az egyik tényező, amire számítanunk kell. Ausztriában már négy-öt évvel ezelőtt megkezdődött annak a felniérése, hogy egy közös piaci csatlakozás hogyan alakítja át az osztrák mezőgazdasággal szembeni követelményrendszert.- Ha konszolidálódik térségünk, rendeződik a helyzet a volt Szovjetunió területén, általában itt Közép-Kelet-Európában. akkor - például - számolhatunk a Bács-Kiskunnal is szomszédos déli országgal. Valamilyen formában remélhetően, befejeződik a polgárháború. Folytathatnám a sort, de a lehetőségekre legalább ennyire kell figyelni a városok, a megyék, v régiók vezetőinek, a vállalatoknak. Nekik kell tudniuk, hogy mit jelenthet számunkra egy-egy fölértékelődő vagy elgyengülő vidék. Ezt a számvetést nem fogja helyettük eLvégezni a kormány. A kormány a demokráciában csak a megfelelő feltételeket tudja biztosítani. A helyi kezdeményezésekre, az önálló vállalkozásokra kell építeni.- Meglepett, hogy nem hivatkozott a tanyasi elmaradottságra.- A tanyarendszer a legkorszerűbb mezőgazdasági termelőrendszerek közé sorolható. Egy olyan fontos elemet spórol meg. mint a munkahely megközelítése hosszú szekerezéssel vagy autózással. A tanyarendszert elsősorban politikai okokból - individuális, egyéni gazda ne maradjon, ellenőrizhető legyen -, másodsorban a nagyüzemi gazádlkodás miatt sokáig pusztították tudatosan. Ma világosan látni, hogy ez Bács-Kiskun egyik tragédiája volt.- A hiányzó infrastruktúra is sok tanyát ítélt halálra...- Régebben felismerte ezt a veszélyt Klebelsberg Kunó. A húszas években kezdte építtetni a tanyai iskolákat a szellemi ellátatlanság megszüntetésére. Az sem kisebbíti a nevéhez kötődő vállalkozás jelentőségét, hogy a tanintézetek többségében osztatlan vagy részben osztott rendszerben tanítottak. A miniszterelnök utolsó leveléből ...Elvégeztük politikai feladatainkat és a gazdaság szerkezetének átalakítását. A következő négy évben a legfontosabb célunk a gazdaság fellendítése. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a nagy megrázkódtatást okozó, elkerülhetetlen kormányzati és törvényhozási döntéseket magunk mögött tudva a választópolgárok is érzékelni fogják a gazdasági növekedés életszínvonal-javító hatásait. Célunk az, hogy megteremtsük minden honfitársunk számára a térség gazdasági viszonyai között a legkedvezőbb életszínvonal elérésének a lehetőségeit.”... (A fenti sorokat Antall Józsefnek a Demokrata Fórum országos választmányához írt december 8-i leveléből idéztük, a szerk.) Milyennek látták külföldről Antall Józsefet, a politikust? Helmut Kohl német kancellár: Antall József hajlíthatatlan hazafi és meggyőződéses európai volt. Nagymértékben neki köszönhető, hogy ma Magyarország a stabilitás szigete egy nyugtalan környezetben. Busek osztrák alkancellár: Magyarország és Közép-Európa nagy veszteséget szenvedett, Ausztria pedig elveszített egy barátot. Vaclav Klaus cseh államfő: Vezetésével sikerült Magyarországnak felújítania az ország nemzetközi tekintélyét, míg belpolitikai téren ő volt a társadalmat integráló legjelentősebb tényező. Meciar szlovák miniszterelnök: Távozásával Magyarország olyan nagy tekintélyű politikai egyéniséget veszített el, aki a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelem szimbólumává vált. Az államfő a kormányfőről „Magyarország miniszterelnöke, Antall József az egészségét aláásó gyilkos kórral folytatott hosszú és hősies küzdelme végeztével visszaadta lelkét teremtőjének... ... Korai halálát különösen fájdalmassá teszi, hogy a sors akaratából nem volt képes megvalósítani mélyen átérzett szándékát: átvezetni az országot a kiteljesült demokráciába, elvezetni az országot a második választásig, ami egy fiatal, épülőfélben lévő demokrácia életében talán még az elsőnél is fontosabb. Hiszen az, hogy az ország népe másodízben, tapasztalatokban gazdagodva, újabb alkotmányos és tiszta választás során jelöli ki képviselőit - a választás kimenetelétől függetlenül - önmagában is az ország demokratizmusának. a magyar demokrácia folyamatosságának bizonyítéka. De nemcsak a magunk, hanem a mindennapjainkat szakadatlanul értékelő világ szemében is ... Minden halál alkalom, hogy számot vessünk önmagunkkal, önmagunk életével. A kormányfő megrendítő halála kiváltképpen alkalom a számvetésre: tekintsünk hát önmagunkba - magyarokként vagy közös hazánk más nemzetiségű polgáraiként, párttagokként vagy párton kívüliekként - s tegyük fel magunknak a kérdést: megtettünk, megteszünk-e mindent, ami tőlünk telik, hogy híven szolgáljuk szűkebb közösségünket és hazánk egészét? S ha tesszük, milyen eszközökkel tesszük? Ezzel tisztelegjünk majd a kormányfő sírja előtt!” • Tavaly látogatott Kecskemétre a miniszterelnök, hogy előadást tartson a rendszerváltás nehézségeiről, problémáiról. Egyebek mellett kijelentette, hogy újabb négy évre van szüksége az MDF-nek, hogy az átalakulást befejezze. A keresztény szellemiségű politizálás elveiről szóló tanácskozást a Tudomány és Technika Házában rendezték június 21-22-én. • Tavaly július első hétvégéjén tartották a lakiteleki falunapokat. A tőserdei színpadon számos közéleti személyiség tartott beszédet. Lezsák Sándor nyitotta meg a Nemzeti Antológia estjét. Antall József a nemzeti elkötelezettség eszméjének fontosságáról beszélt. Fúr Lajos miniszter arról szólt, hogy elhagyta a közélet földjét a hazudozás és az acsarkodas.
