Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-02 / 281. (282) szám
nagyobb családoknak kevés a meleg víz Korszerűsít az áramszolgáltató Ebben az évben fejeződött be a Bácsalmást és Tompát összekötő 20 kilovoltos elektromos gerincvezeték felújítása. A munkákat három évvel ezelőtt kezdték el, s mintegy 10 millió forintba került a kivitelezés. Két évvel ezelőtt pedig egy újabb fejlesztést kezdett el a Démász Rt. Bácsalmáson és körzetében. A hőfejlesztő készülékek (bojlerek, hőtároló kálykák) vezérlési rendszerét korszerűsítik. Ez utóbbi beruházás eddigi tapasztalatairól Ottmár László, a bácsalmási kirendeltség vezetője adott tájékoztatást. — A kirendeltséghez 12 település, 20 000 fogyasztó tartozik. A lakások mintegy 40 százalékában villamos hőfejlesztő készülék van, s ezek működését eddig kapcsolóóra biztosította. Ez a hagyományos vezérlés ma már korszerűtlennek mondható, s ezért kezdték el a hangfrekvenciás vevőkészülékek felszerelését. Működési területükön eddig kétezer lakásnál tértek át a korszerűbb vezérlésre - mondta Ottmár lászló. A megkezdett program természetesen folytatódik, s jövőre kb. ezer készülék cseréjét tervezik. Egy-egy vevőkészülék felszerelése 8-10 ezer forintba kerül az áramszolgáltatónak. Ez a vezérlés központi irányítású, így az adórendszer kiépítése még további milliókat igényel a beruházótól. Az új vezérlőrendszer előnye, hogy a meglevő hálózati kapacitást hatékonyabban lehet üzemeltetni. De hogyan érinti a fogyasztót ez a változás? — Sok fogyasztónál, de különösen a nagyobb családoknál okoz némi bosszúságot a meleg víz mérsékeltebb mennyisége. Gyakran előfordul, hogy az esti fürdéshez szükséges meleg víz kevésnek bizonyul. Különösen akkor, ha még aznap mosott is a háziasszony. Ez következhet abból, hogy az új vezérléssel mindössze hatórás felfűtést biztosít a rendszer. Ám egy négytagú család negyedévenként átlagban 30-35 köbméter vizet használ fel. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy lakás naponta 320-360 liter vizet fogyaszt, melynek jelentős részét a villanybojlernek kellene felfűteni. Érthető, hogy ez az energiatakarékos vezérlési rendszer ezt nem tudja biztosítani. A kirendeltség vezetője kérte, hogy amennyiben a fogyasztók rendellenességet tapasztalnak, szíveskedjenek jelezni. J. J. Kárpótlási földárverések Az elmúlt hét 342 kárpótlási földárverésén összesen 619 474 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az árverésekre összesen 10 631 kárpótolt ment el és közülük 8 332-en távozhattak új földek tulajdonosaiként. Ezzel a kárpótlási árveréseken földhöz jutottak száma már meghaladja a 286 ezret. A kárpótlásijegy-tulajdonosokhoz így már több mint 23 millió aranykorona értékű föld jutott, vagyis az árverésre kijelölt földalapnak mintegy háromötöd része már elkelt. Az elmúlt héten a legtöbb árverést Vas megyében tartották, szám szerint összesen 50-et, és itt jutottak a legtöbben - 918-an - földhöz. Aranykorona-értékben számolva mégis Békés megyében árverezték el a legtöbb földet: 742 kárpótolt összesen 85 586 aranykorona értékű földet szerzett kárpótlási jegye ellenében. Ismét volt olyan megye, ahol a legmagasabb licitár sem haladta meg az 500 forint/aranykoronás minimál árat. Ez Fejér megyében annak ellenére következett be, hogy 221 kárpótolt mintegy 43 ezer aranykorona érétékű földet vásárolt meg az árveréseken. A legmagasabb licitárat Győr-Moson-Sopron megyében érték el (110 ezer Ft). A VÁLLALKOZÓK EGY SZÁZALÉKA ÉL MEZŐGAZDASÁGBÓL Hányán vállalkoznak ma Magyarországon? • Akik a mezőgazdaságban „vállalkoznak”, többnyire nincsenek a vállalkozók között nyilvántartva. Bár gazdasági életünk - az elemzők szerint - pang, a gazdálkodó szervezetek számának alakulása mégsem ezt mutatja. A KSH legfrissebb adatai szerint 1993 első kilenc hónapjában folyamatosan emelkedett a szervezetek száma. A több mint 80 ezer jogi személyiségű gazdálkodó túlnyomó többsége korlátolt felelősségű társaság (84 százalék), míg elenyésző a vállalatok száma (1,6 százalék). Kft.-bői havonta több mint ezer alakul az országban. Örvendetesen emelkedik a kisvállalkozások száma is. Ezek 45 százaléka 10, 36 százaléka pedig még ennél is több alkalmazottat foglalkoztat. Legtöbbjük a kereskedelemben, a szolgáltatásban, • illetve az iparban tevékenykedik. Szeptember végéig 2972 jogi személyiségű gazdasági szervezet ellen indult csődeljárás. Többségük gazdasági társaság (67 százalék), de jelentős a szövetkezetek (23 százalék) és a vállalatok (10 százalék) aránya is. Sajnos, a kft.-k nemcsak az alakulásban, hanem a felszámolásban is élenjárnak! A 3146, felszámolás alatt álló szervezet csaknem fele kft., a másik fele pedig a szövetkezetek közül kerül ki. Nőtt az elmúlt időszakban az úgynevezett jogi személyiség nélküli szervezetek száma. Jelenleg 92 ezer működik belőlük az országban. Legtöbbjük (67 százalék) betéti társaságként. Rajtuk kívül gazdasági munkaközösségek és lakásépítő közösségek színesítik a palettát. Ezek általában kevés embert foglalkoztatnak: 99 százalékuk tíznél kisebb létszámmal dolgozik. Az országban az egyéni vállalkozók száma a legma-A VIDÁM KLÁRI NÉNI SZOMORÚ EMLÉKEI Minden fogság után hallgatagabb lett a férjem gasabb: már majdnem eléri a 700 ezret Figyelemre méltó, hogy a hivatalos nyilvántartás szerint pontosan ennyi a munkanélküliek száma is. így, ha minden vállalkozó legalább egy állástalant alkalmazna, megszűnne a munkanélküliség! Csakhogy a magyar vállalkozók többsége gyakran még magát, illetve a családját sem képes eltartani saját üzletéből... Az egyéni vállalkozóknak egyébként csak a fele működik főfoglalkozásban, a többiek mellékfoglalkozásban, illetve nyugdíjasként dolgoznak. Érdekes a foglalkozási ágak szerinti megoszlásuk is: 36 százalékuk kisiparos, 35 százalékuk kiskereskedő, 28 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású és mindössze a fennmaradó 1 százalékuk tevékenykedik a mezőgazdaságban. A közelmúltban - a kivégzett dr. Szobonya Zoltán mellett - posztumusz díszpolgári címet kapott Jánoshalmán Hajnóczi Lajos, aki az indoklás szerint 1956-os tevékenységéért, valamint a városban töltött négy évtized alatt tanúsított hazafias magatartásáért bizonyult méltónak erre a kitüntetésre. Hajnóczi Lajos az 1963-as amnesztiával szabadult hosszú börtönbüntetéséből, melynek nagyobb részét az „osztályidegenek börtönében”, Márianosztrán töltötte. Egy évtized telt el azóta, hogy meghalt. Ezért özvegyét - a kivégzett dr. Szobonya Zoltán unokatestvérét Zámbó Margit Klárát kértük arra, hogy emlékezzen. — A Bácskában, Palánkán született a férjem - kezdi Klári néni. - Az első világháború után mindenét otthagyta a család, s mivel sokan voltak testvérek, Lajost Pécsre, a katonai főreáliskolába íratták be. Anyagilag ez jelentette a legkönnyebb iskoláztatást. Ezután végezte el a Ludovika Akadémiát. Engem az akkor tartalékos tiszt Szobonya Zoli 1941-ben ismertetett meg vele, amikor az egységük átvonulóban volt Jánoshalmán. Az esküvő 43-ban volt, s századosként 44-ben helyezték a férjemet a frontra. Az orosz fogságból 1948-ban jött haza, s egy elbeszélgetés után úgy döntöttek az akkori honvédségi illetékesek, hogy nincs rá szükség. így lett először udvarsepregető segédmunkás a jánoshalmi téglagyárban. Említette néhány embernek, hogy a fogságban esztergályosként is dolgozott. Mivel a helyi ipari szövetkezet éppen esztergályost keresett, oda felvették. Esztergályos maradt élete végéig. — Az volt akkor is - folytatja Klári néni -, amikor 1956-ban a já• A vidám Klári néni? noshalmi nemzetőrség élére hívták. A honvédség részéről Schmidt főhadnagy, a rendőrségtől Kövi Ernő, a civilek részéről pedig a férjem lett a nemzetőrség vezetője. Azért, mert sok katonaviselt jánoshalmi férfinak volt a parancsnoka korábban, s ezek az emberek jelentkeztek a nemzetőrségbe is. A férjem aktívan nem csinált semmit, nem jelentkezett önként sehova. November elsején jöttek hozzánk, hogy menjen, mert többen is őt javasolták a nemzetőrség élére. De az egész ügyből egy szép kis koncepciós per kerekedett ki. Szegről végről rokona Szobonya Zoltánnak, s ráadásul volt horthysta tiszt. A kivégzéstől egy jóindulatú tanúvallomás mentette meg. —Nehéz lehetett az élet a szabadulása után itt, Jánoshalmán. — Amikor kijött, a Csupity tanácselnök üzent, hogy jelentkezzen bárhova, felveszik dolgozni. Ő azt kérte, hogy esztergályosnak mehessen vissza, s vissza is vették. Minden fogsága után hallgatagabb ember lett. Már a hadifogság is megváltoztatta, elmúlt a korábbi, mulatni is szerető jókedve. Nemigen beszélt semmiről. Én is csak évekkel később, szinte véletlenül ismertem meg részleteket a fogság történeteiből. A börtön után még hallgatagabb lett. Nem jártunk sehova, ő a szabadidejében itthon keresztrejtvényt fejtett. Nagyon szertette viszont a Szobonya lányokat, ők mondták, hogy apjuk helyett volt az apjuk. Hogy a munkahelyén tisztelték, arról a halála után egy kollégájától szereztem bizonyságot. Köszönte, hogy segített neki az érettségire való felkészülésben. — Nem csoda, hogy négy év fogság, s hat év börtön hallgataggá tesz valakit. Más hátrányok nem érték a családot? — A beteg fiunk ötvenkilencben végezte el az általános iskolát. Én is ott dolgoztam adminisztrátorként. Az akkori jánoshalmi párttitkár, Balogh Lajos úgy döntött, hogy a fiú suszterinas legyen. Ezért az iskolaigazgató utasítást kapott, hogy utazzon Kecskemétre, s a piaristáktól kérje vissza a fiam jelentkezési lapját. Az illető megtette...Én akkor, mint iskolai adminisztrátor, készítettem egy másik jelentkezési lapot. így érettségizett le a fiú. —Az életük nem volt vidám, Klári néni mégsem szomorú... — Örülök a díszpolgári címnek, sajnálom, hogy a férjem nem érhette meg. Szegényen éltünk, nem gyűjtöttünk vagyont. De nem szomorkodom, mert becsületesek maradtunk, felemelt fejjel járhatunk... Bálái F. István Támogatás bortermelőknek 150 millió forintnyi intervenciós támogatásban részesülhetnek azok a szőlőtermelők, akik az idén bérfeldolgozást végeztetnek. Minderről hamarosan miniszteri rendelet jelenik meg - tájékoztatta szerdán az MTI-t Török Zoltán, az Agrárrendtartási Hivatal főtanácsosa. A szakember elmondta: intervenciós támogatásban azok az egyéni termelők kapnak, akik nem rendelkeznek feldolgozóval, illetve tárolóval, ám szőlőjüket bérmunkában dolgoztatják fel ebben az évben. A támogatást a feldolgozóüzemek igényelhetik, amennyiben a rendelet által megszabott feltételeknek megfelelnek. A támogatást a termelőknek tehát a feldolgozókon keresztül juttatják vissza. Fehérbor készítése esetén a támogatás mértéke 1400 forint tonnánként, míg a vörösbornál, illetve a Tokajhegyaljáról származó boroknál 1900 forint/tonna. Az intervenciós alapból nyújtandó segítséget a termelők a rendeletben meghatározott feltételek esetén december 20-áig igényelhetik. A szlovákok itt találtak Vendégfogadók megyei szervezete A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének Bács-Kiskun megyei tagjai szerdán Kiskunhalason - országosan elsőként - megalakították helyi szervezetüket. Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének országos elnöke a kiskunhalasi ülésen egyebek között bejelentette: a világkiállítás idejére 24 nyelvű katalógusban ismertetik a települések vendégfogadási ajánlatait, bemutatva a közelben lévő nevezetességeket is. Kifejtette, hogy az expo nagy lehetőséget jelent a falusi vendégfogadás fejlesztésére. E keretek között a szálláshelyek országosan 25 ezerrel bővülhetnek. A cél elérését nagymértékben előmozdíthatják a mostanihoz hasonló helyi szerveződések. Falugazdahálózat Medgyasszay László, az FM politikai államtitkára a Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetségének szerdai, keszthelyi közgyűlésén úgy vélte: a meglévő szaktanácsadói hálózat szervezettebbé tételére és fejlesztésére van szükség, esetleg növekvő állami támogatással. Újragondolandó, hogy ez a folyamat az egyetemekhez, a kutatáshoz, vagy az érdekképviselethez kapcsolódjék. Az államtitkár bejelentette: január elején megkezdődik a falugazda-hálózat 200-300 központjának kialakítása, amelyhez 1 milliárd forint állhat rendelkezésre az állami tartalékkeretből. Eddig 341 pályázó közül 220 felelt meg a tanácsadói feltételeknek, s egy részük már szolgáltatási szerződést kötött agrárgazdasági szervezetekkel és gazdálkodókkal. Megkezdődött a gazdaképzéshez szükségek mintatelepek kialakítása is. OLVASÓSZOLGÁLATUNK VÁRJA AZ ÉSZREVÉTELEKET Mint azt már számos alkalommal közöltük kedves olvasóinkkal, előfizetőink részére január elsejétől a Petőfi Népét saját terjesztőhálózatunk továbbítja. Olvasószolgálatunk - az új terjesztéssel, s egyéb ügyekkel kapcsolatban is - továbbra is készségesen várja észrevételeiket akár személyesen, akár a 76/481-391-es telefonszámon, a 273-as melléken. Közvetlenül megkereshetők a területi ügynökségvezetők is. Ügynökségeink működési területe ZÁRT ÜLÉS UTÁN ZÁRT ÁRVERÉS Eladták a húsboltot, de mikor fizet a vevő? A Bácshús Rt. bejelentette, hogy a kis üzleteit felszámolja, s ennek megfelelően a jánoshalmi Bácshús-boltot december 8-tól nem kívánja üzemeltetni. Az ingatlan tulajdonosa Jánoshalma város. Az önkormányzat ipari és kereskedelmi, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottsága két alkalommal együttes ülést tartott és a Bácshús vezetőivel történt személyes egyeztetés után a következő megoldást terjesztette a képviselő-testület elé: az ingatlantulajdonos önkormányzat az üzleti berendezések tulajdonosával - Bácshús Rt. - közösen meghirdeti árverés útján értékesítésre mind az ingatlant - 5 millió forint induló- összeggel -, mind a berendezési tárgyakat, 625 ezer forint induló összeggel. Az ingatlan értékesítésének meghiúsulása esetén a bérlet lehetőségét ajánlják fel. A november 16-ai testületi ülésen élénk vita alakult ki a téma tárgyalása során. Az üzlet jelenlegi vezetője is számításba jött, mint lehetséges bérlő. Jelen volt az ülésen a szomszédos üzlet tulajdonosának képviselője is. A szenátorok, miután nem jutottak közös nevezőre a nyílt ülésen, egyszeriben zárt ajtók mögött folytatták a vitát. A november 29-ére meghirdetett értékesítési árverésen két ajánlattevő volt jelen. A szomszédos üzlet tulajdonosa (Bóka Katalin Kalocsáról), valamint a helyi áfész képviseletében Kiss György elnök. Kiss György tagja a jánoshalmi önkormányzatnak, így értelemszerűen részt vett az üzlettel kapcsolatos zárt ülésen is, ráadásul a döntést előkészítő bizottságoknak is tagja. Az árverés előtt a jegyzői feladatokat is ellátó Gyarmatiné dr. Hegyes Edina udvariasan megkérte a sajtó bebocsáttatást kérő képviselőjét, hogy maradjon távol a licitálástól. Az árverés végeredménye: a jánoshalmi áfész 7,75 millió forintért - akár egy kecskeméti belvárosi ár - megvette az ingatlant. A berendezési tárgyakra más licitáló nem volt. így lett az áfésznak egy újabb boltja, bruttó 8,4 millió forintért. Volt, aki a dolog hallatán arra keresett választ, hogy minek az áfésznak húsbolt, amikor az üzemeltetésében lévő ABC húspolca is mindig üres. Az áfész elnöke kérdésemre elmondta, hogy az üzlet jellegét nem kívánják megváltoztatni, ps fő szállítónak továbbra is a Bácshús Rt.-t tekintik, de más partnerekkel is kapcsolatba kívánnak lépni. Bóka Katalin későbbi beszélgetésünk során hiányolta a sajtó jelenlétét. Mint a társas ingatlan egyik tulajdonosa, nehezményezte, hogy a licitálás elején az elővétel lehetőségétől elejtették azzal, hogy nincs elővételi joga, mert nem tulajdonostárs, hanem önálló tulajdonos. Az árverés további részével kapcsolatban nem merült fel kifogása. Azt azonban megjegyezte, hogy a közte és az áfész elnöke közötti konkurenciaharc új fejezete veheti kezdetét. Mindenesetre kemény munkával, s nem háborúskodással szeretnék megtartani jelenlegi pozíciójukat. Ha a vevő fizet, a város jól járt, mert az ingatlan értékesítéséből származó bevételt az 1994-es lakossági útépítések támogatására kell felhasználni az elfogadott testületi határozat szerint. Szakái Lajos polgármester kérdésemre válaszolva elmondta, hogy az adásvételi szerződés még nincs kész, de úgy gondolja, hogy egy legkésőbb június 30-ai fizetési határidőben meg tudnak állapodni. Az esettel kapcsolatos furcsaságokat így lehetne öszszegezni: az önkormányzat zárt ülésen - ami ebben az esetben alighanem alkotmányellenes - hozott döntést követően zárt árverésen adta el a jánoshalmi polgárok tulajdonát úgy, hogy a fizetési feltételek nincsenek tisztázva. Blázsik Sándor hazára A magyarországi szlovákság Magyarországot tekinti hazájának, és itt kíván élni - mondta Budapesten Matta Mihály, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének ügyvezető elnöke azzal kapcsolatban, hogy több szlovák napilap - így a pozsonyi Republica is - a TA SR hírügynökség jelentésére hivatkozva szerdán azt közölte: a magyarországi szlovákok kitelepítéstől tartanak. A tudósítások szerint Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke kedden fogadta a Magyarországi Szlovákok Szövetségének Mata Michal ügyvezető elnök vezette küldöttségét. A találkozót követő sajtótájékoztatón a szövetség képviselői állítólag azt mondták, hogy Magyarországon az utóbbi időben erősödik a nacionalista nyomás, és a szlovákok tartanak a kitelepítéstől. Matta Mihály a hírrel kapcsolatban közölte: az említett sajtótájékoztatón szó sem esett a nacionalista nyomás erősödéséről, és arról, hogy a szlovákok a kitelepítéstől tartanak. Mint mondta: véleménye szerint a pozsonyi lap szándékosan ferdítette el szavaikat. A sajtótájékoztatón ugyanis - egy kérdésre válaszolva - csupán annyi hangzott el, hogy a szlovákság asszimilációjához jelentősen hozzájárult az 1946-47-ben lezajlott lakosságcsere. Kecskemét I. Perjési Attila, ügynökség vezető: Kecskemét, Hetényegyháza, Katonatelep, Méntelek. Kecskemét II. Fórián Szabó András, Jigynökségvezető: Kecskemét, Kadafalva, Ballószög, Helvécia. Kecskemét és könyéke Kása Pálné, ügynökségvezető: Kecskemét, Lajosmizse, Ladánybene, Kunbaracs, Kunadacs, Kerekegyháza, Fülöpháza, Ágasegyháza, Izsák, Orgovány, Jakabszállás, Kunszállás, Városföld. Asbóth Györgyné, ügynökségvezető: Szabadszállás, Dunatetétlen, Harta, Solt, Dunaegyháza, Apostag, Dunavecse, Szalkszentmárton, Tass, Kunszentmiklós, Kunpeszér. Kalocsa és környéke Vén István, ügynökségvezető: Kalocsa, Bátya, Császártöltés, Drágszél, Dunapataj, Dusnok, Dunaszentbenedek, Fájsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, Úszód. Soltvadkert és környéke Petrányi József, ügynökségvezető: Soltvadkert, Akasztó, Bocsa, Csengőd, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Tabdi, Tázlár. Kiskunfélegyháza és környéke Kopasz Attila, ügynökségvezető: Kiskunfélegyháza, Bugac, Csólyospálos, Gátér, Jászszentlászló, Kiskunmajsa, Kömpöc, Pálmonostora, Petőfiszállás, Szánk. Kiskunhalas és környéke Kämmerer Károly, ügynökségvezető: Kiskunhalas, Kunfehértó, Jánoshalma, Kisszállás, Tompa, Kelebia, Balotaszállás, Zsana, Harkakötöny, Pirtó. Baja és környéke Viszmeg Istvánná, ügynökségvezető: Baja, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Borota, Csátalja, Csávoly, Dávod, Érsekcsanád, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Vaskút. Bácsalmás és környéke Petrekanics Tamás, ügynökségvezető: Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Katymár, Madaras, Kunbaja, Csikéria, Bácsszőlős, Mélykút, Tataháza, Mátételke. Tiszakécske és környéke Balasi Tamás, ügynökségvezető: Tiszakécske, Tiszabög, Lakitelek, Szentkirály, Tiszaalpár. Nyárlőrinc.
