Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-16 / 293. szám
Drágszél • Fájsz « Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke Msért vágták ki a fákat? • Erre megy majd a gázvezeték. Az elmúlt héten szinte egymásnak adták a kilincset a panaszosok. Valamennyien azt kifogásolták, a házuk előtt lévő díszbokrokat, cserjéket, híjákat, fiatal gyümölcsfákat értesítés nélkül kivágták, némelyik utca (például a Vörösmarty, Veres Péter, stb.) úgy fest, mint valami csatatér. Állítólag a gázosok vetemedtek ilyenre, hivatkozva különféle jogszabályokra. A gázügyek helyi felelősétől. Szabóki Lászlótól arról érdeklődtünk, mi áll a fűrészelés hätte;ében.- A műszaki átadási procedúra javában folyt már, be kellett járnunk valamennyi érintett területet, voltaképpen a szabványosítást végeztük. Bizonyos gázvezetékekre vonatkozó jogszabályi előírások szerint a bekötő vezetékek mentén kétméteres távolságban nem lehetnek fák. A bejárás folyamán az illető szakemberek ezt a távolságot egy méterre csökkentették, ezzel is kímélve a növényzetet. Az előírásoknak megfelelő szituációt kellett teremteni, tehát egynéhány fát kivágtak.- Ki adott erre utasítást?- Ez nem utasítás kérdése, hanem egyszerűen feltétele az átvételnek. Jelen volt a Dégáz képviselője mint beruházó, a kivitelező, a bajai Dégáz pedig mint szolgáltató, így vette át a terepet. Végső soron a szolgáltató szab feltételeket, hogy a műszaki dolgok az előírásoknak megfeleljenek. Ezek után adta meg a használatbavételi engedélyt a körzeti bányakapitányság. Nem tudok mást mondani, mint hogy be kell tartanunk az országos gázszabványok előírásait.- Ez rendjén is lenne, de még a lakókat sem értesítették.-A szőlőkben zömében értesítettük a lakókat, az említett helyeken sajnos nem, ugyanis két napunk volt arra, hogy rendbe tegyük a dolgokat. Őszintén sajnálom, de nem maradt időnk, rendkívül gyorsan kellett intézkednünk. -zsékovács-Tízéves a táncegyüttes *• Hagyományőrző táncosok az együttesben. Tíz évvel ezelőtt született a Kalocsai Hagyományőrző Népi Együttes. A születésnapi megemlékezés nem maradhatott el, színes gálaműsorral köszöntötte a közönséget az együttes. Bencze Kárpiyné, a csoport vezetője köszöntőjében felidézte a kalocsai hagyományokat, a „gyöngy ösbokré ta’’-i46szakot, amelynek hű követői a mostani táncosok. Számtalan hazai és külföldi sikert könyvelhetnek el. Ma is. mint régen, a fiatalok az idős emberekkel együtt Igazán nem panaszkodhatunk mostanában, hiszen az élet mindenféle furcsaságot produkál. Kunsági Ferenc őrnagy, tűzoltóparancsnokot, december 10-én a koradélutáni órákban azzal kereste fel egy gödrökbéli lakos hogy előző nap délután 3 óra körül a lakásán elégett a ruhásszekrény egy része, a benne tárolt ruhaneműkkel együtt. Ez önmagában még nem is lett volna izgalmas hír egy tűzoltónak, ám amit a károsult elmondott, bizonnyal őt is meglepte.- A iakás tulajdonosa délután három óra köpd! az udvari fészerből tűzifát hozott be a lakásba, hogy begyújtson, amikor hirtelen vakító fény csapott a szemébe, olyannyira, hogy meg is szédül! Mondta a lányának, hogy segítsen bevinni a fát, aztán leült az előszobában és rémülten tapasztalta, hogy egy emberfej nagyságú izzó gömb cikázik a lakásban, majd a nyitott ajtón belibben a nappaliba. Ott a szekrénysor egy beugró részénél megállapodott. Izzott. füstölt az egész környezet, erre ijedtekben különféle edényekből vizet öntöttek a tűzgömbre, de annak nem csökkent az izzása, olyannyira nem. ropják a táncot. Szó esett a nagy elődökről, Pécsiné Ács Saroltáról, Balázs Ilonáról, a fiatalon elhunyt Ureczky Csabáról. Cserey József, Tóth Ferenc és Pécsiné Ács Sarolta közös darabját, a Szép a rozmaringot a régi táncosok a közönséggel együtt járták. A bensőséges hangulatú esten az együttes örökös tagjává avatták az alapítókat: Hunyár Emőnét, Gulyás Istvánnét, Kiss Istvánnét, Tamás Istvánnét és Vén Ferencet. hogy a ház urának megégette az ujjait Hirtelen a gömb ellaposodott, majd az ablak melletti repedésen eltűnt a lakásból. A szoba sarkaiban összekormolódott pókhálók jelezték a hivatlan-váratlan vendég látogatását, a szekrényben pedig a ruhák egy része nyomtalanul eltűnt, mindössze egy-két gyerekholmi maradt épen. Az egyébként tisztán tartott, rendezett lakásban a szekrénysor hátlapján egy tenyérnyi részen átégette a farostot. Érdekes módon a közelében semmiféle elektromos vezeték, vagy konnektor nem volt. Az eset idején a lakásban nem' fűtöttek, sőt a gazda sem gyújthatott rá a helyiségben, mindig az előszobában cigarettázott. A szándékos gyújtogatás mindenképpen kizárható, hiszen csak úgy lehetett volna ezt a tüzet előidézni, ha a szekrény hátlapjához valaki egy éghető anyagot helyez és azt, mondjuk, egy cigarettacsikkel felizzítja. Mindenesetre, a vizsgálat nem tudta megállapítani a tűz eredetét, így aztán teljes bizonyossággal azt sem lehet kizárni, amit a lakás tulajdonosa elmondott - mondta a tűzoltóparancsnok. Cs. L. Amerikai szakember a kalocsai gazdaságért A nyugati gazdasági megoldásoktól többnyire még mindig ódzkodó szűkebb hazánkban mind többen tanulnak nyelveket, hogy külhonba kerülve közvetlenül szívják magukba az egyéni és csoportos vállalkozás tudományát. Ezt könnyítendő, az amerikai IESC magyarországi képviselete az idősek békehadteste közreműködésével nyugdíjas, korábban többnyire fejlődő országokban tanácsadóként dolgozó közgazdászokat küld Magyarországra. Oda, ahol az önkormányzat a szakemberre igényt tart, s vállalja annak szállás- és étkezési költségét, fgy került Kalocsára Frank J. Moore úr, aki feleségével egyenesen Indiana államból érkezett, hogy a város gazdaságának gyógyításához, fellendítéséhez adjon tanácsokat. A 62 éves agrárközgazdásszal eddigi tapasztalatairól, a gazdaság élénkítésének lehetőségeiről beszélgettünk.- Amikor Amerikából útrakeltünk, barátaink azzal indítottak el: meleg ruhát vigyetek, mert rendkívül hideg van, s a magyarok a világ legbarátságosabb népei. így utólag mondhatom, mindkettő igaznak bizonyult. Nemigen van példa arra, hogy sajtóban az életemről beszélek, de ügy érzem, egy olyan országban, ahol a vállalkozás szabadságát csak most ízlelgetik, tanulságos, ahogyan én gazdálkodni kezdtem. Németországban, Frankfurtban születtem, ahonnan szüleimmel 1941-ben kivándoroltunk. A kaliforniai egyetemen folytattam mezőgazdasági tanulmányaimat, tejtermelés szakon végeztem. Még javában tartott a II. világháború, amikor kötelességemnek éreztem, hogy katonának jelentkezzem. Indiában, Burmában, legvégén Thaiföldön szolgáltam. A háború befejezése után Thaiföldre mentem vissza, hogy a szakmámban dolgozva egy tejüzemet alapítsak. Pénzem nem volt, így kidolgoztam egy tervet, amelyben az üzleti elgondolásaim között a befektetőknek 100 százalékos hasznot ígértem. Ám a háborús hiányok miatt számtalan olyan befektetés akadt, ahol akár ezerszázalékos volt a megtérülés. így tejüzemet nem akart építeni senki. Akkoriban hiánycikknek számított az autó, s az én zsebemben ott volt egy kiutalás, amely szerint az apámtól ajándékba kapott kocsit már behajózták. Ezt a kiutalást adtam el az értékének többszöröséért, s írótöfnbök forgalmazásába kezdtem, mert a nagyforgalmazók több, apróságnak tűnő iparcikkel nem kereskedtek. Lassan, persze, ezekre is kiterjedt a nagy monopóliumok figyelme, de addigra már anyagilag megerősödtem. Meguntam a kinti életet, hazamentem Amerikába, s az egyetemen közgazdaságot tanultam. A két szakma birtokában már eredményesebb lett a tejfeldolgozói tevékenységem is. Később szakértőként jártam Nepálban, Iránban, Egyiptomban. Hat évet töltöttem Nigériában, Kamerun és Zaire voltak az utolsó állomáshelyeim. Ami az itteni tapasztalataimat illeti: Érezni lehet, ahogy magukból árad a tettvágy. Azt is jól látják, hogy mire van szükség. Különösen nagy benyomást tett rám, ahogyan az infrastruktúrát fejlesztik. Itt a gáz, szervezés alatt a szennyvízhálózat kiépítése, talán elmozdulnak a telefon területén is. Bénítólag hat a nyelv és számítástechnika ismeretének hiánya. Nincs megfelelő marketingmunka. így hiába vannak kitűnő élelmiszereik, könnyűipari termékeik, azokat többnyire nem tudják kedvező áron értékesíteni. Az is nagy baj, hogy nincsenek összehangolva az önkormányzat és az állam lehetőségei. Az önkormányzatnak jobban kellene segítenie a termelőüzemeket, hiszen ezzel a munkanélküliséget enyhítené. Nincs szoros összhang az önkormányzat és a termelőüzemek, szolgáltatók között. Mindkét oldalról kezdeményezésre lenne szükség, hogy közeledhessenek. Fontos lenne a kereskedelmi képviselet jobb megszervezése, s egy olyan városi adatbázis létrehozása - ez önkormányzati feladat -, hogy a befektető átfogó képet kapjon a város közgazdasági, természeti környezetéről. Tetszik a Kalocsáról kiadott tájékoztatójuk, de hiányolom, hogy angol nyelven nem jelentették meg. Továbbá nincs közgazdasági része, ami taglalná, hogy mennyien és hogyan élnek, milyen kijelölt szabad iparterületeik vannak? Milyen az úthálózat, légi és vízi közlekedés? Fontos lenne az életszínvonal bemutatása, az átlagbér, megélhetési viszonyok taglalása is. Csodálatos lehetőségeik vannak a turizmus területén, ezt is jobban kellene kihasználni. Természetesen a megállapításaimat bővebb dolgozatban is kifejtem. Remélem, ezzel egy picit én is hozzájárulok Kalocsa és térsége gazdasági kibontakozásához. Zsiga Ferenc Őrség vigyázza a téli Szelídet A Szelidi-tó megadta magát a télnek: jégpáncél szorítja a víztükröt, pihe hópaplanba burkolóztak a házak, a csenevész sarjerdő csupasz ágai között varjúcsapatok vitatkoznak a legkényelmesebb ülőhelyek birtoklásáért. Embert alig látni, csak egy-két ház kéményéből bodorodik a füst, jelezvén, télen is akadhat tennivaló a szorgalmasabb telektulajdonosoknak. Két kutyás ember ballag az út szélén, az ebeken szájkosár, és alig kisebbek két egymásra rakott usszuri tigrisnél. A póráz „túlsó végét ” két ismerős markolja: Romfa Sándor és Béni István, akik nemrégen még Dunapataj közrendjére vigyáztak, mint körzeti megbízottak, most nyugdíjasként arra vállalkoztak, hogy a téli Szelid nyugalmát óvják. Némi bonyodalmat okoz, hogy kezet fogjunk - a két kiképzett kutya ugyanis fúriaként rontana nekem, s eközben majdnem elrántják a gazdáikat a csúszós havon - aztán visszabaktatunk az őrség körletébe, hogy beszélgessünk a duruzsoló kályha melegénél.-A szelidi őrséget a pataji polgármesteri hivatal kezdeményezésére hoztuk létre vállalkozóként - mondja Romfa Sándor, az őrség parancsnoka. Hat főből áll a csapat: András András, Romfa József, Jakab Lajos és Vörös Gábór korábban' a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, fgy nem újdonság számukra ez a munka. Én nyolc évig, Béni Pista pe' dig tizenhat évig volt káembés Patajon, úgy ismerjük a Szelidi-tavat, mint a tenyerünket. Nappal kettő, éjszaka pedig három járőr van szolgálatban, munkánkat kiképzett rendőrkutyák és persze, a technika segíti - mutat a legmodernebb Yaessu márkájú URH-rádióra, amellyel pillanatok alatt kapcsolatba léphetnek a kalocsai kapitánysággal, vagy bármelyik rádiós rendőrrel.- November elseje óta működik az őrség, s ezalatt az idő alatt két alkalommal kellett akcióba lépnünk - betörési kísérletet hiúsítottunk meg - veszi át a szót Béni István. - Sajnos, nem sikerült elcsípni őket, de gondolom, híre ment annak, hogy Szelidre vigyáznak, így aztán nem nagyon próbálkoznak a betörők. Beszélgettünk a melegben, a két rendőr érdekes sztorikat mesél, persze, a fő téma a nemrég történt pataji gyilkosság. „Ha jól összeszámolom, ez már az ötödik a faluban” - emlékezik vissza Romfa Sándor, aki szinte valaménnyi ügy felderítésénél asszisztált. S persze, dicsérik a kutyáikat. ’„Ha parancsot kap rá, a felhúzott kocsiablakot is betöri” - dicséri négylábú társát Béni István. Lord urasága most éppen ártatlan pofával bámul az újságíróra, híre-hamva sincs az előbbi dühödt indulatnak, jólnevelt házőrzőnek látszik, pedig magasan „kvalifikált” őkelme. Meg is becsülik, a hűtőben finom falatok gondoskodnak a kondíciójukról. Nehezen válók meg beszélgetőtársaimtól, nemigen akaródzik kilépni a ropogós télbe. Pedig nekem nem is muszáj, nekik viszont a lassan leszálló alkonyatban indulniuk kell. „Tegyünk egy próbát” - javasolja Romfa Sándor, és rádión keresztül leadja kocsim rendszámát a kalocsai üygeletnek. Néhány másodperc múlva recsegve érkezik a válasz: „A kocsi nem áll körözés alatt.” „Még szerencse” - gondolom, aztán rálépek a gázra. SZÜLETÉSTŐL AZ ÉLET VÉGÉIG A klub támogatja tagjait • Felvételünk egy játékos vetélkedő alkalmával készült. Csúcsforgalom az OTP-ben Év vége felé mindig nagyobb a forgalom a pénzintézeteknél. Mostanában még többen keresik fel a kalocsai OTP-fiókot, ugyanis nagyon sok család úgy tud a vezetékes gázhoz hozzájutni, ha kölcsönt vesz fel. — Napi harminc kölcsönigénylést veszünk át, és ugyanennyit fizetünk ki - mondja Trapp Márton fiókvezető. — Általában százötven és kétszázezer forint között biztosítunk e beruházáshoz. A szerződéskötéskor a költségvetésben szereplő összeg hatvan százalékát adjuk előlegként, a többi pénzt a Dégáz bekötési igazolásának bemutatása után. — Azért vagyunk kénytelenek az összeget csökkenteni, mert voltak olyan személyek, akik nem a tervben meghatározott értékű berendezéseket szerelték be. Nem vették kellő komolysággal figyelembe a kölcsönszerződésben leírtakat. — Bizonyára a vonzó kamatfeltételek miatt is önöket keresik. — Az OTP 28+1% kamatot számol fel. Az állam a törlesztőrészlethez támogatást ad, így a kölcsönigénylők 15-16%-os kamattal számolhatnak öt évi futamidő esetén. Igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni a gyors ügyintézés érdekében. Három fővel bővítettük a fiók létszámát, sőt, dolgozóink közül is átcsoportosítottunk erre a munkára. T. L. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezetének kalocsai csoportja három és félszáz tagot számlál. Hetvennégy fogyatékos felnőtt és gyermek érdekvédelmét látja el. Az EFOÉSZ felvállalja a közösségi élet szervezését, a családok elszigeteltségének megszüntetését, valamint a munkahelyek megteremtését tartja a legfontosabbnak. A születéstől az élet végéig kívánja nyomon követni az értelmi fogyatékosok sorsát. Korcsoportonkénti klubokba szervezi tagjait. Az egyre növekvő feladatok ellátása ma már társadalmi munkában nem végezhető elég hatékonyan. Éppen ezért főállású titkári helyet pályázott meg a vezetőség. Kósa András országgyűlési képviselő közbenjárásával egymillió forintot kap az ÉFOÉSZ kalocsai csoportja. A vezetőség felvállalta az egész megyére kiterjedő érdekvédelmi munkát. Rendszeresen szerveznek jótékonysági koncerteket, bálokat. Néhány napja vidám estet tartottak a helyőrségi klubban. A „civil” világot is megpróbálják bevonni a mindennapi életükbe, támogatásukra, a szponzorok segítségére számítanak. s. ó. Aranylakodalom Bátyán Nemrégiben ünnepelte házasságkötésük ötvenedik évfordulóját Bátyán Markó Balázs és Argat Mária. Annak idején a férj béresként dolgozott, a feleség napszámosként kereste kenyerét. Tenyérnyi szobában kezdték fiatal éveiket, de a mostoha sors nemhogy elválasztotta, még jobban összetartotta őket. Öt gyerekük született, valamennyi szülőhöz ragaszkodó. Mára csinos házat, takaros portát mondhatnak magukénak Markóék. valamint hét unokái meg egy dédunokát. Örülnek, hogy megérték e szép kort egymással való szeretetben. Megegyeztek az örjegi legelőkről Korábban heves viták alakullak ki Homokmégyen. mert az igen jó minőségű füvet adó. örjegi dús legelők nem kerüllek árverésre, holott ki lettek arra jelölve. Állat-egészségügyi okok miatt tartották egyben a legelőt, merthogy a lépfene a közelmúltban felütötte fejét. Az egyéni gazdálkodók, az állattartók sérelmezték, hogy nem jutnak az ősi jusshoz, hiszen ez a terület valamikor szüleiké, dédszüleiké volt. Valamennyi érintett fél véleményegyeztetése után sikerült kompromisszumot kötni. A gazdakör vállalta, hogy szakemberei révén biztosítani fogják az állategészségügyi előírásokat. Ezek után a legelők egy káefté, egy maszek juhász és a gazdakör használatban lesznek, a tulajdonjogot pedig a homokmégyi önkormányzat kapja meg. A döntéssel valamennyi érdekelt elégedett. Százéves a miskei iskola A napokban ünnepli 100. születésnapját a miskei általános iskola. A korabeli krónikából ismeretes, hogy 1893 decemberében háromszáz iskolás korú gyereket regisztráltak a községben. A település különböző pontjain folyt az oktatás, főleg koesmahelyiségekben plántálták fejükbe az ismereteket a néptanítók. Az akkori miskeí elöljáróság csak a kalocsai érsekségtől tudott pénzt kérni egy központi iskola megépítésére. A kérésre százezer aranykorona hitellel reagáltak. Öt tanterem és két szolgálati lakás megépítésére volt elegendő ez az összeg. A részletfizetés utolsó dátumaként 1936 szerepel a helyi krónikában. Az akkor még hátralévő törlesztéseket elengedte az érsekség. Ukrán vendégmunkások A kalocsai Rubin Ruházati Kft.-nél javában folyik a privatizáció, de mindez nem jelent viszszaesést a tennelésben. Sőt, a megrendeléseknek csak úgy tudnak eleget tenni, ha a hiányzó hazai munkaerőt ukrán vendégmunkásokkal pótolják. Ők szakmai gyakorlat keretében végeznek munkát a szalagrendszerben. Földszinti irodahelyiségek kiadók a BÁCSTERV Kft.-nél! Kecskemét, Fecske u. 25. sz. (Volt Reiszmann Sándor u.) I Érdeklődni a titkárságon lehet, telefon: 76/481-056 (1902) Szerkesztette: Gál Sándor Gömbvil'ám a Gödrökben?
