Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-15 / 292. szám
2 PETŐFI NÉPE 1993. december 15., szerdi KÉRDŐJELEK Sikerül-e az utóvizsga? Antall József- emberi tragédiája okán - most egyfajta posztumusz megmérettetésének periódusa előtt áll. Legközvetlenebb eszme- és munkatársainak, híveinek kell bizonyítaniuk, hogy tudnak sáfárkodni politikusi hagyatékának értékeivel, s irányításukkal legalább olyanok maradnak a közállapotok, amilyenek eddig voltak. Nehéz utóvizsga ez, mert a sorból nemzetközi tekintélyű meghatározó személyiség, hivatalban levő miniszterelnök dőlt ki. Az MDF, a koalíció vezérkarának olyan vizsgakérdésekre kell válaszolniuk, hogy az alkotmányos keretek sérelme nélkül át tudják-e hidalni a hatalmi vákumot; meg tudják-e oldani az utódlás sok kényes feladatát a személyeskedő marakodás mellékzöngéi nélkül, s ellen tudnak-e állni a radikalizálódás, a „cél szentesíti az eszközt" kísértő szellemének? Boross Péter miniszterelnöki jelölése azt a politikust állítja előtérbe, akit sokan az MDF erős emberének tartanak. A gyors személyi döntés ténye a folyamatosságra törekvés jele, s hogy ezt a parlament értékeli-e, azt majd a szavazás mutatja meg. Ha az antalli örökség talán legértékesebb eleme, a belső stabilitás fennmarad, ha a higgadt reálpolitika hónapjai következnek, akkor Antal József posztumusz „utóvizsgája” mindenkit főhajtásra indító eredménnyel zárul... Antall József gyászszertartása Visszautasított indítványok Az Alkotmánybíróság kedden aláírt határozatában - hatáskörének hiánya miatt - visszautasította azokat az indítványokat, amelyek az egyházak közvetlen állami támogatására jóváhagyott, 1993. évi költségvetési keret felosztásáról szóló 14/1993. (III. 19.) országgyűlési határozat alkotmányellenességének utólagos megállapítását kezdeményezték. Az indítványozók beadványaikban az országgyűlési határozat megsemmisítését kérték, mivel az - álláspontjuk szerint - az alkotmány diszkriminációt tiltó paragrafusába ütközik. A támadott országgyűlési határozat alapján az indítványozó egyházak nem részesültek költségvetési támogatásban 1993-ban. Az egyik indítványozó az országgyűlési határozat indokolásában használt „destruktív szekták” megjelölés törlését kérelmezte. Műsorváltozás a televízióban A Magyar Televízió műsorszerkesztési igazgatósága kedden értesítette az MTI-t a TV2 szerdai műsorváltozásairól. 1993. december 15-én, szerdán a program az alábbiak szerint módosul: 18 óráig változatlan. 18.00: szentmise Antall József leki üdvéért - közvetítés a budapesti Szent István-bazilikából. Körülbelül 19.15 órakor In memóriám Antall József (az 1993. december 13-ai adás ismétlése). 20.05: A(k)kor (és) most-tól változatlan a műsor. Szerdán eftnaradnak: a körzeti híradók, a Körzeti magazin, Háziasszony-karrier - cseh tévéfilm. Pénteken az Országház kupolacsarnokában ravatalozzák fel az elhunyt kormányfő földi maradványait. A diplomaták és a protokolláris vendégek reggel 9 órától délig róhatják le kegyeletüket Antall József ravatalánál; a polgárok pedig déli 12 órától este 8-ig búcsúzhatnak a miniszterelnöktől. Antall Józsefet szombaton helyezik végső nyugalomra a Kerepesi úti temetőben. A gyászszertartásról Juhász Judit kormányszóvivő adott tájékoztatást kedden az ügyvezető kormány rendkívüli ülését követően. A Kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint a köztársasági megbízottakat, hogy december 18- án a vezetésük, irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó szervek dolgozói számára tegyék lehetővé a gyászünnepségen és a temetésen való részvételt. A Kormány a helyi önkormányzatokat és a többi munkáltatót is felkéri, hogy hozzanak hasonló intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók részt vehessenek a gyászszertartáson és temetésen. Felkérik a polgárokat, intézményeket, hogy méltó módon tisztelegjenek az elhunyt miniszterelnök emléke előtt. Ugyancsak felkérik a helyi önkormányzatokat: saját hatáskörükben intézkedjenek arról, hogy a zenés szórakozóhelyek korlátozzák működésüket. A gyászszertartás programja december 15-én, szerdán este 6 órakor veszi kezdetét. A Szent István-bazilikában a magyarországi katolikus püspöki kar engesztelő szentmiseáldozatot mutat be Antall József emlékére. Miután a polgárok pénteken az Országház kupolacsarnokában lerótták kegyeletüket az elhunyt kormányfő előtt, szombaton szűkebb családi körben és a meghívott vendégek részvételével gyászmisét tartanak a Duna-parti piarista kápolnában. A gyászünnepség szombaton déli 12 órakor a Kossuth Lajos téren kezdődik, katonai tiszteletadással. A déli harangszó hangjai mellett elhelyezik Antall József koporsóját az Országház főbejárata előtt. Beszédet mond Szabad György, az Országgyűlés elnöke és a határon túl élő magyarság egy képviselője. A beszentelést a Római Katolikus Egyház szertartása szerint Bolberitz Pál végzi. A gyászolók ezután a miniszterelnök földi maradványait utolsó útján végső nyughelyére, a Kerepesi temetőbe kísérik. Imát mond Paskai László bíboros, esztergomi érsek, Hegedűs Lóránt református püspök, Harmati Béla evangélikus püspök és Schweitzer József főrabbi. A Munkaügyi Minisztérium a szombati országos gyásznapról Az Országgyűlés 317 szavazattal 1 ellenében elfogadta az Antall József miniszterelnök temetése napjának országos gyásznappá nyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Ennek értelmében az Országgyűlés 1993. december 18-át, Antall József miniszerelnök temetésének napját országos gyásznappá nyilvánítja, s felkéri az ország állampolgárait és a hazánkban működő szervezeteket, hogy az országos gyásznapon méltó módon tisztelegjenek az elhunyt miniszterelnök emléke előtt. A Munkaügyi Minisztérium a döntést követően a munkavállalók december 18-ai országos gyásznapon történő munkavégzés alóli mentesítésének lehetőségéről az alábbi közleményt adta ki: „Az Országgyűlés határozata alapján 1993. december 18-a országos gyásznap. A karácsonyi ünnepek miatti munkanap átrendezése alapján december 18-a munkanapnak minősül. A munka törvénykönyve 107. paragrafusának f. pontja azonban lehetőséget teremt arra, hogy a dolgozó kérőimére mentesíthető legyen munkavégzési kötelezettsége alól. így nincs munkajogi akadálya annak, hogy a munkáltató saját hatáskörében engedélyezze a jogszerű távolmaradást azoknak a dolgozóknak, akik részt kívánnak venni a gyásznap eseményén. Engedélyezett távoliét esetén a munka törvénykönyve 151. paragrafusa (3) bekezdése alapján a kiesett munkaidőre a munkáltató és a munkavállaló megállapodása szerint jár díjazás.” Habsburg Ottó nyilatkozata Antall József halála „nagyon rosszkor jött, mert még nagyon sokáig fenn kellene tartani Magyarországon a folyamatosságot” — jelentette ki Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió, valamint az Európa Parlament magyar ügyekkel foglalkozó küldöttségének elnöke az Amerika Hangjában. Az elhunyt kormányfőt méltatva Habsburg Ottó kijelentette: Antall legnagyobb érdeme, hogy Magyarország a legstabilabb közép-európai állam. Véleménye szerint az utódoknak az a feladatuk, hogy a stabilitást fenntartsák és minden tegyenek meg a „nagyobb nemzeti összefogás érdekében”. Hozzáfűzte: a legfontosabb, hogy az ország minél előbb túljusson ezeken a napokon, és megőrizze a stabilitásáról és megbízhatóságáról kialakult képet. Az orosz politika új erős embere Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető hétfőn Rómában az oroszországi reformokat fenyegető súlyos fejleményként értékelte a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette szélsőséges nacionalista erők választási sikerét. De ki ez az új politikai fenomén? Oroszország újabb vezető politikusa, a hét végi választásokon győztes Liberális Demokrata Párt elnöke, Vlagyimir Volfovics Zsirinovszkij 1946. április 25-én született Kazahsztánban. Tizennyolc éves koráig Alma-Atában élt, és az, hogy ifjú éveit a közép-ázsiai szovjet tagköztársaságban, egy elszegényedett orosz családban élte le, nagy hatással volt későbbi politikai nézeteire. Moszkvába 1964-ben került, amikor felvették a Keleti Nyelvek Intézetébe, amely akkor elitegyetemnek számított a Szovjetunióban. Az intézmény elvégzését követően ösztöndíjjal Törökországban tanult, de valamilyen zavaros ügye miatt börtönbe zárták, és ez megtörte pályáját. Hazatérése után Moszkvában a békevédelmi bizottságban dolgozott és közben esti tagozaton elvégezte a Lomonoszov egyetem jogi karát. A politikai körökbe nem tudott bejutni és hosszú éveken át középszerű szovjet politikus maradt. A Szovjetunióban végbement társadalmi változások adták meg neki az esélyt, hogy politikusi karriert fusson be. Először a liberális demokratákkal kacérkodott, majd 1991-ben az Oroszországi Kommunista Párt hathatós támogatásával indult az el• Az orosz politikai életben gyakran jelentkeznek szélsőségek. nökválasztáson, és a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Hálából augusztusban a puccsisták oldalára állt. Később elváltak útjai a szélsőbaloldaltól, és immár saját pártjával tűnt fel a politikai színtéren. Politikai hitvallása az, hogy az orosz nemzetet egyesíteni kell a külső ellenséggel szemben. Bár mindig is gyűlölte a szovjet életformát, az,t vallja, hogy a volt birodalom kereteit vissza kell állítani, azaz a Szovjetunióból kivált tagköztársaságokat ismét Oroszország fennhatósága alá kell helyezni. Szerinte ez úgy képzelhető el, hogy gazdasági embargó alá vetik ezeket a nemzeteket, amelyek aztán majd maguk kérik az újbóli csatlakozást. A szélsőségesen soviniszta politikus több ízben azt is kifejtette, hogy nem csak a volt szovjet határokon belül, hanem az egykori cári birodalom területén - Finnországot és Lengyelországot is bekebelezve - képzelhető el Oroszország jövője. A nyugati világgal kapcsolatos kijelentései sem megnyugtatóak. Két évvel ezelőtt választási kampányában például azzal hitegette híveit, hogy megválasztása esetén 72 óra alatt jóllakatja az egész országot. Ezt úgy képzelte el, hogy kirabolja a gazdag Nyugatot. A vitatott hovatartozású Kuril-szigetekkel kapcsolatban pedig azzal rémisztgeti Japánt, hogy ha nem mond le a szigetekről, akkor „újabb Hirosima és Nagaszaki lesz”. Nem kíméli az Egyesült Államokat és Németországot sem harcias kijelentéseivel: az előbbitől például Alaszkát követeli vissza, amelyet a mújt században adott el a cár Washingtonnak. Zsirinovszkij egyébként úgy véli, hogy az Egyesült Államok összeomlik, Lengyelországot ismét feldarabolják, Afganisztán és Irán eltűnik a térképről, Oroszország pedig kijut az Indiai-óceánhoz. A szlovák sajtó a magyarokról A keddi szlovák napilapok többsége első oldalon ír arról, hogy a szlovákiai magyarok „saját provinciát” (tartományt) akarnak kikiáltani. Ivan Gasparovic, a parlament elnöke a Michal Kovác államfővel és Vladimír Meciar miniszterelnökkel folytatott rendszeres hétfői megbeszélése után azt mondta: „Dél-Szlovákiában a helyzet olyan komoly, hogy azt nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni.” A Csallóközi Falvak és Városok Társulása ugyanis január 8-ára Révkomáromba, nagygyűlésre hívja a választott közigazgatási és parlamenti képviselőket. Szlovák értelmezések szerint az Európa Tanács 1201. számú ajánlása értelmében ez a nagygyűlés Szlovákia határain belül „önálló magyar történelmi provinciát” lenne hivatott létrehozni. A keddi szlovák lapok közül a legfeltűnőbben a kormányhoz közeli Republika első oldalas címe fogalmaz: „A magyar irredenták készek kikiáltani az autonómiát.” A Csallóközi Falvak és Városok Társulása a szlovákiai magyar parlamenti koalíció támogató egyetértésével már hosszabb ideje próbál törvényes keretet találni annak a szándéknak, hogy elkerülhetővé tegyék a Szlovákia területi-közigazgatási átalakításának tervezetében rejlő veszélyt. A társulás, illetve a magyar koalíció úgy látja, hogy a tervezet közelgő megvalósítása a szlovákiai magyarokat minden következményével együtt .jóvátehetetlen statisztikai hátrányba juttatná”. Ludovít Cérnák, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS?) elnöke, a parlament alelnöke kijelentette: ha bizonyossá válik, hogy valóban provinciát akarnak létrehozni, akkor „azt egyértelműen államellenes tettnek kell minősíteni.” A legfőbb politikai vezetők rendszeres hétfői megbeszélésén azt ajánlották Michal Kovác köztársasági elnöknek, hogy az ügyben személyesen kezdeményezzen megoldást. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érvényben: 1993. december 14-én) „ Vételi Közép Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban angol font 147,61 149,01 150,41 ausztrál dollár 66,37 66,99 67,61 belga frank (100) 277,13 279,46 281,79 dán korona 14,80 14,93 15,06 finn márka 17,14 17,34 17,54 francia frank 16,97 17,11 17,25 görög drachma (100) 40,41 40,83 41,25 holland forint 51,82 52,25 52,68 ír font 139,75 141,05 142,35 japán yen (100) 91,15 91,75 92,35 kanadai dollár 74,51 75,21 75,91 kuvaiti dinár 315,34 318,09 320,84 német márka 58,04 58,52 59,00 norvég korona 13,35 13,47 13,59 olasz líra (1000) 58,59 59,23 59,87 osztrák schilling (100) 825,40 832,20 839,00 portugál escudo (100) 56,90 57,45 58,00 spanyol peseta (100) 70,63 71,39 72,15 svájci frank 67,67 68,21 68,75 svéd korona 11,74 11,87 12,00 USA-dollár 99,10 99,88 100,66 ECU (Közös Piac) 111,92 112,90 113,88 EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Gore alelnök Moszkvába érkezett Moszkvába érkezett kedden délelőtt Albert Gore amerikai alelnök, aki Viktor Csemomirgyin orosz kormányfővel részt vesz az oroszamerikai gazdasági és műszaki-tudományos vegyesbizottság ülésén. Az amerikai alelnök szerdán találkozik Borisz Jelcin elnökkel, akivel áttekinti a jövő januári moszkvai csúcstalálkozó részleteit. Gore, aki Csemomirgyinhez hasonlóan társelnöke az áprilisi Vancouvert csúcstalákozón létrehozott vegyesbizottságnak, érkezése után rögtön a Moszkva melletti Kalinyingrádba utazott tovább, ahol felkeresi az űrrepüléseket irányító központot. A vegyesbizottság egyebek közt az energetikai és az űrkutatási együttműködés előmozdítását célozza. A moszkvai ülésen várhatóan számos megállapodást kötnek majd a konkrét együttműködésről. Az amerikai alelnök előzőleg Kazahsztánban és Kirgizisztánban járt. A kazah fővárosban hétfőn egyebek közt megállapodást kötött az ottani atomfegyverek biztonságos megsemmisítését célzó együttműködésről. A krajinai elnökválasztás eredménye Milan Babic, a „Krajinai Szerb Köztársaság” fővárosának, Kninnek a polgármestere a legújabb részeredmények szerint elsöprő fölénnyel győzött a vasárnap lebonyolított krajinai elnökválasztásokon. Babic a hétfőn közzétett nem hivatalos eredmények szerint mintegy 100 ezer voksol kapott legfőbb ellenfelének, Milan Martiénak 50 ezer szavazatával szemben. Mintegy 320 ezer, jegyzékbe vett krajinai választó 80 százaléka járult vasárnap az urnákhoz, hogy megválassza a szakadár szerb köztársaság elnökét, valamint „parlamentjének” 84 képviselőjét. Az EK és a Dél-afrikai Köztársaság Az Európai Közösség kedden diplomáciai kapcsolatokat létesített a Dél-afrikai Köztársasággal. A Dél-Afrika EK-képviselete által kiadott közleményben az áll. hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele az európai szervezet új együttműködési politikájának részét képezi az apartheid kormányzat több évig tartó elszigetelése után. Az EK, amely egy évvel ezelőtt, az apartheid bukásának egyértelművé válásával már feloldotta a Dél-Afrika ellen hozott korábbi szankcióit, felajánlotta segítségét a jövő tavaszra tervezett választások lebonyolításához. Arafat látogatása Nagy-Britanniában Kedden kétnapos hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába érkezett Jasszer Arafat. Meghívásával a brit kormány növelni akarja a PFSZ VB elnökének tekintélyét a békefolyamatban, elsősorban az Izraellel való megállapodás palesztin ellenzőinek szemében. Arafat a politikai támogatáson kívül gazdasági segélyt is akar Gázának és Jerikónak. Arafat megérkezése után úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy kiábrándította az izraeli kivonulás elhalasztása, de hozzátette, hogy következő találkozóján Jichak Rabin izraeli kormányfővel bizonyára megoldják a nézeteltéréseket. - Ha van akarat, akkor módszer is kínálkozik majd - mondta. Nyugdíjba vonult a gyulafehérvári érsek Az MTI tudósítójának értesülése szerint a Szentszék elfogadta Bálint Lajos gyulafehérvári érsek nyugdíjazási kérelmét. Ezt követően az erdélyi római katolikus egyházmegye tanácsa Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspököt választotta az egyházmegye kormányzójává. Rendörök a hajléktalanok ellen Párizsban Tiltakozó hajléktalanok egy csoportja csapott össze a rendőrökkel hétfőn este Párizsban, miután a rendőrség előzőleg erőszakkal eltávolította őket a szociális ügyek minisztériuma előtt rögtönzött menedékeikből. Jótékonysági csoportok becslései szerint Franciaországban majd 400 ezer a hajléktalanok száma, s csak Párizsban kilencezren alszanak a szabad ég alatt. A sorsuk iránt érzett aggodalom novemberben felerősödött, miután tízen megfagytak a szabadban. A hatóságok az elmúlt hónapban számos újabb menedékhelyet nyitottak a francia fővárosban, a jótékonysági szervezetek azonban azzal vádolják a Balladur-kormányt, hogy a novemberi halálesetekig nem tett lépéseket a hajléktalanok fedélhez juttatásáért. Öten a romok alatt Kuala Lumpurban Három nap elteltével még mindig találtak túlélőket a Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban szombaton összeomlott luxuslakóház romjai alatt. Kedden a romok alól öt ember hangjelzéseit észlelték, s van remény megmentésükre. A kutatás az esetleges túlélők után megfeszített erőkkel - francia, amerikai, japán és szingapúri mentőosztagok bevonásával - folytatódik. A hegyoldalba épített tizenkét emeletes toronyház földcsuszamlás következtében dőlt össze szombaton, az erős monszunesőzés nyomán. A romok alól keddig mindössze három túlélőt sikerült kimenteni, egyikük azonban a mentés után röviddel belehalt sérüléseibe. A hatóságok becslése szerint az összeomlott épület további csaknem ötven embert - többségében nőt és gyereket - temetett maga alá. Kassán járványos a sárgaság? Százötven ember betegedett meg sárgaságban a kelet-szlovákiai Kassán - jelentette kedden a cseh hírügynökség. Egészségügyi források szerint a város klinikáján kezelt betegeknél baljóslatú, a májgyulladáshoz hasonló tünetegyüttes tapasztalható. A cseh egészségügyi minisztérium képviselője úgy nyilatkozott, hogy eddig csak Kassa környékén észlelték a betegséget - írja a Reuter. Szlovák forrásokból nem érkezett hír a megbetegedésekről. Tudja-e, hogy 1994. január 1-jétől kötelező a pénztárgép használata? Nagy tudású, német ADS-ANKER gyártmányú, intelligens pénztárgépek vásárolhatók nálunk azonnali szállítással, most még 25.000 Ft árkedvezménnyel! Később a pénztárgép cikkmemóriája bővíthető és vonalkódolvasó is csatlakoztatható. Címünk: MMG-AM RT. Vezérléstechnikai Gyár 6000 Kecskemét, Izsáki út 8. Telefon: 76/481-191/162, 196 mellék Fax: 76/481-268 (19074)
