Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
1993-12-14 / 291. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. december 14., kedd Több külföldi látogatott el hozzánk • A bugacpusztaiak látványos lovasbemutatójára évről évre sok külföldi turista kiváncsi. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év elejétől október végéig 34 millió külföldi látogatott Magyarországra, 20 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Legnagyobb mértékben - két és félszeresére - a Szovjetunió utódállamaiból érkezők száma emelkedett, de több mint 10 millióan, vagyis hetven százalékkal többen jöttek a jugoszláv utódállamokból is, mint egy évvel korábban. Az előző évi csökkenés után a németek érdeklődése ismét megélénkült, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából azonban 24 százalékkal visszaesett a látogatók száma. Turistaként összesen húszmillióan érkeztek Magyarországra, ők tették ki a látogatók 58 százalékát. Emellett kilencmillió kirándulót regisztráltak, akik összesen százhuszonötmillió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, ami harminchét százalékos növekedést jelent az előző évhez. Leghosszabb ideig az észak-európai országokból, valamint a Kanadából érkezők tartózkodtak az országban, a jugoszláv utódállamok polgárai azonban átlagosan csak három éjszakát töltenek hazánkban. Tíz hónap alatt a magyar állampolgárok tíz és fél millió alkalommal látogattak külföldre, ez valamivel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A forgalom fele az osztrák határszakaszon bonyolódott, ahol kismértékben még emelkedett is a külföldre látogatók száma. A szerb határszakaszon viszont jelentős, hatvannégy százalékos volt a visszaesés. A vendégéjszakák számának növekedése ellenére a szálláshelyeket kevésbé vették igénybe, mint az elmúlt évben, bár a szállodák forgalma hét, a panzióké tizenöt százalékkal emelkedett. A szervezett fizető-vendéglátást azonban a múlt évinél huszonöt százalékkal kisebb mértékben vették igénybe. Kereskedelemfejlesztő alapítvány A magyar-orosz kereskedelem fejlesztése, a társadalmi-gazdasági kapcsolatok bővítése érdekében „Keleti Kapcsolat” néven magyar-orosz alapítványt hozott létre az Orosz Föderáció Magyarországi Kereske* delmi Képviselete és hét magyar vál- H lalkozás - jelentették be a szervezet sajtótájékoztatóján. Az alapítvány fő célkitűzései között szerepel, hogy magyar és orosz cégek részére megbízható üzleti kapcsolatokat kutasson fel és hozzon létre. A szervezet emellett vegyes vállalatok alapítását is elő kívánja segíteni, valamint támogatást nyújt minden olyan kezdeményezésnek, amely az alapítvány célkitűzéseivel összhangban van. A szervezet budapesti és moszkvai irodáiban széles körű számítógépes nyilvántartást vezet be, s ebben az,adatbázisban tárolják a hozzájuk beérkezett üzleti ajánlatokat. Az alapítvány tagjai mindemellett díjmentes hirdetési lehetőséget kapnak a negyedévente megjelenő Magyar Piac nevű orosz nyelvű lapban. Az Orosz Föderáció Kereskedelmi Képviseletének vezetője a tájékoztatón elmondta: tisztában vannak Magyarország különleges földrajzi és politikai helyzetével, azzal a híd-szereppel, melyet az ország Kelet és Nyugat között betölt. A képviselet minden energiájával azon munkálkodik, hogy a rendszerváltás után megszakadt kapcsolatokat újjáéleszsze. A gondok ellenére a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, hiszen az árucsere-forgalom immár két éve növekszik. Idén az első 10 hónap alatt a két ország közötti kereskedelmi forgalom elérte a 2,5 milliárd dollárt, ami a prognózisok szerint az év végéig akár a 3 milliárdot is meghaladhatja. Ezzel az eredménnyel Oroszország kereskedelmi partnerei között Magyarország a hetedik helyet foglalja el, míg a kelet-európai országok közül az elsőt. Romokban / Eszak-Korea gazdasága Észak-Korea a napokban első ízben ismerte el, hogy gazdasága „borzalmas megpróbáltatásokat" szenvedett el, és mostanra „súlyos helyzetbe” került. A rózsás propaganda évei után közzétett, példa nélkül álló közleményt a hivatalos koreai hírügynökség, a KCNA ismertette a párt központi bizottságának plenáris ülése után. A közlemény szerint a vezetés kiigazítást rendelt el, eszerint prioritást kell biztosítani a mezőgazdaság, a könnyűipar és a külkereskedelem fellendítésének. A dokumentum rámutat, hogy az államnak nem sikerült elérnie a legutóbbi hétéves tervben lefektetett ipari termelési célokat, ami „nemzetközi eseményeknek és a Koreában teremtett válságos helyzetnek tudható be”. Garanciavállalás két lépcsőben A vállalkozók gyakran csak azért nem kapnak hitelt a bankoktól, mert képtelenek előteremteni a legalább 150 százalékos biztosítékot. Az ilyen, egyébként piacképes terméket előállító vállalkozások támogatására hozta létre a kormányzat a kétlépcsős hitelgarancia-rendszert: a Hitelgarancia Részvénytársaság garantálja a bankoknak a készfizető kezességet, a Kisvállalkozói Garancia Alap pedig a részvénytársaságnak nyújt viszontgaranciát. S mivel a bankok kockázata ezzel minimálisra csökken, könnyebben nyújtanak hitelt a vállalkozóknak üzleti terveik megvalósításához.- A konstrukció fél éve működik. Milyen tapasztalatokat szereztek ez idő alatt? - érdeklődtünk Sebestyénné Balás Erzsébettől, a Kisvállalkozói Garancia Alap igazgatójától.- Már ilyen rövid idő alatt is kiderült, hogy a rendszer jó, s ezt a számok is igazolják. A konstrukcióban részt vevő több mint 70 pénzintézet egyre kisebb összegű fedezetet kér a vállalkozóktól. Az év eleji 150 százalékról 104 százalékra csökkent a mértéke! Ez óriási fordulat az utóbbi évek emelkedő tendenciájához képest.- Mi késztette a bankokat erre a lépésre?- A rendszer lényege, hogy a bank esetleges 100 százalékos veszteségéből 56 százalékot az alap, 24 százalékot a Hitelgarancia Rt. térít, s így mindössze 20 százalékot kell a bankoknak „lenyelniük”. Ennyi kockázatot pedig minden pénzintézetnek érdemes vállalnia. Ráadásul nagy a valószínűsége annak, hogy az az üzleti terv, amely ennyi szűrőn megy keresztül - hiszen először a bank, másodszor az rt. bírálja felül - nem is lehet alaptalan. Az elmúlt fél évben 177 kérelmet hagyott jóvá a garanciabizottság és csak 69-et utasított el. S bár az eltelt idő elég rövid, eddig még egyetlen bukásról sem kaptunk értesítést.- Mekkora az alap tőkéje? Vagyis meddig képes viszontgaranciát nyújtani az rt.-nek?- Tavaly a privatizációs bevételekből 2 milliárdot utalt át az ÁVÜ az alap számlájára. Az 1993-as költségvetés további 4 milliárdot irányoz elő számunkra - ebből azonban még csak 1 milliárdot kaptunk meg. Ez azt jelenti, hogy a Hitelgarancia Rt. 8 milliárd forintig vállalhat hitelgaranciát a pénzintézeteknél, mert az alap ezen a határon túl nem tud viszontgaranciát vállalni. Viszont minél több pénze van az alapnak, annál több kis- és középvállalkozónak, mezőgazdasági kistermelőnek, MRP-szervezetnek, társasvállalkozásnak folyósíthatnak hitelt a bankok.- A 8 milliárdos felső határt mikor éri el az rt.?- Az elmúlt hat hónapban a jóváhagyott garanciák összege megközelítette a hárommilliárd forintot. Ilyen tempó mellett a jelenlegi keretünk a jövő évben biztosan kimerül... Fellélegezhetnek az egyesületek, alapítványok Ha nem is lehetnek teljesen elégedettek, de mindenesetre fellélegezhetnek az alapítványok, egyesületek. Az adótörvény módosításakor olyan kompromisszumos javaslatot fogadott el az Országgyűlés, amely nem lehetetleníti el teljesen a civil szervezetek működését. A kormány eredeti előterjesztése alapján jövőre csak az idén befizetett adó 5 százalékáig lehetett volna az adóból levonni az APEH által közhasznúnak elismert alapítványoknak nyújtott támogatást. A költségvetés ettől 1,5 milliárd plusz adóbevételt remélt. A Nonprofit Kutatócsoport Egyesület számítása szerint az intézkedéssel lehetetlen helyzetbe kerültek volna ezek a szervezetek. A korlátozás ellen tiltakozott a civil szervezetek konzultatív tanácsa is. Mint Rabi Béla ügyvivő elmondta, tárgyalásokat kezdeményeztek a PM illetékeseivel a szigorítások enyhítéséről. A kormány szakértői végül az 50 százalékos korlátozást javasolták, s ezt fogadta el az Országgyűlés is. Az előzetes számítások szerint jövőre az alapítványok a személyi jövedelem-, illetve a társasági adóból összesen 1,9 milliárd forint támogatást remélhetnek. Ez az összeg ugyan 800 millióval kevesebb, mint az idén várható összeg, de mégis tízszerese az eredetileg javasoltnak. Sajnos a támogatásra szorulók száma nő, ezt természetesen a kormány is tudja, ezért kívánja megemelni a központi költségvetésből az alapítványoknak juttatott pénzt. Az idei, megközelítően 8,4 milliárddal szemben jövőre a tervek szerint a köz pénzéből csaknem 9,5 milliárd forint jutna az alapítványoknak, egyesületeknek. Legtöbbet, mintegy 3,7 milliárd forintot, az összes pénz csaknem 40 százalékát, a vallási célú alapítványok támogatására szánják. A határontúli magyarsággal foglalkozó alapítványokat, egyesületeket több mint 1,6, a kulturális és közművelődési célúakat pedig 1,5 milliárd forinttal segítik. Üdülésre 760, karitatív és szociális alapítványoknak 430, míg a hátrányos helyzetűeknek 409 millió forint jutna. A hazai nemzeti és etnikai kisebbséggel foglalkozó civil szerveződések kétszázharmincmillió forint központi támogatást remélhetnek. Ifjúsági célokra, diáksportra az alapítványi pénzekből az idei ötszázhatvanmillió forinttal szemben egyetlen fillér támogatást sem terveztek. Intézkedések a bankok biztonságáért »pSí A közeljövőben várhatóan számos intézkedés születik, amelyek a bankok biztonságát szolgálják, s megnehezítik a pénzintézetek ellen elkövetendő bűncselekményeket. Ennek érdekében az állam, amely a bankrendszerben jelentős tulajdoni hányaddal rendelkezik tervezi, hogy megszünteti a jelenlegi jogi háttérben tapasztalható ellentmondásokat, egységesíti a biztonsági szolgálatok alkalmazásának szabályozását. Készül egy rendőrségi biztonsági rendelkezéscsomag is. Ezt a Bankfelügyelet teszi közzé a pénzintézetek számára. Minderről Szabó Tamás, tárca nélküli miniszter adott tájékoztatást. A közelmúltban az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság, a Bankfelügyelet, valamint a rendőrség illetékesei közös tanácskozást tartottak, amelynek témája a bankbiztonság növelése volt. Rendőrségi prognózisok szerint ugyanis a jövőben tovább növekszik a pénzintézetek ellen végrehajtott bűncselekmények száma. Ezek egyre nagyobb mértékben veszélyeztetik a bankok normális működését. Lényeges, hogy a rendőrséggel a bankok újtípusú együttműködést építsenek ki. Magyarországon még elvétve fordul elő, hogy a bankfiókok közvetlen kapcsolatokban állnak a közeli rendőrségi kirendeltséggel. A közvetlen összeköttetés meggyorsítja a riasztást és lehetővé teszi az esetleges bankrablók gyors elfogását. A rendőrségnél ügyeleti rendszer kiépítésére van szükség. Az ügyeletben lévők bűncselekmény esetén azonnal akcióba léphetnek. Szabó Tamás szerint a bankok elvileg hajlandóak lennének anyagilag támogatni egy speciális rendőrségi osztály felállítását. Az új bankfelügyeleti szabályozás várhatóan kötelezővé teszi a pénzintézeteknél a biztonsági ügyekkel főállásban foglalkozó szakember alkalmazását. SZAKKÖNYVTÁR Innováció és vállalkozás Önálló gazdasági és iparkamarák Önálló megyei gazdasági és iparkamara alakult a napokban Győrben, Veszprémben és Tatabányán. E három megye eddig a győri székhelyű Észak-dunántúli Gazdasági és Iparkamarához tartozott, ezentúl viszont önálló kamarájuk lesz, amely bejegyzett jogi személyként működhet. Az alakuló közgyűlésen mintegy 400 gazdálkodó cég képviselői - mint a kamara tagjai - egyöntetűen szavazták meg az önállósulást. Az önálló kamaráknak lehetőségük nyílik arra, hogy részt vegyenek annak az országos előkészítő bizottságnak a munkájában, amelynek feladata lesz egy éven belül megalakítani a kötelező tagságú új közjogú kamarákat. Várhatóan a jövő hét elején kerül a parlament elé jóváhagyásra az új kamarai törvény, s ezt követően kezd munkához az előkészítő bizottság. Az önálló területi kamarák várhatóan jobban képviselik és érvényesítik majd megyéjük gazdaságának, vállalkozóinak érdekeit - hangzott el a közgyűléseken. Innováció: a latin szó újítást, megújhodást jelent. A gazdaságban innovációnak nevezik a termelésben alkalmazott technika, a gyártási eljárás terén végrehajtott újítást, az új termékek kifejlesztését, a gyártmányszerkezetet megújító változtatást. A Nagy menedzser könyvek sorozatban az amerikai P. F. Drucker: Innováció és vállalkozás az elméletben és gyakorlatban címmel írt kötete az innovációt mint céltudatos tevékenységet és mint tudományt elemzi. Megmutatja, hogy és hogyan kell keresnie a vállalkozónak az újítási lehetőségeket, mit lehet keresni és mit kell kerülnie a kezdeti ötlet életképes megvalósításáért. A második rész — a vállalkozás a gyakorlatban — az innováció hordozójára összpontosít. Kitér a meglévő üzleti vállalkozás, a közszolgálati intézmény és az új vállalkozás irányítására (üzletpolitika, üzletvezetési gyakorlat, munkaerőpolitika, stb.). A harmadik rész a vállalkozási stratégiák címmel az innovációs ötlet sikeres piaci alkalmazását mutatja be. Peter F. Drucker csaknem harminc esztendei megfigyeléseit adja közre, összegezve a két évtizedes New York-i egyetemi továbbképzőn tartott oktatási múltjának konkrét eseteit, tapasztalatait, megfigyeléseit is. Magyar-türingiai kapcsolatépítés A magyar-türingiai gazdasági kapcsolatokról tárgyalt a napokban Juhász Endre, az NGKM közigazgatási államtitkára és a hazánkban tartózkodó Bernhard Vogel, Türingia Szabad Állam miniszterelnöke. A megbeszéléseken hangsúlyos témaként szerepelt a kölcsönös áruforgalom kérdése, amely az utóbbi időben rendkívüli módon visszaesett. A Németországba irányuló magyar exportnak csak mintegy 5-6 százaléka kerül az új német tartományokba, igaz, a statisztikák nem veszik figyelembe, hogy sok esetben a nagy konszernek nyugatnémet központjai jelennek meg vevőként. Mindkét ország számára előnyös, hogy az Európai Unió hozzájárult a vámmentesség 1993 végéig szóló meghosszabbításához a volt KGST— országokból az egykori NDK területére irányuló szállításoknál. A német egyesülés óta a magyar cégek eddig 50 millió márka értékben tudtak kedvező feltételekkel exportálni. Expotender csarnoképítőknek Az Expo ’96 Kft. január 8-ig meghosszabbítja a nemzetközi kiállítási csarnokok megvalósítására, bontására, utóhasznosítására vagy bérbeadására vonatkozó vállalkozói pályázat beadási határidejét. A tender a kétfordulós versenytárgyalás első fordulójaként a vállalkozók előminősítését szolgálja. A kiállítási csarnokok építőit ebből a körből választják ki a versenytárgyalás második menetében. IRODABÚTOROK POLCRENDSZEREK lakossági és ipari felhasználók részére. Kiegészítő kisbútorok. Konyhabútorok felújítása Termékeinket igény szerinti méretben és színben is elkészítjük. PE-TA Barkácsbolt /A megyei rendőr-főkapitányság mellett/ Kecskemét, Horváth Döme u. 12. Tel.: 76/327-407 Tel./fax: 76/322-713 02«4) EduScho képviselet Kecskeméten Október 1-jén az EduScho Budapest kávéscég képviseletet létesített Kecskeméten a Halasi út. 29. alatt. Április közepétől a korábban 50%-ban tulajdonos EduScho Wien megvásárolta a magyar tulajdonrészt, így ma már teljes egészében osztrák tulajdonú, de magyar cég az EduScho Budapest. Jelentős tőkeemelést hajtott végre, amelyből a kereskedelem területén végrehajtott fejlesztés keretében folymatosan hoztak létre képviseleteiket az ország különböző területén. A legfiatalabb a már említett kecskeméti, amelyet november 23-án meglátogatott az EduScho Wien kelet-európai igazgatója, dr. Günter Pacher és a magyar cég ügyvezetői, Szigeti Pál és Frank Odzuk. A képviselet megtekintése után Kecskemét nevezetességeivel ismerkedtek, és természetesen termékeiket forgalmazó több üzletet is meglátogattak. A képviselet feladatairól és a cég üzletpolitikájáról beszélgettünk Heltai Gáborral, a közép és dél-magyarországi terület igazgatójával. A kecskeméti képviselet a 11 .és talán az utolsó az ilyen célú fejlesztésünkben, hiszen úgy tűnik, most már az egész ország területét át tudjuk fogni. Budapest és környéke kivételével három részre osztottuk az országot. Két kollegámmal együtt felelünk azért, hogy termékeink területünkön mindenhol megvásárolhatók legyenek. Ezt a feladatot megkönnyíti képviseleteink létrejötte, mivel mindegyikhez raktár is kapcsolódik, így azok a nagykereskedőink és viszonteladóink akik eddig Budapestre jártak termékeinket beszerezni, most ezt képviseleteinknél is megtehetik, ugyanolyan kedvezményes áron mint Budapesten. Képviseleteink területi képviselő, üzletkötő és raktáros alkotta csapat, akik együttesen felelősek meghatározott körzetben termékeink értékesítéséért. Mindtöbb "EduSchofrrrisss" feliratú 1.5 to gépkocsinkkal lehet majd az utakon és településeken találkozni, mivel igény szerint boltraterítést is vállalunk. Irányításom alatt Kecskemét mellett Baján, Pécsett és Kaposváron működik képviseletünk. Üzletpolitikánkból csak egy fontos pontot emelnék ki, miszerint minden vevőréteg pénztárcájának megfelelő árfekvésű és minőségű kávét szeretnénk biztosítani. Az életszínvonal milyensége lemérhető kávéforgalmunk összetételében is, hiszen nagyobb hányadát az olcsóbb árfekvésű kávéink eladása teszi ki. • Az Eduscho termékei. Elég jelentős azonban még a jó és csúcsminőségű kávét kedvelők tábora, nekik ajánljuk a Wiener Gold és csúcsminőségű Gálánkat. A jövedéki törvény és a jövőre életbelépő zárjegy remélhetőleg megszünteti a feketepiacot, és rájönnek azok a fogyasztók is akik eddig ott vásároltak, hogy az üzletekben is jó árfekvésű, és emellett garantált minőségű kávét vásárolhatnak. Kávéink mellett kedveltek még az instant termékeink, a Capuccinonk, a Quick kakónk, és Quick Miikünk, de ugyanezt mondhatom el a Lyons filteres teáinkról is, amelyeket a világhírű angol Lyons teáscéggel vegyesvállalati formában gyártunk közel egy éve. Kellemes ízűek és ugyanolyan kellemes az áruk is. Munkatársaim fő feladata, hogy az üzletekben ismertessék meg termékeinket, így remélhetőleg mind több üzletben megtalálható már teljes választékunk, Így mindenki megtalálhatja kedvelt kávéját. Amikor időm engedi, szívesen látogatom én is az üzleteket , mert igazán ott tudom lemérni munkatársaim munkáját, és termékeink keresettségét. Akihez nem jutottunk még el, hívjanak a 76/182-682-es telefon 170-es mellékén, de szívesen látjuk képviseletünkön, hogy egy jó kávé mellett mindkettőnk számára előnyös üzletet kössünk. X
