Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-24 / 274. szám
8 PETŐFI NÉPE 1993. november 24., szerda A PRIVATIZÁCIÓ ÜTEME MOST LASSULT Vállalkozó háziorvosok Bács-Kiskun megyében • A betegeknek a privatizáció nem jelenthet hátrányt. NEM A FORMA, HANEM A TERMELÉS MINŐSÉGE DÖNT A szövetkezeteket még nem írta le a történelem Július elsejétől új egészségügyi finanszírozási rendelet lépett hatályba, amely szerint minden egészségügyi szolgálattal és intézménnyel új szerződést kell kötnie a társadalombiztosításnak. A rendelet módosította a finanszírozás feltételeit, a biztosító által — szerződés szerint — utalt havi költségfedezetben lényegesen nagyobb részarányt képez a teljesítmény alapján járó kártyapénz. Ez a rendelkezés lehetővé tette azt is, hogy a háziorvosok vállalkozói szerződést kössenek az önkormányzatokkal, illetve a tb.-vel. Dr. Ligeti Zsuzsát, a megyei egészségbiztosítási pénztár osztályvezetőjét arról kérdeztük, a praxisok privatizációja hogyan alakult július óta a megyében? — A 354 praxis zömével, szám szerint 176-tal úgynevezett A típusú szerződést kötöttünk, ezek a háziorvosi praxisok területi ellátási kötelezettség vállalásával, az önkormányzat által működtetve dolgoznak. B típusú szerződést kötöttünk 117 praxissal, ezek intézményen belül működnek, mint a kecskeméti háziorvosi körzetek, amelyek az egészségügyi alapellátási intézményekhez tartoznak, de példaként említhetőek a halasi, bajai, kalocsai háziorvosi praxisok is. Úgynevezett C típusú szerződést kötöttünk 55 vállalkozó háziorvossal, akik a területi ellátási kötelezettséget vállalták, tehát a rendelőt térítésmentesen használatba kapták a praxist működtető önkormányzattól. 8 területi ellátási kötelezettséget nem vállalló magánorvossal is szerződtünk, ők saját vagy bérelt rendelőben fogadják betegeiket, s jórészt nyugdíjas orvosok kötöttek ilyen szerződést, akiknek aktív koruk után is megmaradt a betegkörük egy része. Az üzemorvosok is vállalhatnak háziorvosi ellátást, ám területi ellátási kötelezettség nélkül. Július óta 8 ilyen szerződést kötöttünk. — Hogyan látják: lassult vagy gyorsult a privatizáció üteme a megyében? — A legnagyobb érdeklődést július-augusztusban tapasztaltuk, ekkor kötöttük a legtöbb szerződést. Októberben és novemberben már csak 2-3 új vállalkozói szerződést kötöttünk havonta, tehát a privatizáció üteme lelassult. Ez azonban átmeneti jelenség, hiszen ha az önkormányzatok az 1994-es évben hozzájárulnak a rendelők fenntartásához, — mint ahogy azt Kecskeméten is tették —, akkor a vállalkozói kedv erősödni fog. — A vállalkozó háziorvosok tudják-e, hogy a privatizálás milyen feladatokat ró rájuk a tb. felé? — Néha előfordul, hogy fel kell hívnunk a vállalkozó orvos figyelmét arra: most már munkáltató lett, s az alkalmazottaival kapcsolatos tb.-ügyintézés feladatait el kell látnia. — Az új finanszírozás neuralgikus pontja a degresszivitás elvének bevezetése. Mennyire vette el az orvosok kedvét ez a rendelkezés a vállalkozástól? — A degresszivitás azt jelenti, hogy egy pontérték felett csökken a kártyapénz értéke, tehát az orvos hiába gyűjt be például 3300 kártyát, ami 5 ezer pontot ér, a tb. 3752 pontot számol el. A degresszivitás azokat a kistelepülésen dolgozó orvosokat sújtja — például Tataházán, Csávolyon, Ágasegyházán —, akik egyedül látják el a település betegeit. Ez tény. Nem jelenthet hátrányt azonban a nagyobb városokban dolgozóknak, itt ugyanis a kormányrendelet szerint: ha a lakosság száma az ellátható mértéket meghaladja, új körzet indítható. Erre több példát is említhetünk Kecskeméten, Baján. A degresszivitás elvét egyébként a rendeletalkotó a betegek érdekében építette be az új finanszírozás rendszerébe, az elsődleges cél ugyanis az, hogy az orvos ne vállalja túl magát, csak annyi kártyát gyűjtsön be, ahány beteg ellátását biztonságosan vállalni is tudja. A degresszivitás önmagában egyébként nem vonz vagy taszít a vállalkozástól, hiszen a havi működési költség több összetevőből áll. A rendelő üzemeltetésére fordítható, adott fix összeg a 20-25 ezer forintos alap helyett 35-40 ezer forint is lehet, ha a rendelés két különböző helyen működik, s az orvosnak magas a területi pótléka. (A tb. így növeli a fix összeget, hogy a kistelepülésen dolgozó háziorvos ne kerüljön hátrányba a degresszivitás miatt.) Ezen felül jár a kártyapénz, amely az orvos szakképesítésétől, a betegszámtól és a betegek korcsoportok szerinti megoszlásától függ. Ábrahám Eszter • • Otletgazdag fiatalok A Magyar Innovációs Kamara és a Magyar Televízió immár harmadik alkalommal hirdeti meg az országos ifjúsági innovációs versenyt. Céljáról, jelentőségéről kedden tartottak sajtótájékoztatót a szervezők. Pakucs János, a Magyar Innovációs Kamara elnöke elmondta: a szervezők keresik azokat az ötletgazdag, kiemelkedő innovációs, illetve kutatási kézséggel rendelkező fiatalokat, akik a tudomány, a technika, a gazdaság, a környezetvédelem területén választanak megoldásra váró javaslatokat, és azok gyakorlati megoldására is vállalkoznak. Hangsúlyozta: fontos, hogy a verseny során minél több fiatal ismerhesse meg az alkotás örömét, szerezzen tapasztalatokat új technológiák, eszközök és módszerek kidolgozásában. A versenyben 14-20 év közötti fiatalok vehetnek részt, egyénileg vagy legfeljebb 3 fős csoportokban. Veszélyben a Bereg Az immár egy évtizede tartó csapadékhiány miatt három méterrel süllyedt a talajvízszint a Beregi-síkság alatt. A mélyebbre húzódó talajvíz veszélybe sodorta a térség ritka, jégkorszak végi fafajtáit, valamint védett lápjainak őshonos növény- és állatvilágát. Mindez a Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének szakmai fórumán hangzott el. A kiszáradóban lévő beregi lápok, kis tavak és patakok mentén védett fák, ritka növények, állat- és rovarfajták pusztulnak ki. Megmentésüket csak a mesterséges vízutánpótlástól lehet remélni. Ezt nehezíti, hogy a térséget átszelő folyók vízszintje is hosszú évek óta alacsony. A tavaszi, a nyári és a kora őszi időszakban — amikor a legjobban kellene a víz - a sekély folyókból nem lehet feltölteni a lápokat, tavakat, patakokat. Emellett a költségigény is óriási, központi segítség nélkül nem tudják megoldani a sürgető vízátemelést. Az OECD kelet- és közép-európai mezőgazdasággal foglalkozó szakértője egy közelmúltbeli tanácskozáson úgy fogalmazott, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek azokban az országokban a leghatékonyabbak, ahol a kormányok a legkevésbé próbálják befolyásolni őket. Nálunk a szövetkezetpártiak szerint a jövő agrárrendszerében szerepet kell kapniuk a szövetkezeteknek is, rövid távon pedig tevékenységük egyenesen meghatározó marad. Ezzel szemben a másik tábor a farmergazdálkodásra esküszik, arra, hogy a családi alapon működő magángazdaságok esélyesebbek a szövetkezeteknél. Tóth Pétertől, az‘ Agrobusiness and Investment Center Magyarország vezérigazgatójától arra kértünk választ, hogy szerinte a szövetkezetek jelenlegi bizonytalan helyzete átmeneti jelenségnek tekinthető-e, és hosszú távon egyáltalán számolni kell-e jelenlétükkel? — A szövetkezeti átmeneti törvény által kötelezően előírt átalakulással — amely elsősorban jogi természetű lépés volt —, nem fejeződött be a mezőgazdasági szövetkezetek átszerveződése. További belső átrendeződésen kell keresztülmenniük. Ennek során a különböző tevékenységeknek fokozatosan és véglegesen önálló gazdálkodó szervezetekben — korlátolt felelősségű és más társaságok formájában — el kell különülniük. Az egy-egy termékre — például tejtermelésre - szakosodott vállalkozásoknak később egymás között integrációs kapcsolatot kell kialakítaniuk és létre kell hozniuk a terméktanácsukat, szakmai és termékorientált érdekképviseletüket. Ezt a decentralizációt igényli piaci versenyképességük megőrzése és fejlesztése is. — Ön hogyan látja a szövetkezetek helyét egy nemzetközileg versenyképes agrárszektorban? — Érre nehéz válaszolni, mert a fejlett világban is eltérőek a tapasztalatok. Dániában például erős a szövetkezeti mozgalom, az USA-ban viszont gyenge. Angliában nincs jelentősége a mezőgazdasági szövetkezeteknek, Hollandiában éppen az ellenkezője tapasztalható. Az a véleményem, hogy a magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének megtartása, fejlesztése független a gazdálkodási formáktól. Sajnos nálunk ma még a termelők gyengék és alulmaradnak a hazai versenyben, mert nincsenek érdekképviseleti szervezeteik. az Érdekeltek hajlottak a megegyezésre Vitában gazdag horgászgyűlés Baján A tanácskozás legnagyobb eredménye minden bizonnyal az volt, hogy egy asztalhoz ültek az összes érdekeltek, megismerték egymás álláspontját, és közösen keresték a megoldás, vagy valami lehetséges kompromisszum módját. A vita tárgya az a hajdani intézkedés, mellyel a hetvenes években—akkor elsősorban politikai és nem természetvédelmi indíttatástól vezérelve — kitiltották a horgászok tízezres táborát a gemenci ártér belső vizeiről. Igaz, valamivel később néhány területet visszakaptak, de ez csak látszatengedmény volt, hiszen éppen azokra az ágakra szorítkozott, melyek már feltöltődtek iszappal a folyamszabályozási munkák következtében. A pénteki tanácskozáson, melynek a Bajai Sporthorgász Egyesület Petőfi-szigeti székháza adott otthont, Nagy András országgyűlési képviselő bevezetője után Ősvári László egyesületi titkár körvonalazta a kitiltás történetét, majd Petrity György elnök előadta, hogy mit is kívánnak a bajai horgászok. íme, néhány a kéréseik közül: Szeretnék gépkocsival megközelíteni a szeremlei horgásztanyát és a Kádár-szigetet. A nagy-pandúr-szigeti körtöltésen a kétkerekű járművel való közlekedés engedélyezését. A legnagyobb sérelemnek a Rezéti-Dunáról való kitiltásukat tartják. Az a kívánságuk, hogy a rezéti ág teljes hoszszában motorcsónakkal járható, a Cserta felől pedig szárazföldön megközelíthető lenne. Buzetzky Győző főtanácsos, a Dél-dunántúli Tájvédelmi Igazgató»Gemenc Európa természeti kincse. ság bajai kirendeltségvezetője nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nincs a Gemenc tekintetében külön horgászati érdek, csak európai érdek van. Ez pedig azt jelenti, hogy Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdőségét, a Gemencet, mint az emberiség felbecsülhetetlen értékű, közös kincsét meg kell őrizni a jövő nemzedékek számára. A páratlan flóra és fauna minden védelmet megérdemel. A főtanácsos a továbbiakban kifejtette, nem állítja, hogy a hörgászegyesületi tagok okozzák a károkat. De amint a rögtönzött diavetítésen Felső Barnabás természetvédelmi őr felvételeiről a jelenlevők meggyőződhettek, egyesek elképesztő akciókat visznek végbe a gyönyörű táj rovására. Mintha mindent elkövetnének, hogy a Gemenc szemétteleppé váljon. Példátlan mozgás uralkodik a természet nyugalma helyett az ártérben, éjjel-nappal zavarják a tájvédelmi körzet élővilágát. Petrity József, a környezetvédelemért felelős városi tanácsos érdekes nézetnek adott hangot. A fegyelmezetlenség okát a totális tiltásban látja, mint mondta, ez mindenképpen ellenérzést szül. Kovács György, a Rezét Kft. ügyvezető igazgatója jogosnak tartotta a horgászok igényét, de csak abban a tekintetben, hogy olyan területet kellene számukra biztosítani, melynek megvan a haltartó képessége. Hiszen vannak részek, melyek évek óta nem kaptak vizet. Ellenezte a motorcsónakosok beengedését a Rezétbe, mivel a mai erős motorokkal 40-50 kilométeres óránkénti sebességgel száguldoznának egyesek. A Grébeci-Dunára vonatkozó igénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha Baján 230 centiméter alatti szintet mutat a vízmérce, akkor az egyáltalán nem kap vizet, csónakkal nem lehet megközelíteni a területet. Az egyik legidősebb bajai horgász, Majorcsics László a régi időkre viszszaemlékezve elmondta, hogy gyermekkorában éppen azáltal szerette meg a természetet, hogy minden szabadidejét a Gemencben töltötte. A mai fiatalok, akik ki vannak innen tiltva, ugyan hol tanulhatnák meg ezt a csodálatos világot megbecsülni. — Talán az újvárosi aszfalton—kérdezte keserűen. A tanácskozás azzal a határozattal fejeződött be, hogy a horgászok írásban juttatják el igényüket a hatóságokhoz. Gál Zoltán A MÓL RT. SZEREPE A TELEPÜLÉSEK GÁZELLÁTÁSÁBAN Átadták a Szank-Kalocsa-Kiskőrös gázvezetéket A MÓL Rt. Kutatás-Termelési Ágazata az ország vezető földgáznagykereskedője. Piaci pozícióját annak révén sikerült megőriznie, hogy jelentős befektetésekkel folyamatosan kutatta a hazai föld alatti tárolószerkezeteket, és az új előfordulásokatkésedelemnélkültermelésbe állította. Ennek köszönhető, hogy az ország teljes földgáz-felhasználásának több mint 50%-a ma is magyarországi termelésből származik. Ez a hányad világpiaci árszint alatti önköltsége teszi lehetővé, hogy az állam a földgáz eladási árát korlátozza, s így a piaci viszonyoktól - különösen a lakosság i fogyasztói körben - jelentősen eltérítse. Ez az állami tulajdonban lévő MÓL Rt.-nek évről évre növekvő veszteséget okoz. A MÓL Rt. ennek ellenére fejleszti az országos nagynyomású gázvezeték-hálózatot, ezáltal lehetővé teszi új települések bekapcsolását a vezetékes földgázellátásba. Bővíti föld alatti tárolókapacitását annak érdekében, hogy a leghidegebb téli napokon jelentkező csúcsigények is zavartalanul kielégíthetővé váljanak. Megvásárolja a MINERALIMPEX Rt.—tői az államközi szerződések szerint érkező orosz földgázt és gázvezeték-rendszerén keresztül eljuttatja a viszonteladók, valamint az egyes nagyfogyasztók által igényelt helyekre.- Jelentős eredményeiket milyen stratégiának köszönhetik?- kérdeztük Bartha Gyöngyi fejlesztésberuházási igazgatót.- A földgáz - mint korszerű, kényelmes és napjainkban olcsó energiahordozó - iránti növekvő igény a MÓL Rt.-t arra késztette, hogy a hazai gázellátó rendszer fejlesztésébe külső tőkét is bevonjon. Az elmúlt évek során társadalmilag is elfogadottgyakorlattá vált, hogy miközben a stratégiai jellegű nagynyomású távvezetékeket a MÓL Rt. saját forrásaiból építi, addig a regionális vagy helyi földgázellátási igényekhez szükséges leágazó vezetékek és gázátadó állomások költségeit az érdekelt önkormányzatok viselik. A MÓL Rt. e programhoz hiteleket is igénybe vesz, míg az önkormányzatok állami támogatást nyerhetnek el, ha a feltételeknek megfelelnek.- Mit nyújt a MÓL Rt. a vezetékes földgázellátásba bekapcsolódni szándékozó településeknek?- Mint nagykereskedő, gondoskodik a távlati gázigényekhez igazodó források felkutatásáról és megvásárlásáról. Ily módon a települések gázellátására hosszú távú garanciát vállal. Kijelöli nagynyomású távvezeték-rendszerének azt a pontját, ahová a gázellátó rendszer csatlakoztatható. Szakmai konzultációt biztosít a tanulmánytervezési folyamatban annak érdekében, hogy a leágazó vezetékek és gázátadók a gázellátási feladathoz illeszkedjenek, korszerű technikai színvonalat képviseljenek és költségtakarékos módon valósuljanak meg. Vállalja a nagynyomású részek kivitelezésének szervezését, a beruházásszakszerű lebonyolítását. A megépült létesítményrészeket térítésmentesen üzemelteti. A finanszírozó önkormányzatokkal hitelszerződést köt, melyben vállalja, hogy a tulajdonába adott létesítmény értékét kölcsönnek tekinti és az önkormányzatnak visszatéríti. A törlesztés futamideje a gázforgalomtól függően 5-20 év. Kiadja a települések kérésére azt a nyilatkozatot, amelynek birtokában az ipari és kereskedelmi miniszter a települések vezetékes földgázzal való ellátását engedélyezi. Esetenként befektetőként is közreműködik a kiválasztott térség gázszolgáltató létesítményeinek finanszírozásában és az így létrehozott vagyon kezelésében, működtetésében. E folyamat megvalósítása során a MÓL Rt. szoros és tartós kapcsolatokat épített ki a megyei és helyi önkormányzatokkal, valamint a gázszolgáltató részvénytársaságokkal.- Mi volt a MÓL Rt. számára az idei esztendő legnagyobb, távvezetéki beruházása?- A Szank-Kalocsa-Kiskőrös nagynyomású gázvezeték. A vezeték stratégiai jelentőségű, mivel nemcsak Kalocsa, Kiskőrös és térsége gázellátását biztosítja, de lehetőséget teremt egy új, Dunántúlra vezető csőszakasz kiépítésére is. 1992 második felében az előzetesen elkészült tanulmányterv, a vizsgálati eredmények, valamint az elvégzett gazdaságossági számítások alapján döntötte el a MÓL Rt. igazgatósága a Szank-Kiskőrös- Kalocsa közötti, mintegy 56 km hosszú, nagynyomású gázvezeték megépítését.- A gázvezeték és technológia rendszerének megépítésével az érintett térségben lévő települések egy korszerű környezetkímélő energiaforráshoz jutnak mind az ipari, mind pedig a lakossági területeket figyelembe véve. A gázvezeték tervezése és kivitelezése az indító, fogadó és szakaszoló állomásaival együtt 1,2 Mrd Ft-ba kerül, melyet a MÓL Rt. finanszíroz. A gázvezeték a MÓL Rt. szanki gázüzeméből indul, Kiskőrös határában egy szakaszoló állomás létesült, míg a végpontja a Kalocsa határában megépített gázátadó állomás. A gázvezetéket jellemző néhány adat: teljes hossza: 56,5 km, a vezeték névleges átmérője: 400 m, engedélyezési nyomása: 63 MPa, kapacitása: 400 millió m3/év. A vezetékkel egyidejűleg két gázátadó állomás is megépült, melynek bekerülési költségei egyenként 45-45 M Ft. Az ehhez szükséges pénzügyi forrást az érdekelt önkormányzatok biztosították, melyet hitelszerződés alapján, a MÓL Rt. folyamatosan visszatérít az önkormányzatok részére.- Mely cégek vettek részt a kivitelezési munkákban?- A gázátadó állomások technológiai berendezéseinek szállítására az olasz FIORENTINI céggel kötöttünk szerződést. Az állomások belső technológiai szerelési munkáit a MÓL Rt. saját szakembereivel végeztette el. Egyébként a kivitelezési munkákban több mint 15 kivitelező vett részt, akik a munkákat versenyeztetés formájában nyerték el. A létesítmény generáltervezője az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Rt. A beruházás előkészítését, szervezését, irányítását és műszaki ellenőrzését a MÓL Rt. Kutatás-Termelési Ágazat saját beruházási szervezetével bonyolította le.- A jól szervezett munka eredményeként 1993. október 19-én megkezdődött a távvezeték gázzal történő átöblítése és a rendszer teljes kitisztítása. Ezzel egy időben láthatta a közelben tartózkodó, szemlélődő a kalocsai végponton meggyújtott fáklya lángját. Ezt követően megtörtént a rendszer eredményes gáztömörségi nyomáspróbája, műszaki átadása-átvétele, valamint a használatba vételt engedélyező bányahatósági szemle. Ez azt jelenti, hogy a települések gázhálózatának fogadóképessége esetén a rendszer beszabályozása és ezt követően a folyamatos gázszolgáltatás megkezdhető. Miközben napjainkban működésbe lép a Szank-Kalocsa vezeték, addig a MÓL Rt. már a továbbépítés terveit készíti. A szövetkezésnek azért előnyei is vannak.
